Zenész Magazin, 1998 (6. évfolyam, 45-54. szám)

1998-08-01 / 50. szám

szaxofonhang szintén gömb, de a közepén üres és súlya sincs: levegős sound. Ez a változás leginkább a fém fúvókák megjele­nésének köszönhető (amik sokkal gazdag­abbak felhangokban, a középfrekvenciák erőteljesek - innen a hang magjai), a vala­mint a különböző trükkös belső kiképzés­nek. Aztán ott a fúvóka nyitása (a,). Általában aki nagyobb, vastagabb, erőteljesebb han­got akar hallani, a nagyobb nyitású fúvó­­kákat részesíti előnyben közepesen vastag náddal. Talán ez a tényező az, ami minden­kinél ugyanúgy működik. Vastag hangot szeretnél­­ használj nagyobb nyílású fúvó­kát! Általában a kisebb nyilású fúvókákat a klasszikus klarinétosok használják, akik­nek a szaxofon csak a váltóhangszerük - a kis nyílású fúvóka könnyebbé teszi a vál­tást a kisebb fúvókájú (és nyílású) csuták­­ról szaxira. A kisnyílású fúvókával kön­­­nyebb pl. szimfonikus zenekarban felvenni a versenyt pianissimo állás esetén a vonó­sokkal. Emlékszem konzis koromban ven­dégek voltunk egy haverommal egy szim­fonikus zenekarnál és beégtünk az első halk vonós állásnál. Ugyanis a mi nagy nyi­tású vastag náddal használt fúvókáink mi­att azon a hangerőn csak a meleg levegő és a szörcsögés füstölgött elő a cső végén. Szép volt! Viszont a kisebb nyílású fúvó­­kákhoz ildomos vastagabb nádat használ­ni, mert az első nagyobb levegőnyomásra a vékony nád egyszerűen feltapad a fúvóká­ra és nem rezeg. A fúvóka lehúzása megint egy olyan do­log, hogy a nagyobb nyitáshoz, nagyobb lehúzás is jár (az arányok különbözőek a különböző típusú fúvókáknál). Itt annak van jelentősége, hogy ki mennyire veszi a szájába a fúvókát és ez függ a szájberen­dezéstől, attól hogy kinek hogy kényel­mes. Itt már sokat számít a gyakorlás is, hi­szen jelentősen befolyásolhatja a nád rez­gését egy rossz szájtartás (gyenge száj­­izomzat), ami gátolhatja a nád optimális rezgését. A nád kiválasztásánál arra kell töreked­ni, hogy egészséges szaxofonhang kere­kedjen ki anélkül, hogy félóra szaxofono­zás után oxigénsátorba kelljen feküdni (mert a parkettavastagságú nád ugye ne­hezen rezeg). Vagy a másik véglet, amikor a leheletre is megszólal a hangszer. Itt is meg kell találni az optimális arányt, ez is egyéni kísérletezés tárgya, a lényeg, hogy a szélsőségeket kerüljük! Amint látjátok, egy kis fúvókán is mennyi dolog van, ami befolyásolhatja az összhatást, a végered­ményt. De erre ne sajnáljátok az időt, pró­bálkozzatok, variáljatok lehetőségeitekhez mérten, hiszen a fúvóka a szaxofon „lelke” (ha a muzsikusét nem számítom persze!!!). Itt találtok két táblázatot fúvókákról és nádakról, hogy legyen viszonyítási alapo­tok. DMAN 2044 PCI/4 csat./20 bit kártya 86.000.-Ft DMAN 2 csat. audio kártya 42.000.-Ft Flying Call AD converter - 20 bit 49.000.-Ft DA converter - 20 bit 36.800.-Ft Flying Cow AD/DA converter - 20 bit 98.000.-Ft ^riWman ri.<r.»V^ Winnman 2x2 2 port MIDI IF 21.200.-ft Winnman 4x4/s 4 port + SMPTE IF 61.200.-Ft •> #. f-..^ miDiman MIM Hí TECHNOLOGIKA " ~ :Y? “ : ! w y f INFORMATIKAI ÉS KERESKEDELMI KFT [ I I II I [ I * | | | I I m 'ijimwbi. moo u a <w»»in»«iiuot'>iMai

Next