Zenelap, 1900 (14. évfolyam, 1-30. szám)

1900-01-15 / 1-2. szám

*L­E­li­ tenek bennünket, hogy a hangszeres misék szórványosan a lyceumi templomban, a mely nem is plébániatemplom, adatnak elő. E helyreigazításnak azért is szívesen adnnk tért, mert a hit, melyet a »Pécsi Napló“ után irtunk meg,­­könnyen tévedésbe ejthetné azokat, a kik a kath. egyházi zenének olyan szükséges reformálását szívükön hordják. Hogy az egyház rendeleteinek meg nem felelő zene a pécsi székesegyházba ismét visszahozassék és életbe léptet­hessék, arról egyelőre szó sincs. (—) Budapest józsefvárosi zenekedvelők egye­sülete mint előre jeleztük, karácsony ünnepén és újév napján Schweitzer J Missa solemnis-ét adta elő ve.­zér­e­­s kisérettel. Nem hiába hívtuk fel a műértők fgyelm­ét e ■misére, ugyanis sok helyütt az a téves ítézet uralkodik, ■hogy csak a vocális zene (a capella vagy legföljebb orgona­­kísérettel) egyházias s hogy csak az unalmas, életnélküli "zene felel meg a "Cecilia-egyesület szellemének. Schweitzer miséjében fényes ünnepélyesség s élénk változatosság, szent­­ájtatosság uralkodik, s azért az ált. ném, Cecilia-egyesület katalógusának első számai közt foglal kiváló helyet, azon megjegyzéssel, hogy a hangszeres zene kedvelőinek nagy örömet fog szerezni. Könnyen kivihető, szép hangzású szerzemény s megfelel az egyház követelésének, mert a szöveg teljes, a hangszerelés fényes, de nem világias, a zene nem festi az egyes szavak értelmét, hanem emeli a szöveg kifejezését. S oly pontossággal és szabatossággal előadva, mint azt úgy az ének­, mint a zenekar előadta, hirdette Isten dicsőségét s mint szívből jövő imádság, a tömjén kellemes illatával emelkedett a magasba. Az ünnepi hangulatot nagyban emelték a betétek is. Dötsch Károly karnagy az ő karával valóságos missiót teljesít az egyházi zene terén. Követésre méltó példát ad az egyházi karnagyok­nak , így nem lesz az egyházi zene szórakoztató hangver­seny, hanem ünnepélyes egyházi imádság. Közreműködtek : Ágostoni Bella, Celli L., Heisz H., Pászthy M., Dömény J., Nagy V., Gemeiner K., Lőrincz J., Müller M. I., stb. Urhölgyek : Bohák L , Bereczky J., Petrich Gyula, Nyiregy­­házy I., Beck V., Mollien L., Marcis I , Koller K., Henger D., Esztergomy R. stb. urak, S a budapesti férfi dalegylet zenekara. (—) A győri m. kir. állami főreáliskola, az idén 3 kamarai­­hangversenyt fog rendezni, az intézet segély­alapja javára. Ezeken a Dr. Vajda Emil-féle vonósnégyesen kívül Dohnányi Ernő, Altdörfer Viktor és Kirchner József fognak közreműködni. Az első estély január 9-én lesz, melyen kizárólagosan Dohnányi fog játszani. (—) Kubelik Jan búcsúhangversenye iránt, me­lyet a Rózsavölgyi és Társa czég e hó 15-én rendez a vigadó nagy termében, még nagyobb érdeklődés mutat­kozik, mint előbbi hangversenye iránt. Ez alkalommal Szilágyi Arabella működik közre, ami e jeles, ritkán hallható művésznő számos tisztelőit bizonyára meg fogja örvendeztetni. Színházaink. Az igazi színházi szezon, melyet októbertől áprilisig lehet számítani, (a többi csak elő- és utócsatározás) most érte el tetőpontját. Azt hisszük, nem lesz érdektelen a szín­házak által eddig elért művészeti eredményekre egy kis visszapillantást vetni. Az operában jelenleg Bianchi vendégszereplése képezi a vonzerőt. Január 1-én „A sevillai borbély“-ban mutatta be nagy tetszés mellett „Rosina“ szerepét. Mellette Arányi Dezső énekelte „Gróf Almavivá“-t az ő kellemesen csengő hangjával. Aztán igen sokat kac­a­gott a közönség Hegedűs Ferencz és Kornay R. mókáin, melyek mintha ma jobban sikerültek volna, mint egyéb­kor. Jól illeszkedtek az előadáshoz : Takáts Mihály „Figaro“ , Valent Vilma „Bertha“ szerepében. A zene­kart Erkel Sándor vezényelte. Január 4-én felette érde­kes bemutatással Zichy Géza gróf „Roland mester­ét adták. Telt ház volt, mert érdeklődtek Bianchi Bianka iránt, a­ki Yvette szerepében akkor lépett fel először. Az érdeklődő közönség nagy élvezetben is részesült, mert nemccsak Yvette gyönyörűen énekelt, hanem a többi szereplők is ugyancsak megtettek mindent, hogy a dalmű előkelő előadásban mutattassék be Különösen Arányi Dezsőt, Hilgem­ann Laurát, Ney Dávidot és Jóthátyit kell kiemelnünk. A zenekart pompásan vezé­nyelte Szikla karmester és érdemül rójtuk fel neki, hogy az első felvonás „együttesbe oly nagy hatással volt a hallgatóságod. Megemlítjük még, hogy ugyancsak 4 én, midőn nálunk Bianchi Bianka a „Roland mester" - ben Yvettet énekelte először, a „Roland mester *-t ,Po­­zsonyban is bemutatták. ■Ä Nemzeti Színházról szivedéi) konstatáljuk, hogy a néhány év óta elhalványodott nimbusát becsülettel s nem épen eredménytelenűl iparkodott visszaszerezni. Főképen­ ez a buzgóság érdemel dicséretet, mel­yl­yel a magyar szerző­ket szóhoz jutni engedték; kilencz újdonság közül öt ma­gyar volt és pedig : „Bombay úr felesége“ Hajó Sándortól, „Másodvirágzás“ Borostyány Irmától, „Anyósok“ Gabányi Árpádtól, „Kiváltságok“ Somorjai Artúrtól és „Radovich fe­lesége‘‘ Abonyi Árpádtól. Ez utóbbi SZKr.m. határozottan megbukott , míg az előbbi négy darab — Valamennyi egy­­felvonásos — szép Sikert aratott, akit annál örvendetesebb, mert Gabányi kivételével a többi szerző irodalmi homo no­vas. Foss ,,Szegény Mária“-ja és Racine „Brittanicus“-n megbuktak, de „A menyem“ Carré és Bilhaudtól, „ Czim­­zerés feleség“ Cureltől nagy sikerrel kerültek színre. A pre­­miereken kívül öt reprise is volt : „Stomfay család“, „Kendy Margit“, „ Váljunk el", „Szegény ifjú története“ és „ Fedora" fölelevenítését a közönség szívesen fogadta. Örömmel láttuk, hogy a művészgárdát fiatal erőkkel frissítették föl. Molnár Rózsikának ugyan nem igen nyílt még alkalma tehetségét bemutatni, de Beregi Oszkár több alkalommal olyan mű­vészi qualitás­okat mutatott, melyek a legszebb reményekre jogosítanak. Az előadások rendezésénél nagy haladás volt észlelhető. A Vígszínház négy hónap alatt öt új darabot mu­tatott be, melyek közül „ Kis Egolf“ Ibsentől és „Viszont­látás''' Blumenthal és Kadelburgtól négy-négy előadás után letűntek a műsorról, míg „ Utazás a válás körül“ Henne­­quirtől és Benedek Elek „Többsincs királyfija, elég szép sikert arattak. Feydeau „Osztrigás Miczi“-jének 30 elő­adása nem nagyon dicséri az igazgatóság ízlését, de a kö­zönségét igen, hogy nagyrészt üres ház előtt játszták. A mindezekből levonható kedvezőtlen mérleget Novell­ vendég­­szereplése billenti a színház javára; ez a geniális színész feledhetetlen estéket szerzett nekünk s különösen Shylekja állott a művészet kábitó magaslatán. Megemlítjük még, hogy Delli Emma és Lenkei Hedvig ismét visszatértek a szinház kötelékébe, melytől férjhezmenetelük után megváltak, s azonkívül szerződtették Cserny Bertát, Szerémy Gizellát és Gábor Józsefet. Mind­hárman jól beváltak, különösen utóbbi aratott siheder szerepekben szép sikereket. A Népszínház a „Nap és hold“ reprisejével kezdte meg a szezont; Lecocq bájos zenéjét mindenki sietett újra hallani. Utána két szerencsétlen premiere következett: Roger operettéje „A tűzoltó“ és Almássy Tihamér népszínműve „Boris1) megbuktak. Azonban ezt a csorbát gyorsan helyre­ütötték Sidney Jones „Kis szökevény“-ének és ifj. Bokor József „Kurucefurfang“-jának nagy sikerei. Az új tagok közül Kovács Mihály az ő ellenállhatatlan komikumával máris nagy népszerűségre vergődött. Radványi Klára és H­RI

Next