Szórakoztató Zenészek, 1984 (25. évfolyam, 1-6. szám)
1984 / 1. szám
Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal rIllőkének 2919§3. (XII. 17.) A BTM számú rendelkezése a szórakoztató zenészek és előadóművészek munkaidejéről, munkabéréről és munkafeltételeiről A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT számú rendelet 58. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján ■— az érdekelt miniszterekkel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával, az érdekelt szakszervezetekkel, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a következőket rendelem: 1. § (1) A rendelkezés hatálya az állami vállalatoknál, az egyéb állami gazdálkodó vagy költségvetési szerveknél és szövetkezeteknél, a szövetkezeti vállalatoknál, a társadalmi szervezet vállalatainál és a társadalmi szerveknél, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásainál (a továbbiakban együtt: vállalatoknál), továbbá a magán-munkáltatóknál foglalkoztatott zenészekre és énekesekre (a továbbiakban együtt: zenészekre), lemezbemutatókra, valamint a vendéglátóipari műsorokban fellépő, Országos Szórakoztatózenei Központ (a továbbiakban: OSZK) működési engedélyével rendelkező előadóművészekre terjed ki. (2) A rendelkezés nem érinti a színházak, a zene- és táncművészeti intézmények, valamint az egyéb művészeti intézmények dolgozóira vonatkozó, továbbá a közművelődési tevékenységek díjazásáról szóló rendelkezéseket. A zenészek munkaideje, munkabére és munkafeltételei 2. § (1) Zenésszel munkaviszony az OSZK közvetítésről szóló külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett létesíthető. (2) Munkaszerződés csak meghatározott időre köthető és azt írásba kell foglalni. (3) A zenész heti munkaideje harminchat óra. (4) A zenész munkaidőn belül heti egy zenekari próbára, vagy műsorpróbára kötelezhető. Egy-egy próba időtartama legfeljebb három óra lehet. A próba és a műsor megkezdése között legalább három óra szünetet kell biztosítani. (5) A napi munkaidőt általában hat órában kell megállapítani. Éves, havi vagy heti egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetében a napi munkaidő nyolc óránál hosszabb nem lehet. (6) A zenésznek óránként tíz perc munkaközi szünet jár. 3. § (1) A zenész napi munkabérét személyi kategóriájától, minősítésétől, valamint beosztásától függően teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a következők és az e rendelkezés mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani: (2) Az ötórai teán foglalkoztatott zenész napi bérét időarányosan kell megállapítani. A foglalkoztatás időtartama napi három óránál kevesebb nem lehet és este 9 órán túl nem terjedhet. (3) Az alkalmilag foglalkoztatott zenész napi munkabére legfeljebb hatszáz forint. Alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha ugyanazon vállalatnál a zenészt legfeljebb heti két alkalommal, napi hat-hat órai munkaidőben foglalkoztatják. (4) A szilveszter éjszakai szereplésre szerződtetett zenész részére — legalább hét órai, de legfeljebb 10 órai foglalkoztatási időt figyelembe véve — 800—1500 forint közötti bér fizethető. (5) A zenészek közül azokat illeti meg éjszakai pótlék, akiknek munkaideje rendszeresen éjfél után végződik. (6) A zenészt túlmunka esetén pótlék nélküli alapbére illeti meg. (7) A zenésznél személyi alapbérként a napi bér huszonötszörösét kell figyelembe venni. 4. § (1) A szállítást igénylő hangszerek, valamint hangerősítő berendezések vállalati érdekből történő oda és vissza szállításáról, vagy a szállítási költségek megtérítéséről a munkáltató köteles gondoskodni. (2) A hangszerek karbantartási és javítási költségeinek térítésére a munkáltató költség-átalányt fizethet. Az átalány felső határa személyenként havi kettőszáz forint. Az átalány összegét a munkaszerződésben kell meghatározni. (3) Ha a munkaszerződésben a munkáltató és a dolgozó formaruha viselésében megegyezett, annak beszerzése, illetve költsége a munkáltatót terheli. (4) Az állandó lakóhelyen kívüli helységben történő foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles a) a munkásszállásra vonatkozó rendelkezések szerinti térítés ellenében szállást biztosítani, vagy a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) meghatározott mértékű szállásköltség hozzájárulást fizetni. Kollektív szerződést nem kötő szerveknél a szállásköltség mértékét a szerv vezetője a szakszervezeti munkahelyi szervével egyetértésben állapítja meg; b) a munkahelyre az egyszeri oda és visszautazás, valamint hangszerszállítás költségét megtéríteni (a vasút, vagy autóbusz II. o. díjtételei szerint). 5. § Az előadóművészek fellépti díjával és munkafeltételeivel foglalkozik A lemezbemutatók munkaideje, munkabére és munkafeltételei 6. § (1) A rendelkezés 2. §-ának (1)—(3) és (5)—(6), a 3. §-ának (3)—(7) és a 4. §-ának (1)—(4) bekezdésében, valamint a melléklet 7. pontjában foglaltakat a lemezbemutatókra is alkalmazni kell. (2) A lemezbemutató munkaidőn kívül havonta két műsorpróbára kötelezhető. Egy-egy próba időtartama legfeljebb négy óra lehet, amelynek idejére külön díjazás nem fizethető. A próba és a műsor megkezdése között legalább három óra szünetet kell tartani. (3) A lemezbemutató napi munkabérét személyi kategóriájától függően teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a következők szerint kell megállapítani: 7. § A lemezbemutatók részére hat órai műsoridő tartamára — a hanglemezek elhasználódása ellenértékeként — legfeljebb egyszáz forint költségátalány fizethető; rövidebb műsoridő esetén a költségátalányt arányosan csökkenteni kell. Az e rendelkezésben meghatározottakon kívül részükre egyéb címen költségtérítés nem fizethető. Hatálybaléptető rendelkezések 8. § (1) Ez a rendelkezés 1984. január 1. napján lép hatályba. (2) A rendelkezésben előírt bértételek alsó határainak alkalmazása 1986. december 31-től kötelező, addig a kihirdetéskor érvényes alsó bérhatárok az irányadók. (3) A rendelkezés alkalmazása szempontjából az önálló egység vállalatnak számít. Dr. Rácz Albert s. k., államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke Melléklet a 2911983. (XII. 17.) ÁBMH számú rendelkezéshez 1. A rendszeresen több hangszeren játszó zenész részére a bértételen belül magasabb munkabért indokolt megállapítani. 2. Egyszemélyes zeneszolgáltatásra alkalmas szóló hangszernek tekinthető a zongora, orgona, cimbalom, harmonika, hárfa és kizárólag „A kiváló” kategória esetén a gitár. 3. „Kiváló” minősítésű besorolás csak az OSZK által kiállított igazolás alapján történhet. 4. Zenekarvezetőként — az 5. pontban foglaltak kivételétől eltekintve — csak az A vagy B személyi kategóriába tartozó zenészt szabad besorolni. 5. Népi zenekar, továbbá olyan zenekar élére, amelyben nincs A vagy B kategóriájú zenész, C kategóriájú zenész is kijelölhető vezetőnek. 6. Ideiglenes működési engedéllyel rendelkező zenész, illetve előadóművész csak az esetben foglalkoztatható, ha a közvetítő szerv igazolja, hogy kategorizált zenészt vagy előadóművészt közvetíteni nem tud. 7. Ha a személyi kategória megváltoztatására a munkaszerződés érvényességi ideje alatt kerül sor, az új bértétel alkalmazása csak a munkaszerződés meghosszabbításakor, illetve új munkaviszony létesítésekor kötelező. 8. A legalább három énekest, illetve előadóművészt kísérő, vagy varieté műsorban közreműködő zenész bére ezen a címen pótlékolható. A pótlék összege a napi bér legfeljebb 20 százaléka lehet. A pótlék mértékét a kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban kell meghatározni. Amennyiben a munkáltató kollektív szerződés, illetőleg munkaügyi szabályzat megkötésére nem köteles, a pótlék megállapítása tekintetében a munkáltató vezetője a szakszervezet munkahelyi szervével egyetértésben dönt. Megnevezés Személyi kategória ABC Ideiglenes működési engedéllyel rendelkezők napi bér (Ft) Lemezbemutató 150—390 130—310 110—250 90—200 2 Mikor szűnik meg a határozott időre szóló munkaviszony? A szerződéses üzletek számának növekedésével egyre gyakrabban keletkezik munkaügyi vita szerződéses munkáltatók és a náluk foglalkoztatott szórakoztatózenészek között, mert a munkáltató a szerződésben foglalt határozott idő letelte előtt megszüntette a munkaviszonyt, azzal az indokkal, hogy a korábban szoros elszámolású üzlet most szerződéses lett, és az új üzletvezető nem tartott igényt az ott dolgozó zenészekre. Döntésüknél hivatkoztak a Kereskedelmi Értesítő 1982. évi 4-es számában megjelent Munkaügyi Kollégiumi állásfoglalásra. Az állásfoglalás ugyanis kimondja, hogy ha egy vendéglátó vállalat üzlete új üzemelési formára tér át és így a dolgozók munkaviszonyára kiható intézkedést kell tennie, az ilyen intézkedés átszervezésnek minősül, és ezért átszervezés címén felmondható a munkaviszony. Konkrét eset kapcsán — ahol az illetékes megyei munkaügyi bíróság is elfogadta az átszervezés címén történő felmondást — kértük a Legfelsőbb Bíróságot az egységes joggyakorlat érdekében történő állásfoglalásra. Az állásfoglalás szerint a Munka Törvénykönyve ide vonatkozó rendelkezésére hivatkozva egyértelműen leszögezi, hogy a határozott időre szóló munkaviszony csak abban az esetben szüntethető meg, ha a dolgozó munkáját nem végzi megfelelően, illetve annak végzézésére nem alkalmas. Átszervezés címén tehát a zenészek határozott időre kötött szerződését nem lehet felbontani. J. J.-né Jogszabályváltozások A Magyar Közlöny múlt évi 52. számában jelentek meg a társadalombiztosítási rendelettel kapcsolatos változások. Ezek szerint 1984. január 1-től 1985. június 30-ig a munkaviszonyban nem álló előadóművészeknek és lemezbemutatóknak a II. osztályba sorolásuk alapján havi 900 Ft társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük, havi 2500 Ft figyelembe vehető jövedelmük alapján. Az előadóművészt, kérelmére — a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége javaslatára — az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság vezetője szociális és egyéb méltánylást érdemlő körülmények alapján az I. osztályba sorolhatja. Az I. osztályba sorolást azonban visszamenőleg nem lehet kérni. 1985. július 1-től pedig az előadóművészek az 1984. évben elért adóköteles jövedelmük alapján lesznek kötelesek társadalombiztosítási járulékot fizetni. A korábbi I—VI. osztály helyett most I—XXI. osztályba tartoznak. Ha az előadóművész a jelenleg érvényben lévő járulékosztályba sorolása alapján nem a II. hanem a III—VI. osztály szerint fizeti a társadalombiztosítási járulékot, akkor 1984. január 1-től 2500-tól 2800 Ft-ig figyelembe vehető havi jövedelem alapján 900 Ft/hó társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Az ettől nagyobb jövedelmek járuléka arányosan emelkedik. 1985. június 30-ig előadóművész kérheti a IV—XXI. osztályba sorolását, amennyiben az osztályok járulékkülönbözetét megtéríti. Ha azonban az előadóművész adóköteles jövedelme alapján magasabb osztályba tartozik, mint amit választott, akkor 1985. július 1-től a magasabb társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. 1984. január 1-től külföldi munkavállalás esetén havi 1200 Ft, tehát napi 40 Ft-ot kell fizetnie az adott ország valutájában társadalombiztosítási járulékként havi 4000 Ft jövedelmet véve alapul. Változás az is, hogy míg korábban havi 25 nap munkaviszony alapján, kérelme esetén mentesült a járulékfizetés alól, addig 1984. január 1-től havi 21 nap munkaviszonyban töltött idő is elegendő. 9 * Ugyancsak ebben a közlönyben jelent meg az általános jövedelemadózással kapcsolatos jogszabályváltozás is. 1984. január 1-től az előadóművész (lemezbemutató) adójának alapja a díjazás évi 200 000 Ft-ig terjedő részének 40%-a, a 200 000 Ft feletti résznek pedig 65%-a. A fővárosban a kerületi tanácsok adóügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetve az állandó lakhely szerinti illetékhivatal által kiadott igazolás alapján kell az adót levonni. Jurákné SZÓRAKOZTATÓZENÉSZEK