Zenelap, 1899 (13. évfolyam, 1-31. szám)

1899-11-05 / 26. szám

4 Z­E­N­E­L­A­P * Milanóban a Theatro Filodrammaticoban Gardia de la Torre spanyol zeneszerző egyfelvonásos operája »Roselia« megbukott. * Triesztben nagy sikerrel adják az alig 22 éves Randegger Albert „Werther árnya« cz. operáját, melynek zenei szépségei mellett szövege is igen vonzó. Meséje azon babonán épült, hogy a halottak karácsony estéjén elhagy­hatják sírjukat és meglátogathatják kedveseiket. * Parisban a Nagy Operában a legelőkelőbb zene­világ előtt adták először »Tristan és Isoldát«. A­míg a fő­próba közönsége kissé hidegen viselkedett, sőt egyes rész­leteket unalmasnak talált, addig a premiere estéjén óriási sikert ért el. Az előadók feladatuk magaslatán állottak, Gibert és Litoiine asszony kitűnően adták a szerelmes párt. Az előadás minden tekintetben megfelelt, a kiállításra nagy gondot fordítottak. A zenekart Lamoureux vezette nagy körültekintéssel és Wagner intenzióinak megfelelőleg. Az első 10 Tristan előadásra már hetek óta minden hely le van foglalva. * Londonban Dvorak Antal, világhírű cseh zene­szerző új symphoniáját adták elő. A programm szerint e kompozíczió egy fiatal özvegyről szól, a­ki másodszor is férjhez megy; a lakodalom vidámsága közepette az első férj sírja felől galamb bugása hallatszik. A menyecske, a­ki első férjét megm­érgezte, megrémül, a lelki furdalástól megőrül, vízbe öli magát. És mindezt korákban mondja el Dvorák, a programmzene mestere. * New­ Yorkban nagyon tetszett Herbert Vidtor amerikai komponista »Cyrano« cz. operája, mely a Knicker­bocker színházban került színre. Az opera Rostand világ­hírű darabja után készült * Mozart híres szabadkőműves dalának szövegíróját csak most derítették ki. Kitűnt, hogy az nem más, mint Rátsky Ferencz, a bécsi titkos státusiroda volt főnöke. A dalt Mozart 1785. márcz. 26-án komponálta az ismert szövege: „Ti, kik új gradusban . . .“ * Sonzogno új operát hirdet: Giordano »Szerelme­sek« cz. művét, melyet Maurice Donnay híres drámája után itt. Az első előadás Milanóban a Theatro liricoban lesz, alagút. A só. Bosznia-Herczegovina. A zeneművészet te­réről pedig: Magyar zene. Beethoven. A táncz stb. Az elő­adások előtt rövid előadások tartatnak különböző tudomá­nyos tárgyakról, mutatványokkal, kísérletekkel és vetített képekkel. Az első estén előadott „Küzdelem az északi pó­lusért“ cz. darabot a színházat zsúfolásig megtöltő közön­ség nagy tetszéssel fogadta s alig tudott betelni a gyönyörű látványossággal. Előtte dr. Kínyas K­y Jenő érdekes előadást tartott „Mikor a levegő folyóssá lesz“ czimen. Szívből óhajtjuk, hogy az új intézményt a közönség megérdemlett pártolásban részesítse, amit annál inkább remélünk, mert a helyárak hihetetlenül olcsók. iiiiimmiiiimiiiiiiimiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiii Színházaink. Nemzeti Színház. Carré Bilhaud 3 felvonásos vig­­jáka, . ..A menyem“ végre meghozta az első nagy sikert. Pedig a bemutatott darabban nem találunk új tárgyat, de a régi anyós-théma szellemesen, éd­esen és olyan mulatsá­gosan van földolgozva, hogy ki sem jövünk a jókedvből és kacsagásból Végre egy franczia vígjáték, mely nem frivolitással, hanem finom humorral hat. A közönség a da­rabot zajos tetszéssel fogadta. Az előadásról csak a leg­nagyobb elismeréssel szólhatunk Rákosi Szidi, Csillag Te­réz és Újházi mester majdnem önmagukat múlták felül. Rákosi Szidi Leverderinéja és Újházi Leverdierja nagy­becsű kabinetalakítás, Csillag Teréz pedig kedvesen ját­szotta Mártát. Dezső Pault, Zilahi Honorét és Paulayné Lo­­dovska grófnőt játszták és szintén nagy részük van az el­ért sikerben, melyhez sok hasonlót kívánunk a Nemzeti Színháznak és derék művészeinek. Urania Színház. Őszinte örömmel üdvözöljük az első „Magyar Tudományos Színház“-at, mely a tudomány­nak minél nagyobb körökben való terjesztését és népsze­rűsítését tűzte ki czéljául. Az Uránia Színház gyönyörköd­tetve oktat és hatalmas eszközeivel, a diorámákkal, vetítő­­készülékekkel, kinematográffal új világokat mutatva be, ismereteinket játszva gyarapítja. Tervbe vannak véve a következő előadások: A Zichy-expeditio. Paris és a világ­kiállítás. A vas. A fjordok hazájában A Duna. A gotthardi iiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiitiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiHiiiiiiiiiiiiii muhi iiiiiiiii mi Újdonságok. (—) A győri székesegyházban, f. hó 2 án, Franek Gábor főszékesegyházi karnagy vezetése alatt, a Cherubini­­féle »Requiem« került előadásra. A­mint értesítenek, a nagy­szabású művet, a hívők épülésére, fényes előadással ad­ták elő. (—) Egy kiváló tánc­tanítónőre hívja fel lapunk hirdetési rovata igen­­ olvasóinkat. Nevezett Darmstadtban, a­hol 14 évig volt mint prima ballerina az udvari szín­háznál szerződtetve, a legelőkelőbb családoknál nagy siker­rel tanította a táncz művészetét. Ajánljuk a szóban forgó tánczművésznőt előkelő családok figyelmébe. Hogy meg­kezdhesse a tanítást, szükséges, hogy 4 vagy 6 párból áll­jon a tanítványok száma. (1) Szerdahelyi Józsa ismert nevű zenetanárnő édes­atyja, a­ki maga is, annak idején, mint operaénekes nagy szerepet játszott, különösen a külföldi színpadokon, életé­nek 69-ik és házasságának 28-ik évében, rövid szenve­dés után jobbblétre szenderült. Áldás, békesség lengje át porait ! ( —) Templomszentelési ünnepély. Múlt hó 15-én Szent Teréz, a karmelita-rend újjáalkotójának napján (­ 1582. okt. 15.), volt a budapesti karmeliták angyalföldi templomának consecrálása, mely rendkívüli ünnepélylyel ment végbe, jelen volt: Ő Felsége, Mária Terézia főher­­czegnő, a herczegprimás, Schlauch bibornok, Császka érsek, Steiner püspök, Fehér Ipoly főapát, több miniszter, szám­talan katonai és világi kitűnőség és előkelő közönség. Ezen nap eseményszámba megy nemcsak a templomnak kiváló fontosságú rendeltetésénél fogva, hanem az egyházi zene szempontjából is. Ugyanis ezen napon a józsefvárosi Kath. Népkör Czeczilia egyesülete és a főreáliskola énnekkara Meiszner Imre karnagy vezetése alatt oly énekeket adott elő, melyek az egyházi zene reformjának hajnalhasadását jelentik a fővárosban. Már nemcsak a papnövendékek kara fárad ezen szent czél elérésében, a­mely eddig úgyszólván szuszifusi munkát végzett a régi czopffal és lanyhasággal szemben. Meiszner Imre kara egy csapással megnyerte az egész közönséget az egyházi szellemű zenének. Ő Felsége is legmagasabb tetszésének adott kifejezést, midőn távo­zásakor Bogisich váczi püspökhöz fordulva ezt mondta : „Nagyon szépen énekeltek !“ A 25 sopron, 25 alt fiú és 50 főből álló férfikar előadta ő Felsége bejövetele és távo­zásakor Palestrina : Salvum fac regem 4. vegy. k., a szent mise alatt Meiszner Imre polyphonikus miséjéből Kyrie-t, Sanctust, Benedictust és Agnus Dei, mivel sajnálatunkra csak csendes mise volt. A mise igazi vallásosságtól áthatott szerzemény, kiváló hatással birt a Sanctus, Benedictus, melynek a gyermek és férfikar váltakozása szépen feltün­teti, hogy a szent misénél az énekesek helyettesítik az an­gyali kart s énekük az angyali kar énekének visszhangja s Agnus Dei-ben a „miserere nobis“ őszinte bánattal es"

Next