Állami gimnázium, Zombor, 1908
I. A szülőkhöz. 1. Most, midőn városunk képviselőtestülete jobb belátása és bőkezűsége következtében elhatározta, hogy a saját erejéből polgári iskolát fog felállítani és hogy ezt a tervét már a jövő tanévre meg is fogja valósítani, aktuális kérdéssé lett a szülőkre nézve, hogy melyik iskolatípust válasszák, ha fiaiknak az elemi iskoláénál magasabb műveltséget óhajtanak juttatni. Eddig erről nem lehetett szó, mert csak egyetlen ilyen típus volt, a gimnázium. Eddig tehát nem lehetett választani, hanem, bármi további célja volt valakinek fiával, a továbbképzésre a gimnáziumba kellett adnia, de hány szülő nem tette ezt szívesen, hanem csak kényszerűségből. Akárhányan azzal a határozott kijelentéssel hozták ide fiaikat, hogy a világért sem akarják, sőt nem is képesek arra, hogy fiaik elvégezzék a gimnáziumot, vagy éppen egyetemre menjenek. Csak azt akarták, hogy fiaik egy-két esztendőt még az iskolában töltsenek, míg elég erősek lesznek iparos- vagy kereskedelmi tanoncnak, vagy az ekeszarvához. Csak el kell képzelni, milyen elemek verődtek így össze gimnáziumunk első osztályában. Milyen lehetett a tanítás eredménye, mikor a tanulók egy része szülőstül együtt nagyon keveset vagy épen semmit sem törődött az előmenetellel, hisz ő csak egy évvel öregebb akart itt lenni s talán még ragad is rá valami. És komoly kifogást még csak nem is lehetett tenni ez eljárás ellen, mert be kellett látni, hogy az illető máskép nem cselekedhetett, mert nem állott rendelkezésére más könnyebb iskola. Most egy csapással meg fog változni a !*