Állami gimnázium, Zenta, 1914

Lelkének minden ambíciója az volt, hogy minél nagyobbá, minél tökéletesebbé tegye, iskoláját. 1887-től, a­mikor az algymnasium igaz­gatójává lett, 1901-ig, a­mikor az első érettségit tették intézetünkben, ember feletti munkát végzett. Czikkezett, memorandumokat irt, beszé­deket mondott, agitált, barátokat szerzett az ügynek, deputácziókat vezetett. Rendkívüli energiája, népszerűsége és fényes összeköttetései révén végre is teljes diadalt aratott. Sikerült a nagy művet betetőznie: az algimnáziumból főgimnázium lett. Iskolánk az államsegély révén gyö­nyörű palotában kapott otthont. Zenta városa csak hálával, csak elis­meréssel gondolhat erre a korszakra és erre a kiváló férfiúra. Nemcsak megszerezte a főgimnáziumot, de fel is virágoztatta. Pedáns, pontos, a rendet és fegyelmet szigorúan megkövetelő igazgató volt. Közmondásos tisztaság, csinosság és rend volt az iskolai épület minden talpalatnyi helyén. Az a tanári generáczió, melyet ő nevelt, méltó a szellemhez, a mely mesterüket áthatotta. A kötelesség pontos teljesítése, a rend és fegyelem feltétlen uralma, maradandó hagyomá­nya lesz a főgymnasium első igazgatójának. Szerette az ifjúságot, az apai szigort egy nagy pedagógus finom érzékével tudta alkalmazni. Jó szíve volt, nyitva mindig a részvét és a megbocsátás számára. Részt vett a politikában is. Családi hagyományai és gyermek­korának erős benyomásai a Deák-párt kultuszát oltották hazafias lel­kébe. E politikai hitvallás mellett tántoríthatlanul kitartott : ezektől várta az új, nagy és hatalmas Magyarország kifejlődését Jellemző rá, hogy politikai befolyását mindig és mindig az iskola és a tanári kar anyagi és szellemi erősítésére használta fel. Mint ember, mély vallásos érzésű, keresztény, szerető gyöngéd rokon, hűséges barát, nemesen érző kolléga, az úri társadalom nagyra­­becsült vezető alakja. Közé­pti kiválóságait és kitűnő kvalitásait honorálta a nagykö­zönség is. A városi képviselőtestület tagja, az Otthon egyesület elnö­ke, a már megszűnt Népkör elnöke, a zentai gazdakörnek több éven át volt könyvtárnoka s állandó választó. tagja, a zentai munkásgim­­násiumnak elnöke. Irodalmi működése figyelemre méltó alkotásokat mutathat fel. Még algimnázium korában a tanári karnak az országos középisk. tanáregyesület kötelékébe tartozó tagjai a városban találkozó tagtár­sakkal szövetkezve, Szűcs Lajos kezdeményezésére 1888. évi decz. 1-jén tanáriakért alakítottak. Elnök volt Szűcs Lajos, jegyző Virág István hitoktató. A kör czélja volt paedagogiai és didacticai kérdések

Next