Állami gimnázium, Zenta, 1914
Lelkének minden ambíciója az volt, hogy minél nagyobbá, minél tökéletesebbé tegye, iskoláját. 1887-től, amikor az algymnasium igazgatójává lett, 1901-ig, amikor az első érettségit tették intézetünkben, ember feletti munkát végzett. Czikkezett, memorandumokat irt, beszédeket mondott, agitált, barátokat szerzett az ügynek, deputácziókat vezetett. Rendkívüli energiája, népszerűsége és fényes összeköttetései révén végre is teljes diadalt aratott. Sikerült a nagy művet betetőznie: az algimnáziumból főgimnázium lett. Iskolánk az államsegély révén gyönyörű palotában kapott otthont. Zenta városa csak hálával, csak elismeréssel gondolhat erre a korszakra és erre a kiváló férfiúra. Nemcsak megszerezte a főgimnáziumot, de fel is virágoztatta. Pedáns, pontos, a rendet és fegyelmet szigorúan megkövetelő igazgató volt. Közmondásos tisztaság, csinosság és rend volt az iskolai épület minden talpalatnyi helyén. Az a tanári generáczió, melyet ő nevelt, méltó a szellemhez, a mely mesterüket áthatotta. A kötelesség pontos teljesítése, a rend és fegyelem feltétlen uralma, maradandó hagyománya lesz a főgymnasium első igazgatójának. Szerette az ifjúságot, az apai szigort egy nagy pedagógus finom érzékével tudta alkalmazni. Jó szíve volt, nyitva mindig a részvét és a megbocsátás számára. Részt vett a politikában is. Családi hagyományai és gyermekkorának erős benyomásai a Deák-párt kultuszát oltották hazafias lelkébe. E politikai hitvallás mellett tántoríthatlanul kitartott : ezektől várta az új, nagy és hatalmas Magyarország kifejlődését Jellemző rá, hogy politikai befolyását mindig és mindig az iskola és a tanári kar anyagi és szellemi erősítésére használta fel. Mint ember, mély vallásos érzésű, keresztény, szerető gyöngéd rokon, hűséges barát, nemesen érző kolléga, az úri társadalom nagyrabecsült vezető alakja. Középti kiválóságait és kitűnő kvalitásait honorálta a nagyközönség is. A városi képviselőtestület tagja, az Otthon egyesület elnöke, a már megszűnt Népkör elnöke, a zentai gazdakörnek több éven át volt könyvtárnoka s állandó választó. tagja, a zentai munkásgimnásiumnak elnöke. Irodalmi működése figyelemre méltó alkotásokat mutathat fel. Még algimnázium korában a tanári karnak az országos középisk. tanáregyesület kötelékébe tartozó tagjai a városban találkozó tagtársakkal szövetkezve, Szűcs Lajos kezdeményezésére 1888. évi decz. 1-jén tanáriakért alakítottak. Elnök volt Szűcs Lajos, jegyző Virág István hitoktató. A kör czélja volt paedagogiai és didacticai kérdések