Zenelap, 1911 (25. évfolyam, 1-19. szám)
1911-01-10 / 1. szám
2 ZENELAP került ugyanabban a minőségben, már elmondtuk róla, hogy sok szépet és jót fog teremteni chorusán, s úgy is volt, mert ott maradandó nyomokat hagyott az ő működése abban az irányban, amelyben az ő káptalanja azt kijelölte. Mindenütt a legnagyobb elismerést vívta ki magának fönhatósága részéről. Esztergomban is úgy lesz s be fog teljesedni, a mit fentebb róla elmondottunk. A Szatmári megjelenő lapok, mind-mind sajnálják Buchner távozását és az egyik szóról-szóra így ecseteli működését és életrajzát. «Ifj. Buchner Antalt, székesegyházunk karnagyát egyhangúlag az esztergomi székesegyház karnagyának választották. Örömmel adjuk közre e szép kitüntetésről szóló hírt, egyben azonban őszintén fájlaljuk távozását, mert távozása érzékeny veszteség örvendetesen fejlődő s virágzásnak indult zenei életünkre. A kitüntetett karnagy rövid idő alatt szép karriert futott meg. A »Nemzeti Zenedé»-ben Benkő és Aggházy tanítványa lett. Később tudásvágyát jobban kielégítendő, az «Országos Magyar Királyi Zeneakadémiába vétette föl magát, hol Koessler vezetése alatt 3 évig tanult, mely idő alatt elvégezte a zeneszerzési tanszak négy osztályát, az orgonából 2 évet, és a középiskolai énektanításra képesítő oklevelet is elnyerte. Az oklevél megszerzése után Pátry Sándor szepesi püspök nevezte ki székesegyházához Szepeshelyre karmesternek, 1 éves működése után székesegyházunk választotta meg karnagynak, hol mai napig tevékeny, sikeres munkásságot fejtett ki. Szorgalmáról és munkásságáról tanúskodik az a körülmény, hogy 500-nál több kisebb-nagyobb zeneszerzeményt írt. Egyházi művei közül 14 mise, köztük 2 requiem. Egyik misével (4 szólamú férfikar obligat orgonakísérettel) elnyerte a Haynald Lajos bíboros-érsek által alapított pályadíjat, melyet 3 éven át élvezett. 6 Graduálét, 12 Offertoriumot, 7 Ave Mariát, 2 Ecce sacerdost, Popule meust, Pange linguát, Vexilla Regist, Aspergesmet, Tantum ergo-t, Ave maris stella-t. A legtöbb 4 szólamú vegyeskarra, illetve férfikarra és orgonakísérettel van megírva. Orgonaművei közül : 6 Fugát, 4 Fagettát és 2 ünnepi praeludumot említsünk. ■ Világi művei közül: nagy zenekarra egy az «E-moll ünnepi nyitány», melyet két évvel ezelőtt a budapesti Operaház zenekara Kerner István vezetésével adott elő az Orsz. Magy. Kir. Zeneakadémia nyilvános hangversenyén. 1 induló katona zenekarra. Végrendelet czímű költeményt Eötvöstől szintén megzenésítette 4 szólamú vegyeskarra és nagy zenekari kisérettel. Az «Új Isten» czímű történeti drámához komoly zenét. Kis zenekarra írt több quartett, quintettet, sextettet. Önálló zongoraművei: egy pár Sonata, Sonatina, szép és művésziesen kidolgozott magyar Rapsodia, stb. Azonkívül írt számos műdalt: Petőfi, Eötvös, Bajza, Gyulai, stb. szövegeire és sok magyar népdalt ének, zongorakísérettel és férfikarra. Eddig megjelent nyomtatásban 5 műve és sajtó alatt van 1 Ecce Sacerdos, 1 Aspergesme, 1 Libera, 1 Ave Maria, 4 szólamú férfikarra. Azonkívül a «Zenelap» fog egy szép férfikarra írt műdalt hozni. Révfy Géza gyűjteményében 2 műdal férfikarra és egy füzetben 10 magyar dal, ének zongorakisérettel ugyancsak férfikarra és a Hymnus (Isten áldd meg a magyart) 5 szólamú férfikarra és orgonakisérettel.» Ehhez csak azt fűzzük még, hogy Buchner e sorok írójával járt először Regensburgban és «Emaus»ban, ahol alkalma nyílt szivét, lelkét teleszívni a csodás egyházzenei Gregorián-dallamokkal és tanulmányozta azoknak előadásait; de ezzel nem elégedett meg, mert benső vágya volt azokat a tökéletes előadásokat minél többször és minél behatóbban megismerni s így a mint szabadsága megengedte, sietett, hogy újból ott lehessen, a hol tele boldogsággal tanulta átérezni és átérteni azt, hogy miért adta ki parancsolólag. Ő szentsége, a római pápa a «Motu proprio»-t. OPERAI ^EI^DE^E^. Szenzácziótól sugárzó arczczal kérdezték e sorok írójától többen is, deczember 19-én (hétfőn): mit szól a «Pester Lloyd» tegnapi tárczájához? ugy-e, óriási ] ? (Őszintén feleltem mindegyiknek: barátom, vasárnap minden művelt ember elolvas minden lapot, de épen a Lloydot nem bírtam megkapni; ma este okvetlenül megnézem. Mit ír? Megmondták: Hubay Jenő írt «Operaházunk tönkje» et, remek czikket; minden sora igazság és okosság! Egy művészeti intézet tisztviselője pedig, igazán európai műveltségű és részrehajlatlan, gondolkozó férfiú, kijelentette: Hubay czikke korszakalkotó a magyar közéletben; először történik, hogy magas pozíczióban levő ember a nyilvánosság előtt megmondja a bármennyire fájó igazságot! (Eddig csak pozícziójukból kibukottak: volt miniszterek cselekedtek ilyesmit — vagy mihozzánk hasonló proletárok ...) Érthető kíváncsisággal fogtunk ezek után a mondott czikk elolvasásába. Egyáltalán nem tette ránk a «szenzáczió» hatását. Mert mit írt Hubay? hát hiszen igazat írt, csupa igazat — de minket ez nem lep meg, először: mert Hubaytól egyebet nem is várhattunk; másodszor: mert nem találjuk olyan nagy dolognak az igazság hirdetését, hiszen ez nekünk mindennapi kenyerünk; harmadszor pedig: Hubay igazságai régi, régi igazságok — legtöbbjét magunk is megírtuk, nem is egyszer. Nem fájt-e akkor az intéző hatalmaknak? no hát úgy kell nekik, hadd fájjon most, kamatos kamattal ! Mit ír voltaképen Hubay? Azt, hogy a mai operaigazgató nem érti a dolgát. Ezt a múlt évadban (1910. 11. számunkban) több oldalról megvilágítottuk, de bebizonyította «Zeneközlöny» et, laptársunk is (24. sz.), meg elsőrangú magyar és német nyelvű napilapjaink is az évad végén írt, zárszámadás jellegű czikkeikben. Hogy ennyi szakértőnek igazán latbaeső, súlyos szava miért nem bírta rá az operaigazgató fennhatóságát az egyedüli gyökeres javító intézkedésre, az, egyszerűen, ama fennhatóságszomorú titka, a mi józan elménk beléhatolni nem képes. Hangoztatja Hubay a vidék ellátását operatársulattal, mint amely az illető művészek legjobb gyakorlati előiskolája lenne a kir. operához. No, ez annyira nem új dolog, hogy a «Budapesti Hírlap» akárhányszor czikkezett róla, de a Zenelap is már első évfolyamaitól kezdve sokszor sürgette! Vájjon kinek- a lelkiisme 1911