Uj Élet, 1965 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1965-10-15 / 20. szám

4 Dr. Nathaniel Katzburg — a magyar zsidóság történetéről Dr. Nathaniel Katzburg, a Ramen-Gan-i ״ Bar-Ilant hé­­ber egyetem előadó tanára aránylag fiatal ember, 43 éves és még gyerek fejjel, 12 éves korában, 1934-ben szüleivel távozott el Izraelbe. Mégis tökéletesen beszél magyarul és talán ez indította tudomá­­nyos pályáján arra, hogy elő­­szeretettel foglalkozzon a m­a­­gyar zsidóság múltjának ku­­tatásával. Ebben a tárgykör­­ben már eddig is több feltű­­nést keltő tanulmánya jelent meg, amelyekben feldolgozta a magyar zsidóság történetét. 1956-ban a magyar zsidó-tör­­ténet írásról jelent meg ta­­nulmánya, ezt követte a recep­­cióról szóló írása, majd fel­­dolgozta az 1868—69. zsidó egyetemes gyűlés forrás­anya­­gainak válogatásait, bibliog­­rafált széljegyzetekkel. Utol­­só tanulmánya Horthy fe­­hér-terrorjáról szól és főleg a nemzetközi zsidóság szem­­pontjából világította meg a kérdést. Beszélgetésünk alkalmával, az izraeli tudós, aki három he­­tet töltött Budapesten, hogy itt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, a Széchenyi Könyvtárban és nem utolsó sorban a Rabbiképző Könyv­­tárában forrásmunkákat ta­­nulmányozzon, mondotta, hogy ebben a művében talán első­­nek említi meg azt az úgy­­nevezett angol Fehér-könyvet, amelyet 1920-ban az akkori angol kormány adott ki, és melynek jellemző címe így szól: „Jelentés az állítólagos fehér-terror­ról Magyarorszá­­gon.” Ebben az a magasrangú angol tiszt, akit kormánya Horthy kegyetlenkedéseinek kivizsgálására küldött ki, je­­lentést tett közre, amelynek egyik mondata így szól: „Ma­­gyarországon olyan biztonsá­­ gos az élet, akárcsak Angliá­­ban.” Dr. Nathaniel Katzburg most azzal a gondolattal fog­­lakozik, hogy Kohn Sámuel ma már klasszikusnak számí­­tó történelmi műve, Büchler Sándor, Groszmann Simon és Grünwald Fülöp kutatásai után egy újabb olyan összefoglalá­­sát adja a magyar zsidóság tör­­ténetének, amelynek szerinte azokat az új szempontokat és történelmi szemléleteket is su­­gároznia kell, amelyeket elő­­dei nem vettek figyelembe, így művében foglalkozni kí­­ván a zsidóság társadalmi ré­­tegződésével és az ennek kap­­csán felmerült problémákkal. A tanár elmondotta még, hogy Izraelben nagy az ér­­deklődés a magyar zsidóság története iránt és így az egye­­temeken a történelmi tanterv­­ben is szerepel és ő maga több előadást tartott a magyar zsi­­dóság XVIII—XIX. század­­beli történelméről, amelyben irodalmi tükröt is ad. Végül arról beszélt, hogy nemcsak a régi klasszikus történetírók műveit tudja felhasználni, hanem segítsé­­gére van dr. Scheiber Sán­­dor idevonatkozó munkás­­sága és főleg a nagyértékű oklevéltár, amelynek a VII. kötete, a magyar zsidók XVIII. századbeli történe­­tét ismerteti, egyedülálló nemcsak a magyar, hanem az egész zsidó irodalomban. Zs. O. Eltemették dr. Rubiny­i Mózest Október 1-én, pénteken dél­­után kísérték utolsó útjára nagy részvét mellett dr. Rubi­­nyi Mózes ny. egyetemi ta­­nárt, a Magyar Pen Club al­­elnökét, a Magyar Tudomá­­nyos Akadémia tanácskozó tagját, az ismert irodalom­­történészt. A Magyar Írók Szövetsége és a Magyar Pen Club saját halottjának tekin­­tette az elhunytat, akit a rá­­koskeresztúri zsidó temető díszsírhelyében helyeztek örök nyugovóra. A magyar hivatalos körök, az íróvilág, a tudományos élet, a MIOK ás a BIH képviselői vették körül a ravatalt. Szép számban jelentek meg az el­­hunyt volt tanítványai is. So­­kan voltak ott az egykori Vaj­da János-társaság tagjai közül. Az elhunyt dr. Rubinyi Mózes ugyanis annak idején elnöke volt a progresszív írók Vajda János-társaságának. Ibsenről, Vajda Jánosról, Kiss Józsefről, továbbá mind a világirodalom, mind a ma­­gyar irodalom sok értékéről írott tanulmányok, jelentős nyelvészeti dolgozatok őrzik meg az utókor számára dr. Rubinyi Mózes nevét. Régebben dr. Rubinyi Mó­­zes szerepet játszott a magyar zsidóság közéletében is. Vá­­lasztmányi tagja volt a BIH Chevra osztályának, képvi­­selőtestületi tagja volt a Bu­­dai Izraelita Hitközségnek. Zsidó vonatkozású cikkei je­­lentek meg az IMIT évköny­­vében, és az Egyenlőségben. Értesítjük kedves ügyfeleinket, hogy az IKE­A október 28., 29., 30-án és november 1-én leltározás miatt zárva tart! K­ÉPAUKCIÓNKRA neves magyar és külföldi művészek FESTMÉNYEIT felvesszük, naponta 10—15 óráig. Értékesebb képekre előleget folyósítunk. a bizományi Áruház vállalat V. Szent István krt. 3. ÚJ ÉLET Fridländer Mose magyarországi látogatása Néhány héttel ezelőtt Buda­­pesten járt Mose Fridländer, kassai főrabbi, aki egyben Ke­­let-Szlovákia rabbija is. Mose Fridländer igen színes egyéni­­ség, akinek a külseje is tiszte­­letet parancsol és mégis van benne valami megnevezhetet­­len baj — ha ezt férfiről és főrabbiról el lehet mondani —, amely rögtön megfogja az em­­bert. Érződik rajta a pozsonyi jesiva nevelése, közvetlen és a dolgokat lényegében fürké­­sző tekintete néha zavarba hozza az embert. Huszonöt éve rabbi és mielőtt kassai szék­­helyét elfoglalta volna, Po­­zsonyban volt körzeti rabbi. Mint Kelet-Szlovákia rabbija körülbelül húsz­ hitközség tar­­tozik fennhatósága alá és lá­­togatása előtt zajlottak le a mártírokra emlékező ünnepsé­­gek. Szlovákia felszabadulása évfordulója alkalmából tartott kassai istentiszteleten ő mon­­dott beszédet. Magyarországi tartózkodása alatt két hetet töltött a MIOK balatonfüredi üdülőjében, ahol igen jól érez­­te magát és az üdülő szombati istentiszteletén ő prédikált. A kántori teendőket Felder Frigyes kaposvári főkántor lát­­ta el. Szeptember 11-én a Ka­­zinczy utcai templomban nagy sikert aratott derűsat mondott. Kitűnően beszél magyarul, szlovákul és jiddisül. Fridländer Mose az alatt a rövid idő alatt, amíg a magyar zsidóság körében tartózkodott, egyszerűségével mindenki szí­­vét megnyerte. Keszthelyen szobrot állítottak Goldmark Károlynak Néhányszáz méternyire attól a háztól, amelyben Goldmark Károly született, és amelynek falán 1910-ben a hazalátogató 80 éves világhírű zeneszerző jelenlétében helyezett el Keszthely városa emléktáb­­lát, legutóbb szobrát avatták fel, halálának ötvenedik év­­fordulója alkalmából. Papach­­ristos Andreas szobrászmű­­vész alkotását, a kastély park­­jában felállított Goldmark szobrot Keszthely város Taná­­csa végrehajtó bizottságának elnökhelyettese vette át a vá­­ros nevében, a szeptember 19-i emlékünnpeségen, majd Keresztúry Dezső költő, iroda­­lomtörténész, az Országos Széchenyi Könyvtár főosztály­­vezetője, ünnepi szoboravató beszédben méltatta Goldmark Károly ma is élő életművét. Az új szobor talapzatán az ünnepségre kivonult keszt­­helyi úttörők, iskolás fiúk és lányok — közöttük az Állami Goldmark Károly Zeneiskola növendékei — koszorút he­­lyeztek el. A vendégek ezután megtekintették a Goldmark­­zeneművek eredeti kéziratait őrző Országos Széchényi Könyvtár Helikon­ Könyvtárá­­nak állandó Goldmark kiállí­­tását, végül résztvettek a kas­­tély koncerttermében rende­­zett nagysikerű emlékhang­­versenyen. Vág Sándor nyolcvan esztendős Az egész magyar zsidóság jókívánságai szállnak nyolcva­­nadik születésnapja alkalmá­­ból dr. Vág Sándor felé, aki­­nek hatalmas múltja és tiszte­­letet parancsoló egyénisége sok hívet szerzett zsidók és nemzsidók körében. Tudjuk róla, hogy mindig kivette a részét a magyar zsidóság közéletéből. Debre­­cenben, Szegeden és országos viszonylatban egyaránt a ma­­gyar zsidóság hű fiának bizo­­nyult. Ugyanakkor tudjuk ró­­la azt is, hogy kiváló tanára volt a francia nyelvnek és tu­­dományos körökben is elis­­mert tekintélye a francia iro­­dalomnak A Slorthy-időkben a haladás képviselőivel együtt harcolt Magyarország demokratikus átalakulásáért. A fehér terror idején sok üldözésben volt része. Hóman Bálint súlyos fe­­gyelmi büntetéssel sújtotta. Vág Sándor a fasizmus előt­­ti korszakban is bátran küz­­dött az ország szellemi tönk­­retétele ellen. Állandó kapcso­­latot tartott a debreceni Mun­­kásotthonnal. Most Szegeden él, és tagja a Szegedi Izraelita Hitközség vezetőségének. Kívánjuk, hogy békében és boldogságban jus­­son el az emberi kor legvégső határáig. KÜLFÖLDRŐL ÉRKEZETT Ez a két egymástól teljesen független eset, amelyet nyu­­gati utamon hallottam, szoró­­san összekapcsolódik és bizo­­nyos tanulságul azoknak ... No de hagyjuk a morált, íme a történetek: L London Amikor a fiata zongora­­művésznő a felszabadulás után kikerült a gettóból és ki­­vándorolt Londonba, ott élő családja szigorúan a lelkére kötötte, titkolja el zsidó szár­­ma­zását. Az ifjú nő később megis­­merkedett egy tekintélyes bankárral, özvegy emberrel, aki elhalmozta figyelmességé­­vel. A művésznő az angol gent­­leman előtt is megjátszotta, sőt hangoztatta árjaságát. Még sok éve tartott a barát­­ság, de a férfiú csak nem adta a tanújelét, hogy a románcot az anyakönyvvezető előtt it megpecsételje. Végre is a nő­­nek elfogyott a türelme és egy alkalmasnak vélt pillanatban gyöngéden felvetette: — Nem gondoltál még arra, hogy összeházasodjunk? Mi volna drágám, ha elvennél fe­­leségül? A férfiú összeráncolta a homlokát és így vánszolt: — Sokszor gondoltam a há­­zasságunkra, de sajnos az le­­hetetlen. A drága szüleim na­­gyon konzervatívak és soha­­sem bocsátanak meg, ha nem zsidó nőt vennék el feleségül. I 2. München A mérnök úr szerencsésen megúszta a bori haláltábort, hazakerült Budapestre és 56- ban minden ok nélkül, tisztán kalandvágyból disszidált. Mün­­chenben csakhamar állást ka­­pott egy vegyészeti gyárban. Ott azt tapasztalta, hogy a kollégái közül még sokan von­­zódnak a náci eszmékhez és a vezérigazgatónak is az volt a híre, hogy „mérsékelt anti­­szemita”. A pesti mérnök nemcsak konokul eltitkolta származását, de alkalomadtán maga is tett néhány antisze­­mita megjegyzést. Bár jól tud­­ta, hogy a német Todtszerve­­zetnél elszenvedett kényszer­­munkáért jóvátétel illeti, in­­kább lemondott erről, nehogy valaki is a gyárban megsejtse származását. Idén tavasszal elhatározta, hogy megnősül. Nem volt elég pénze nagyobb lakást venni és berendezni, ezért beállított a vezérigazgatójához és 5000 márka előleget kért. A vezérigazgató engedélyez­­te az előleget, majd így szólt: — Ne haragudjon, egy ki­­csit csodálkozom a kérésén. Hát nincs magának félretett pénze? A mérnök dadogott drága­­ságról, autóvételrő és egyebek­­ről. Mire a vezérigazgató: — Igazán csak barátilag jegyzem meg: Ön bizonyára jelentős jóvátételt kapott, mint üldözött — mit csinált azzal a töméntelen pénzzel? Stella Adorján 1968. októb­er 15. Reich Koppel emlékezete Reich Koppel 7. c. 1. buda­­pesti ortodox főrabbi elhalá­­lozásának harminchatodik év­­fordulóján a BIH Ortodox Ta­­gozata Eltil hó 17־ én kegyele­­tes e­mlékünnep keretében emlékezett meg a megboldo­­gultról. Braun Lázár Sasz- Chevra elnök fedezésében szi­­tumot tartottak. A hagyomá­­nyos szeudatisz-micvó beveze­­tőjeként Schück Jenő, az Or­­todox Rabbitanács elnöke mondott traktátus befejező be­­szédet. A kegyeleti szertartá­­­on számos vendégrabbi is megjelent. Weisz Márton budapesti főrabbi emlékbe­­széde után Moskovics Bernát és Gewürcz Jéna bécsi or­to­­dox rabbik, Friedländer Mózes kassai főrabbi, Groszberg Jenő és Benedikt Sándor ortodox rabbitanácsi tagok hódoltak Tóra igéket magyarázó szó­­noklatban Reich Koppel em­­léke előtt. A Jahrzeit alkal­­mából a hívek nagy csoportja elzarándokolt Reich Koppel sírjához. A zarándokok között volt Reich Koppel dédunokája, Reich Izrael, a londoni Tife­­rész Bacharim elnöke is. Maimonidesz: A megtérés írta: Groszberg Jenő ortodox rabbi Milyen boldogító gondolat, amikor azt a lelki mozzana­­tot, amellyel vallási szem­­pontból cselekedeteink hely­­telen voltát felismerve, javu­­lást határozunk el: megtérés­­nek, tesuvó-nak nevezzük. Vallási szabványaink kö­­zött a tesuvó, a megtérés, el­­sőrangú helyet foglal el. Meg­­érteti velünk, hogy Isten sza­­va számunkra hozzáférhető,­­ nem távolálló tőlünk, nem emelkedik végtelen magasra látókörünk fölé. Közel áll hozzánk az Ige, hogy teljesít­­sük. A megtérés, a tesuvó, rend­­kívül könnyű és rendkívül nehéz! Könnyű, mert csak az elkövetett vétket, vagy igaz־ ságtalanságot kell belátni. Viszont nehéz, mert a ma­­gunk cselekedeteinek helyte­­len voltát kell beismerni. A legtöbb ember elzárkózik a beismerés elől. De ha már valaki ezt az akadályt is le­­gyűrte, ha vétkét beismerte és bevallotta, akkor is még hát­­ra van a legnehezebb, hogy egyszer és mindenkorra sza­­kít a bűnnel. Ez az elhatá­­rozás óriási erkölcsi erőt, ön­­fegyelmezettséget követel! ,Hadd szóljon Maimonidesz egyet-mást a megtérésről! (Rambam Hikdhosz Tesuvó). A második fejezetben ki­­fejti: Mit jelent a megtérés? Azt, hogy a vétkes hagyja abba a vétkét, megfogadja, hogy so­­ha többé nem fogja azt el­­követni, és ezt bűnbánóan a vidaj-imában is elmondja. — Habár a megtérés min­­dig jó, azonban a Raus-Ha­­sono és Jom-Kippur közötti 10 napban különösen üdvös. Az ötödik fejezetben így folytatja:­­ — Ne adj helyet a téves gondolatnak, hogy a Minden­­ható már az ember születése előtt megállapította, hogy az illető jámbor, igazságos (ca­­dik), vagy gonosz (roso) lesz-e. Mindenkiben megvan a ké­­pesség, hogy cadik legyen mint Móse Rabbénu, vagy ro­­so mint a gonosz Jerovom ki­­rály ... Semmi sem kénysze­­ríti az embert, nem függ fe­­lette végzet és semmi sem húzza az előtte elterülő két — a jó és a rossz — út egyi­­ke, vagy másika felé. Min­­denkinek kizárólag a saját el­­­határozásától függ, hogy mely­ utat választja, mindenki arra az útra léphet, amelyre akar. Végül a hetedik fejezetben: — Ne higyje senki, hogy a megtérő rangban alatta áll a jámboroknak. Ellenkezőleg, a Teremtő előtt báb­ósávo oly kedves, mintha soha nem bű­­nözött volna, nagy jutalom­ vár a megtérőre, mert ő már ízlelte a bűnt és mégis elfor­­dult tőle. Egy mártír orvos színműve Semmelweisről A magyar és a nemzetközi orvostársadalom most ünnepli Semmelweis­ Ignácnak, az anyák életének megmentője halálának századik évforduló- SUMMÁZ »adásba,«InwteitBM stfrtfelacmtbe»■ ssrsa. -­״-___ flSBEMUTAia I9M. isi lanius I«ó 10-ón, asomfcatoa «*40 tőit *Mfcsr PiSZElgfiDáS Or. SCHWAMM LÄSZL0 SEMMELWEIS Dr. ZEMPIÉMÍYI IMRE If 1r srIFJjL ját. A nagy magyar tudósról számos tudományos munka jelent meg és életét regény­­ben is, filmen is többen fel­­dolgozták. Kevesen tudják azonban azt, hogy volt egy magyar színmű is, amelynek hőse Semmelweis. Ezt a szín­művet egy salgótarjáni fogor­o­­vos, dr. Schwonbach László írot­ta a harmincas években és az׳ Semmelweis címmel Nováky Rudolf és Társa kiadásában­ könyvalakban is megjelent. A Semmelweis című háromfel­­vonásos életképet 1939-ben az akkori salgótarjáni színtársu­­lat mutatta be díszelőadás ke­­retében. Az író orvos, aki az első és egyetlen magyar színművet írta az anyák megmentőjéről,­ maga osztozott 197 társával, és Pusztavámon az orvosszá­­zaddal együtt lelte mártírha­­lálát. 1944. október 15-én dé­­lután, a Horthy proklamáció napján dördült el a nyilas és SS-pribékek sortüze és 197 orvost és gyógyszerészt öltek meg a kis faluban. Közöttük, volt dr.­ Schwabach László, akinek színművét most húsz­­egynéhány év múlva olvastuk el és abban egy költői tehet­­ségű léleknek szép és mara­­dandó sorait és jeleneteit ta­­láltuk. (zs.) Új lakosba böl­öléskor k*ntjik*uz& ás háurmrsy-ce­rtyá*1£/a fa? A HASZNAITCIKK KTSZne* :341-746 ' V­­SSS&

Next