Mult és Jövő, 1941 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1941-01-01 / 1. szám
<17y0res központ: Vill., Baross-utca 85 Telefon: 13-02-3714-43-02 LOHR MARIA ״ Kronfusz“ vegytisztitó és kelmefestő ÚJ KÖNYVEK ARARAT MAGYAR ZSIDÓ ÉVKÖNYV. (Budapest, 1941.) Harmadízben jelenik meg immár az Araráti magyar zsidó évkönyv. Azt az ígéretet, melyet az első kötet jelentett, a következő kötetek egyre inkább beváltják. Az Ararát azzal a célkitűzéssel indult, hogy megalkotja a modern magyar-zsidó irodalmi közszellemet és ezen az úton jelentős állomás ez a legújabb kötet, mely sajátos színt és különleges értéket jelent a magyar-zsidó kiadványok között. Az Ararát évkönyvben írók szólalnak meg, akik a kor zsidó problémáit vetik fel és a kor műveltségi színvonalán szólnak hozzájuk. Lassanként a múlté lesz az az idő, midőn a magyar-zsidó irodalomban csak szerényebb becsvágyú írók dolgoznak egy kispolgári zsidó réteg számára, mely inkább a hagyományokban él, mint az up to date modernségben4* (Komlós Aladár). Célkitűzése felé vezető útján jelentős etappe az Araráitnak ez a harmadik kötete. Az elbeszélők (Molnár Ákos, Szép Ernő, Zsolt Béla, Vándor Iván, Berend László, Ádám Gábor, Goda Gábor, Keszi Imre, Pap Károly), a költők (Reichard Piroska, Gábor Ignác, Barát Endre, Berkó Sándor, Kecskeméti Mária, Szántóné Kaszab Ilona, Zsigmond Ede, Szilágyi Géza, Komlós Aladár, Vihar Béla, Várnai Zseni, Mohácsi Jenő, Hajnal Anna, Glonszky-Kardos László), a tanulmányok írói (Hevesi Simon, dr. Dénes Magda, Ribáry Géza, Bisseliches Mózes, Stern Salamon, Ligeti Ernő, Szemere Samu, Bánóczi László, Beregi Oszkár, Szabolcsi Bence, Naményi Ernő) csupa oly témákról írnak, melyek a művelt magyar-zsidó lélekben benne élnek és kifejeződésre vártak. És mindezt a kifejező készség oly erejével és oly magas írói és szellemi színvonalon teszik, amely bármely irodalomnak díszére és dicsőségére válnék. Érdekességük miatt külön meg kell említeni a kötet írásai között József Attilának egy kiadatlan versét, mely a Smá Jiszráel-motívumhoz kapcsolódik, a kiváló magyar íróknak Kiss Józsefhez intézett hódolatos leveleit és Vészi Józsefnek egy fiatal hölgy emlékkönyvébe írt sorait. Külön teljesítménye az idei évkönyvnek az a pályázat, melyet az Ararát a nyáron hirdetett egy kis tanulmányra. A pályázat eredményéről dr. Dénes Lajos írt mélyenszántó jelentést, és az Ararát közli a nyertesnek, Denker Marcellné Szántó Beának tanulmányát, mely gyönyörű példája annak, hogy a művelt zsidó lélek mily mélyen meg tudja ragadni a zsidó sorsot és milyen tárgyilagos , egészséges, zsidó lélekre valló — kivezető utat tud találni a magyar zsidóság sorsszerű helyzetében. Az Ararát e legújabb kötetét is Komlós Aladár szerkesztette céltudatosan, ő írta az évkönyv új zsidó irodalomlátást adó előszavát is, melynek helyes szellemét tükrözteti az egész kötet. Az Ararát évkönyve a Pesti Szr. Nőegylet kiadásában jelent meg és tiszta jövedelme — mint Vészi Józsefné elnökasszony a szép előszóban írja — a Pesti Zsidó Leány• árvaház javára szolgál. Dr. Szabó Géza KESZI IMRE: A KÖNYV NÉPE. A zsidó szellem és irodalom kérdéséhez szól hozzá tartalmas könyvében Keszi Imre, anélkül persze, hogy ezt a kérdést maradéktalanul tisztázná és kimerítené. De ez nem is fontos. Az se baj, hogy többször is lesiklik a kitűzött zsidó irodalmi témakör síneiről és a zsidókérdés útvesztőjébe téved. Sokkal fontosabb és örvendetesebb az, hogy e könyve alkalmából Keszi Imrében egy új és kitűnő publicistát üdvözölhetünk, aki nemcsak elsőrangú szóharcos, hanem meglepően gazdag 01* vasottságú közíró is. Stílusbeli technikája Ignotusra emlékeztet, de jóval tisztulabb, szellemesebb és meggyőzőbb. Egyszer sem lehet őt rajtakapni azon, hogy a logika és a stílus kötéltáncosa akar lenni: egyetlen olyan mondat sincs Keszínek, amely csak a stílusbeli varietémutatvány kedvéért íródott volna le, anélkül, hogy a felvetett problémát jobban megvilágította volna. De ennyi készséggel és ilyen nagy tudással nem lett volna-e helyesebb a legújabb antiszemitairodalom részletes ismertetésű propagálása helyett, valóban a zsidó irodalom kérdésével foglalkoznia? Nem lett volna-e helyénvalóbb arról beszélni, mennyire itt van már az ideje annak, hogy a magyar zsidóság tudjon végre saját magáról is, és arról, mi az oka annak, hogy amit a magyar zsidóságnak irodalomnak volt alkalma eddig megismerni, az, h1a zsidó származású írók írták is, ami volt zsidó irodalomnak tartható, amit pedig a zsidó irodalom gyanánt nyújtottak neki, annak nagy része nem volt irodalom? Továbbá arról, milyen is legyen hát a zsidó irodalom? Mi az igazán zsidó könyv kritériuma? A zsidó szív-e, amely újra és mindhalálig az emberiség testvériségét hirdeti? A zsidó múlt-e, amely a zsidó jövő álmait fűti? A zsidó jövő-e, melyben joggal és bátran bízhatk a zsidóság, ha annyi üldöztetés mártíriuma után még mindig él? Vagy a mai zsidó élet-e minden bánatával, könnyével és reményével? Vagy mindez együtt? Az a meggyőződésünk, hogy Keszi Imre mindezzel tisztában van és rövidesen be is fogja ezt bizonyítani: okidá ára nem egy ál-zsidó tollforgatónak. Abádi Imre A Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet Hallgatóinak Goldziher Ignác Theológiai Társasága november hó 18-án tartota ezidei megalakuló és tisztújító közgyűlését. A közgyűlés az 1940—41. tanévre a következő tisztikart választotta meg: elnök dr. Herczog Sándor, alelnök dr. Reichmain Győző, főtitkár Günsberger Ferenc, titkár Glück György, főpénztáros Kepecs Imre, pénztáros Eisenberger Ferenc, jegyző Fischer Zoltán, ellenőrök Jólesz László és Hornstein Géza. A közgyűlésen dr. Herczog Sándor négy részvéttel emlékezett meg a közelmúltban elhúnyt szeretett professzorunkról néhai dr. Kiss Arnold budai vezető főrabbiról. A megboldogult emlékének a közgyűlés részvevői néma felállással adóztak. A közgyűlés ezután köszönetet szavazott dr. Hevesi Simon főrabbi úrnak, a Pesti Izraelita Hitközségnek, az Omikénak, dr. Ginczler Hermannak és Wertheimer Adolfnak, a Vezérlőbizottság elnökének azért a szeretetteljes segítésért, amelyben a munkaszolgálatos hallgatókat részesíteni szívesek voltak. Külön köszönetet szavaztak dr. Berg József aszódi főrabbinak, Boros István aszódi tanítónak és az egész aszódi hitközségnek azért a szíves és áldozatkész munkáért, amit érettük hoztak. Felelős szerkesztő és kiadó: DR. PATAI JÓZSEF Kiadóhivatali igazgató: VIRÁG GYULA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Vadász u. 11. Hungária Hirlapnyomda R. T. Budapest. Felelős: Bánó Lehel igazgató Engedélyezve: 20700/1938 XII M. E. 87. alatt