Zenetudományi Dolgozatok, 1999
Gombos László: „Hírhedett zenész” és „zeneéletünk nesztora". Párhuzamok Liszt és Hubay pályáján
Maga megígérte nekem, hogy ilyeneket már nem csinál, váltsa be ígéretét és csak nagy műveken dolgozzék..."15 A fent említett „modernség"-et Hubay gyakran hangsúlyozta Liszt művészetével kapcsolatban, ugyanakkor önmagát is - mint mestere követőjét - a modernek közé sorolta. Élete végéig ragaszkodott ahhoz a zenei kifejezésmódhoz, amely tanulóéveinek idején, 1870 körül még valóban újnak számított, de mintha számára megállt volna az idő, a későbbiekben szinte alig vett tudomást az azóta eltelt több mint fél évszázad változásairól." Liszt weimari letelepedését követően évtizedeknek kellett eltelnie hazatéréséig, bár már az 1840-es évek első felében tervezte, hogy lezárja virtuóz pályáját és „távoli, vad hazájá"-ban teremt otthont.17 Ami a fiatal Lisztnek akkor nem sikerült, az a nagyjából ugyanannyi idős Hubay életében már megvalósulhatott. 1886 tavaszán Liszt Belgiumban járt, és hegedűtanárt keresett a Zeneakadémia számára az elhunyt Huber Károly helyére. A körülményeket megismerve maga is úgy látta, hogy ifjú barátja pályájára nézve sokkal kedvezőbb, ha Brüsszelben marad,18 de néhány hónap elteltével Hubay mégis engedett a hívásnak. Lemondott a fényes jövőt biztosító katedráról, hogy Budapesten édesapja örökébe lépjen, és főként hogy mestere közelében lehessen. Sajnos mire a tanév elkezdődött, Liszt már nem volt az élők sorában, így csupán a stafétabotot vehette át tőle az intézet talán máig legsikeresebb tanáraként, majd 1919-től az Akadémia vezetői tisztében is utóda lehetett (igazgatói majd főigazgatói, 1934-től örökös elnöki címmel). Liszt hazatérésének történetét Hubay a következőképpen foglalta össze idézett emlékbeszédében: „Minthogy akkor már a Zeneakadémia felállításának terve küszöbön volt, a kormány felkérte Lisztet az intézet megszervezésére s fölajánlotta neki az intézet vezetését. Liszt ezt elfogadta s bár az ő tervei nem valósultak meg egészében, mégis 1875-ben átvette a Zeneakadémia vezetését s így végre egészen a miénk lett. Adhatta-e nagyobb bizonyítékát hazafias gondolkodásának? [...] Midőn a Zeneakadémia baltéri ideiglenes helységből az Andrássy-úti palotába vonult, Lisztnek ott kényelmes, állandó lakást rendeztek be... A díszpárnák közt volt egy különösen szép és értékes: ezt Erzsébet királyné sajátkezűleg hímezte a Mester számára..." A párhuzam érdekessége miatt jegyzem meg, hogy Hubay életében is volt egy Erzsébet királyné, aki rajongott művészetéért, és ugyancsak maga készítette emléktárgyakkal ajándékozta meg. 1888-ban Románia királynéja hívta meg magához, majd 15 Neubauer i. m. 11/56. 16 Hubay stílusa 1880 táján Vieuxtemps és Massenet, majd a 20. század elején Debussy hatására egészült ki új elemekkel. 17 Liszt levele Marie d'Agoult-hoz 1843. január 22. In Daniel Ollivier (ed.): Correspondance de Liszt et de la Comtesse d'Agoult I—II. Paris, 1933-34,11/253. 18 „Bécsben, Antwerpenben (Brüsselben) és Párisban kerestem, anélkül, hogy megtaláltam volna a nagyszerű Huber tanár utódát a budapesti Királyi Zeneakadémia számára. Véleményem szerint ideiglenes megoldással kellene beérnünk, mert Hubaynak előnyösebb, ha megtartja állását a brüsseli konzervatóriumban. Budapesten nem találná meg sem ugyanazokat a beneficiumokat, sem tehetségének ugyanazt a kibontakozási lehetőségét..." Liszt levele Végh Jánoshoz, a Zeneakadémia elnökéhez, Párizs, 1886. március 29. Magyar fordításban lásd „Ismeretlen Liszt-levelek." Muzsika, I. évf. (1929. febr-márc.) 1-2. sz. 86.