Zenelap, 1904 (18. évfolyam, 1-28. szám)
1904-01-05 / 1. szám
4 ZENELAP előbbeni hangversenyein is feltűnt, megérdemelt ováczióban részesült Pénzes Ilonka egy és fél évi tanulás után Chopin: „Nocturne“-ját játszotta el oly meglepő művészettel, mely felülmúl minden kritikát. Szép kíséretében is volt alkalmunk gyönyörködni, ifj. Lázár Szilárd, Beliczay: „Emlék Lapok“-at adta elő művészi érzéssel, szép technikával. Lovas igazgató többi tanítványai közül kitűntek még szép játékukkal: Rezek Márta, Kisfaludy Lipthay Mária és Ilona, Telléry István és Ilona, Adler Sárika, Schatz Irén, Wursching Elza, Eizinger Emma és Olga, Lázár Antónia, Pollák Gizella, Koch Margit, Hirschler Irén, Hugói Margit, Sommer Erzsike, Ziegler Katinka, Grauman Róza, Sárkány Géza, Izsákovits Péterke, Wolf Frigyes, Lovas Pali, Sommer Dezső stb. Ludányi tanárnő növendékei közül kiváltak: Stein Jenő, Barta Margit, Mándoki Ilona és László, Brück Jenő, Hedvig Irén, Szundy Angyalka, Hirsch Miczi és Ottó, Hirsch Lajos stb. Valent tanár növendékei közül különösen kiváltak: Machó József, Klein Győző, Nyári Károly, szépen játszott még Klein Manó, Goldmann Miklós, Hady Gyula, Frey Jolán stb. Kiss tanár növendékei közül feltűnést keltett mint művészi tehetség Engel Géza, szépen játszott még Meissner Stefánia. Neményi tanárnő tanítványai közül kitűnt Frühwald Emma kiváló szép, tiszta éneke. Rosenthal Mór zongoraművész január 8-án a Royalban rendezendő estélyének műsora a következő: Beethoven-sonata e-dur, Chopin-sonata b-moll, Rosenthal 10 Változat saját témája felett, Schubert Deux moments musicals, Poldini Humores :'A ütemben, Henselt Nocturne, Rosenthal Fapillons, Bécsi Carneval, Krauss-féle motívumok felett. Jegyek kizárólag Méry Béla zeneműkereskedésében kaphatók. Andrássy-út 12. /own///vs//r * s v. / /ÍZ’/././'/,s//s,;s/*//*//*//*//*//,r//*//s//s//f//jr/yf//s//,v/*//*//*//*//*//*//f//*//*7/*7/s//j’//*4'f//f/*//*//*A ÚJDONSÁGOK Ipar Tisztelettel kérjük, szíveskedjék a „Zenelap'‘-ra, ha eziránt még nem létetett volna intézkedés, az előfizetési pénzt — legczélszerűbben postautalványlapon — szerkesztőségünkbe és kiadóhivatalunkba, Budapestre VIII. ker. Baross u. 81. elküldeninek rovására. Az énekeseknek alkalmazkodniok kell a liturgikus cselekményekhez, miért is kizárandók a nők, ezek tehát nem bocsáthatók egyházi zenekarokba. Helyettük, ahol soprán vagy alt hangra van szükség, fiuk alkalmazandók, mint az a régi időben volt. Kívánatos, hogy áhitatos és egyházi érzésű férfiak legyenek az énekkarban, miért is óhajtandó, hogy egyházi ruhát is viseljenek. (Magyarországon példa rá, hogy csak férfikar énekel, Pécs és a budapesti Szt. Szív templom kara.) Az orgonán kívül más hangszerek is alkalmazhatók ugyan, de a püspöki hatóság jóváhagyásával. Nem szabad azonban az Egyházba nem illő hangszereket, mint a nagydob, réztányérok és csergők, meg harangjáték. Tilos, hogy fúvós zenekarok harsonázzanak a templomban. Profán zenekarokat a templomon kívül, körmeneteken szabad használni, de nem szabad profán darabokat játszaniuk, hanem egyházi énekekeket, melyekre külön be kell őket tanítani. (Budapesten az utóbbi években — igen jó sikerrel — több körmenetről már letiltották a katonabandák csinnadrattáját és egyházi éneket adnak elő.) A közbejátékok és a hosszú előjátékok megengedhetetlenek. Végül a pápa elrendeli, hogy a papnevelő intézetekben az egyházi éneket különös gonddal tanítsák és műveljék. (—) A magyar honvédzenekarok tudvalevőleg most vannak alakulóban. Míg a közös hadseregben majd minden ezrednek van zenekara, addig a honvédezredekné csak minden negyedik ezrednek jut egy-egy zenekar Hogy a közös hadseregbeli zenekarok nem fektetnek valami nagy súlyt a magyar zene művelésére, az nyilvánvaló. Épp ezért már rég szükség volt oly intézkedésre, amely fejleszti, előbbre viszi a honvédzenekarok ügyét. ----------Ez irányelv követése miatt üdvözölhetjük Nyiry Sándor honvédelmi minisztert, aki a közelmúltban rendeletet adott ki ebben az ügyben, melyről következőkben értesülünk : „Nyiry Sándor honvédelmi miniszter rendeletet adott ki a honvédzenekarok szervezése, kiegészítése tárgyában. Régi ügy ez a honvédelmi minisztériumban. Hosszú időn keresztül tanulmányozták a dolgot részint tapasztalatok, részint számítások alapján. A rendelkezés intézkedik a zenekarok létszámáról, az intézmény fentartására szolgáló pénzalapról, jövedelmekről, a zeneszerző díjak, jutalékok felől, a mozgósítás esetén való teendőkről stb. Talán valamennyi között legérdekesebb a kiképzésre vonatkozó pont, amely a következőleg szól: A zenekarok kiképzésénél elsősorban a katonai szempontok legyenek irányadók, e mellett azonban minden rendelkezésre álló eszközzel oda kell hatni, hogy a honvédzenék egyébként is megfelelő művészi színvonalra emeltessenek. A magyar zenekultúra fejlődése érdekében kívánatos, hogy a honvédzenekarok a magyar zenét kiválólag műveljék, miért is nagy figyelem fordítandó a régi, valamint az újabb kiváló magyar indulókra és más magyar zeneművekre. A rendelet azt meghagyja a zenekaroknak, illetőleg az ezekre felügyelő tiszti bizottságoknak, hogy a hangszereket magyar hangszerkészítőnél vásárolják.“ Valóban örömmel tölt el bennünket a honvédelmi miniszter ezen üdvös rendelkezése, mert a magyar zenekultúra szép támaszt nyer ez intézkedéssel. Mint halljuk, a pécsi 19 honvéd-gyalogezred parancsnoksága az első lépéseket megtette már az ezred zenekarának szervezéséhez. (…) A királyi várpalota részére szükséges fejedelmi zongorák készítésével Thék Endre bútor-, zongora- és épületmunkák gyára bízatott meg. A legfényesebb diadalok egyike az, melyet egyrészt a magyar ipar újdonsága, különösen azonban új iparágak meghonosítása terén föl tudunk mutatni. A fejedelmi zongorák a kígyótéri Klotild-palotában vannak kiállítva s ünnep és vasárnapon át is megtekinthetők. Thék Endrének nagy kiterjedésű gyára különböző osztályaival részvénytársasággá alakult 2, 500.00 korona teljesen befizetett tőkével. Különös feladatául tűzte ki magának a gyár a magyar zongoragyártás meghonosítását s ezzel kapcsolatosan a külföldi kiváló képességek átalántását a magyar erőkbe. A jó hírnévnek örvendő gyár eme nemes törekvése az illetékes körök és a hivatott tényezők pártfogását minden tekintetben kiérdemelte, nemcsak az említett nemes törekvése révén, hanem azzal a szép eredménynyel is, melyet a zongoragyártás terén eddig fölmutatott s a melyet nemzetközi jellegűvé és kivitelképességűvé fejlesztett, teszik nagyon megokolttá a minden irányú érdeklődést. ( Wagner Szigfrid Idősb Ábrányi Kornél halála alkalmából Beyreuthból levelet intézett ifjabb Ábrányi Kornélhoz és levelében a részvét kifejezésén kívül néhány igen érdekes nyilatkozatot is tesz. A czímzés a levél külső borítékán teljesen magyar és a Wagner Szigfrid kezeírása is az. A német nyelven írt levél szövege pedig a következő: Beyreuth, 1903 deczember 29. Igen tisztelt Uram! Nem bírván a magyar nyelvet, a küldött gyászjelentést kénytelen voltam az én derék Gianicellimnek visszaküldeni, hogy számomra lefordítsa. Bocsássa meg tehát, hogy csak most fejezem ki őszinte részvétemet az ön édes atyjának elhunytán, ki az én atyámnak és nagyatyámnak hű és kipróbált barátja és bajtársa volt. Mindinkább ritkul azoknak a lelkes küzdőknek a sora, kik a Jövő művészetének zászlaja alatt vállvetve és az önző