Zenetudományi dolgozatok, 2011
19-20. századi zenetörténet, Hangszertörténet, Népzene-Néptánc - Sipos János: Az azerbajdzsáni mugam és az azerbajdzsáni népzene
SIPOS JÁNOS Tágabb értelemben a makám egy egész zenei ciklus, szvit, melynek összetartó elve a dallamok összetett komponálási szabályrendszere. Ennek lényege, magva pedig valamely adott hang- és formulakészlet, azaz szűkebb értelemben a makám modális szisztémát, hangsort jelent, s ekként párhuzamba állítható a középkori nyugati zene „moduszával”. A makám másik pillérét a ritmus alkotja.3 A makám szó megfelelője Azerbajdzsánban a mugam/' Az első azeri mugam szvitet feltehetőleg Kosrau Parvez szászánida király (591—628) udvari zenésze, Barbed alkotta meg a 7. században. A 12. századtól az udvari mugam zene fejlődésnek indult; lendületet adott hozzá a hivatásos előadók között kialakult versengés és az, hogy a legkiemelkedőbbek komoly anyagi és egyéb elismerésben részesítették. Több uralkodó maga is zenélt és komponált. Abdulqadir (Abdülkadir) Maragayi és Safieddin Urmevi 13—14. századi zeneelméletírók kézirataikban bőséges információval szolgáltak a középkori azeri mugamról. Ugyanakkor Al-Farabi Kitab al- Musiqa al-Kabir című könyvében (Nagy Zenekönyv) és Ibn Sina (Avicenna) 11. századi munkáiban a mugam fogalma egyáltalán nem fordul elő.5 nen und Prinzipien der Musikproduktion, ed. uő. (Berlin: Nationalkomitee DDR des International Council for Traditional Music in Verbindung mit dem Sekretariat Internationale Nichtstaatliche Musikorganisationen, 1989), 7-39; Henry George Farmer, „Greak Theorists of Music in Arabic Translation”, Isis 13 (1929—30), 325-333; Uő., Studies in Oriental Musical Instruments, (I. London 1931/R, II Glasgow, 1939/R); Uő., The Sources of Arabian Music — An Annotated Bibliography of Arabic Manuscripts Which Deal with the Theory, Practice, and History of Arabian Music, (Bearsden-Schotland: a szerző magánkiadása, 1940), Uő., „The Music of Islam”, in The New Oxford History of Music I, ed. by Egon Wellesz (London: Oxford University Press, 1957), 421-477; Lois Ibsen Faruqi, „The Suite in Islamic History and Culture”, World of Music 17 (1985/3), 46—64; Hans Hickmann, „Die Musik des arabisch-islamischen Bereichs”, in Orientalische Musik, ed. Hans Hickmann—Wilhelm Staude (Leiden & Köln: E. J. Brill, 1970), 1-134; Scott Loiyd Marcus, Arab Music Theory in the Modern Period (PhD diss., Los Angeles, University of California, 1989); Józef Pacholczyk, „Towards a Comparative Study of a Suite Tradition in the Islamic Near East and Central Asia: Kashmir and Morocco”, in Regionale maqam-Traditionen, ed. Jürgen Eisner and Gisa Jähnichen (Berlin: Humboldt-Universität, 1992), 429-463; Fadlou Shehadi, Philosophies of Music in Medieval Islam (Leiden: Brill, 1995). 3 A török ritmusrendszer például 40-50 egyedi ritmusmintát tartalmaz, amelyek hangsúlyos és hangsúlytalan ütésekből állnak. A törökországi makám rendszer, másképpen „Török Műzene” (Türk Sanat Müzigí) vagy „Török Klasszikus Zene” (Klasik Türk Müzigí) a szeldzsuk és főként az oszmán udvar terméke. Ezért gyakran elutasítják azok, akik az oszmán időszakot a visszamaradottsággal és a korrupcióval kötik össze. Az I. világháború után tanítását kitiltották az Isztambuli Konzervatóriumból, és csak az 1940-es évek közepén engedték oda vissza. 4 Az azeri mugam szép zenei jelenségét 2003-ban az UNESCO a szájhagyományos és szellemi világörökség remekművévé („Masterpiece of the Oral and Intangible Heritage of Humanity”) nyilvánította. 5 AI-Färäbl [t 950], Kitäb al-müsiqi al-kabir [Great Book on Music] (MS, NL-Lu 651), ed. Khashaba, G. A. M. (Cairo, 1967), francia fordítását Id. Rodolphe d’Erlanger, La musique arabe, I—II (Paris: Geuthner, 1930, 1935); Ibn Slnä [Avicenna t 1037], Kitäb al-shifa [The book of healing] (MS, GB-Lbl Or. 11190), francia fordítása uo.; Eugen Alfred Beichert, „Die Wissenschaft der Musik bei al-Färäbl”, Kirchenmusikalisches Jahrbuch 27 (1932), 9-48; Miguel Cruz Hernández, „La teória musical de Ibn Slnä en el Kitäb al-shifä”, in Milenario de Avicenna (Madrid: Instituto Hispano—Arabe de Cultura, 1981), 27-36. Néhány fontosabb mű az azeri mugam-