Zenész Híradó, 1956 (3. évfolyam, 1-9. szám)
1956-03 - 1956-04 / 3-4. szám
12 - a hatalmas, több egységben dolgozó gyár telepét. A fogadtatás itt is emlékezetes marad. Az üzemi hangos híradó már napokkal a köszöntő előtt beszélt látogatásunkról és a dolgozók ezt "olyan szépnek tartották, hogy nem is lehet igaz". Az ÜB. kulturvezetője érkezésünk napja előtt a Szerelő-üzem és a Nagygépcsarnok dolgozói számára kénytelen volt röpgyűlést összehívni, hogy megnyugtassa a "felkorbácsolt" kedélyeket. Nem csoda, hogy együtteseink megérkeztekor mindenütt taps, ujjongás és vidám arcok jelezték a várakozás örömét. Oláh Kálmánék a legjobb eredményt elérő gépcsarnok étkezdéjében kezdték meg a muzsikát. Körös-körül mintegy 26o, olajos ruhában ebédhez ülő dolgozó figyelme fordult feléjük. A virággal díszített asztalok körül előrehajló, felkönyöklő, boldog arcok itták magicákba a szebbnél-szebb régi nótákat és Solti Károly magával ragadó énekszámait. A felcsattanó taps után az egyik művezető megkérte Oláh Kálmánt, adja át a hegedűt, az egyik kiváló teljesítményt nyújtó, "roma" géplakatosnak - mert "nagyon szeretne rajta játszani". Olajos ruhában új primás állt az együttes elé és játékán valóban érezni lehetett a magyar dal szeretetét. Megkérdeztük: volna-e kedve ismét játszani? Most már nem cserélné el jelenlegi munkáját, mert nem egyszer 26oo Ft.-on felüli teljesítménybért is elér és - mint mondta - családja kedvéért sok esetén előkerül ma is a hegedű. Fóthyék a szereldében szintén forró sikert arattak. A munkások egy-egy ismert magyar slágert együtt dúdoltak a zenekarral. A nagy kultúrteremben a műszaki értelmiség és adminisztratív dolgozók szintén lelkes tapssal üdvözölték Homonnai Éva közvetlenül előadott, meleghangú számait. Sovánka Matildékat a kisebb üzemegységek szinte kézrőlkézre adták "a gyár hatalmas "területén, egyik műhelyből a mai"ásikbaitták őket az autóbuszon. A fiatalok nagyon szerették volna 3 órakor, a műszak végére, egy kis táncolásra is ott tartani őket, de munkakezdésük miatt sajnos ez lehetetlen volt. A köszöntő után zenészeink megnézték a hatalmas gépsorokat, elbeszélgettek munka közben egy-egy dolgozóval és bizony nem egyszer szinte álmélkodva hallgatták a hatalmas automata gépek sok-sok műszerének,a beállító karjainak működéséről szóló szíves, meleghangú magyarázatokat. A gyár látogatását rövid kis fogadás fejezte be az ÜB. ... fogadó szobájában, ahol falatozás, poharazgatás közben örömmel hallgattuk meg a kultúrvezető szavait arról, hogy hogyan is lehetne hamarosan egy ,1,6 szocialista szerződést kötni. A mi közszönteink és havonta egy-két klubdélutánon való szereplésünk ellenében horgász lehetőségeket, üdülő beutalásokat és szabadnapjainkra az üzem autóbuszát kaphatnánk meg. Bizony szabadidőnk kihasználásában sok segítséget nyújthatnának ezek a lehetőségek. Érdekes élményeket hozott a Ducás Bányagépgyár dolgozóinál tett látogatásunk is. Itt a hatalmas ebédlő-teremben