Zenevilág, 1902. január-augusztus (2. évfolyam, 20-51. szám)

1902-04-29 / 36. szám

382 fölebbvalónk (sőt alábbvaló): a kritika felül­emelkedik a „kegyelmes úr“ fölé és szaba­­j­don szolgáltat igazságot. Mindenesetre gratulálunk az állítólag kitűnő ízlésű intendáns urnak­­hoz a választáshoz, hogy bizonyos reporterekkel azonosítja magát: a közönség előtt az ő tollakkal ismételted a Burm­annak adott intelmeket (hogy ne járjon orfeumba!) sat. De hiszen barátairól ismer­hetni meg az embert, azok a reporterek ép úgy nem értik a maguk dolgát, mint az intendáns — különben nem vetemednének ilyen szerepre.* Az Ígért műsort lejátszották, a pénteki „Mesterdalnokok“ azonban Burm­an helyett Broulikkal ment. A­mi az új szereplőket illeti: Szilágyiné Évája, mint előrelátható volt, a természetes kedélymelegséget nél­külözte . Gábornál kevés hiányzott ahoz, hogy meghazudtolja azt a mondását: „nincs tökéletes vargainas.“ Kerner ült a karnagyi széken. Ápr. 26-án — „Ó, mért oly későn!“ — egy még mindig nagy művésznő mutatkozott be, a­kit Keglevich gr. bizony még első, azaz utolsóelőtti intendánssága idején szerződtet­hetett volna, mert akkor még Franceschina Prevosti a virágjában volt. Ma a „Tévedt nő“ vendég czímszereplője már majdnem fény­telen hangú s báját veszített arcra, de, ismé­teljük, igazi művésznő, a­ki drámai és kolo­­ratúrénekesnőnek egyaránt nagy, ének és játék tekintetében mesteri tökéletességű. Alfredo: Alberti, az öreg Germont: Takáts diadala.* * * HETI MŰSOR : Ápr. 28. (hétfő) „A denevér“ (Szoyer Ilonka). — 29. „A sevillai borbély“ (Franceschina Prevosti). — 30. „Sába királynője“. —Május 1. „Rienzi“ — meg­nyitó, „Borul-derül,“ „A telefonnál,“ „Szép Galathea.1. „Tánczrészletek“ (Moszolova k. a. és Obukoff). — 2. „Carmen“ (Fr. Prevosti). — 3. „Szép Galathea.1' „Szerelmi kaland.“ — 4. „A nürnbergi mester­dalnokok.“ HAZAI HÍREK. Vendég­opera Budapesten. A Pozsony­ból jött brünni cseh operatársaság a leg­­szebb­ emléket hagyta itt. Ápr. 21-én (hétfőn) megismételte Smetana „Csók“-ját, a saját nemzetebeli szerzők után végre egy más szláv nép nagyságával fejezte be itteni ven­­­­dégjátékát, Csajkovszkival, kinek „Pique­­ Dame“-jára (22-én) valamivel több közönség gyűlt össze. Ennek a szövege nem minta-­­ szerű színmű (Puskin egy kísérteties novel­lájából készült), de szerencsére elég alkalmat nyújt a zeneszerző erényeinek a ragyogásra Sajnáljuk, hogy nem lehettünk jelen mind­egyik előadáson; a távolmaradó bizony sok­­ élvezettel megrövidült. A Nemzeti Zenede igazgatósága 1902. évi április hó 28-án a fővárosi vigadó nagy­termében, Gobbi Alajos zenedei karnagy vezetése alatt tartotta harmadik és utolsó zenekari hangversenyét a következő műsor­ral: 1. Tavaszi nyitány, nagy zenekarra, Szerémi Gusztáv, (kézirat, először). A szerző személyes vezénylete alatt előadta a nemzeti zenede zenekara; tanár: Gobbi Alajos. 2. Hegedűverseny, Mendelssohn. Zenekarkiséret­­tel előadta Pécsi Károly; tanára: Arányi Frigyes. 3. Prélude és fuga, Bach­ Abert. Előadta a nemzeti zenede zenekara; tanár: Gobbi Alajos. 4. Zongoraverseny, alt-dur,­­ Liszt. Zenekarkisérettel előadta Steiner Irén; tanár: Tomka István. 5. „Ländliche Hoch­zeit“, szimfónia, Goldmark a) Nászinduló (változatok); b) Nászdal; c) A kertben; d) Táncz. Előadta a nemzeti zenede zenekara; tanár: Gobbi Alajos. Zilah­: Fényes Márta hangversenye. Fényes Márta, a nagyváradi kis hegedűművésznő zilahi hangversenye alkalmából a nagytehet­ségű művészgyermek szerepléséről a Szilágy cz. újság többek között a következőkben számol be: A­mint a Bériot IX. Concertjének elő­­­­játéka elhangzott, állához illeszti hegedűjét a kicsi leány és belekezd a nehéz mű- s darabba. Az igézet e pillanattól kezdve­­ bámulattá, majd nemes élvezetté fokozódik:­­ az édes kicsi gyermekleány helyén egy kész művésznő áll és ütemről-ütemre ejti csodá­latba a közönséget stilérzékével, perfekt technikájával, szabatos vonókezelésével, öntu­datos pointírozásával. Az első tétel után olyan taps zúgott föl a nézőtéren, a­milyent ZENEVILAG 1901/2

Next