Zenevilág, 1901. január-június (1. évfolyam, 9-21. szám)

1901-01-01 / 9. szám

78 ZCNEVII.ÁG 1901 állott. A kezdet nehézségeihez még az 1838-iki nagy árvíz pusztításai is járultak, a szellemi fényűzésre, a színházra nem telt. Igazgató jött igazgató után, a magánvállalat megélhe­tése mindig kétséges volt, mig végre az 1840-iki országgyűlés végét vetette a bizony­talan állapotnak s a részvényesek ingatag Ízlésű kormányzásából átvette és országossá tette a pesti színházat: 1840. augusztus 8-ától kezdve Nemzeti Szinház czímen a nemzet tulajdona az a műintézet, melynek létesítése annyi szerető lélek gondját és aggodalmát képezte. A KK. és RR. 450.000 forintot meg­szavaztak a szinház fentartására, miután előbb tisztázták azon kérdést, hogy a Nemzeti Szinház az országos segélyből a nyelv mive- lését, az erkölcsök javítását tartsa czéljául s »ne legyen kénytelen bizonyos nyereség végett erkölcsi játékok helyett úgynevezett kassza­darabokat adni.« Ez alapon jött létre a jelenleg is fennálló Nemzeti Szinház s ez alapot semmiféle tör­vény meg nem változtatta. De miután ország­gyűlési tárgyalások és országos törvény álla- pitá meg a Nemzeti Szinház létesítésének és elhelyezésének ügyét is, csupán a törvény- hozás illetékes arra, hová építtessék a leendő új Nemzeti Szinház is (melyről már akkor szó volt, mert a Grassalkovich-telken épült házat csak ideiglenesnek tekintették) s így Széli Kálmán miniszterelnöknek a fővároshoz intézett leirata, mely szerint »elhatároztam, hogy 3 millió korona költséggel régi helyén építtetem fel a Nemzet^ Színházat«, egysze­rűen hatalmi túlkapás, mert ehhez az ország­nak nagyobb szava van, mint a belügy­minisztériumnak. De az épületnél is nagyobb kérdés a szin­ház szellemének kérdése. Határtalanul léha felfogással és kezeléssel sülyesztették oda a Nemzeti Színházat, hogy az végre is foly­tonos anyagi zavarokkal küzködő, napról- napra élő, kapkodó vállalattá legyen. Indo­kolatlan kegyencz-gazdálkodással emelték föl a szinház tagjainak fizetését oly aránytalan­ságban, hogjf egy komikusnak annyi fizetése lön végül, mint egy államtitkárnak vagy öt egyetemi ny. rendes tanárnak, egy szalon- szinésznőnek akkora, mint a miniszterelnök­nek. Most már, ha az eredeti alapra vissza­térünk, mint vezető elvre, kérdhetjük méltán, vájjon az a komikus és szalonszinésznő tesz-e annyi szolgálatot »a nemzeti nyelvnek és erkölcsöknek«, mint öt egyetemi tanár, mint tiz középiskolai rendes tanár s annyi hasz­not a közművelődésnek és nemzeti eszmének, mint a mennyit egy hivatását felfogó kor­mányelnöknek kellene tennie. Mert egy sze­gény, folytonos deficzitekkel küzdő állam- háztartásban csak a rendkívüli szolgálatokért van értelme a rendkívüli díjazásnak. E ferde- ségből következik a szinház minden nyomo­rúsága : a személyi kiadások mesterségesen fölsrófoltattak oly magasra, hogy ezek nem­csak a szinház jövedelmét emésztik föl, de az országos segélyt is ; és még mindig kevés mindez arra, hogy a szinház a jelenlegi ala­pon fönnálljon. Tehát azon boldogtalan gon­dolatra jutott a belügyminisztérium, hogy a színházat oly kézbe kell adni, mely »kassza­darabok« útján biztosítja a megélhetést és a művészi, erkölcsi, nyelvfejlesztési szemponto­kat á sutba kell dobni. E boldogtalan gondolat előreláthatólag megöli a művészetet és a Nemzeti Színhá­zat lesülyeszti az orfeumok színvonalára. A hol a jövedelmezőség a főczél, ott hall­gassunk a művészetről. De hiszen ez puszta ürügy, mert bármily jövedelmező legyen is e szinház, a kiadásokat fedezni sohase fogja a jelen alapon. Egy kis számítás rögtön meg­világítja állításunk igazságát. Az előttünk fekvő hivatalos kimutatás szerint a novem­ber havi 30 előadás összes bevétele 61.255 korona 16 fillér volt, két komikus fizetése 54.000 koronát meghalad, tehát az idény teljében a legjövedelmezőbb hónap épen csak két tag fizetésére megy föl; az október havi összes bevételt fölemészti egyetlen szalon- hősnő járandósága. Tiz hónapból le kell ütnünk két hónapi szünetet és három olyan hónapot, melyekben a napi kiadásokat alig fedezik a bevételek s marad hét hónap a jövedelmekre. A két legjövedelmezőbb hóna-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék