Szórakoztató Zenészek, 1981 (22. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 1. szám

A stúdió kottatáráról írásomhoz indítékot a múlt­kori számunkban megjelent egyik interjú adta. Ebben ze­nészek nyilatkoztak arról, hogy milyen nehéz is a fiataloknak, kezdőknek összeszedni a ze­nész pályához szükséges szé­les repertoár kottáit Erről szeretnék írni, felvilágosítási segítséget nyújtani azoknak, akik nem élnek a meglevő le­hetőségekkel, mert nem tud­nak róla. Hát mint is állunk kotta ügyben? A központi stúdiónknak több mint kétezer kottája van. Beleértve ebbe a vidéki stú­dióknak leküldött átadott pél­dányokat is. Ezeket tanításra és helybeni másolásra hasz­náljuk. A teljességre való tö­rekvés nélkül, csak vázlatosan ismertetem, hogy mit is tar­­talmaz ez a kottatár. Iskolák, etűd anyagaink vannak különböző hangsze­rekre, mindarra, amelyet ta­nítunk. Ezen belül, különösen tánczenészek részére van sok, a zeneműboltokban nem kap­ható, de általunk hosszú éve­ken át beszerzett külföldi kot­ta, a modern frazírozás taní­tásához Sok ún. albumunk van, melyek nagy előadók is­mert számait tartalmazzák. Birtokunkban vannak a híres musicelek zongorakivonatai, egy kis túlzással az összes örökzöld szám eredeti kiadás­ban. Megtalálható kottáink között minden előírt előadási darab, remekműkötetek, nóta- és operettalbumok. Zenekari anyagok dolgában is jól állunk. Le merem írni: a legfontosabb szalonzenekari kották polcainkon várják, hogy lesz még talán itthon is igény szalonzenére. Tánc­zenekari anyagainkat főként zenekari gyakorlatainkon használjuk. Ezekben fúvós­­szólamok is vannak, mivel ná­lunk fúvósképzés is folyik. Gyakorlatnak kitűnő, a hall­gatók pedig nagy örömmel zenélnek teljesebb hangzást adó zenekarban — remélve, hátha lesz még egyszer szük­ség ilyen együttesekre is. A népizenészek részére készült, több mint hatvan hangszerelt partitúrával rendelkezünk. Ezeket használjuk népizene­kari gyakorlatainkon és vidéki stúdióinknak is másoltatunk belőlük igényeik szerint Mos pedig rátérek arra, ami valóban egyedülálló nálunk: a 13 féle repertoárkötet. Lét­rehozása óriási könnyebbséget, jelent a zenészeknek. A köte­tek általában 20—25 példány­ban készülnek, így minden vi­déki stúdióban — vagy ahol nincs, ott a megyei OSZK-ki­­rendeltségen — megtalálhatók. Különböző színű műbőr köté­sük praktikussá teszi kezelé­süket, megkönnyíti kiadásu­kat. Egy kötetben általában 80 szám található, elején tarta­lomjegyzékkel. A számok írás­módja: prímstimm, számozott basszussal ellátva. Három kö­tet szöveget is tartalmaz, ösz­­szeállítását a stúdió neves ta­nárai végezték: Thaler Gyula, Kertész Kornél, Pitó Tibor, Pongrácz Zoltán, Esze Jenő. A számok kiválasztása pedig a stúdió mindenkori tanári ka­rának és vezetésének kollektív munkája. Az I. kötet még a 15 évvel ezelőtt kötelező számokat tar­talmazza. A II. — barna szí­nű — könyvben nemzetközi dalokat (bécsi, olasz, orosz da­lok, francia sanzonok) talá­lunk. A III. kötet a régi ma­gyar tánczene dallamainak gyűjteménye: Seress Rezső, Szabó Kálmán, Horváth Jenő, Malcsiner Béla, Szabó József stb. slágerré vált dalai. A IV. kötetben — ez bordó színű — fiatalabb örökzöld számok ta­lálhatók, benne a beatzene vi­lághírűvé vált számai is. Az V. — zöld — kötet operette­ket gyűjti egybe. Közülük is a vendéglátóban használt leg­fontosabbakat. Mindez a tánc­zenészek számára a boltokban kapható kétsorosnál kedvel­tebb írásmóddal. A VI. kötet az előírt 86 kötelező számot tartalmazza. Itt természetesen vannak némi átfedések az I. és a IV. kötet anyagával. A VII. — narancssárga — füzet népdalok, a IX. — piros — pe­dig nóták (hallgatók, andal­­gók, csárdások) gyűjteménye. Szintén számozott basszussal írva, tánczenészek részére is. A Vili. kötetet az énekesek is használhatják, mert szöveg­gel együtt találhatók benne a frissebb örökzöld számok. X. kötetünk főként a népizené­szeké. Népizenekarra hangsze­relve örökzöld tánczenei szá­mokon kívül Boka kesergők, verbunkosok, indulók és nem­zetközi dalok is szerepelnek benne. A XI. kötet születését a „Szórakoztatózenészek köte­lező vizsgaanyaga” című kiad­ványunk átdolgozása tette szükségessé. Ennek megfele­lően a kötet már csak az 50 kötelező számot tartalmazza. A többi számokat a vizsgázók maguk választják ki az előírt mennyiség és műfaj szerint. Az új módszer alapján folyó vizsgán vettük észre, hogy leg­nagyobb problémát a 20 latin­amerikai szám okozza. Ezért készült a XII. kötet főként la­tin-amerikai számokból. 1980 őszén lett készen a jelenlegi utolsó kötet, szintén barna színű kötésben, mert ugyan­csak nemzetközi dalokat tar­talmaz, de már finn, japán, svéd, arab stb. számokra is ki­terjedve. Novembertől már ez a kottagyűjtemény is zené­szeink rendelkezésére állt itt a központban, a vidéki stúdiók­ban, ill. kirendeltségein is. Megítélésem szerint összegezve a felsorolt 13 kötet mintegy ezer számot foglal magában. Ezen kívül még a zenészeink rendelkezésére áll a zenemű­boltokban kapható, a Zene­műkiadó által kiadott Sláger­­múzeum, a Tessék választani és a Made in Hungary, vala­mint az egy évre előfizethető ún. terjesztői anyag, melyek sok új magyar számot is tar­talmaznak. Reméljük, hogy a takarékos­ságra serkentő gazdasági hely­zet olyan irányban hat, misze­rint a magasabb színvonal biztosítható, nagyobb reper­toárral és nagyobb szakmai tudással rendelkező zenésznek lesz jobb szerződése, magasabb bére. A magasabb színvonal eléré­séhez, vagy megtartásához ad­nak nagy segítséget a taná­raink által összeállított kotta­tárukkal a stúdiók. Óvári Márta D­ebrecen sok jó zenészt adott eddig a szórakoz­tatózenei területnek Nagy részük a városban vagy a megyében fejtette ki te­vékenységét, de volt, aki az ország egyéb helyein, köztük a fővárosban. Így volt ez La­katos Flóriánna­l is. Debrecen­ben született, de 1926-ban, két éves korában szülei, a jobb élet reményében, Pestre köl­töztek. Apja, Lakatos Géza ugyanis a híres Magyari Imre zenekarának brácsása lett. A szülői ház melege, a zene szeretete, az apa példás élete alakította a még gyermek ze­nészpalánta lelkivilágát, éle­tét. A Magyariról hallott törté­netek a hegedű felé vonzották. Már ekkor prímásnak készült. Segítette ebben édesapja is, aki fáradhatatlanul, odaadóan, házilag tanította hegedülni gyermekét. Eredménye, hogy tanulóévei után 18 éves korá­ban Vörös Jancsi zenekarába került. A gyakorlatban érezte szak­mai felkészültségének hiá­nyosságait, ezért 35 éves ko­rában beiratkozott az OSZK stúdiójába. Itt Egerland tanár úrhoz került. A jó tanító és a szorgalmas tanítvány együttes munkája alapján rövidesen ér­tékes B kategóriát szerzett. El kell mondanunk róla azt is, hogy a felszabadulás utáni közvetlen évek lehetősége nem biztosította zenészeink számá­ra a vendéglátóiparban való biztos elhelyezkedést. Ő is az ipar más területén keresett be­csületes megélhetési forrást. Négy évig dolgozott hát az Akkumulátor Gyárban. Itt egy sajnálatos baleset is érte, ami­kor balkezének egyik ujja sú­lyosan megsérült. Egyik íze azóta is béna. Szorgalmas gya­korlása azonban ezen a kor­látozó nehézségen is átsegítet­te. Játékán nem érződött a baleset hátránya A vendéglátóipar államosí­tása után újra lehetőség nyílt a zenészek fokozottabb foglal­koztatására. Visszatért hát szeretett hegedűjéhez. A Ba­ross Pincébe került tánchege­dűsnek. Hat évet töltött itt duóban, ötvenhétben véglegesen megszilárdult a szakmai tudá­sát és becsületes, szorgalmas munkáját végző zenész élete. A Rákóczi étterem 5 tagú népi zenekara élére került, ahol a mai napig betölti ezt a meg­tisztelő megbízatást. A közel negyedszázados munkaviszony, amelyet ugyanabban az üzlet­ben töltött, számára sikert, megelégedettséget, felettesei részéről mebecsülést, dolgo­zótársaitól szeretetet eredmé­nyezett. Nem hivalkodik ma­gas szakmai tudással, nem kérkedik zenekarvezetői mun­kájával. Szerényen, kedvesen, mosolyogva fogadja az elisme­réseket. Ezt fejezi ki ugyanis, hogy ez alatt az idő alatt hatszor volt Belgiumban, háromszor Hollandiában, kétszer az NSZK-ban, majd Finnország­ban, Lengyelországban és a Szovjetunióban. A tengeren túl pedig Los Angelesben és Togóban rövidebb-hosszabb ideig szerződésben. De ezt fejezi ki a törzsgár­­datagsággal járó kitüntetés és a Kiváló Dolgozó elismerés is. Soha, sehol, semminemű pa­nasz nem merült fel ellene. Ugyanilyen rendezett egész élete. Példás családi élete nyu­godt körülményeket biztosí­tott három gyermeke felneve­léséhez. Egészséges életszemlé­lete lemérhető néhány jelen­ségből: — a felszabadulás után azonnal belépett a szakszerve­zetbe; — ötvenhétben a párt tagja lett; — a még csak 6 elemit vég­zett, három gyermeke (1 fiú 2 leány) már érettségizett. Megelégedetten beszél életé­ről. Hangsúlyozza, hogy mikor ő volt gyermek, akkor három család élt egy szobában (21 főt, ma a három gyermekének is önálló lakása van. A 24 éves fia is prímás, két lányának szintén zenész férje van. Boldog. S öröme csak foko­zódik, hogy a vállalat zeneka­rai közül őket választották az idei Lipcsei Vásáron szereplő együttesnek, mert műsoruk, játékuk, megjelenésük egya­ránt reményt nyújt az eddigi sikerek növeléséhez. Lakatos Flórián személye a biztosíték erre, mert mint mondja, a magatartás és mun­ka kulturáltsága, valamint a szakma ismeretének, alkalma­zásának színvonala az elsőd­leges mindenkor. Sz. V. A derékhad katonája Zenész és énekes kategória vizsgák Vizsgára jelentkezhetnek: a) akinek még nincs kategóriával ellátott működési engedélye (ka­tegória szerző); b) aki magasabb minősítést kíván elérni (kategória javító); c) aki további fő- vagy mellékhangszerből kíván vizsgázni. Vizsgára az állandó lakhely szerint lehet jelentkezni: Budapestiek és Pest megyeiek: az OSZK Engedélyügyi és Közművelő­dési Csoportjánál. Vidékiek: az illetékes megyei kirendeltségen. A jelentkezés határideje: 1981. febr. 15.—márc. 15. A vizsgák időpontja: 1981. n. negyedév. Új jelentkezők korhatára: zenészeknél és nótaénekeseknél 18—35 év táncdalénekeseknél 18—30 év. Hegedű (népi) kategória szerző vizsgára budapesti és Pest megyei lakos csak abban az esetben jelentkezhet, ha stúdiónak hallgatója He­gedűből, nóta- és táncdalénekből csak A és B kategóriára lehet jelent­kezni, illetve vizsgázni. Az egyre ideiglenesebb működési (Az ÍME­­ volt, van, de lesz is?) Lezárult a sokakat érintett ideiglenes működési engedé­lyek (ÍME) adminisztratív fe­lülvizsgálata. A lebonyolítás ilyen megoldásával, miszerint az érintett zenészeknek kiad­tuk az új, 1984. december 31- ig érvényes engedélyt, sokan nem értettek egyet. Ezzel, a szerintünk embersé­ges formával, most mindenki lehetőséget kapott arra, hogy még négy évig engedéllyel rendelkezzen. Újabb négy éves lehetőséget adtunk a fel­készülésre. Ne tévesszen meg azonban senkit az engedély­­érvényesítésének ez a mosta­ni, egyszerű lehetősége. Az ideiglenes engedély továbbra is ideiglenes maradt. Sőt, az ezzel rendelkezők a látszat el­lenére egyre bizonytalanabb helyzetbe kerülnek. Ugyanis az IME-sek elhelyezésére, közvetítésére csak a katego­rizáltak után kerülhet sor. Most, de különösen a jövő­ben, amikor a vendéglátóipar közismert problémái miatt már a hivatásos előadóművé­szek elhelyezése sem egysze­rű, akkor az IME-sek munka­­lehetősége természetesen még inkább leszűkül, kétségeseb­bé válik. Mert mi is az Ideiglenes Működési Engedélyek rendel­tetése? Az OSZK szempontjából: átmenetileg IME-sekkel pó­tolja a kategorizáltakat. Va­gyis, ahová nem tud — pil­lanatnyilag — hivatásos elő­adóművészt adni, oda IME-st közvetít. A zenész oldaláról nézve: az IME átmeneti lehetőséget ad arra, hogy a középiskola elvégzéséig és a kategória­­szerző vizsgára történő felké­szülés ideje alatt, a vizsga sikeres letételéig is munkát vállalhasson. Éppen ezért felhívjuk az IME-vel rendelkezők figyel­mét a következőkre: — a most megkapott enge­délyek 1984. december 31. utáni érvényesítésére nem tu­dunk ígéretet tenni; — aki zenész akar marad­ni (pontosabban: lenni), az mielőbb végezze el a közép­iskolát, készüljön fel a szak­mai követelményekből, és­­ jelentkezzen kategória­szerző vizsgára, és a mostani engedélye helyett szerezze meg a hivatásos előadóművé­szi működési engedélyt. Úgy érezzük, hogy mi idő­ben szóltunk. De az, aki a le­írtakat nem veszi komolyan és saját helyzetének rendezé­se érdekében nem tesz sem­mit, az csak magának tehet majd szemrehányást, ha zené­sz­ tevékenységének folytatá­sára nem lesz lehetősége. HOLZER TAMÁS Kovács József és Oláh László Olaszországban voltak Horváth Zoltán, Dombi Gyula és Horváth György Vancouver­ben vannak SZÓRAKOZTATÓZEN­ÉSZEK

Next