Scheiber Sándor (szerk.): Évkönyv - Magyar Izraeliták Országos Képviselete, 1973-1974 (Budapest, 1974)
Dr. Gál István: Babits zsidószemlélete
amit a művész benned, nagy zsidó, századaidon át kiérezett. Te boldog vagy, már csak kőmásod töpreng; az én agyamban még küzd a vele, én még itt bolygok lenne földi ködben, és fáradok csiholni fényt elő — nagy rokonom! én is gondolkodom, ládd, és szenvedek s méltó vagyok te hozzád. Szülőföldi és családi emlékei még szegedi tanár korában is distinkciót tétetnek vele különböző vallású kollégái között. Egy anyjához irt levél alapján még így kategorizálja az embereket.7 Szegeden aztán élete egyik legbensőségesebb és legőszintébb barátjára lel Kun József személyében. A francia irodalom kitűnő fordítójának, a finomlelkű, korán elhalt költőnek, aki mellesleg vasúti mérnök volt, családi kapcsolata (Milkó Izidor) révén is jóbarátja Kiss József. Élete egyik első tanulmányát a Szeged és Vidékébe 1907. december 15-én róla írta. Akkoriban még nem ismeri Adyt annyira, hogy közel kerülne hozzá. Kiss Józsefben véli megtestesülni az Arany és a virtuális modern magyar líra közötti népi hátterű városi magyar költőt. ״ Mindaz, amit ma modern magyar költészetnek nevezhetünk, Kiss Józsefet vallja vezetőjének és központjának” — összegezi véleményét, s ezt részletesen ki is fejti: ״ Kiss József költészete zenéjét magával hozta a világra, képeit a környezetből leste, nyelvét a legnagyobb mesterektől tanulta, a magyar néptől és Arany Jánostól. .. S amint Arany Kiss fiatal poézisének legelső megértői és méltánylói közé tartozott, úgy Kiss egyike Arany legnagyobb megértőinek és átérzőinek... S nem lehet hagyománytalan és ágról szakadt oly költészet, melynek Kiss az apja, s Arany a nagyapja. ” Babits központi problémája később is, Balázs Bélával és Lukács . Babits két szegedi levele édesanyjához. Tiszatáj 1973. nov., 74 — 76. Cikkei róla a Nyugatban: 1909. I. 453.; 1912. II. 66.