Szórakoztató Zenészek, 1981 (22. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 1. szám
XXII. évfolyam, 1981.1. szám AZ ORSZÁGOS SZÓRAKOZTATÓZENEI KÖZPONT IDŐSZAKI LAPJA A társadalmi megbecsülés útján A szakszervezetek XXIV. kongresszusáról Múlt év december 12—14. között tanácskozott a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa. Beszámolót a végzett munkáról, a szakszervezetek előtt álló feladatokról Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a SZOT főtitkára terjesztette elő. Gáspár Sándor elvtárs előadói beszédében a szakszervezetekre háruló feladatokról s azok végrehajtásáról, megvalósításáról adott számot a Kongresszusnak, az ország szervezeti dolgozóinak. Részletek a beszámolóból — A szakszervezeti mozgalom Magyarországon olyan politikai, jogi és mozgalmi lehetőségekkel rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy eleget tudjon tenni a növekvő követelményeknek. Részese a hatalomnak és nemcsak a politikai végrehajtás segítője, hanem részt vesz a politika alakításában, formálásában is. A szakszervezetek nemcsak, hogy nem lehetnek függetlenek a munkáshatalom politikáját megfogalmazó és megvalósító párttól, hanem a politikát magukénak vallják. Hazánkban a szakszervezeti mozgalom önállóan, de nem függetlenül végzi a munkát. A szocialista társadalom építésének politikája sajátunk is. Ezért, és így elkötelezett a magyar szakszervezeti mozgalom. — Egész tevékenységünkkel erősítjük, támogatjuk a munkáshatalmat . A szocialista társadalomban a szakszervezetek azzal, hogy részesei a hatalomnak, korántsem alakultak át ..állami" szervezetekké". A szocialista államot és a szakszervezeteket a célok alapvető azonossága köti össze, de gyakorlati funkciói mások. — Az állami és a szakszervezeti szervek valamennyi szinten egyenrangú partnerek. Feladatuk együttműködni az együttes célokért és segíteni egymást. A szakszervezeti mozgalomnak a maga eszközeivel szolgálnia kell, és szolgálja is a társadalmi haladást segítő minden ésszerű intézkedést. Ami nem szoríthatja háttérbe a jogos szakmai és más csoportérdekek intézményes kifejezését. — A munkában való helytállás, a demokrácia és a műveltség állandó fejlődése a szocialista társadalom értékmérője. Együttesen szövik át a társadalom, az egyes emberek életét. A szocialista építőmunka csak így és ezáltal milliók ügye. A demokrácia jelszava helyes, önmagában is jelentős. A puszta részvétel azonban még nem jelent fejlett munkahelyi demokráciát, statisztaként is lehet szerepeltetni. A munkahelyi demokrácia ennél több: a döntésben, a végrehajtásban, az ellenőrzésben való részesedés, a tényleges hatalmi jogkörök birtoklása. A gazdasági vezetők kinevezését, munkájának megítélésébe történő beleszólást kiszélesítjük az igazgatótól egészen a munkahelyi vezetőkig. A magyar szakszervezeti mozgalomban az ágazati szakszervezetek önállóan dolgoznak. Ebből következik, hogy a SZOT nem részletkérdésekkel foglalkozik. Most a bizalmiak, főbizalmiak és helyetteseik adják aktivistáink többségét, mintegy 70 százalékát. A szakszervezeti mozgalom csak akkor képes hivatásának megfelelni, ha tevékenységét át meg átszövi a dolgozókkal, a tömegekkel kialakított és ébren tartott, állandó kapcsolat. A bizalmiak mozgalmunk első számú aktivistái. Felelős politikai tényezők. Joggal érdemelték ki és élvezik dolgozó társaik megbecsülését, bizalmát. — Gondoskodni kell arról, hogy a bizalmiak, a főbizalmiak megfelelően felkészüljenek a növekvő szerepük jó ellátására. — Erősítenünk kell a szakszervezetek tevékenységében azt a készséget és képességet, hogy a tagságot foglalkoztató gondokat időben észleljük és a tagsággal együtt keressük és találjuk is meg a gyors és legjobb megoldást. — A tagság nem azt kéri és várja tőlünk, hogy minden felvetődő gondot azonnal oldjunk meg. Tudja jól, hogy ez nem lehetséges. Azt azonban igényli, és várja, hogy figyeljünk fel ezekre a kérdésekre és őszintén nyíltan válaszoljunk. — A szakszervezeti mozgalom vezető szervei elsősorban saját tagságunknak felelősek. És ha a tagság ezt nem érzi kellően, aligha ő az oka. A mi munkánkban kell keresni a hibát. — A tagságnak jobban kell ismernie azt, amit érte, nevében a szakszervezeti szervek és aktivisták tesznek. Ezen az alapon érzi magáénak és sajátjának a szakszervezetet. Ha mindig megértésre, támogatásra, védelemre talál, és mindig egyenes választ, magyarázatot kap kérdéseire, aggályaira. — A szakszervezeti mozgalom helyzete alapvetően jó. Ereje, társadalmi megbecsülése és súlya növekszik. Egyre aktívabb részese a hatalom gyakorlásának, a politika kialakításának és megvalósításának. Pártunk eszmei, politikai irányításával a magyar szakszervezetek a szocialista társadalom politikai rendszerének önálló, fontos szerepet betöltő részévé váltak — mondotta Gáspár Sándor elvtárs. Eyekhez igazítottuk. A következő időszakban a fő feladat ennek a — bizalmiakra épülő — szervezeti rendszernek a megszilárdítása, az irányítás és a végrehajtás, a vezető testületek és a tagság szoros kapcsolatának a megvalósítása. Erősítsük tovább a bizalmiak szerepét az üzemi közélet alakításában. Az eddigieknél is jobb tájékoztatással, rendszeres képzéssel, továbbképzéssel, a jó tapasztalatok terjesztésével segítsük, hogy a bizalmiak csoportjuk tényleges, elismert vezetői, felelős partnerei legyenek a gazdasági vezetésnek. Minden segítséget meg kell adni a bizalmiaknak a testületi munkára való felkészüléshez. Ahhoz, hogy a bizalmiak időben, meggyőzően tudják tájékoztatni csoporttársaikat a hozott döntésekről, elhatározásokról. Ez legyen alapja a feladatok vállalására és eredményes elvégzésére való mozgósításnak, a szervező, nevelő munkának Ezáltal növekedjék tagságunk közvetlen érdekeltsége és készsége a feladatok teljesítésében. A szakszervezeti csoport és taggyűlések a dolgozó kollektívák életében kapjanak nagyobb szerepet a dolgozókat foglalkoztató kisebb-nagyobb kérdések. Nagyobb figyelmet kell fordítani az egyéni magatartás — a munkához való viszony, a közösségi gondolkodás, a fegyelem — formálására, a művelődésre, az anyagi, erkölcsi megbecsülésre. Mindez biztosítja a csoportélet fellendítését, az egyéni és közösségi érdekek összhangjának előmozdítását. • • • A XXIV. kongresszus megállapítja, hogy eredményekben gazdag esztendőkről adtak számot a szakszervezetek a választások, a kongresszusok folyamán. A mozgalom helyzete alapvetően jó, ereje, társadalmi megbecsülése növekedett és egyre aktívabb részese a hatalom gyakorlásának, a politika kialakításának és megvalósításának. E tevékenységben a szakszervezetek a tagságtól, a társadalomtól minden támogatást megkaptak. Az eredményekben tükröződik a tisztségviselők, aktivisták hozzáértő, a szocializmus ügye iránti elkötelezettségtől áthatott áldozatkész munkája. Tükröződik a 4 és félmillió tagság bizalma és termi akarása a szocialista társadalom felépítésére, olyan élet megteremtésére, amelyért a szakszervezetek, a dolgozók mindig is küzdöttek. Ez a bizalom, cselekvőkészség és növekvő igény az, aminek a következő években is meg akarnak felelni. • * • A Művészeti Szakszervezetek küldöttei közül Bernát Rózsát, Orosz Adélt, Simó Tibort, Tréfás Györgyöt és Vass Imrét a SZOT tagjaivá, dr. Bodóczy Józsefet a számvizsgáló bizottság tagjává választották. A SZOT első ülésén Simó Tibort a szaktanács elnöksége tagjává választotta. Pártánk XII. kongresszusának határozata kimondja: „A szakszervezetek fontos feladata, hogy képviseljék tagságuk és a dolgozók egyes rétegeinek érdekeit a vállalatok vezetősége és az állami szervek előtt. Védjék a dolgozók törvényben biztosított jogait, szorgalmazzák a munkafeltételek és -körülmények javítását. Fordítsanak nagyobb figyelmet a tagságuk politikai nevelésére, szakmai és általános műveltségének gyarapítására. Az üzemi demokrácia fórumainak tartalmas működtetésével biztosítják, hogy a dolgozók véleményükkel, javaslataikkal érdemi módon hozzájárulhassanak a munka megjavításához, fokozódjék részvételük a vezetésben." Kádár János és Gáspár Sándor Kádár elvtárs felszólalásából A felszólalók sorában ott volt Kádár János elvtárs, az MSZMP első titkára, aki egyebek közt az alábbiakat mondta: " Magyarországon a szakszervezetek hagyományosan erős szervezetek. Mi, kommunisták mindig támaszkodtunk a szakszervezetekre mind a munkásosztály napi érdekeinek védelmében, mind a munkásosztály történelmi céljaiért folyó harcban, vagyis a szocialista forradalom győzelméért vívott küzdelemben. Ma is építünk rájuk az új, szocialista viszonyok fejlesztésében. A szakszervezetek szocialista társadalmi rendünk keretei között is nagyon fontos, nélkülözhetetlen funkciót töltenek be. Éppen ezért a párt nemcsak ma dolgozik jól együtt a szakszervezetekkel, tekinti őket munkatársnak, harcostársnak, hanem országos és helyi ügyekben egyaránt a jövőben is támaszkodik rájuk. Véleményünk szerint a szakszervezeteknek önállóan kell dolgozniuk, csak így lehetnek erős támaszai nagy, közös szocialista ügyünknek. A szocialista rendszerben s így hazánkban is a szakszervezeteknek kettős funkciójuk van. Egyik a munkáshatalom erősítése és a szocialista építés programjának megvalósítása; másik, a szervezett dolgozók érdekeinek védelme, képviselete. Nehéz, áldozatos munkát kívánó belső feladatokat kell megoldanunk és bonyolult nemzetközi helyzetben kell élnünk és dolgoznunk. A szocialista társadalom a munka társadalma, mi csak a munkából élhetünk, nem úgy, mint a kizsákmányolók. Mai viszonyaink között elsősorban munkával kell nemes céljainkért küzdeni" — egészítette ki Kádár János elvtárs. Felelősségünkről A művészek küldöttei közül felszólalt Tréfás György, aki hangsúlyozta, hogy új, szocialista társadalmunk felépítése új erkölcsi normákat is igényel az embertől. A művészek közéleti emberek. Ez nagy egyéni felelősséget ró ránk. — A szakszervezeti mozgalom tekintélye az elmúlt öt éveben nagyban növekedett. A baj inkább az, hogy nem élünk jogainkkal kellően. Oka: az alapszervezeti kádereink képzetlensége. Pedig nagy felelősség nyugszik vállainkon, mindig a megfelelő érdekeket képviseljük, és a valóságos képet közvetítsük a vezetésnek. ÁRA 4 FORINT Kivonat a határozatból A kongresszus szükségesnek tartja, hogy azok a pozitív folyamatok, amelyek a szakszervezeti demokrácia, a tagság közvetlenebb bevonása, az irányító, vezető szervek munkájának, munkamódszereinek fejlesztése érdekében az elmúlt öt évben kibontakoztak — a jövőben kiteljesedjenek, új elemekkel bővüljenek, társadalmi hatásuk tovább növekedjék. Előrehaladásunk fontos területe az alapszervezeti munka javítása. Szervezeti felépítésünket a mai igényekhez, a megnövekedett követelmé