Uj Élet, 1963 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1963-02-15 / 4. szám

1963. február 15. Mit láttunk az angol zsidóság körében? A magyar zsidóság küldöttségének tagjai nyilatkoznak angliai benyomásaikról A magyar zsidóságot ért­­hetően érdekli, mit tárgyal­­tak az angol és a magyar felekezeti vezetők, milyenek az angol zsidóság intézmé­­nyei és milyen kapcsolatok lehetségesek az angol és ma­­gyar zsidóság szervezetei kö­­zött Ezért megkértük az Ang­­liában járt magyar zsidó delegáció tagjait, nyilatkoz­­zanak angliai benyomásaik­­1301 és tapasztalataikról.­­ Sós Endre elnök ezeket mondotta: — A magyar zsidóság már régebben megteremtette a személyes kapcsolatokat az osztrák, a svájci, a holland, a francia, a norvég, a kelet­­német, a cseh, a szlovák, a lengyel, a román, a jugoszláv Zsidósággal. Alkalmunk volt Budapesten vendégül látni a­­N New York-i Rabbitestület ve­­­tőit is. Az angol zsidóság­­£kal azonban mindeddig nem volt kapcsolatunk. Pedig két­­ségtelen, hogy az angol zsidó­­ság­y a legnagyobb európai zsidóság. Több mint 600 000 hittestvérünket tartják szá­­mon az angliai hitközségek és egyesületek. De körülbelül 10 000 olyan zsidó él Angliá­­ban, aki talán egyetlen zsidó szervezethez sem tartozik... Angliában, akárcsak nálunk, a zsidók önkéntes belépéssel és önkéntes hozzájárulás fi­­zetésével válnak a hitközsé­­gek és egyesületek tagjaivá. — Az volt a tapasztalatunk, hogy az angol zsidóság túl­­nyomó többsége a konzerva­­tív vallási irányzatokhoz tar­­tozik. Ugyanakkor nem vi­­tás, hogy az angol ortodox zsidók jelentős része legjob­­ban a mi neológ zsidóságunk­­hoz hasonlít. Élénk vallási életet, társadalmi megmozdu­­l­ásokat, kulturális megnyil­­vánulásokat láttunk mindjen­­felé. — Nagyon köszönjük, hogy a Board of Deputies of Bri­­tish­ Jews és annak nagy megbecsülésben álló elnöke, Sir Barne­tt J­anner, testvérien fogadott bennünket. Ez a fo­­gadtatás — a mi személyün­­kön keresztül — az egész magyar zsidóságnak szólt. Az angol zsidóság boldogan ve­­szi fel velünk a vallási és valláskulturális kapcsolato­­kat. Az angol zsidóság vezetői tudják, hogy a magyar zsi­­­dóság milyen sok kiváló tu­­dóst és rabbit adott az egész világ zsidóságának. A ma­­gyar zsidóság soraiból került ki századunk elején Hertz, az angol birodalom nagy tekin- télyű־ főrabbija és Stephen Wise a New York-i zsidóság ugyancsak világhírű főrabbi­­ja.­­ Angliában többnyire tiszta kép alakult ki a mos­­tani magyar zsidóságról. Ál­­talában mindenütt­­ tudják, hogy a fasizmus poklából me­­nekült magyar zsidóság, amely a szovjet hadsereg gyors elő­­renyomulásának köszönheti megmenekülését, szabadon él­­heti vallási és valláskulturá­­lis életét. Az angol zsidóság, amelynek túlnyomó többségét nem sikerült félrevezetni hi­­degháborús szólamokkal, ugyanúgy békét akar, mint a magyar zsidóság. A békeharc­­ban szövetségeseknek tekint­­hetjük az angol zsidóság száz­­ezer és százezer tagját. — Felemelő látvány volt, amikor a Woburn House ha­­talmas tanácskozó termének pódiumáról, szemtől szembe kerülhettünk az angol zsidó­­ság képviselőivel. Egész Ang­­lia zsidóságának delegátusai ott voltak, amikor ismertet­­tük a magyar zsidóság életét és intézményeit... Sorra lá­­togattuk azokat az angol zsi­­dó szervezeteket, amelyek meghívtak bennünket. Az egyik péntek estét a Hitlel­ Foundation (Hillel­ Alapít­­vány) házában töltöttük, ahol együtt vacsoráztunk angol zsidó diákokkal. Oxford egyik legnagyobb kollégiumában külföldi és angol zsidó diá­­kok láttak bennünket ven­­dégül. Alkalmat találtunk ar­­ra is, hogy az ortodox zsidó­­ság vezetői között töltsünk néhány órát. — Ismeretséget kötöttünk és személyes kapcsolatokra tettünk szert olyan vezetők­­kel, mint Sir Barnett Jan­­ner, az angol alsóház tagja, az Angol Zsidók Képviselői­­nek Testülete elnöke, Lady Reading, Israel M. Sieff és dr. Sigfrid Roth, a Zsidó Vi­­lágkongresszus képviselői, Taylor professzor, az oxfordi egyetem világhírű tanára, Ellis Birk, a neves angol új­­ságkiadó és dr. Brodie, Ang­­lia országos főrabbija. — Külön kell megemlékez­­nünk két emlékezetes foga­­dósról. Az egyiket Szilágyi Béla, a londoni magyar kö­­vet rendezte­, akinek meghí­­vására angol képviselők, lap­­szerkesztők, közgazdasági ve­­zető emberek, tudósok jöttek el, hogy megismerkedjenek velünk. A másikat az Ang­­liai Magyar Zsidók Egyesüle­­te hívta össze, és módunk volt beható eszmecserét foly­­tatni az Angliában élő ma­­gyar zsidóság vezetőivel. Örömmel láttuk, hogy az Angliába került magyar zsi­­dók mindig szeretettel gon­­dolnak Magyarországra és arra a magyar zsidóságra, amelyből származnak, De az egyik legnagyobb temp­­lom, a Central zsinagóga is­­tentiszteletén vett részt — A Central zsinagógában — idézi fel az angol isten­­tisztelet hangulatát Seifert alelnök — bár az úgyneve­­zett modern zsidóság templo­ma, a szálnyira egyezik a mi Do­­hány utcai templomunkéval, sőt még az egyes imák dalla­­mai is azonosak. — Mi tette a legmélyebb be­­nyomást a magyar zsidóság angliai küldöttségének tag­­jaira? — kérdezzük. A magyar küldöttség egy­­házi tagja, dr. Benoschofsky Imre országos főrabbihelyet­­tes, az angliai zsidóság val­­lási irányzatairól, templomai­­ról, szertartásairól, valláskul­­turális intézményeiről tájé­­koztatta a magyar zsidósá­­got. — A tekintélyes számú angliai zsidóság — mondotta —­ három vallásos irányzatot követ. Legtöbben ortodoxnak vallják magukat, voltaképpen azonban ennek az irányzat­­nak a követői állanak legkö­­zelebb vallási magatartásuk­­ban a mi neológ zsidósá­­gunkhoz. Templomaik beren­­dezése azonban nem elékez­­tet a Dohány utcai, de még a Rumbach utcai zsinagógára sem. A tóraolvasói emelvény, az Al memor, a templom kö­­zepén van s a szefárd­ temp­­lomokhoz hasonlóan két ol­­dalt a templom hosszában helyezték el a padokat. A szószéket a közönséggel szem­­ben, a frigyszekrény előtt ál­­lították fel, a kántoremel­­vény hiányzik. A kántor a tóraolvasóasztalnál vezeti az istentiszteletet. Orgona nincs, helyette sok a kezének s a közönség együtt énekel a kán­­torral. A reformirányzat templo­­maiban búg az orgona s az imádság nyelve héber, mint nálunk. Az istentisztelet azon­­ban lényegesen rövidebb és kántor nincs, a rabbi vezeti az istentiszteletet s fent a kó­­rusban az énekkar szólistája pótolja a kántort az istentisz­­telet egy-egy részén. A harmadik, az úgyneve­­zett liberális irányzat temp­­lom­aiban angolul imádkoz­­nak, nők, férfiak együtt, fe­­del­en fővel. Ennek az irány­­zatnak Claude Montefiore volt az alapítója, leghatáso­­sabb prédikátora pedig a nemrég elhunyt Lili Monta­­gue, Európa egyetlen női prédikátora. Ez a liberális zsidógyülekezet most, rabbi­­képző intézetet állított fel. Eddig a rabbi-diploma meg­­szerzésének egyetlen helye a Jewish College volt Angliá­­ban. Arra a kérdésünkre, melyik irányzat templomában érezte magát legotthonosabban, egy Heamstad-Gardens-i hétvége emlékét elevenítette fel. — Legmélyebb és legköz­­vetlenebb hatással a péntek­­esti és szombati istentiszte­­let volt rám Heamstad-Gar­­dens intim hatású zsinagógá­­jában. Heamstad-Gardens kis kertváros London közelében, családias­ hangulatú fészek, ahol mindenki ismerősen kö­­szönti egymást. Családi jelle­­ge volt a templomi szertar­­tásnak is. Nem zavarta az áhítatos hangulatot a szokata­­lan nagy hidegben gyengén­ működő fűtés s a félhomály sem, mert a villany is ki­aludt. Lew rabbi be is je­­lentette a szószékről, hogy a hideg és sötétség miatt a prédikáció elmarad, csak azért lépett a szószékre, hogy ezt bejelentse és üdvözölje a messziről jött vendéget Eb­­ben a pillanatban kigyúltak a lámpák s a kis templomban felcsendült egy régi zsoltár.. . Élmény-anyagomat je­­lentősen gazdagította látoga­­tásaink sorozata a Communal Centralban, a Hillel Hause­­ban, a Carmel College-ben s végül a Bodleiana-könyvtár­­ban. A Communal Central épületében dr. van der Zyl, a Central-templo­m vezető­­rabbija a klubterembe kalau­­zolt, ahol a körzethez tartozó zsidóság kulturális, társadal­­mi élete folyik. Minden este más-más csoport találkozik­­ itt, amikor mi jártunk ott, a vak zsidók és kísérőik vártak a házi hangverseny kezdésé­­re... — Egyik este a londoni Hil­­lel House-ban vacsoráztunk, olyan egyetemi hallgatók kö­­zött, akiknek a családja vi­­déken, vagy külföldön él. Mister Shaw, az intézmény vezetője kialdást mondott s intésére vacsora után felcsen­­dültek a vallásos énekek a különböző országokból, Irán­­ból, Kanadából, Wallesből és a Kispestről származó hall­­gatók és hallgatónők ajkán. — Más irányú, de hasonló­­képpen emlékezetes élmény várt ránk az Oxford felé ve­­zető úton most épült Carmel College-ban is, melynek nagy kiterjedésű területén most fe­­jezik be a modern architek­­túrájú zsinagóga építését. Stammler igazgató rabbisap­­kában és doktori talárban fogadott bennünket. A kapu­­ban magyarul beszélő diák várt, aki már Angliában szü­­letett, de szülei Magyaror­­szágról származtak el. A diá­­kok, mint a mi zsidó gimná­­ziumunkban, a középiskolai anyagon kívül szentírást és talmudot is tanulnak. — Kétségkívül nagy él­­ményt jelentett találkozásom a héber biblia ritka, figurá­­lis illusztrációkkal , ékesített középkori kézirataival az ox­­fordi Bodleiana-könyvtárban, majd a British Múzeum cso­­dálatos héber kódexeivel, melyeket a héber kéziratok gondozója, Mister Rosenwas­­ser sorakoztatott fel előttem — fejezte be a magyar zsidó­­ság küldöttsége angliai láto­­gatásának ismertetését dr. Be­­neschofsky Imre főrabbi, a küldöttség egyházi tagja. — A szavakkal alig kife­­jezhető figyelmesség, mely annak a barátságnak a meg­­nyilatkozása volt, mely az angliai zsidóság vezetői és magyar zsidóság küldöttségé­­nek tagjai között kialakult. Minden intézmény­­ megtekin­­tésekor, valamennyi egyesület fogadásán éreztük, hogy ba­­rátok közt járunk. Ebben a meghitt, baráti légkörben be­­szélgetést folytattunk számos zsidóságunkat érintő kérdés­­ről, köztük a magyar zsidóság Nyugat-Németországgal szem­­ben fennálló kártérítési igé­­nyének jogosságáról is. Az szertartásvezetés hat- angliai zsidóság vezetőinek javaslatára ebben a kérdés­­ben a Board of Deputies kül­­ügyi bizottsága előtt külön indítványt tettem, hogy az angol zsidóság támogassa erkölcsileg a magyar zsidó­­ság jogos és méltányos igé­­nyét. Ezt az indítványt egy­­hangúan elfogadták. Három vallási irányzat templomaiban ,Barátok közt jártunk’ A magyar zsidóság Angliá­­ban járt küldöttségének te­­vékenységét és tapasztalatait ismerteti dr. Seifert Géza, a MIOK alelnöke is, aki úti­­naplót vezetett, melynek fel­­jegyzései arról tanúskodnak, hogy találkozásuk pillanatá­­tól szívélyes légkör alakult ki az angol zsidóság vezetői és a magyar zsidóság kikül­­döttei között. — Számos beszélgetést foly­­tattunk a magyar zsidóság helyzetéről — idézi vissza az angliai út részleteit. — Nem­­csak zsidó intézményekben és felekezeti lapok szerkesztő­­ségében, hanem több nagy angol­ napilap szerkesztőségi fogadásán ismertettük a tényállást, olyan hallgatóság előtt is, melynek tagjai a magyar zsidóságról való ér­­tesüléseiket a hidegháborús propaganda anyagából sze­­rezték. Különösen mély be­­nyomást keltett beszámolónk­­nak az a része, melyet több Magyarországon járt londoni ortodox zsidó személyes ta­­pasztalatai alapján erősített meg, hogy az antiszemitizmus ■nálunk büntetendő cselek­­mény, antiszemita kicsengésű sajtótermék semmilyen eset­­ben és formában sem jelen­­hetik meg és semmiféle hang­­zatos jelszó örve alatt sem lehet semmiféle Hyde-park­­ban a zsidóság ellen uszíta­­ni. Viszont alkotmányunkba foglalt szabadságjogok bizto­­sítják zsidóságunk vallási és lelkiismereti szabadságát is. — Rövid látogatásunk alatt is volt alkalmunk meggyő­­ződni — válaszolt az angol zsidóság helyzetét illető kér­­désünkre —, hogy az angol zsidó, ugyanúgy, mint a ma­­gyar, elsősorban hazája ál­­lampolgárának tekinti magát s mint ilyen élt zsidó életét. A zsidó szervezetekben és a londoni magyar követség fo­­gadásán megjelent Sir Bar­­nett Janner, a Board of De­­puties of British Jews elnö­­ke, az angol alsóház tekinté­­lyes munkáspárti képviselője és a többi zsidó vallású par­­lamenti képviselő a küldött­­ségünk tagjaival folytatott baráti beszélgetés során szin­­tén hangsúlyozta a magyar és angol zsidóság magatartá­­sának helyességét. Tájékozódást szereztek a küldöttség tagjai az angol zsidóság felekezeti szerveze­­teinek felépítéséről is, mely lényegében megegyezik a ma­­gyar zsidóság szervezeteivel. De a londoni zsidóságnak nincs a budapestiéhez hasonló egységes szervezete. A város­­óriás területén számos ki­­sebb-nagyobb zsidó hitközség működik, melyeknek saját temploma, vagy imaháza van. A magyar zsidóság küldöttse­ 1— MEGHÍVÓ A szabályzatunk rendelkezése szerint Chevra Kadisánk Lévát hó 27. napján, február 21-én, csütörtökön délután fél 6 órakor a Páva utcai körzet templomában (IX., Páva utca 39.) Jaum Kippur Kótaun istentisztelettel kapcsolatban tartandó ALAPÍTÁSI ÜNNEPÉLYÉRE A hagyományos ünnepi beszédet Dom­án Ernő körzeti rabbi tartja. Hittestvéri üdvözlettel A Budapesti Izraelita Hitközség Chevra Kadisa elöljárósága ÚJ ÉLET Israel M. Sieff, Lady Reading és dr. Sigfrid Roth fogadásai a magyar zsidóság delegációjának tiszteletére Az Új Élet legutóbbi szá­­mában közölt tudósítást, amely a magyar zsidóság delegáció­­jának angliai látogatásáról szólt, kiegészítjük azzal, hogy Israel M. Sieff, az angol zsidó­­ság egyik vezéralakja, ebéden látta vendégül a magyar zsi­­dóság delegációját. Dr. Sigfrid Roth, a Zsidó Világkongresz­­szus Európai Tagozatának igazgatója, vacsorára hívta meg a küldötteket. Lady Rea­­ding nagyszabású vacsorát rendezett a magyar zsidó dele­­gátusok tiszteletére, és ezen a vacsorán az angol zsidóság sok vezető egyénisége is megjelent. Meg kell emlékezni arról az uzsonnáról is, amelyre Ellis Birk, az egyik legnagyobb lap­­konszern igazgatója hívta meg a három magyar zsidó dele­­gátust. Elis Birk felesége, Alma Birk, a kiváló angol új­­ságírónő, tavaly Magyarorszá­­gon járt, és élményeiről több cikket írt. A magyar zsidóság küldöttségének látogatása a bécsi és a brüsszeli hitközségeknél Az Új Élet legutóbbi szá­­mában beszámoltunk a ma­­gyar zsidóság küldöttségének londoni látogatásáról. Most is­­mertetjük röviden a magyar zsidóság küldöttségének talál­­kozásait a bécsi és a brüsz­­szeli hitközségek vezetőivel. Bécsben, ahol a magyar zsi­­dóság küldöttsége nem egé­­szen egy napig tartózkodott, a pályaudvaron dr. Akiba Eisenberg bécsi főrabbi várta a magyar zsidóság delegáció­­ját, amelyet lakásán látott vendégül ebédre. Ezt követően a delegáció tagjai — Sós End­­re elnök, dr. Benoschofsky Imre országos főrabbi-helyettes és dr. Seifert Géza alelnök — tisztelgő látogatást tettek a bécsi hitközség székházában, ahol dr. Ernst Felsberg alel­nök és Krell kormánytanácsos, irodaigazgató (ott így hívják a főtitkárt) várta őket. A ba­­ráti eszmecsere során szó volt arról is, hogy valláskulturális kapcsolatok teremtődjenek a két hitközség között, amely a múltban állandó érintkezés­­ben volt egymással. Brüsszelben. Marc Kahlen­­berg rabbi várta a pályaudva­ron a magyar zsidóság dele­­gációját. Nagyon kellemes meglepetést keltett, hogy rabbi, aki valamikor Márama­­rosszigeten járt jesivába, ki­­tűnően beszél magyarul. M. Fried, a shaerbecki templomegyesület elnöke, ebé­­det adott a magyar zsidóság delegációjának tiszteletére. Az 5 templomegyesületéhez tarto­­zik ugyanis a Brüsszelben élő magyar zsidók többsége. Délután a brüsszeli hitköz­ség palotájában fogadták a magyar zsidóság delegációját. Utána a delegáció megtekin­­tet­te a brüsszeli új zsidó ag­­gok házát és a múzeumban ki­állított deportált emlékmű­­tervet. Bécsben is, Brüsszelben is nagyon komoly érdeklődés mutatkozik a magyar zsidóság iránt, amely az európai zsidó­­ság egyik fontos pillérét alkot­­ja. __________ I kanarta’ ryylas sajtó felljurjenzált­a A Magyar Zsidók Világszö­­vetségrének lapja, a Tájékoz­­tató, amely New Yorkban je­­lenik meg, közli, hogy Mont­­reálban Szittyakürt címmel jelenik meg a Hungarista Testvéri Közösség hivatalos lapja. Ennek a nyilas lapnak az első oldalán egy Arcand nevű ember, aki a Kanadai Keresztény Nemzetiszocialista Párt vezéreként jelentkezik, Hitlert a XX. század legna­­gyobb zsenijeként dicsőíti és hatmillió zsidó elgázosítását ocsmány vádnak minősíti. Arcandot, a kanadai náci­­vezért, aki ilyen kijelentéseket tett, a kanadai nyilas­ lap Szálasi Ferenchez hasonlítja. New York-i tudományos mű a magyar zsidóság katasztrófáj­áról — A fasiszta üldöztetés korszakának bibliográfiája —a Most jelent meg New York­­ban a Yivo Institute for Je­­wish Research kiadásában a The Hungarian Jewish Catast­­rophe, A Selected and Anno­­tated Bibliography című kö­­tet, amelyet Randolph L. Bra­­ham szerkesztett, akinek mun­­káját dr. Jacob Robinson, Chaim Finkelstein, David Bass, Joseph Gar, Rose Klep­­sisz, Miriam Levitt, Chara Rosner, Henry Sachs, dr. Ottó Komlós, dr. Frederic Görög, dr. Ervin Farkas, Robert Ma­­jor, Milton Gilman, Elizabeth Braham és Israel London tár­mogatta. A könyv egyes fejezetei a következők: Prolegomena. Általános alap־­ elvek a bibliográfiához, Kro־ nológia, Hisztoriográfia, Tér­­képek. A katasztrófa háttere. A fa־ siszta idők sajtója, oktatás־ ügye, kivándorlási helyzete, menekültjei. A zsidók demog־ ráfiai státusza. Az antiszemita irodalom,, Magyar szerzők, német szer־ zők. A fasiszta zsidókutató in־ tézet. A zsidóellenes törvényhozás. A zsidóellenes jogszabályok eredete. Parlamenti viták és beszédek. A zsidótörvények. A zsidótörvények hatása a zsi­­dóságra és az antiszemita mozgalmakra. A katasztrófa. Magyar zsidók a koncentrác­­ós táborokban. A zsidók kényszermunkája. Memoárok. Szépirodalmi anyag. Képanyag. Azok, akik túlélték a fasiz­­must. A mártírok. Statisztika. Az ellenállási mozgalom. Ál­talános ellenállás. Zsidó ellen­­állás. Szenes Anna tevékeny­­sége. Mentési akciók. Zsidó és nemzsidó hozzájárulás. Szer­­vezetek. A budapesti mentés Egyéni mentők. Nemzsidó külföldiek segít­­sége. Külföldi kormányok és szer­­vezetek segítsége. Interpretációk. Reflexiók. Viták. Problémák a háború után. A zsidók rehabilitációja. A kivándorlás kérdése. Szerveze­­tek és intézmények. Ortodoxia. Gyerekek. Nevelésügy. A békeszerződések és a zsi­­dókérdés. A háborús bűnösök perei. A nemzetközi katonai törvény­­szék. A nürnbergi katonai törvényszék. Az Eichmann­­per. Magyar háborús bűnösök perei. Restitució és reparáció. A Kasztner-ügy. Emlékezés. Emlékezés rab­­bikra. Emlékezés magyar zsidó vezetőkre. Emlékezés írókra. Emlékezés egyénekre. Emléke­­zés közösségekre. Emléknapok. Neonácizmus és neoantisze­­mitizmus. Magyar nácik akti­­vitása a külföldön. Magyar neonácik írásai. Személyek és intézmények indexe. Városok indexe. Ne­­vek indexe. Tárgyak indexe. Geográfiai index. Ezek a fejezetcímek és al­­címek eléggé érzékeltetik, hogy milyen nagy jelentőségű munka ez a New Yorkban megjelent mű. Eddig nem je­­lent meg hozzá hasonló sehol sem. Az amerikai szerző és mun­­katársai a legalaposabban fel­­használták az anyagot. Nem hiányoznak a bibliográfiából a magyar kommunista szerzők történelmi művei. A bibliográfiában említett szerzők közül — felemlített munkájuk alapján — Sós Endre, dr. Scheiber Sándor, Lévai Jenő, Palásti László, Benoschofsky Ilona, Munkácsi Ernő, Major Róbert, Hollós Korvin Lajos, Fedor Ágnes, Barát Erndre vezetnek.

Next