Szórakoztató Zenészek, 1984 (25. évfolyam, 1-6. szám)

1984 / 1. szám

Az Állami Bér- és M­unkaügyi Hivatal rIllőkének 29­19§3. (XII. 17.) A BTM­­ számú rendelkezése a szórakoztató zenészek és előadóművészek munkaidejéről, munkabéréről és munkafeltételeiről A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT számú rendelet 58. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján ■— az érdekelt miniszterekkel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával, az érdekelt szakszervezetekkel, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Taná­csával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a következőket rendelem: 1. § (1) A rendelkezés hatálya az állami vállalatoknál, az egyéb állami gaz­dálkodó vagy költségvetési szerveknél és szövetkezeteknél, a szövetkezeti vállalatoknál, a társadalmi szervezet vállalatainál és a társadalmi szervek­nél, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásainál (a továbbiakban együtt: vállalatoknál), továbbá a magán-munkáltatók­nál foglalkoztatott zenészekre és énekesekre (a továbbiakban együtt: zenészekre), lemezbemutatókra, valamint a vendéglátóipari műsorokban fellépő, Országos Szórakoztatózenei Központ (a továbbiakban: OSZK) működési engedélyével rendelkező előadóművészekre terjed ki. (2) A rendelkezés nem érinti a színházak, a zene- és táncművészeti in­tézmények, valamint az egyéb művészeti intézmények dolgozóira vonat­kozó, továbbá a közművelődési tevékenységek díjazásáról szóló rendel­kezéseket. A zenészek munkaideje, munkabére és munkafeltételei 2. § (1) Zenésszel munkaviszony az OSZK közvetítésről szóló külön jog­szabályban meghatározott feltételek mellett létesíthető. (2) Munkaszerződés csak meghatározott időre köthető és azt írásba kell foglalni. (3) A zenész heti munkaideje harminchat óra. (4) A zenész munkaidőn belül heti egy zenekari próbára, vagy műsor­próbára kötelezhető. Egy-egy próba időtartama legfeljebb három óra lehet. A próba és a műsor megkezdése között legalább három óra szüne­tet kell biztosítani. (5) A napi munkaidőt általában hat órában kell megállapítani. Éves, havi vagy heti egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetében a napi munkaidő nyolc óránál hosszabb nem lehet. (6) A zenésznek óránként tíz perc munkaközi szünet jár. 3. § (1) A zenész napi munkabérét személyi kategóriájától, minősítésétől, valamint beosztásától függően teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a következők és az e rendelkezés mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani: (2) Az ötórai teán foglalkoztatott zenész napi bérét időarányosan kell megállapítani. A foglalkoztatás időtartama napi három óránál kevesebb nem lehet és este 9 órán túl nem terjedhet. (3) Az alkalmilag foglalkoztatott zenész napi munkabére legfeljebb hatszáz forint. Alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha ugyanazon válla­latnál a zenészt legfeljebb heti két alkalommal, napi hat-hat órai munka­időben foglalkoztatják. (4) A szilveszter éjszakai szereplésre szerződtetett zenész részére — leg­alább hét órai, de legfeljebb 10 órai foglalkoztatási időt figyelembe véve —­ 800—1500 forint közötti bér fizethető. (5) A zenészek közül azokat illeti meg éjszakai pótlék, akiknek munka­ideje rendszeresen éjfél után végződik. (6) A zenészt túlmunka esetén pótlék nélküli alapbére illeti meg. (7) A zenésznél személyi alapbérként a napi bér huszonötszörösét kell figyelembe venni. 4. § (1) A szállítást igénylő hangszerek, valamint hangerősítő berendezések vállalati érdekből történő oda és vissza szállításáról, vagy a szállítási költ­ségek megtérítéséről a munkáltató köteles gondoskodni. (2) A hangszerek karbantartási és javítási költségeinek térítésére a munkáltató költség-átalányt fizethet. Az átalány felső határa személyen­ként havi kettőszáz forint. Az átalány összegét a munkaszerződésben kell meghatározni. (3) Ha a munkaszerződésben a munkáltató és a dolgozó formaruha viselésében megegyezett, annak beszerzése, illetve költsége a munkáltatót terheli. (4) Az állandó lakóhelyen kívüli helységben történő foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles a) a munkásszállásra vonatkozó rendelkezések szerinti térítés ellené­ben szállást biztosítani, vagy a kollektív szerződésben (munkaügyi sza­bályzatban) meghatározott mértékű szállásköltség hozzájárulást fizetni. Kollektív szerződést nem kötő szerveknél a szállásköltség mértékét a szerv vezetője a szakszervezeti munkahelyi szervével egyetértésben állapítja meg; b) a munkahelyre az egyszeri oda és visszautazás, valamint hangszer­­szállítás költségét megtéríteni (a vasút, vagy autóbusz II. o. díjtételei szerint). 5. § Az előadóművészek fellépti díjával és munkafeltételeivel foglalkozik A lemezbemutatók munkaideje, munkabére és munkafeltételei 6. § (1) A rendelkezés 2. §-ának (1)—(3) és (5)—(6), a 3. §-ának (3)—(7) és a 4. §-ának (1)—(4) bekezdésében, valamint a melléklet 7. pontjában foglaltakat a lemezbemutatókra is alkalmazni kell. (2) A lemezbemutató munkaidőn kívül havonta két műsorpróbára kötelezhető. Egy-egy próba időtartama legfeljebb négy óra lehet, amely­nek idejére külön díjazás nem fizethető. A próba és a műsor megkezdése között legalább három óra szünetet kell tartani. (3) A lemezbemutató napi munkabérét személyi kategóriájától függően teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a következők szerint kell megállapítani: 7. § A lemezbemutatók részére hat órai műsoridő tartamára — a hang­lemezek elhasználódása ellenértékeként — legfeljebb egyszáz forint költségátalány fizethető; rövidebb műsoridő esetén a költségátalányt arányosan csökkenteni kell. Az e rendelkezésben meghatározottakon kívül részükre egyéb címen költségtérítés nem fizethető. Hatálybaléptető rendelkezések 8. § (1) Ez a rendelkezés 1984. január 1. napján lép hatályba. (2) A rendelkezésben előírt bértételek alsó határainak alkalmazása 1986. december 31-től kötelező, addig a kihirdetéskor érvényes alsó bér­határok az irányadók. (3) A rendelkezés alkalmazása szempontjából az önálló egység válla­latnak számít. Dr. Rácz Albert s. k., államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke Melléklet a 2911983. (XII. 17.) ÁBMH számú rendelkezéshez 1. A rendszeresen több hangszeren játszó zenész részére a bértételen belül magasabb munkabért indokolt megállapítani. 2. Egyszemélyes zeneszolgáltatásra alkalmas szóló hangszernek tekint­hető a zongora, orgona, cimbalom, harmonika, hárfa és kizárólag „A kiváló” kategória esetén a gitár. 3. „Kiváló” minősítésű besorolás csak az OSZK által kiállított igazolás alapján történhet. 4. Zenekarvezetőként — az 5. pontban foglaltak kivételétől eltekintve — csak az A vagy B személyi kategóriába tartozó zenészt szabad besorol­ni. 5. Népi zenekar, továbbá olyan zenekar élére, amelyben nincs A vagy B kategóriájú zenész, C kategóriájú zenész is kijelölhető vezetőnek. 6. Ideiglenes működési engedéllyel rendelkező zenész, illetve előadó­­művész csak az esetben foglalkoztatható, ha a közvetítő szerv igazolja, hogy kategorizált zenészt vagy előadóművészt közvetíteni nem tud. 7. Ha a személyi kategória megváltoztatására a munkaszerződés érvé­nyességi ideje alatt kerül sor, az új bértétel alkalmazása csak a munka­­szerződés meghosszabbításakor, illetve új munkaviszony létesítésekor kötelező. 8. A legalább három énekest, illetve előadóművészt kísérő, vagy varieté műsorban közreműködő zenész bére ezen a címen pótlékolható. A pótlék összege a napi bér legfeljebb 20 százaléka lehet. A pótlék mértékét a kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban kell meghatározni. Amennyiben a munkáltató kollektív szerződés, illető­leg munkaügyi szabályzat megkötésére nem köteles, a pótlék megállapí­tása tekintetében a munkáltató vezetője a szakszervezet munkahelyi szer­vével egyetértésben dönt. Megnevezés Személyi kategória A­BC Ideiglenes működési engedéllyel rendelkezők napi­ bér (Ft) Lemezbemutató 150—390 130—310 110—250 90—200­ 2 Mikor szűnik meg a határozott időre szóló munkaviszony? A szerződéses üzletek számának növekedésével egyre gyakrabban keletkezik munkaügyi vita szer­ződéses munkáltatók és a náluk foglalkoztatott szórakoztatózené­szek között, mert a munkáltató a szerződésben foglalt határozott idő letelte előtt megszüntette a munkaviszonyt, azzal az indokkal, hogy a korábban szoros elszámo­lású üzlet most szerződéses lett, és az új üzletvezető nem tartott igényt az ott dolgozó zenészekre. Döntésüknél hivatkoztak a Ke­reskedelmi Értesítő 1982. évi 4-es számában megjelent Munkaügyi Kollégiumi állásfoglalásra. Az ál­lásfoglalás ugyanis kimondja, hogy ha egy vendéglátó vállalat üzlete új üzemelési formára tér át és így a dolgozók munkaviszonyára ki­ható intézkedést kell tennie, az ilyen intézkedés átszervezésnek minősül, és ezért átszervezés címén felmondható a munkaviszony. Konkrét eset kapcsán — ahol az illetékes megyei munkaügyi bíróság is elfogadta az átszervezés címén történő felmondást — kér­tük a Legfelsőbb Bíróságot az egy­séges joggyakorlat érdekében tör­ténő állásfoglalásra. Az állásfoglalás szerint a Munka Törvénykönyve ide vonatkozó ren­delkezésére hivatkozva egyértel­műen leszögezi, hogy a határozott időre szóló munkaviszony csak abban az esetben szüntethető meg, ha a dolgozó munkáját nem végzi megfelelően, illetve annak végzé­­zésére nem alkalmas. Átszervezés címén tehát a zené­szek határozott időre kötött szerző­dését nem lehet felbontani. J. J.-né Jogszabályváltozások A Magyar Közlöny múlt évi 52. számában jelentek meg a tár­sadalombiztosítási rendelettel kap­csolatos változások. Ezek szerint 1984. január 1-től 1985. június 30-ig a munkaviszony­ban nem álló előadóművészeknek és lemezbemutatóknak a II. osz­tályba sorolásuk alapján havi 900 Ft társadalombiztosítási járu­lékot kell fizetniük, havi 2500 Ft figyelembe vehető jövedelmük alapján. Az előadóművészt, kérel­mére — a Művészeti Szakszerveze­tek Szövetsége javaslatára — az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság vezetője szociális és egyéb méltánylást érdemlő körül­mények alapján az I. osztályba sorolhatja. Az I. osztályba soro­lást azonban visszamenőleg nem lehet kérni. 1985. július 1-től pedig az elő­adóművészek az 1984. évben elért adóköteles jövedelmük alapján lesznek kötelesek társadalombizto­sítási járulékot fizetni. A korábbi I—VI. osztály helyett most I—XXI. osztályba tartoznak. Ha az előadóművész a jelenleg érvényben lévő járulékosztályba sorolása alapján nem a II. hanem a III—VI. osztály szerint fizeti a társadalombiztosítási járulékot, akkor 1984. január 1-től 2500-tól 2800 Ft-ig figyelembe vehető havi jövedelem alapján 900 Ft/hó tár­sadalombiztosítási járulék fizeté­sére kötelezett. Az ettől nagyobb jövedelmek járuléka arányosan emelkedik. 1985. június 30-ig előadóművész kérheti a IV—XXI. osztályba soro­lását, amennyiben az osztályok járulékkülönbözetét megtéríti. Ha azonban az előadóművész adóköteles jövedelme alapján ma­gasabb osztályba tartozik, mint amit választott, akkor 1985. júli­us 1-től a magasabb társadalom­­biztosítási járulékot kell fizetnie. 1984. január 1-től külföldi mun­kavállalás esetén havi 1200 Ft, tehát napi 40 Ft-ot kell fizetnie az adott ország valutájában társada­lombiztosítási járulékként havi 4000 Ft jövedelmet véve alapul. Változás az is, hogy míg koráb­ban havi 25 nap munkaviszony alapján, kérelme esetén mentesült a járulékfizetés alól, addig 1984. január 1-től havi 21 nap munka­­viszonyban töltött idő is elegendő. 9 * Ugyancsak ebben a közlönyben jelent meg az általános jövedelem­­adózással kapcsolatos jogszabály­­változás is. 1984. január 1-től az előadó­­művész (lemezbemutató) adójának alapja a díjazás évi 200 000 Ft-ig terjedő részének 40%-a, a 200 000 Ft feletti résznek pedig 65%-a. A fővárosban a kerületi taná­csok adóügyi feladatot ellátó szak­­igazgatási szerve, illetve az állandó lakhely szerinti illetékhivatal által kiadott igazolás alapján kell az adót levonni. Jurákné SZÓRAKOZTATÓZENÉSZEK

Next