Zenetudományi Dolgozatok, 1990-1991

Zenetörténet, zenei muzeológia - Kaizinger Rita: Spannraft Ágoston, az Operaház első díszlettervezője

Kaizinger Rita: SPANNRAFT ÁGOSTON, AZ OPERAHÁZ ELSŐ DÍSZLETTERVEZŐJE A magyar operaszcenika több mint egy évszázados története nemcsak a hazai operakultúra fejlődését tükrözi, hanem a magyar színpadi képzőművészet eddigi legfontosabb útkereséseiről és stílustörekvéseiről is keresztmetszetet ad. Ennek elle­nére a magyar operai díszlet- és jelmeztervezés története mindmáig feldolgozatlan és Fülöp Zoltán, Keresztúry Dezső, valamint Staud Géza egy-egy összefoglaló tanul­mányától eltekintve e témával nem foglalkozik elemző szakirodalom. A magyar operai díszletfestészet azonban hosszú utat tett meg mindaddig, amíg a modern operaművészet integráns és egyenrangú részévé vált. Az állandó magyar nyelvű pesti színjátszás kezdetén, a Pesti Magyar, majd Nemzeti Színház első évei­ben, a színház igazgatósága külföldi művészeket, elsősorban a pesti német színház osztrák és német díszletfestőit bízta meg a prózai és operaelőadásokhoz szükséges díszletek elkészítésével. Az első külföldi díszletfestő, aki végleg Pesten telepedett le, a drezdai szüle­tésű Moritz Lehmann volt. Lehmann a bécsi Burgtheater festője volt, de első pesti sikerei után újabb megbízatásokat is vállalt. 1865-ben festőműtermet nyitott a Nemzeti Színház melletti raktárépület padlásterében, ahol önálló vállalkozóként dolgozott. Egyetlen társulathoz sem kötelezte el magát, párhuzamosan készített díszleteket mind a magyar, mind a német nyelvű színház számára. Egy 1871 szeptemberében bekövet­kezett tűzvész során azonban a színház díszletei és jelmezei csaknem mind elpusztul­tak, és odavesztek Lehmann rajzai, mintakönyvei és díszletvázlatai is. Az 1875. év nemcsak a magyar színház- és zenekultúra, hanem a hazai díszlet­festészet történetében is jelentős. Ebben az évben nyílt meg a Zeneakadémia és a Népszínház, ekkor kezdték el az Operaház építését, s ettől az évtől vette át a rendkívüli képességű színigazgató, Paulay Ede a Nemzeti Színház prózai tagozatának vezetését. A Paulay által európai színvonalon igazgatott Nemzeti számára csak a Pesti Német Színház jelentett konkurrenciát, gyakori külföldi vendégművészeinek köszönhető­en. A német színház Gyapjú utcai épületében lépett fel ebben az esztendőben Bu­dapesten először a világhírű meiningeni színtársulat, amely 17 estén át zsúfolt ház előtt játszott. II. György, meiningeni herceg együttese, amely a Wagner által is megálmo­dott ensemble-színház és összművészet realista stílusú megvalósítását választotta programjául, meghatározó befolyást gyakorolt a korabeli Európa színházművészetére. Irodalmi igényesség, látványos tömegjelenetek, a rendezői képzelet szabadsága, mi­nuciózusan kidolgozott, történeti hitelességű díszletek és jelmezek - melyeknek vázlatait maga a színházszervező herceg készítette­­, mindez rendkívüli hatást kel-Zenetudományi dolgozatok 1990-91 Budapest

Next