Zenetudományi Dolgozatok, 1982

Kovalcsik Katalin: A királlyá lett juhász — egy cigány epikus dal

Kovalcsik Katalin: A KIRÁLLYÁ LETT JUHÁSZ - EGY CIGÁNY EPIKUS DAL (Corro cobonati) A hazai cigányság epikus költeményeiből kevés maradt ránk. A legutóbbi időkig mind­össze hatot sikerült felgyűjteni, ebből egy ismert csak országosan, egy töredékeiben, négy pedig szinte teljesen elfelejtődött, ezeket csak egy-egy adatközlőtől jegyezték fel.­ Nemrégiben azonban Balázs Gusztáv egy eddig nem ismert dalra bukkant, s ezzel az epikus dalok száma hétre emelkedett. A dal énekesei: Rézműves Mihály, cigány nevén Görög (szül.: 1910, Hodász, Szatmár megye) és felesége, Lakatos Viktória, cigány nevén Braga (szül.: 1914, Mirk-Vállaj, Szatmár megye) a hodászi cigánytelepen élnek. Rézműves Mihály apjától ta­nulta a dalt, aki szintén hodászi volt; sajnos ennél messzebbre már nem ért az emléke­zet, bővebbet nem sikerült megtudni. A három meglevő felvétel közül az alábbi tekinthető a legjobban sikerültnek mind technikai, mind előadási szempontból.­ Maga az énekes is így érezte ezt, amikor éneklés után azt mondta: „Ennyi a vége. Még így nem danoltam el tisztán, mint most ezt danoltam." Egyébként a három változat között lényegi különbség nincs. A recitáló dallam (lásd kotta) a pszalmodizáló stílus körébe tartozik,3 megfelelő­je a magyar népzenei anyagban nincsen. Sorszerkezete igen laza, 5—6—7 sőt 8 soros versszakokra tagolódik. Az azonos dallamsorok azonban (egy-egy érzelmi hangsúlytól eltekintve) konokul hangról hangra ismétlődnek, s éppen ilyen szigorú a hatszótagosság is. A dallam két főrészből áll. Az első sor mindig g­ -ről g-d kvinttel kezdve közelíti meg a b—c­ d sávot, a második sor c-ről folytatja a recitálást és megerősíti a b hang központi szerepét. Ha a dallam ezen első felében a későbbi versszakokban bővülés tör­ténik, akkor az első sor ismétlődik meg e kezdőhanggal. A dallam második részének el­ső sora (3., ill. 4. sor) most 12-ről lefelé ugorva még mindig a bac­d sávban recitál, majd a második sorban áttér a g-a-b sávba, a tuba a-ra tevődik át. Az a hang előtérbe helyezése műzenei hatásra utalhat. Bővülés esetén ez utóbbi sort ismételgetik, egész so­rokat recitálnak az a hangon, mindössze csak a sorvégek módosulnak be g lehajlásra. A versszakok erős g zárlaton fejeződnek be.­ ­ Részletezve lásd: Vekerdi József: A cigány epikus stílus kérdése. Népi kultúra — népi társadalom. Bp. 1975. 367-376. oldal. 9 Ezt a felvételt 1982 márciusában készítettük Hodászon. Mg 4434/A jelzet alatt a ZTI Archívumá­ban. 3 A pszalmodizáló stílusról lásd: Dobszay László—Szendrei Janka: „Szivárvány havasán . A magyar népzene régi rétegének harmadik stílus­csoportja. Népzene és Zenetörténet. III. Bp. 1977. Zenetudományi dolgozatok 1982 Budapest

Next