Szórakoztató Zenészek, 1988 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1988 / 1. szám

Sajtónk szerepéről Erősödő szovjet—magyar kapcsolatok a szórakoztatózenei területen A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöksége a múlt év november végén a Szö­vetség sajtónyilvánosságának és sajtókiadványainak helyzetéről, to­vábbfejlesztéséről tárgyalt. Áttekintette a Művészeti Szak- szervezetek Szövetsége sajtónyil­vánosságának és sajtókiadványai­nak — a szerkesztők önértékelésén alapuló — helyzetét. Megállapí­totta, hogy az MSZSZ-en belüli írásos tájékoztatórendszer az 1986. augusztusi határozatának megfe­lelően kiépült, a szakszervezeti tes­tületek és tisztségviselők tájékoz­tatása rendszeres. A művészeti szakszervezetek tevékenységéről havonta kiadott tájékoztatók meg­felelő képet adnak a végzett munká­ról. Ezeket, valamint az Alapszer­vezeti Tájékoztatót és a szakmai szakszervezetek különböző kiad­ványait kedvezően fogadják a tiszt­ségviselők. Az MSZSZ-en kívüli, sajtó útján történő tájékoztatás azonban — a központi vezetőségi ülésekről szóló híradáson kívül — alkalomszerű, tartalmilag egyenet­len, — állapította meg az elnökség. A tömegkommunikáció által felve­tett, az MSZSZ-t érintő témákról szóló tudósítások száma havi át­lagban négy-öt. Mivel ebbe bele­értendők a megyei lapok is, meg­állapítható, hogy az MSZSZ tevé­kenységéről szóló sajtóanyag ösz- szességében kevés. Az MSZSZ központi' lapja, az 1986. szeptemberi elnökségi ha­tározatnak megfelelően, Művész­világ címmel, havonta nyolc olda­lon jelenik meg. A lap tartalmát és jellegét meghatározzák az MSZSZ vezető testületéinek tevékenységé­ről, határozatairól, valamint a szakmai szervezetekben végzett munkáról szóló tudósítások. Szán­dék szerint a lap az egyes rovatai­val, cikkeivel (Rovásfa, Vissza­pillantás, rétegpolitikai írások stb.) az alapszervezeti tisztségviselők munkájához kíván segítséget nyúj­tani. Azoknak a riportoknak ked­vező a fogadtatása, amelyek a mű­vészt, a művészeti dolgozót, a szak- szervezeti tisztségviselőt szólaltat­ják meg, vagy mutatják be, hang­súlyozták az MSZSZ elnökségé­nek ülésén. A Szórakoztatózenészek című lap kéthavonta történő meg­jelenésével jól látja el feladatait, állapította meg a testület. A zené­szek lapja eleget tesz a szakmai és a mozgalmi célkitűzéseknek a szó­rakoztatózenészek tájékoztatásá­ban. Alkalmas a tagsággal való kapcsolattartásra, a vélemények megismerésére, tapasztalatok cse­réjére. A lap szerkesztésében jól öt­vöződnek a hagyományos szakmai kérdések és a napi aktualitások. Az olvasói-levelezői kör segítségé­vel hozzájárul, hogy a lap még kö­zelebb kerüljön olvasóihoz, a leg­közelebbről érintő problémákhoz. A Parlando című zenepedagógiai folyóirat havonta, magas színvona­lon foglalkozik a zenepedagóguso­kat érintő legfontosabb szakmai kérdésekkel — és az utóbbi időben erősödő tendenciával —, a szak- szervezeti élettel, hangsúlyozta az elnökség. Rendszeresen informá­ciót kapnak a lap olvasói a köz­ponti vezetőségi ülésekről, a Zene­művészek Szakszervezete elnöksé­gének határozatairól, a végrehajtás eredményeiről. Időről időre bemu­tatja a Parlando egy-egy zenepeda- gógus-alapszervezet munkáját. Rendszeresen jogi tanácsadást nyújt, könnyítve ezáltal zenepeda­gógusainknak a jogszabályok kö­zötti eligazodást. Az elnökség a sajtónyilvánosság és a sajtókiadványok továbbfejlesz­tésének feladatairól — figyelemmel a szakszervezeti mozgalom sajtó­nyilvánosságának szélesítésére ho­zott SZOT elnökségi határozatra, többek között — a következő állás- foglalást hozta: A társadalmi demokratizmus ki­bontakozása és a tagság fokozódó igénye megköveteli sajtónyilvános­ságunk következetes fejlesztését. Minden testület, tisztségviselő és aktivista feladata és kötelessége, hogy a témában hiteles, pontos és a tagság igényére alapozó szaksze­rű tájékoztatást adjon. E l kell érni, hogy a nagyobb horderejű, vagy közérdeklő­désre számot tartó kérdésekben a sajtóban már a döntés-előkészítés idején jelenjen meg a szakszerve­zeti vélemény, álláspont, a minisz­tériumi, a tanácsi, a vállalati, intéz­ményi vezetők és a partner szak- szervezeti tisztségviselők (szervek) érdekegyeztető vitáiról beszámoló tudósítás, a tagságtól érkezett jel­zések, felvetések s az azokra adott válaszok. Az MSZSZ központi és szakmai lapjainál tovább kell erősíteni a mozgalmi jelleget. A testületi döntések ismerteté­sén túl adjanak rendszeres tájé­koztatást azok hátteréről; ar­ról, hogy adott helyzetben mi­lyen alternatívák között vá­laszthatott, vagy kellett válasz­tani a szakszervezeti álláspon­tok kialakításánál. Segítsék a feladatok végrehajtását azzal is, hogy feltárják, terjesztik a szakszervezeti munka bevált és új módszereit. Kísérjék jobban figyelemmel a lapok fogadtatá­sát és adjanak választ a művé­szek és művészeti dolgozók kö­rében felmerült kérdésekre. Szenteljenek több figyelmet és terjedelmet a vidéki művészeti intézmények, vállalatok életé­nek, a művészeket támogató megyei és helyi kezdeményezé­sek, az alapszervezetek, szak- szervezeti csoportok működésé­nek bemutatására. A Művészvilág továbbra is szol­gálja a Művészeti Szakszervezetek X. kongresszusának határozatait. Járuljon jobban hozzá az alapszer­vezeti tisztségviselők munkájának segítéséhez. Adjon nagyobb helyet az alapszervezeti kezdeményezé­seknek, az alkotó vitáknak, a szak- szervezeti álláspontok kifejtésének. A tisztségviselők útján alaposab­ban tájékoztassa a tagságot a ve­zető testületek munkájáról, dönté­seiről, ezáltal tegye lehetővé, hogy folyamatosan áttekinthessék vá­lasztott tisztségviselőik tevékenysé­gét. Továbbra is szóljon a művé­szeti területeken dolgozókról, munkájukról, életükről, örömeik­ről és gondjaikról. A Szórakoztatózenészek cí­mű lap fordítson figyelmet a te­rületen megváltozott körülmé­nyekre, különös tekintettel a zenészfoglalkoztatási kérdések­re. Törekedjen arra, hogy a tag­ság jobban ismerje a vezető tes­tületek munkáját. Ennek érde­kében a jövőben is adjon rend­szeres tájékoztatást a testületi üléseken hozott határozatok­ról. A nyíltság szellemében a lap legyen olyan demokratikus vitafórum, amelynek keretében a szórakoztatózenészek széle­sebb körben adhatnak hangot különböző véleményeiknek, el­képzeléseiknek. A Parlando című lap a szakmai kérdések mellett állandó rovatban mutassa be a szakszervezeti élet legfontosabb eseményeit, az MSZSZ, a Zeneművészek Szak- szervezete állásfoglalásait, a ze­nepedagógusokat érintő kérdések­ről. Folytassa a zenetanárok szak­mai, ideológiai, esztétikai problé­máival való foglalkozást, kezde­ményezzen szakmai vitákat, vállal­jon részt a zenekultúra fejlesztésé­ben, tájékoztasson zenepedagógiai kérdésekről. • A z MSZSZ-elnökség állásfog­lalása a Szórakoztatózenészek című lap tevékenységével kapcso­latban hangsúlyozza, hogy folytat­ni kell e sajtófórum eddigi jó hagyo­mányait. Lapunknak továbbra is le­gyen élő, eleven kapcsolata a szak- szervezeti tisztségviselőkkel és fej­lesszük tovább levelezőhálózatun­kat. K. Az Országos Szórakoztatózenei Központ — OSZK — és moszkvai testvérszervezete, a Moszkvai Szó­rakoztató Zenekarok Egyesülete — a MOMA — közt néhány éve levelezés révén jött létre az első kapcsolat. Kezdetben csak tájéko­zódó, tájékoztató levelek váltására került sor, majd megindult kölcsö­nösen a kották, hanglemezek cse­réje is, így valamennyire kezdtük megismerni egymás szórakoztató­zenéjének kiemelkedő számait. Az OSZK két ízben is bemutatót ren­dezett a MOMA-tól kapott kotta­anyag alapján szovjet slágerekből a Szovjet Tudomány és Kultúra Há­zában: az elsőre 1985-ben, a máso­dikra 1986-ban került sor. 1987 no­vemberében hosszas levelezés, meg­felelő időpont-egyeztetés után vég­re létrejött az első személyes kap­csolat, találkozás is: az OSZK meghívására november utolsó he­tében Budapesten járt és hivatalos látogatást tett az OSZK-nál a MOMA igazgatója, Sibajev elv­társ, és a MOMA művészeti veze­tője, Manvelov elvtárs. Mint az elmúlt évben arról több­ször hírt adtunk, dr. Máday László alapítványt tett Torma György kol­légánk hagyatékából és emlékére. Az alapítvány kamatát — éven­te — az a vendéglátóiparban dol­gozó kategorizált dobos kaphatja, aki szakszervezeti tag és akit szak­mai felkészültsége, közéletisége alapján az alapító által megjelölt bizottság arra érdemesnek talál. Az alapítványra javaslatot tettek a különböző szórakoztatózenész­szakszervezeti bizottságok, testü­letek, OSZK-kirendeltségek. A ja­vaslatok tartalmazták a javasolt zenész szakmai és emberi érdemeit. Nem volt könnyű a bizottság dol­ga, mert valamennyi javaslat olyan dobosokat sorolt fel, akik valóban sokoldalúan feleltek meg a feltéte­leknek, mind zenei, mind emberi vonatkozásban. Dr. Máday Lász­lón, az alapítón kívül a zsűri tag­ja volt: a Zeneművészek Szak- szervezetének titkára, az OSZK igazgatója és négy felkért, ismert muzsikus. Mérlegelték a javaslato­kat, érveltek, indokoltak és meg­hozták a döntést. A Torma György-alapítvány első díjazottja Járosi Sándor A-ka- tegóriás dobos lett. Kollégánk ja­mondta Szita Flórián azon az ün­nepélyes búcsúztatón, amelyen az MSZSZ főtitkára, a Zeneművész Szakszervezet titkára és az OSZK igazgatója köszönte meg „Flóri bá”’-nak az eddig végzett, több év­tizedes munkát a Szórakoztató­zenészek szerkesztőségének élén. Igen, Flóri bátyánk „másodszor is” nyugdíjba megy. Közel egy év­tizede fejezte be az OSZK igazga­tóhelyettesi tevékenységét, de to­vább fenntartotta kapcsolatát a „nagy szerelemmel”, a sajtóval. Most mégis úgy döntött, leteszi a szerkesztői golyóstollat, nem bíbe­lődik tovább a betűtípusokkal, a Itt-tartózkodásuk során megis­merkedtek az OSZK munkájával, felépítésével, a Központi Stúdió­ban folyó oktatással és látogatást tettek jó néhány vendéglátóipari zenekarnál. A zenekarok zenei­művészi színvonaláról és a Köz­ponti Stúdió oktatási módszereiről és eredményeiről egyaránt elisme­réssel szóltak. A MOMA munkájáról szólva el­mondták, hogy valamennyi moszk­vai vendéglátóipari zenekar az ő művészi és adminisztratív irányítá­sukkal működik és valamennyi vendéglátóipari zenés műsort is ők hozzák létre. A zenészek, zeneka­rok repertoárjának számontartása és ellenőrzése jóval differenciál­tabb, részletekbe menőbb, mint nálunk. Minden zenésznek be kell nyújtani ugyanis jóváhagyásra a MOMA-hoz ún. repertoárkönyvét, amely tételesen tartalmazza vala­mennyi előadási számát, szerző és cím szerint. Műsorát aztán e re­pertoárból — mely persze igen nagy! — kell összeállítania, illetve kialakítania. Ez segítséget nyújt nuár 13-án, a Zeneművészek Szak- szervezete elnökségi ülésén ünnepé­lyes keretek között vette fel az ala­pítvány 1987. évi kamatait, a 12 000 forintot. Járosi Sándor 1948-ban született Salgótarjánban. Karosszéria-laka­tos szakmunkás-bizonyítvány meg­szerzésével egy időben kezdte el zenei tanulmányait. Előbb kisegítő zenész lett, majd katonai szolgálata idején — 1968-ban — lehetősége nyílt a kategóriaszerző vizsgára. B-kategóriát szerzett. Leszerelése után, 1969-től a salgótarjáni Tar­ján vendéglőben kezdett dobos­ként dolgozni, majd a Karancs presszóban játszott hosszabb ideig. Ebben az időben nősült és a család- alapítás nehézségei miatt néhány évig nem zenészként dolgozott fő­állásban. Hétvégi zenélést azonban akkor is örömmel vállalt. Rövide- nes azonban visszatért a zenei pá­lyára. Jelenleg negyedik éve dolgo­zik a Hungária Szálloda Vállalat Karancs bárjában. Zenészkollégái szeretik, tisztelik, munkáltatói jó véleménnyel nyilatkoznak zenei te­vékenységéről. Munkahelyén ter­mészetes aktivitással vesz részt a különböző társadalmi munkaak­ciókban, mindig lehet rá számítani nehezen befutó, avagy éppen túl nagy tömegben érkező kéziratok­kal, mert egy kicsit elfáradt, mint mondta. Sajnos a sors nem kényez­tette el őt sem. Amíg eszméi, kö­vetkezetes elvei és az elvekből épít­kező hite megadta neki a lelki egészség és kiegyensúlyozottság másokra is jótékonyan kisugárzó tulajdonságát, addig a testi bajok már évekkel ezelőtt akadályozták, de még nem gátolták meg abban, hogy gondos, körültekintő lénye összefogja mindazt, amit lapkészí­tésnek neveznek. Nem könnyű mesterség a lapcsinálás, de keserve­sen gyönyörű — mondta el sokszor mind a műsorok színvonalának, mind a repertoár sokszínűségének biztosításához. A szovjet—magyar szórakozta­tózenei kapcsolatokról és konkré­tan a két intézmény kapcsolatairól kölcsönösen azt a véleményt szö­geztük le, hogy azt a továbbiakban mindkét fél részéről sokoldalúbbá tesszük és elmélyítjük.Rendszeressé kívánjuk tenni a tapasztalatcserét mind személyes látogatásokkal, mind megfelelő tájékoztató anya­gok megküldésével, folytatjuk a kot­ták, hanglemezek stb. cseréje révén egymás kiemelkedő szórakoztató zenei alkotásainak megismerését és megismertetését, végül távlatilag szeretnénk megvalósítani a zené­szek és zenekarok kölcsönös cseré­jét is, annak érdekében, hogy mind­két főváros közönsége közvetlenül ismerhesse meg a másik ország szórakoztató zenéjét az illető or­szág zenekarainak hiteles előadá­sában. Péter Miklós Járosi Sándor nagyobb, ünnepi események alkal­mával. Szakmai tudásának gyarapítása érdekében rendszeresen tanult, szorgalmasan gyakorolt a helyi stúdióban és a budapesti központi stúdióban is. Ennek eredménye­képpen 1987-ben A-kategóriára ja­vított. Zenei felkészültsége és pozi­tív emberi tulajdonságai alapján lett a salgótarjáni OSZK-stúdió tanára. Pedagógia tevékenységét szerényen, lelkiisneretesen végzi, tudását igyekszik áladni növendé­keinek. 1974 óta szakszervezeti tag. A bizalmitestüiet két éve meg­választotta az szó szánvizsgáló biztosának. Is* Szita Flórián is, mint annyian már azok, akiket egy élete rabbá tett a friss lapszámok tvomdaillata, a leírt, kinyomtatot' gondolatok szinte kitapintható tatása. Hogy újságunknak volt és^an mozgósító szerepe, hogy van kristályosodott és mégis változni, ejlődni is képes arculata, az Szit Flóriánnak is köszönhető. Most, az álala két évtizedig szerkesztett lat hasábjain kérjük őt, hogy ha rak>ncátlankodó egész­sége engedi, tanácsaival, gazdag tapasztalatai al segítse továbbra is szerkesztőségünk munkáját, olva­sóink örönére. Kívánunk tehát Szita Flóránnak a megérdemelt pi­henéshez bölcs derűt, hosszú éle­tet, (-) A Torma György-alapítvány első díjazottja Kissé elfáradtam... SZÓRAKOZTATÓZENÉSZEK

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék