Református Wesselényi-kollégium, Zilah, 1917
Évmegnyitó beszéd. Az anyaghiány és a takarékosságra nevelés. — Mondotta Kerekes Ernő igazgató 1917. szeptember 17-én. — A már több, mint három év óta dühöngő világháború rendkívül átalakító hatást gyakorolt úgy felfogásunkra, valamint életviszonyainkra. Lényegesen megváltozott világnézetünk, megváltozott munkabeosztásunk, megváltoztak szokásaink, erkölcseink, megváltozott egész életmódunk. Egészen más szemmel nézzük ma a világ folyását, mint a háború előtt, amióta tapasztaljuk, hogy Európának olyan nagy nemzetei, amelyeket azelőtt, mint a kultúra és humanizmus zászlóvivőit tiszteltük, aljas kapzsiságtól és irigységtől vezéreltetve, megsemmisítésünkre törekesznek; amióta beállott az a nagy változás, hogy két szomszéd állam, amelyekkel azelőtt szövetséges viszonyban állottunk, álnokul levetve a képmutató álarcot, elárult bennünket s orvul reánk rontott; amióta megértük, hogy hazánk nemzetiségei közül számosan, holott testvérként bántunk velük s a magyar állam összes jótéteményeiben velünk egyenlő mértékben részesültek, szintén árulók lettek s ellenségeinkhez pártoltak, s amióta vérünkkel, pénzünkkel, erőnk megfeszítésével oly rengetegmértékben hozzuk már évek óta az áldozatokat, hogy imádott hazánk és nemzetünk fennmaradását biztosíthassuk. De szenvedéseink, veszteségeink és csalódásaink árán a világháború folyásából sok hasznos tanulságot is merítettünk, saját kárunkból sokat tanultunk. A többek között megtanultuk azt is, hogy csak akkor boldogulunk, csak abban az esetben győzünk, ha minden tekintetben alkalmazkodunk a megváltozott viszonyokhoz, ha a minimumig mérsékeljük összes igényeinket, ha a legnagyobb önmegtagadással takarékoskodunk minden vonatkozásban, mindenféle anyaggal, úgy élelmi cikkel, valamint a ruházattal s bárminő a háztartáshoz és gazdálkodáshoz szükséges ipari termékkel, vagy akármilyen nyersanyaggal, amely megélhetésünk szempontjából értéket képvisel, mert csak ily módon, önfegyelmezésünkkel, önmegtagadással, az értékek helyes felosztásával tudjuk előteremteni kellő mennyiségben azt a rengeteg sok élelmi cikket, fölszerelést és hadi szert, amelyre dicső hadseregünknek a további küzdelmekre a győzelem érdekében feltétlenül szüksége van.