Uj Élet, 1964 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1964-07-15 / 14. szám
Mártírünnepségek országszerte PÉCSETT a Pécsi Izraelita Hitközség július 5-én, vasárnap délután emlékezett meg a deportálások huszadik évfordulójáról és a hitközség mártírjairól. Az emlékünnepség első része a templomban, második része a temetői emlékmű előtt folyt le. A templom bejáratánál Reich Lipót hitközségi elnök, Sommer Béla és Kreisler Andor alelnökök, Frankfurter Miklós, a Chevra-osztály elnöke, Deutsch Ernő alelnök, Spitzer Gyula és Fischer Jákó templomgondnokok fogadták a vendégeket. A felekezet központjának képviseletében Sós Endre, a MIOK és a BIH elnöke, Fischer József, a Déldunántúli Izraelita Községkerület elnöke és dr. Kiss László, a MIOK intézőbizottsági tagja jelent meg. Ott volt a pécsi származású, New York-ban élő Ernster Dezső, a világhírű operaénekes is. Dr. Schweitzer József főrabbi a nyitott frigyszekrény előtt mondott imát, majd felolvasta a neveit azoknak a haláltáboroknak, amelyekben pécsi mártírok elpusztultak. Egymás után hangzott fel: — Auschwitz, Majdanek, Treblinka, Oranienburg, Dachau... A hitközség öregei és ifjai közben meggyújtották a haláltáborok áldozatainak emlékére felállított húsz gyertyát. Lóránd Márton, a Dohány Utcai templom főkántora és zeneigazgatója, valamint Timár Károly pécsi főkántor gyászénekei tették bensőségessé az istentiszteletet. Ezután dr. Schweitzer József főrabbi mondott gyászbeszédet. A gyülekezet tagjai azután együtt elmondták az árvák, a gyászolók imáját. A temetőben, ahol szintén Lóránd Márton főkántor ás Tímár Károly pécsi főkántor funkcionált — dr. Schweitzer József pécsi főrabbi imája Után Polgár László, a hitközség elöljárója emlékezett a mártírokról. Sós Endre, a MIOK és a BIH elnöke, felelevenítette beszédében a pécsi zsidók történelmi múltját, a fasizmus idején elszenvedett gyötrelmeit, és azután felhívta a megmaradt pécsi zsidókat, hogy minden erejükkel vegyenek részt az antifasiszta küzdelemben, így ápolják leginkább mártír testvéreik emlékét. A temetői emlékünnepségen megjelent dr. Cserhát József káptalani helynök és dr. Nagy Ferenc püspöki irodaigazgató is. ÚJPESTEN június 29-én a körzet nagy Zsinagógájában rendezték a mártír ünnepséget. A templomot zsúfolásig megtöltötték a mártírok hátramaradottai. Az istentiszteleten a MIOK és a BIH képviseletében dr. Seifert Géza elnökhelyettes jelent meg, a Chevra, Kadisa osztályt Steiner Marcell elnök, a Budai Körzetet Kertész Zoltán, a VIII. kerületet Dobó Zoltán elnökök képviselték. Az ünnepségen Kovács Sándor körzeti kántor énekelt, közreműködött a Dohány utcai templom énekkara Révész Sándor karnagy vezetésével, Lisznyai Márta orgonázott. Dr. Geyer Artur főrabbi emlékbeszédében rámutatott arra, hogy a múltak fájdalma még ma is elevenen él mindnyájunkban, nem tudunk feledni és a szüntelen emlékezés arra buzdít bennünket, hogy minden erőnkkel vegyük ki részünket a békés, biztonságos, igazságos világ felépítésében. Az istentisztelet után a gyászolók az emlékmű elé vonultak és közös kaddis imával áldoztak a mártírok emlékének. A RÁKOSPALOTÁN június 28-án, vasárnap délután rendezték meg a mártíremlékünnepséget, a templom udvarán levő mártír-emlékmű előtt. A MIOK és BIH elnöksségét Sós Endreelnök, Hartzmann Jánosné, a Központi Női Tagozat elnökasszonya, dr. Boinitzer Pál és Feith Mihály elöljárók, továbbá Hartmann János, az Újpesi Körzet elnöke képviselték. Steinberger Sándor körzeti elnök bevezető szavai után a MIOK nevében Sós Endre, a BIH nevében dr. Boinitzer Pál beszélt. Friedmann Ferenc kántor gyászdalokat énekelt. A templomban Schück Jenő ortodox főrabbi, az Ortodox Rabbitanács elnöke szólt az egybegyűltekhez. Délelőtt a temetőben az auschwitzi hamvak emlékműve előtt rendezett megemlékezésen Steinberger Sándor körzeti elnök beszélt és Róth Vilmos kántor látta el a kántori funkciókat. MOHÁCSON június 28-án tartották meg a mártírünnepséget, amelyen a helyi és környékbeli zsidóság teljes számban vett részt. A gyászistentiszteleten Berger György rabbi mondott beszédet, Tímár Károly pécsi főkántor az Él melé rachamimot énekelte. Az istentiszteletet követő gyászünnepségen Orbán Vilmos áldozott a mártírok emlékezetének. SZOMBATHELY zsidó közössége július 5-én tartotta mártírjainak emlékünnepségét, melyen a teljes számban megjelent helybeli hittestvéreken kívül igen sokan vettek részt a fővárosból, Vas, Zala és Győr-Sopron megyékből is. A vendégeket Hirschler Rezső községkerületi, Spielmann Henrik hitközségi elnök és Brandl József elöljáró fogadták. Vas megye Tanácsának képviseletében Kunecz Károly, jelent meg továbbá: Zenz Péter róm. kat. apátkanonok, Rácz József plébános, Lehel Ferenc evangélikus lelkész, Vas megye országgyűlési képviselője, Barsi Miklós református lelkész, és dr. Csetényi Sándor rét. egyházgondnok. Gyászének után dr. Vértes Árpád, győri főrabbi tartott emlékbeszédet, majd dr. Harsányi László budapesti községkerületi elnök, intézőbizottsági tag tolmácsolta az ország zsidóságának kegyeletét, s mutatott rá a tanulságokra, amiket a vértanúk tragédiájából le kell vonnunk. Az Él mólé rachamim és közös kaddis-ima után a temetőbe vonult ki a közönség, itt a munkaszolgálatos emlékműnél dr. Vértes Árpád főrabbi tartott gyászbeszédet. Kőbányán a július 5-én, vasárnap délelőtt tartott istentisztelet keretében tartott mártír ünnepségen dr. Schwarz Mór főrabbi emlékezett meg az elhurcolt zsidó mártírokról. A MIOK és BIH kegyeletét dr. Seifert Géza elnökhelyettes rótta le, beszédében arra figyelmeztette a megjelenteket, hogy az emlékezés mellett, a jövő feladataira is gondolniuk kell. A gyászünnepségen Stern László főkántor és a Nagyfuvaros utcai templom kórusa működött közre, Gerendai Endre vezényletével. VÁCOTT az izraelita hitközség július 5-én tartotta mártírok emlékező ünnepségét, amelyen többek között a BIH Ortodox Tagozatának rabbija, Weisz Márton is részt vett. Az emlékünnepség a romos ortodox templom újjáépített tanházában kezdődött, ahol Schück Jenő, az Ortodox Rabbitanács elnöke tartott gyászbeszédet. Ezután a nagy számú közönség átvonult az Eötvös téri nagy ortodox templomba, ahol dr. Péner Tibor, a BIH és MIOK főtitkára mondott beszédet. A váciak nevében Neumann Mór emlékezett az elhunyt hittestvérekre Az ünnepség Ungár Aladár imájával fejeződött be SOPRON zsidó közössége június 28-án emlékezett a mártírokra. A temetői emlékműnél Morvai Miklós budapesti kántor gyász-s éneke után dr. Vértes Árpád rabbi mondott beszédet. Az ünnepség a kántor El mólé racamimjával és közös kaddismával ért véget JÁSZBERÉNYBEN július 5-én rendezte mártír ünnepségét a hitközség. Ez alkalommal a nagytemplom teljesen megtelt. A szolnoki hitközséget Singer Árpád elöljáró képviselte. Eljöttek a fővárosi hittestvérek, és számos szomszédos hitközség hívei is. A gyászbeszédet dr. Geyer Artur főrabbi tartotta, közreműködött Ingber Miklós szolnoki kántor. Fischer Zoltán, a szolnoki hitközség ügyvezető elnöke a MIOK nevében beszélt. Ezután a közönség a temetőbe vonult, ahol kegyelettel áldozott a Jászberényből elhurcolt munkaszolgálatosok emlékének. ESZTERGOMBAN július 5-én áldozott mártírünnepség keretében az ottani hitközség vértanúi emlékének. A temetőben megtartott gyászszertartáson Berger György rabbi tartott emlékbeszédet, majd Weiss Sándor budapesti körzeti elnökhelyettes tolmácsolta az Országos Képviselet és a Budapesti Községkerület együttérzését. Berger Jenő kántor gyászdalokat énekelt. KISPESTEN július 5-én tartották meg a deportálások huszadik évfordulója alkalmából a mártírok emlékünnepségét. A templomban többszáz főnyi gyülekezet vett részt a gyászistentiszteleten, amelyen képviseltették magukat a többi felekezet papjai is. Kardos Péter rabbijelölt gyászéneke uát Hochberger László körzeti rabbi emlékezett meg beszédében a szomorú évfordulóról. Utána dr. Boinitzer Pál, az Országos Intézőbizottság és a BIH központi elöljárósági tagja rótta le a magyar zsidóság kegyeletét a kispesti mártírok előtt. A felemelő emlékünnepség az Él mólé rachamimal és közös kaddismával ért véget. ־ PESTLŐRINC és környéke zsidósága július 5-én délelőtt tartotta meg a mártírok emlékünnepségét. A templom falain elhelyezett és a mártírok neveit feltüntető márványtáblák sora előtt száz és száz emlékmécs fénye lobogott, hirdetve az életben maradottak kegyeletét. Megjelent az ünnepségen a körzet teljes tagsága, élükön Vadnai Alfréd elnökkel. Eljöttek a Ferihegyi repülőtéren húsz év előtti bombatámadás áldozatául esett és a lőrinci temetőben nyugvó tíz munkaszolgálatos volt bajtársai is. Kardos Péter rabbijelölt gyászéneke után az emlékbeszédet Hochberger László, a körzet rabbija tartotta, majd dr. Boinitzer Pál, a MIOK Intézőbizottságának és a BIH elöljáróságának tagja rótta le kegyeletét a mártírok előtt. Az Él mólé rachamim és a meggyilkolt mártírok névsorának felolvasása után közös dekaddissal fejeződött gyászünnepség. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN a temetőben felállított csar■ nokban tartották a mártír ün■ népségét, melyen megjelent Pál László református lelkész is. Az emlékbeszédet Raj Tamás szegedi rabbi tartotta, Rubovits Imre főkántor énekelt. SZENTESEN a július 5-én rendezett templomi gyász-istentiszteleten a közös kaddis-ima előtt Raj Tamás szegedi rabbi mondott beszédet, melyben megemlékezett a templom fennállásának századik évfordulójáról. Ezután, mind a szentesi gyászolók, mind a szórványok küldöttei a temetőben felállított emlékműhöz vonultak, ahol Rubovits Imre szegedi főkántor És mólé ráhómin imája után Raj Tamás rabbi emlékezett meg a mártírokról. DUNAFÖLDVÁRON Június 28-án tartották a mártírok ünnepét, amely a templomban kezdődött, ahol a dunaföldvári zsidóságon és hozzátartozóin kívül megjelentek a paksi, szekszárdi és sárbogárdi hitközségek küldöttei is. Szirmai Zoltán gyászimája után dr. Scheiber Sándor, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója mondott beszédet. Az ünnepség a temetőben folytatódott a mártíremlékmű előtt, ahol Schäffer Sándor adott kifejezést a gyászolók érzéseinek. VESZPRÉMBEN június 21-én emlékeztek meg a deportálások 20. évfordulójáról A temetői emlékmű előtt tartott gyászünnepségen dr Vértes Árpád győri rabbi méltatta az évforduló jelentőségét. KISKUNHALASON június 28-án tartották a mártír emlékünnepet, amelyen a város és a szomszédos Jánoshalma, Kecel, Kiskunmajsa zsidóságán kívül nagy számban jöttek el Budapestről, Bajáról, Szegedről, Székesfehérvárról a hittestvérek. Rubovits Imre szegedi főkántor imájával kezdődött az istentisztelet. Raj Tamás szegedi rabbi mondott emlékbeszédet. NAGYKÁTÁN a temetőben július 5-én Sahn Imre rabbi emlékbeszéde adózott a mártírok emlékének. Az Országos Képviselet és a Budapesti Községkerület részvétének Atlasz Miklós elöljáró adott kifejezést, az énekszámokat Tordai Zsigmond adta elő. JÁNOSHALMÁN Somosi Imre, az emlékbizottság elnöke nyitotta meg a mártírünnepséget, amelyen Várnai Zseni „Békét a világnak” című verse elszavalása után a Hazafias Népfront elnöke mondott beszédet. Délután templomi istentisztelet keretében Rubovits Imre szegedi főkántor gyászénekét követően Raj Tamás szegedi rabbi emlékezett a mártírokra. ÚJ ÉLET Szereti az embereket professzor úr? mV MAGYARUL BESZÉLŐ NDK FILM 10 ÉVEN ALULIAKNAK NEM AJÁNLJUK BEMUTATÓ: JÚLIUS 30. 1964. július 15. A Budapesti Izraelita Hitközség évi rendes közgyűlése Június 28-án, vasárnap délelőtt és folytatólagosan július 1-én, szerdán este tartotta évi rendes közgyűlését — Sós Endre elnökletével — a Budapesti Izraelita Hitközség képviselőtestülete. A napirend tárgyalása előtt a képviselőtestület kiegészítette magát, és dísztagokul választotta meg Eisenbach Jenőt, a KSZB elnökhelyettesét és Salamon Béla színművészt. Az elnök megemlékezett Abraham Moss-nak, a Board of Deputies of British Jews múlt héten megválasztott elnökének váratlan haláláról. Steiner Marcell, a Chevra osztály elnöke elparentálta az esztendő halottjait. Megemlékezett Eichbaum Mórnéról, a Hegedűs Gyula utcai körzet női tagozatának elnökasszonyáról, Felkai Jenő központi elöljáróról, Komját Ernőről, a Chevra osztály volt alelnökéről, Grünwald Fülöp történetíróról, volt múzeumi igazgatóról, dr. Beke Ödön Kossuthdíjas egyetemi tanárról, a hitközség dísztagjáról, Gárdos Dezső aranydiplomás pedagógusról, a hitközség elöljárójáról, Bródy András íróról, Farkasházy Miklós festőművészről, a hitközség dísztagjáról, Ribáry Leóról, Dévény Jenőről, az újpesti körzet elöljárójáról, Günsberger Elemérről a Bethlen téri körzet elöljárójáról, dr. Halász Jenőről, a Thököly úti templom följárójáról, Dán Dezsőről, az Ortodox Tagozat volt választmányi tagjáról, továbbá a felekezet három érdemes dolgozójáról, Gelléri Miklósról, a MIOK és BIH elnöki titkáráról, Löwenheim Fridáról és dr. Váradi Jenőről. Ezután a BIH elnökének beszámolója következett, amely minden kérdésre kiterjedt a hitközség anyagi helyzetére, a zsidó gimnázium és az árvaház problémáira, a dr. Hevesi Simon bibliai tanulmányi versenyre és az országos Talmud- Tóra versenyre. Ismertette a budapesti mártír-emlékünnepségek lefolyását. Beszédét azzal fejezte be, hogy a képviselőtestület tagjai tegyenek szóvá minden valóban közérdekű kérdést mert a termékeny vita csak eredményekkel végződhet. A közgyűlés vitája valóban széles körű és termékeny volt. Dr. Harsányi László pénzügyi elöljáró mélyreható pénzügyi expozéja után dr. Péner Tibor főtitkár előterjesztette a számvevőszék és a számvizsgáló bizottság jelentését, majd dr. Seifert Géza aleletök a hitélet kérdéseit tárta a közgyűlés elé. Dr. Benoschofsky Imre budapesti vezető-főrabbi arról beszélt, hogy a fővárosi zsidóág szereti a jelent és szeretni akarja a jövőt. A fővárosi zsidóság a mában él, tehetségével és tudásával dolgozik a népi demokráciáért és a békés jövőért. A vitában felszólaltak: Mandula Sándor, Schenker Imre, Steiner Marcell, Feith Mihály, Salgó Sándor, dr. Boinitzer Pál, Singer Lázár, Dobó Zoltán, dr. Reiss Sándor, Éber Jenő, Kertész Zoltán, Friedmann Jenő, Stein József, Gergely Nándor, dr. Salgó László főrabbi és dr. Máté Miklós főrabbi. A pénzügyi vonatkozású kérdésekre dr. Harsányi László válaszolt. A közgyűlés ezután a zárszámadást egyhangúlag, a költségvetési előirányzatot pedig három szavazat ellenében elfogadta. Dr. Péter Tibor főtitkár javaslatára megválasztották a számvizsgáló bizottság tagjait: Dobó Zoltánt, Frank Istvánt, Gál Manót, Klein Vilmost, dr. Krón Gyulát, dr. Mann Lajost és Sós Simont. Utána a közgyűlés egyhangúlag megszavazta dr. Geyer Arthur körzeti főrabbinak központi rabbivá való kinevezését. ,Kiváló orvos 99 három doktori oklevéllel 99 ‘ Egészségügyi kormányzatunk ״ Kiváló orvos” címmel tüntetett ki újból orvosokat, köztük dr. Koppenstein Ernő egyetemi magántanárt, az Uzsoki utcai állami kórház Röntgen-osztályának vezető főorvosát, aki egyben a MIOK Szeretet kórháza röntgenológiai osztályának is a vezetője. A most kitüntetett orvos 1919-ben a proletárdiktatúra idején tette le az érettségi vizsgát a Markó utcai gimnáziumban. Amikor ugyanaz év októberében az egyetemre mehetett volna, már az ébredők voltak a hangadók, zsidó diák csak testi épsége veszélyeztetésével tehette be lábát az egyetem épületeibe. Koppenstein Ernő tanulni akart, ezért lemondott a beiratkozásról és kiutazott Prágába. Ott hallgatta több évig az előadásokat, rakta le a szigorlatokat, majd Würzburgban, Rostockban és végül Hamburgban látogatta az orvosi fakultást és tette le a diploma elnyeréséhez szükséges szigorlatokat. Rostockban a belgyógyászati klinikán különösen a röntgenológia terén folytatott kutatások ragadták meg figyelmét és ettőlkezdve ennek az akkoriban még nem túlságosan kifejlett tudományágnak szentelte érdeklődését. Amikor Hamburgban doktori disszertációját kellett megírnia már a Röntgen diagnostika és terápia tárgyköréből választotta témáját. Doktori oklevelével tovább dolgozott német klinikákon, majd meghívást kapott Prágába. Itt is a maga választotta tudományágban tevékenykedett, de ahhoz, hogy a számára felajánlott állást elfoglalhassa, nosztrifikáltatni kellett oklevelét. Újra hozzálátott a tanuláshoz és kitűnő eredménnyel tette le másodszor is vizsgáit, azokból a tárgyakból amelyekből már Hamburgban levizsgázott. Prágában néhány évig működött, azután édesanyja kívánságára hazajött. Már tudó- Hiányos hírneve volt, jó név,hány publikációja megjelent németországi folyóiratokban, úgyhogy neve az akkor a legkitűnőbb magyar röntgenológus, néhai Bársony Tivadar előtt ismert volt. Bársony akkoriban, a huszas évek végén, az egykori Charité poliklinikának volt röntgenfőorvosa. Maga mellé vette Koppenstein dr-t, de ehhez a magyar diploma kellett, beiratkozott a pécsi egyetemre, ahol megszerezte a harmadik diplomát is. Így aztán dolgozhatott és Bár Sony Tivadarral együtt átkerült az akkori Szabolcs utcai zsidó kórházba. Úgy a Charitéban, mint a zsidó kórházban még igen kezdetleges Röntgen gépekkel dolgoztak. Koppenstein külföldi tapasztalatai alapján nemcsak modernizálták a felszerelést, hanem olyan tudományos munkát fejtettek ki, hogy német, olasz, svéd orvosi szaklapokban publikálhatták eredményeiket. Tudományos működésének tulajdonítható, hogy meghívták az új beregszászi kórház röntgen osztálya élére. A felszabadulással Koppenstain Ernő előtt is megnyílt az érvényesülés útja. Koppenstein Ernő dr. megkapta 1946- ban közel száz tudományos publikációja alapján az egyetemi magántanári címet, majd kinevezték az Uzsoki utcai kórház röntgen osztálya vezető főorvosának. A Szeretetkórházban is ezt a tisztet tölti be ma is. Működése valóságos képét az adja meg, hogy abban, a szinte ugrásszerű nagy fejlődésben, amelyet a röntgenológia, különösen a diagnosztika terén, az elmúlt negyven év alatt elért, vezető szerepet játszott tudományos munkásságával, nemzetközi kongresszusokon tartott előadásaival. Negyven éves orvosi működése után teli életerővel, kutatási tervekkel dolgozik, hogy tanítsa a felnövekvő orvosgenerációt. Nádor Jenő