Szórakoztató Zenészek, 1981 (22. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 1. szám

XXII. évfolyam, 1981.1. szám AZ ORSZÁGOS SZÓRAKOZTATÓZENEI KÖZPONT IDŐSZAKI LAPJA A társadalmi megbecsülés útján A szakszervezetek XXIV. kongresszusáról Múlt év december 12—14. között tanácskozott a magyar szakszervezetek XXIV. kong­resszusa. Beszámolót a vég­zett munkáról, a szakszerveze­tek előtt álló feladatokról Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a SZOT főtitkára . terjesztette elő. Gáspár Sándor elvtárs elő­adói beszédében a szakszer­vezetekre háruló feladatokról s azok végrehajtásáról, meg­valósításáról adott számot a Kongresszusnak. az ország szervezeti dolgozóinak. Részletek a beszámolóból — A szakszervezeti mozga­lom Magyarországon olyan politikai, jogi és mozgalmi le­hetőségekkel rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy ele­get tudjon tenni a növekvő követelményeknek. Részese a hatalomnak és nemcsak a po­litikai végrehajtás segítője, hanem részt vesz a politika alakításában, formálásában is. — A szakszervezetek nem­csak, hogy nem lehetnek füg­getlenek a munkáshatalom politikáját megfogalmazó és megvalósító párttól, hanem a politikát magukénak vallják. Hazánkban a szakszervezeti mozgalom önállóan, de nem függetlenül végzi a munkát. A szocialista társadalom építésé­nek politikája sajátunk is. Ezért, és így elkötelezett a magyar szakszervezeti moz­galom. — Egész tevékenységünkkel erősítjük, támogatjuk a mun­káshatalmat . A szocialista társadalomban a szakszerveze­tek azzal, hogy részesei a ha­talomnak, korántsem alakul­tak át ..állami" szervezetekké". A szocialista államot és a szakszervezeteket a célok alap­vető azonossága köti össze, de gyakorlati funkciói mások. — Az állami és a szakszer­vezeti szervek valamennyi szinten egyenrangú partnerek. Feladatuk együttműködni az együttes célokért és segíteni egymást. A szakszervezeti mozgalomnak a maga eszkö­zeivel szolgálnia kell, és szol­gálja is a társadalmi haladást segítő minden ésszerű intéz­kedést. Ami nem szoríthatja háttérbe a jogos szakmai és más csoportérdekek intézmé­nyes kifejezését. — A munkában való helyt­állás. a demokrácia és a mű­veltség állandó fejlődése a szocialista társadalom érték­mérője. Együttesen szövik át a társadalom, az egyes embe­rek életét. A szocialista építő- munka csak így és ezáltal mil­liók ügye. A demokrácia jel­szava helyes, önmagában is je­lentős. A puszta részvétel azonban még nem jelent fej­lett munkahelyi demokráciát: statisztaként is lehet szerepel­tetni. A munkahelyi demokrá­cia ennél több: a döntésben, a végrehajtásban, az ellenőrzés­ben való részesedés, a tény­leges hatalmi jogkörök bir­toklása. A gazdasági vezetők kinevezését, munkájának meg­ítélésébe történő beleszólást kiszélesítjük az igazgatótól egészen a munkahelyi vezető­kig. — A magyar szakszervezeti mozgalomban az ágazati szak- szervezetek önállóan dolgoz­nak. Ebből következik, hogy Kádár János és Gáspár Sándor a SZOT nem részletkérdések­kel foglalkozik. — Most a bizalmiak, főbizal­miak és helyetteseik adják ak­tivistáink többségét, mintegy 70 százalékát. A szakszerveze­ti mozgalom csak akkor képes hivatásának megfelelni, ha te­vékenységét át meg átszövi a dolgozókkal, a tömegekkel ki­alakított és ébren tartott, ál­landó kapcsolat. A bizalmiak mozgalmunk első számú akti­vistái. Felelős politikai ténye­zők. Joggal érdemelték ki és élvezik dolgozó társaik meg­becsülését, bizalmát. — Gondoskodni kell arról, hogy a bizalmiak, a főbizal­miak megfelelően felkészülje­nek a növekvő szerepük jó el­látására. — Erősítenünk kell a szak- szervezetek tevékenységében azt a készséget és képességet, hogy a tagságot foglalkoztató gondokat időben észleljük és a tagsággal együtt keressük és találjuk is meg a gyors és leg­jobb megoldást. — A tagság nem azt kéri és várja tőlünk, hogy minden fel­Felelősségünkről A művészek küldöttei közül felszólalt Tréfás György, aki hangsúlyozta, hogy új, szocia­lista társadalmunk felépítése új erkölcsi normákat is igé­nyel az embertől. A művészek közéleti emberek. Ez nagy egyéni felelősséget ró ránk. — A szakszervezeti mozga­lom tekintélye az elmúlt öt éveben nagyban növekedett. A baj inkább az, hogy nem élünk jogainkkal kellően. Oka. az alapszervezeti kádereink kép­zetlensége. Pedig nagy felelős­ség nyugszik vállainkon; min­dig a megfelelő érdekeket képviseljük, és a valóságos ké­pet közvetítsük a vezetésnek. vetődő gondot azonnal oldjunk meg. Tudja jól. hogy ez nem lehetséges. Azt azonban igény­li, és várja, hogy figyeljünk fel ezekre a kérdésekre és őszintén nyíltan válaszoljunk. — A szakszervezeti mozga­lom vezető szervei elsősorban saját tagságunknak felelősek. És ha a tagság ezt nem érzi kellően, aligha ő az oka. A mi munkánkban kell keresni a hibát. — A tagságnak jobban kell ismernie azt, amit érte, ne­vében a szakszervezeti szervek és aktivisták tesznek. Ezen az alapon érzi magáénak és sa­játjának a szakszervezetet. Ha mindig megértésre, támogatás­ra, védelemre talál, és mindig egyenes választ, magyarázatot kap kérdéseire, aggályaira. — A szakszervezeti mozga­lom helyzete alapvetően jó. Ereje, társadalmi megbecsülé­se és súlya növekszik. Egyre aktívabb részese a hatalom gyakorlásának, a politika ki­alakításának es megvalósítá­sának. Pártunk eszmei, politi­kai irányításával a magyar szakszervezetek a szocialista társadalom politikai rendsze­rének önálló, fontos szerepet betöltő részévé váltak — mon­dotta Gáspár Sándor elvtárs. Kivonat a határozatból A kongresszus szükségesnek tartja, hogy azok a pozitív fo­lyamatok, amelyek a szakszer­vezeti demokrácia, a tagság közvetlenebb bevonása, az irá­nyító, vezető szervek munká­jának, munkamódszereinek fejlesztése érdekében az el­múlt öt évben kibontakoztak — a jövőben kiteljesedjenek, új elemekkel bővüljenek, tár­sadalmi hatásuk tovább növe­kedjék. Előrehaladásunk fontos te­rülete az alapszervezeti mun­ka javítása. Szervezeti felépí­tésünket a mai igényekhez, a megnövekedett követelmé­nyekhez igazítottuk. A követ­kező időszakban a fő feladat ennek a — bizalmiakra épülő — szervezeti rendszernek a megszilárdítása; az irányítás és a végrehajtás, a vezető tes­tületek és a tagság szoros kap­csolatának a megvalósítása. Erősítsük tovább a bizal­miak szerepét az üzemi köz­élet alakításában. Az eddigiek­nél is jobb tájékoztatással, rendszeres képzéssel, tovább­képzéssel, a jó tapasztalatok terjesztésével segítsük, hogy a bizalmiak csoportjuk tényle­ges, elismert vezetői, felelős partnerei legyenek a gazdasági vezetésnek. Minden segítséget meg kell adni a bizalmiaknak a testüle­ti munkára való felkészülés­hez. Ahhoz, hogy a bizalmiak időben, meggyőzően tudják tá­jékoztatni csoporttársaikat a hozott döntésekről, elhatározá­sokról. Ez legyen alapja a feladatok vállalására és eredményes el­végzésére való mozgósításnak, a szervező, nevelő munkának Ezáltal növekedjék tagságunk közvetlen érdekeltsége és készsége a feladatok teljesíté­sében. A szakszervezeti cso­port és taggyűlések a dolgozo kollektívák életében kapjanak nagyobb szerepet a dolgozókat foglalkoztató kisebb-nagyobb kérdések. Nagyobb figyelmet kell fordítani az egyéni maga­tartás — a munkához való viszony, a közösségi gondolko­dás, a fegyelem — formálásá­ra, a művelődésre, az anyagi, erkölcsi megbecsülésre. Mind­ez biztosítsa a csoportélet fel­lendítését, az egyéni és közös­ségi érdekek összhangjának előmozdítását. • • • A XXIV. kongresszus meg­állapítja, hogy eredményekben gazdag esztendőkről adtak szá­mot a szakszervezetek a vá­lasztások, a kongresszusok fo­lyamán. A mozgalom helyzete alapvetően jó, ereje, társadal­mi megbecsülése növekedett és egyre aktívabb részese a hata­lom gyakorlásának, a politika kialakításának és megvalósítá­sának. E tevékenységben a szakszervezetek a tagságtól, a társadalomtól minden támoga­tást megkaptak. Az eredmé­nyekben tükröződik a tisztség- viselők, aktivisták hozzáértő, a szocializmus ügye iránti el­kötelezettségtől áthatott áldo­zatkész munkája. Tükröződik a 4 és félmillió tagság bizal­ma és termiakarása a szocia­lista társadalom felépítésére, olyan élet megteremtésére, amelyért a szakszervezetek, a dolgozók mindig is küzdöttek. Ez a bizalom, cselekvőkészség és növekvő igény az, aminek a következő években is meg akarnak felelni. • * • A Művészeti Szakszerveze­tek küldöttei közül Bernát Ró­zsát, Orosz Adélt, Simó Tibort, Tréfás Györgyöt és Vass Im­rét a SZOT tagjaivá, dr. Bo- dóczy Józsefet a számvizsgáló bizottság tagjává választották. A SZOT első ülésén Simó Ti­bort a szaktanács elnöksége tagjává választotta. Pártánk XII. kongresszusának határozata kimondja: „A szakszervecetek fontos feladata, hogy képviseljék tagságuk és a dolgozók egyes rétegeinek érdekeit a vállalatok vezetősége és az állami szervek előtt. Védjék a dolgozók törvényben biz­tosított jogait, szorgalmazzák a munkafeltételek és -körülmé­nyek javítását. Fordítsanak nagyobb figyelmet a tagságuk po­litikai nevelésére, szakmai és általános műveltségének gyara­pítására. Az üzemi demokrácia fórumainak tartalmas működ­tetésével biztosítsák, hogy a dolgozók véleményükkel, javasla­taikkal érdemi módon hozzájárulhassanak a munka megjaví­tásához. fokozódjék részvételük a vezetésben." Kádár elvtárs felszólalásából A felszólalók sorában ott volt Kádár János elvtárs, az MSZMP első titkára, aki egyebek közt az alábbiakat mondta: — Magyarországon a szakszervezetek hagyományosan erős szervezetek. Mi, kommunisták mindig támaszkodtunk a szak- szervezetekre mind a munkásosztály napi érdekeinek védel­mében, mind a munkásosztály történelmi céljaiért folyó harc­ban, vagyis a szocialista forradalom győzelméért vívott küz­delemben. Ma is építünk rájuk az új, szocialista viszonyok fejlesztésében. A szakszervezetek szocialista társadalmi rendünk keretei között is nagyon fontos, nélkülözhetetlen funkciót töltenek be. — Éppen ezért a párt nemcsak ma dolgozik jól együtt a szakszervezetekkel, tekinti őket munkatársnak, harcostársnak, hanem országos és helyi ügyekben egyaránt a jövőben is tá­maszkodik rájuk. Véleményünk szerint a szakszervezeteknek önállóan kell dolgozniuk, csak így lehetnek erős támaszai nagy. közös szocialista ügyünknek. — A szocialista rendszerben s így hazánkban is a szak- szervezeteknek kettős funkciójuk van. Egyik a munkáshatalom erősítése és a szocialista építés programjának megvalósítása; másik, a szervezett dolgozók érdekeinek védelme, képviselete. — Nehéz, áldozatos munkát kívánó belső feladatokat kell megoldanunk és bonyolult nemzetközi helyzetben kell élnünk és dolgoznunk. A szocialista társadalom a munka társadalma, mi csak a munkából élhetünk, nem úgy, mint a kizsákmányo­lok. Mai viszonyaink között elsősorban munkával kell nemes céljainkért küzdeni" — egészítette ki Kádár János elvtárs. ÁRA 4 FORINT

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék