Zenetudományi Dolgozatok, 2006-2007
Pintér Csilla Mária: A ritmikai polifónia típusai Bartók zenéjében
A ritmikai polifónia típusai Bartók zenéjében 111 kereteit a balkéz-téma váratlan ritmikai aszimmetriája nem tudja érvényteleníteni (25. kottapélda). Ütemváltozás nem jelzi, de egyidejűleg kétféle metrumérzet jelentkezik a 1926-os Zongoraszonáta első tételének 23-29. és 197-202. ütemében. A jobbkéz 3/8-os lüktetése ütközik a balkéz 2/4-es alapmetrumával (26. kottapélda). Kottaképben külön nem jelzett, különböző funkciójú és eltérő zeneszerzői eljárásokkal létrehozott poliritmikai textúrák példatára az 1. zongoraverseny,39 A látszólagos metrikai egyértelműség ellenére négyrétegű polimetrikai folyamat zajlik a nyitótétel 113. ütemétől kezdődően, amelynek kompozíciós elve az eredeti metrikai súlyok elcsúsztatása. Azonos metrikus folyamat időbeli eltolódásokkal többszörösen van jelen a 4. vonósnégyes 2. tételében. Mihály András a jelenséget metrikai szakmenetnek nevezi, mert rendszerint valóban a szakmenetnek nevezett kontrapunktikus forma hozza létre 40 (27. kottapélda). Alleirroficcoso 26. kottapélda: Szonáta zongorára (1926), 1,23-29 m 25. kottapélda: Tizennégy zongoradarab, II, 1-6 27. kottapélda: 4. vonósnégyes, II, 57-61 39 Lásd ezzel kapcsolatban Somfai/Tizennyolc, 173-174. 40 Mihály András: „Metrika Bartók IV. vonósnégyesének II. tételében." Muzsika 1967/9,24. Zenetudományi dolgozatok 2006-2007