Zenész Híradó, 1955 (2. évfolyam, 5-8. szám)
1955-05 / 5. szám
- 3 - és csodálatos tisztán csengő Martiny együttesnek a zsűriben éppen annyi híve volt, mint az ugyancsak színvonalasam, hangszerelt és szakszofon kórusa miatt tömörebben, impozánsabban szóló, remekül összeforrt Póthyéknak. A Pártos-takács duó Ízléses csokorban, finomtónusú közvetlen hangnemben adott ízelítőt mindennapi munkájából, joggal lett első. Forraiék is gondosan igényesen összeállított műsort hoztak,de "a kávé" nem a legsikerültebb szám,ha nagyon felkapott is. A triók-kvartettek közül kedves és láthatóan elfogadott Lováníka együttes férkőzött a zsűri szívéhez legközelebb, csak bátran így tovább.Itt kell megjegyeznünk valamit a mozgásról, ebből kevesebb is elég. Sovánka Maxidnak is, Böde Gáspárnak is. Martinyiék Kovácsa pedig abszolút zeneisége mellett nyugodtan elhagyhatná a dekadens, enervált akrobatikát, a rosszhatású fintorokat. Anélkül is kiváló muzsikus, sőt. Tehát: ízlést, színvonalat, egészséget a mozgásban is!. A Szabó fivérek gazdag, tömör, hosszú évek összeforrottságából adódó muzsikájukkal tűntek ki, de m'0301 összeállításuk nem vlt elég igényes. Szignáljuk is, de néhány számuk szintén a múltra emlékeztetett. A Füredi trió, talán mert több hét óta más összeállításban ötösként is játszik, nem adott annyit, mint legutóbbi színvonalas studio előadásán,. Dárdaiékon is észrevehető volt, hogy szabad-ságukat megszakítva, utolsó pillanatban csöppentek a színpadra. Egyetlen döntőbe került táncdalánekesünk, Zárai Márta szép számaival, tiszta hanggal, mértéktartó és ízléses előadásmóddal jogosan szerezte meg az első helyhez szükséges pontszámot. Úgy látjuk és ezt sok szaktársunk véleménye erősíti, ez a verseny több hibája ellenére is eredményeket hozott. A döntőbe ke -rültek mellett elismeréssel kell megemlékeznünk az 55 döntőbe nem került résztvevőről is, mert felkészülésükkel színvonaluk eme-j lésével többet,szebbet és sok ösztönző erőt adtak szórakozni vágyó népünknek. Ha majd a nevezés: emléklap kezükbe jut, erre gondoljanak. Természetesen nem volt még a verseny soha és sehol,amely ne járt volna együtt néhány résztvevőben - "bizonyos csalódással" vagy fiigazságtalanság" érzésével is. A könnyű a sportteljesítményt stopperórával, mérőszalaggá,vagy a gólók számával vitát kizáróan eldönteni. De nálunk a mérték: a kulturpolitikai nevelőerő, az ízlés, a stílus, a hangulatosság. Megannyi, számokkal igen nehezen kifejezhető fogalom. A verseny szorgalmát" azonban éppen ez a néhány számban jelentkező különbség adja. Ez a szép láz, ami éppen úgy átfűti Kóczé Gyulát, jártosokat,mint Fóthyt, vagy Loránkát. Ezt a lázat érezni, becsülni csak az tudja, aki szeret küzdeni az életben a jobbért,a szebbért az igazabbért! És ebben a küzdelemben felkészül arra is,hogy "sebeket" kap,ezeket elég erős elvállalni és ismeri a kockázatot is. Ki lehetne-e pld.fejezni a Bóczéék és Szendraiak között mű- tevészi teljesítménykülönbségét. 6 pontszámmal, vagy Szv.ti és Száli között 8 pontostánnal? Héra! De mégis elveszne a verseny lényege, ha a szánokkal nem törődnénk. Az egyenlő pontszámok, mint ez a táncegyütteseknél történt, általában ritkák, a "holtversenyek" nem tipikusak. Mindenki aki hisz abban,amit ad és alkot, joggal ée:aki első akar lenni, ez a verseny lényege. De helytelen lenne akár a második,harmadik,vagy negyedük hely értekét is lebecsülni? Minden íj a meződtől, a résztvevőkben, es itményének színvonalától függ.. Es ebben a mezőn... ben, a negyedik nagyaknak ..s volt értékük. ( j ~1. he?3 f'ez&nek sorrendjat elfogedni, a zsűri telintélyén. is mn.- jlik. l/zöngbsehogy a mi sajátos szakmánkra aligha tudtohk vórju? !