Szórakoztató Zenészek, 1988 (29. évfolyam, 1-6. szám)
1988 / 1. szám
Sajtónk szerepéről A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöksége a múlt év november végén a Szövetség sajtónyilvánosságának és sajtókiadványainak helyzetéről, továbbfejlesztéséről tárgyalt. Áttekintette a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége sajtónyilvánosságának és sajtókiadványainak — a szerkesztők önértékelésén alapuló — helyzetét. Megállapította, hogy az MSZSZ-en belüli írásos tájékoztatórendszer az 1986. augusztusi határozatának megfelelően kiépült, a szakszervezeti testületek és tisztségviselők tájékoztatása rendszeres. A művészeti szakszervezetek tevékenységéről havonta kiadott tájékoztatók megfelelő képet adnak a végzett munkáról. Ezeket, valamint az Alapszervezeti Tájékoztatót és a szakmai szakszervezetek különböző kiadványait kedvezően fogadják a tisztségviselők. Az MSZSZ-en kívüli, sajtó útján történő tájékoztatás azonban — a központi vezetőségi ülésekről szóló híradáson kívül — alkalomszerű, tartalmilag egyenetlen, — állapította meg az elnökség. A tömegkommunikáció által felvetett, az MSZSZ-t érintő témákról szóló tudósítások száma havi átlagban négy-öt. Mivel ebbe beleértendők a megyei lapok is, megállapítható, hogy az MSZSZ tevékenységéről szóló sajtóanyag összességében kevés. Az MSZSZ központi lapja, az 1986. szeptemberi elnökségi határozatnak megfelelően, Művészvilág címmel, havonta nyolc oldalon jelenik meg. A lap tartalmát és jellegét meghatározzák az MSZSZ vezető testületeinek tevékenységéről, határozatairól, valamint a szakmai szervezetekben végzett munkáról szóló tudósítások. Szándék szerint a lap az egyes rovataival, cikkeivel (Rovásfa, Visszapillantás, rétegpolitikai írások stb.) az alapszervezeti tisztségviselők munkájához kíván segítséget nyújtani. Azoknak a riportoknak kedvező a fogadtatása, amelyek a művészt, a művészeti dolgozót, a szakszervezeti tisztségviselőt szólaltatják meg, vagy mutatják be, hangsúlyozták az MSZSZ elnökségének ülésén. A Szórakoztatózenészek című lap kéthavonta történő megjelenésével jól látja el feladatait, állapította meg a testület. A zenészek lapja eleget tesz a szakmai és a mozgalmi célkitűzéseknek a szórakoztatózenészek tájékoztatásában. Alkalmas a tagsággal való kapcsolattartásra, a vélemények megismerésére, tapasztalatok cseréjére. A lap szerkesztésében jól ötvöződnek a hagyományos szakmai kérdések és a napi aktualitások. Az olvasói-levelezői kör segítségével hozzájárul, hogy a lap még közelebb kerüljön olvasóihoz, a legközelebbről érintő problémákhoz. A Parlando című zenepedagógiai folyóirat havonta, magas színvonalon foglalkozik a zenepedagógusokat érintő legfontosabb szakmai kérdésekkel — és az utóbbi időben erősödő tendenciával —, a szakszervezeti élettel, hangsúlyozta az elnökség. Rendszeresen információt kapnak a lap olvasói a központi vezetőségi ülésekről, a Zeneművészek Szakszervezete elnökségének határozatairól, a végrehajtás eredményeiről. Időről időre bemutatja a Parlando egy-egy zenepedagógus-alapszervezet munkáját. Rendszeresen jogi tanácsadást nyújt, könnyítve ezáltal zenepedagógusainknak a jogszabályok közötti eligazodást. Az elnökség a sajtónyilvánosság és a sajtókiadványok továbbfejlesztésének feladatairól — figyelemmel a szakszervezeti mozgalom sajtónyilvánosságának szélesítésére hozott SZOT elnökségi határozatra, többek között — a következő állásfoglalást hozta: A társadalmi demokratizmus kibontakozása és a tagság fokozódó igénye megköveteli sajtónyilvánosságunk következetes fejlesztését. Minden testület, tisztségviselő és aktivista feladata és kötelessége, hogy a témában hiteles, pontos és a tagság igényére alapozó szakszerű tájékoztatást adjon. El kell érni, hogy a nagyobb horderejű, vagy közérdeklődésre számot tartó kérdésekben a sajtóban már a döntés-előkészítés idején jelenjen meg a szakszervezeti vélemény, álláspont, a minisztériumi, a tanácsi, a vállalati, intézményi vezetők és a partner szakszervezeti tisztségviselők (szervek) érdekegyeztető vitáiról beszámoló tudósítás, a tagságtól érkezett jelzések, felvetések s az azokra adott válaszok. Az MSZSZ központi és szakmai lapjainál tovább kell erősíteni a mozgalmi jelleget. A testületi döntések ismertetésén túl adjanak rendszeres tájékoztatást azok hátteréről, arról, hogy adott helyzetben milyen alternatívák között választhatott, vagy kellett választani a szakszervezeti álláspontok kialakításánál. Segítsék a feladatok végrehajtását azzal is, hogy feltárják, terjesztik a szakszervezeti munka bevált és új módszereit. Kísérjék jobban figyelemmel a lapok fogadtatását és adjanak választ a művészek és művészeti dolgozók körében felmerült kérdésekre. Szenteljenek több figyelmet és terjedelmet a vidéki művészeti intézmények, vállalatok életének, a művészeket támogató megyei és helyi kezdeményezések, az alapszervezetek, szakszervezeti csoportok működésének bemutatására. A Művészvilág továbbra is szolgálja a Művészeti Szakszervezetek X. kongresszusának határozatait. Járuljon jobban hozzá az alapszervezeti tisztségviselők munkájának segítéséhez. Adjon nagyobb helyet az alapszervezeti kezdeményezéseknek, az alkotó vitáknak, a szakszervezeti álláspontok kifejtésének. A tisztségviselők útján alaposabban tájékoztassa a tagságot a vezető testületek munkájáról, döntéseiről, ezáltal tegye lehetővé, hogy folyamatosan áttekinthessék választott tisztségviselőik tevékenységét. Továbbra is szóljon a művészeti területeken dolgozókról, munkájukról, életükről, örömeikről és gondjaikról. ...a»» A Szórakoztatózenészek című lap fordítson figyelmet a területen megváltozott körülményekre, különös tekintettel a zenészfoglalkoztatási kérdésekre. Törekedjen arra, hogy a tagság jobban ismerje a vezető testületek munkáját. Ennek érdekében a jövőben is adjon rendszeres tájékoztatást a testületi üléseken hozott határozatokról. A nyíltság szellemében a lap legyen olyan demokratikus vitafórum, amelynek keretében a szórakoztatózenészek szélesebb körben adhatnak hangot különböző véleményeiknek, elképzeléseiknek. A Parlando című lap a szakmai kérdések mellett állandó rovatban mutassa be a szakszervezeti élet legfontosabb eseményeit, az MSZSZ, a Zeneművészek Szakszervezete állásfoglalásait, a zenepedagógusokat érintő kérdésekről. Folytassa a zenetanárok szakmai, ideológiai, esztétikai problémáival való foglalkozást, kezdeményezzen szakmai vitákat, vállaljon részt a zenekultúra fejlesztésében, tájékoztasson zenepedagógiai kérdésekről. Az MSZSZ-elnökség állásfoglalása a Szórakoztatózenészek című lap tevékenységével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy folytatni kell e sajtófórum eddigi jó hagyományait. Lapunknak továbbra is legyen élő, eleven kapcsolata a szakszervezeti tisztségviselőkkel és fejlesszük tovább levelezőhálózatunkat. K. SZÓRAKOZTATÓZENÉSZEK Erősödő szovjet—magyar kapcsolatok a szórakoztatózenei területen Az Országos Szórakoztatózenei Központ — OSZK — és moszkvai testvérszervezete, a Moszkvai Szórakoztató Zenekarok Egyesülete — a MOMA — közt néhány éve levelezés révén jött létre az első kapcsolat. Kezdetben csak tájékozódó, tájékoztató levelek váltására került sor, majd megindult kölcsönösen a kották, hanglemezek cseréje is, így valamennyire kezdtük megismerni egymás szórakoztatózenéjének kiemelkedő számait. Az OSZK két ízben is bemutatót rendezett a MOMA-tól kapott kottaanyag alapján szovjet slágerekből a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában: az elsőre 1985-ben, a másodikra 1986-ban került sor. 1987 novemberében hosszas levelezés, megfelelő időpont-egyeztetés után végre létrejött az első személyes kapcsolat, találkozás is: az OSZK meghívására november utolsó hetében Budapesten járt és hivatalos látogatást tett az OSZK-nál a MOMA igazgatója, Sibajev elvtárs, és a MOMA művészeti vezetője, Manvelov elvtárs. Itt-tartózkodásuk során megismerkedtek az OSZK munkájával, felépítésével, a Központi Stúdióban folyó oktatással és látogatást tettek jó néhány vendéglátóipari zenekarnál. A zenekarok zeneiművészi színvonaláról és a Központi Stúdió oktatási módszereiről és eredményeiről egyaránt elismeréssel szóltak. A MOMA munkájáról szólva elmondták, hogy valamennyi moszkvai vendéglátóipari zenekar az ő művészi és adminisztratív irányításukkal működik és valamennyi vendéglátóipari zenés műsort is ők hozzák létre. A zenészek, zenekarok repertoárjának számontartása és ellenőrzése jóval differenciáltabb, részletekbe menőbb, mint nálunk. Minden zenésznek be kell nyújtani ugyanis jóváhagyásra a MOMA-hoz ún. repertoárkönyvét, amely tételesen tartalmazza valamennyi előadási számát, szerző és cím szerint. Műsorát aztán e repertoárból — mely persze igen nagy! — kell összeállítania, illetve kialakítania. Ez segítséget nyújt mind a műsorok színvonalának, mind a repertoár sokszínűségének biztosításához. A szovjet—magyar szórakoztatózenei kapcsolatokról és konkrétan a két intézmény kapcsolatairól kölcsönösen azt a véleményt szögeztük le, hogy azt a továbbiakban mindkét fél részéről sokoldalúbbá tesszük és elmélyítjük.Rendszeressé kívánjuk tenni a tapasztalatcserét mind személyes látogatásokkal, mind megfelelő tájékoztató anyagok megküldésével, folytatjuk a kották, hanglemezek stb. cseréje révén egymás kiemelkedő szórakoztató zenei alkotásainak megismerését és megismertetését, végül távlatilag szeretnénk megvalósítani a zenészek és zenekarok kölcsönös cseréjét is, annak érdekében, hogy mindkét főváros közönsége közvetlenül ismerhesse meg a másik ország szórakoztató zenéjét az illető ország zenekarainak hiteles előadásában. Péter Miklós A Torma György-alapítvány első díjazottja Mint az elmúlt évben arról többször hírt adtunk, dr. Máday László alapítványt tett Torma György kollégánk hagyatékából és emlékére. Az alapítvány kamatát — évente — az a vendéglátóiparban dolgozó kategorizált dobos kaphatja, aki szakszervezeti tag és akit szakmai felkészültsége, közéletisége alapján az alapító által megjelölt bizottság arra érdemesnek talál. Az alapítványra javaslatot tettek a különböző szórakoztató zenészszakszervezeti bizottságok, testületek, OSZK-kirendeltségek. A javaslatok tartalmazták a javasolt zenész szakmai és emberi érdemeit. Nem volt könnyű a bizottság dolga, mert valamennyi javaslat olyan dobosokat sorolt fel, akik valóban sokoldalúan feleltek meg a feltételeknek, mind zenei, mind emberi vonatkozásban. Dr. Máday Lászlón, az alapítón kívül a zsűri tagja volt: a Zeneművészek Szakszervezetének titkára, az OSZK igazgatója és négy felkért, ismert muzsikus. Mérlegelték a javaslatokat, érveltek, indokoltak és meghozták a döntést. A Torma György-alapítvány első díjazottja Járosi Sándor A-kategóriás dobos lett. Kollégánk január 13-án, a Zeneművészek Szakszervezete elnökségi ülésén ünnepélyes keretek között vette fel az alapítvány 1987. évi kamatait, a 12 000 forintot. Járosi Sándor 1948-ban született Salgótarjánban. Karosszéria-lakatos szakmunkás-bizonyítvány megszerzésével egy időben kezdte el zenei tanulmányait. Előbb kisegítő zenész lett, majd katonai szolgálata idején — 1968-ban — lehetősége nyílt a kategóriaszerző vizsgára, B-kategóriát szerzett. Leszerelése után, 1969-től a salgótarjáni Tarján vendéglőben kezdett dobosként dolgozni, majd a Karancs presszóban játszott hosszabb ideig. Ebben az időben nősült és a családalapítás nehézségei miatt néhány évig nem zenészként dolgozott főállásban. Hétvégi zenélést azonban akkor is örömmel vállalt. Rövidenes azonban visszatért a zenei pályára. Jelenleg negyedik éve dolgozik a Hungária Szálloda Vállalat Karancs bárjában. Zenészkollégái szeretik, tisztelik, munkáltatói jó véleménnyel nyilatkoznak zenei tevékenységéről. Munkahelyén természetes aktivitással vesz részt a különböző társadalmi munkaakciókban, mindig lehet rá számítani nagyobb, ünnepi események alkalmával. Szakmai tudásának gyarapítása érdekében rendszeresen tanult, szorgalmasan gyakorolt a helyi stúdióban és a budapesti központi stúdióban is. Ennek eredményeképpen 1987-ben A-kategóriára javított. Zenei felkészültsége és pozitív emberi tulajdonságai alapján lett a salgótarjáni OSZK-stúdió tanára. Pedagógiai tevékenységét szerényen, lelkiismeretesen végzi, tudását igyekszik átadni növendékeinek. 1974 óta szakszervezeti tag. A bizalmi testület két éve megválasztotta az szb számvizsgáló biztosának. k. Járosi Sándor (-) Kissé elfáradtam... mondta Szita Flórián azon az ünnepélyes búcsúztatón, amelyen az MSZSZ főtitkára, a Zeneművész Szakszervezet titkára és az OSZK igazgatója köszönte meg „Flóri bá”’-nak az eddig végzett, több évtizedes munkát a Szórakoztatózenészek szerkesztőségének élén. Igen, Flóri bátyánk „másodszor is” nyugdíjba megy. Közel egy évtizede fejezte be az OSZK igazgatóhelyettesi tevékenységét, de tovább fenntartotta kapcsolatát a „nagy szerelemmel”, a sajtóval. Most mégis úgy döntött, leteszi a szerkesztői golyóstollat, nem bíbelődik tovább a betűtípusokkal, a nehezen befutó, avagy éppen túl nagy tömegben érkező kéziratokkal, mert egy kicsit elfáradt, mint mondta. Sajnos a sors nem kényeztette el őt sem. Amíg eszméi, következetes elvei és az elvekből építkező hite megadta neki a lelki egészség és kiegyensúlyozottság másokra is jótékonyan kisugárzó tulajdonságát, addig a testi bajok már évekkel ezelőtt akadályozták, de még nem gátolták meg abban, hogy gondos, körültekintő lénye összefogja mindazt, amit lapkészítésnek neveznek. Nem könnyű mesterség a lapcsinálás, de keservesen gyönyörű — mondta el sokszor Szita Flórián is, mint annyian már azok, akiket egy életre rabbá tett a friss lapszámok nyomdaillata, a leírt, kinyomtatott gondolatok szinte kitapintható hatása. Hogy újságunknak volt és van mozgósító szerepe, hogy van kikristályosodott és mégis változni, fejlődni is képes arculata, az Szita Flóriánnak is köszönhető. Most, az általa két évtizedig szerkesztett lap hasábjain kérjük őt, hogy ha rakoncátlankodó egészsége engedi, tanácsaival, gazdag tapasztalataival segítse továbbra is szerkesztőségünk munkáját, olvasóink örömére. Kívánunk tehát Szita Flóriánnak a megérdemelt pihenéshez bölcs derűt, hosszú életet. 3