Zenetudományi Dolgozatok, 1980

Dobszay László: Szálkái László jegyzetének zenei példaanyaga

Dobszay László: SZÁLKAI LÁSZLÓ JEGYZETÉNEK ZENEI PÉLDAANYAGA A középkori magyarországi zeneelmélet-tanításnak egyetlen közvetlen dokumentumai a későbbi esztergomi érseknek, Szálkai Lászlónak diákkori jegyzete2. Mint ismeretes, e jegyzetet a sárospataki városi plébániaiskolában készítette az elemi tanulmányokon már túljutott, mintegy 15 éves Szálkai, a Kisvárdai János baccalaureus által adott min­tapéldány, illetve a mester szóbeli kommentárjai alapján­. A teljes - asztronómiai, jo­gi, irodalmi „könyveket" is tartalmazó - jegyzet elemzője, Mészáros István kiemeli a leíró diák érettségét, nyelvtudásának biztonságát és „rutinos, gyakorlott írását"­. Az utóbbit még inkább elmondhatjuk hangjegyírásáról; a magyar kurzív notáció magától­értetődő használatát tanúsítja, s bármely gyerekes rajzolást nélkülöző, gyorsírás-szerű begyakorlottságát­. Mi volt az a zenei anyag, melyet Kisvárdai „rectorsága alatt" e betű- és kottaírás­sal Szálkai rögzített? A tractatus szövege - mint Bartha Dénes összehasonlító munkájá­ból tudjuk — az eddig közreadott középkori elméleti írások közül az „Anonymus XI" megjelölésű­ műhöz áll legközelebb. Azzal egyes részeknél szó szerint egyezik, másutt viszont attól jelentékenyen különbözik: kapcsolatuk tehát kétségtelen, de mégsem köz­vetlen. Az említett tractatus származási helyéről nem tudunk semmi biztosat. Kiadó­ja­, s nyomában magyar használói is francia eredetről beszélnek. A példaképpen fel­használt zenei anyag azonban ennek ellentmond, s inkább középeurópai provenienciát sejtet. Minthogy azonban e területnek elméleti irodalma az eddigi kutatások figyelmé­ből kiesett, a források kiadatlanok, csak annyit mondhatunk, hogy a Szalkai-kódex szövege valószínűleg egy több változatban élt későközépkori Kelet-középeurópai trac- 1 A közvetett forrásokról lásd a Magyar Zenetörténet I. (Középkor) IV. fejezetében (megjelenés alatt). 2 Kiadta és magyarázza Bartha Dénes: Szálkai érsek zenei jegyzetei monostor-iskolái diák korából (1490). Musicologia Hungarica I. Bp., 1934. 3 Mészáros István: A Szalkai-kódex és a XV. század végi sárospataki iskola. Budapest, 1972. Fejte­getései után eldöntöttnek tekinthető, hogy Szálkai nem ágostonos kolostor-iskolában tanult Sá­rospatakon — mint korábban vélték —, hanem a városi iskolában. Lásd 21-29. old. 4 Mészáros im., 45. old. 5 Szendrei Janka: A magyar notáció története. (Kéziratos kandidátusi disszertáció, 1979.)­­ Közreadta — sok olvasási hibával — E. Coussemaker:Criptorum de Musica Medii Aevi, Nova se­ries III. Reprint: Hildesheim 1963, 416-475. old. Bartha D. összevetése: im., 16-31. old.­ ­ Lásd E. Coussemaker: im., XXXVIII. old. Zenetudományi dolgozatok 1980 Budapest

Next