Uj Élet, 1965 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1965-08-01 / 15. szám
1965. augusztus 1. József körút 79 regényt hozott Tel Avivból ־**• a posta. Magyar regényt, Balla Erzsébet könyvét. Így hangzik a címe: József körút ”79. Szerzőjével, Balla Erzsébettel, az 1930-as évek végén ismerkedtünk meg, amikor Peterdi Andor, a harcos költő és Várnai Zseni, a bátor költőasszony — e nagyszerű házaspár — házának volt szinte állandó vendége. Verseket írt és verseket szavalt. Szívesen ment, bárhová hívták, a zsidótörvények árnyékába került embertársai közé. A pesti és a vidéki zsidóság kultúrestjeinek hosszú során lépett fel. Mindenki tudta, hogy nagyon szuggesztív és nem mindennapi tehetségű asszony, de akkor még senki sem gondolt arra, hogy egyszer olyasvalamit ír majd, mint ez a most ideküldött regénye: a József körút 79. !Eredetileg folytatásokban ־*־־׳ jelent meg a regény. Buenos Airesban és Tel Avivban került a közönség elé. Az ottani magyar zsidó lapok közlése nyomán mutatkozó siker lehetővé tette, hogy könyvalakban is megjelenjék. Keserves időknek kellett lezajlaniuk történelmi földrengésnek kellett történnie, hogy a magyar anyanyelvű Balla Erzsébet Buenos Airesban és Tel Avivban írja meg és publikálja egy budapesti bérház 1944-es regényét. , A fasizmus pokoli évei formálták ki véglegesen Balla Erzsébet írói arcát. Elősegítette az izgalmas regény megírását, hogy — mint a bevezetőből megtudjuk — egy észak-amerikai nagy zsidó intézmény ösztöndíjjal tüntette ki az írónőt. Az ösztöndíjnak az volt a feltétele, hogy az, aki kapja, dolgozza fel regényben a magyar zsidóság tragédiáját. Mi volt a módszere Balla Erzsébetnek? Mindenekelőtt egy bérházat szemelt ki Budapesten a sok közül. Egy Budapesti bérházat választott ki ábrázolásra. Egy olyan átlagbérházat kívánt megörökíteni, amely semmiben sem különbözött a vész idején az egyéb bérházaktól. sezeket olvassuk a Beveze•*־׳ tő-ben: ״ A regény egyetlen bérház zsidó lakóinak sorsát mutatja be, keresztmetszetben. De e néhány család sorsa az egész zsidóság sorsára világít rá. Mint, ahogy egyetlen nyitott ablak látóhatárig viheti a szempillantást, az áttekintést. A többi, a nem-zsidó lakók magatartásukban körülbelül szintén fedik az átlagosat.” Az írónő nyomatékosan leszögezi, hogy regénye nem a képzelet szüleménye. A valóságot akarta megmutatni. Amit elképzelt a valóság köré, az legfeljebb sűrített valóság. A regényben cselekvő vagy szenvedő személyek is élnek, vagy élők voltak. Egészen kisszámú az olyan szereplő, akit a képzelet és a szükségszerűség állított az események színhelyére. Az érdekes regény — a valóságos és képzelt regényalakok szavain át — megvilágítja az 1944-es történések teljességét. Benne van: március 19 és október 15. Benne van: a Tatersall, a KISOK-pálya, a Szent István körúti nyilasház. Nem hiányzik belőle a munkaszolgálat borzalmainak ismertetése sem. H Hasznos munka ez a könyv, mert — ha végső kicsengésében kicsit erőtlenül érvényesül is az antifasiszta magatartás szükségességének követelése — lényegében csupa olyan esemény, történés, üldözés, epizód zajlik le a József körút 79 lapjain, amelynek olvasása antifasisztává tesz minden jószándékú embert. Sós Endre Új könyvek József Attila összes versei Az ünnepi könyvhét kiadványai közül is kiemelkedik a Magyar Helikon művészi kiállításában megjelent új József Attila kötet, amely a költő összes verseit tartalmazza. A szép könyv e mellett olyan olcsó áron került kiadásra, hogy hozzáférhetővé váljon minden — verskedvelőnek. Molnár Zoltán: Egy márciusi nap 1914. március 19-én, a magyar történelem legszégyenletesebb napján játszódik le ez a regény, amely egy magyar kisváros életén keresztül igyekszik megveágítani a német megszállás hatását a magyar honvédekre, munkásokra és a kisváros polgáraira. Érdekes, nagy lehetőségeket rejtő témaíró számára és Molnár Zoltán élt is a lehetőséggel. Huszonnégy óra alatt pereg le a cselekmény, amelynek középpontjában nincsenek hősök és hiányzik belőle a drámai összeütközés is. Mégis, a regény érzékelteti azt, mi történt ebben az országban, hogy eszméltek rá az emberek, elsősorban a munkások és a félrevezetett katonák arra, hogy a német ״ szövetséges״ miként támadta hátba országunkat. Kár, hogy az író stílusa sokszor szürke és mondatszerkezetei sem mindig hibátlanok. Solymár József: A harmadik jelrendszer ״ Csak kérdezni tudott, felelni nem!״ így jellemzi az író Danubius Imrét, a regény hősét. A fiatalember olyan korban él, amikor a nagy változások és ellentmondások követelték társadalomban és a magánéletben egyaránt a világos feleleteket. Az író új regénye merész, izgalmas módon mutatja be a hős sokat kérdező, de megoldatlanul maradt, pusztulásba vesző életét. (Kozmosz) Egy futár kalandjai A német antifasiszta harcosok visszaemlékezéseit egyszerű munkások, kisemberek helytállását gyűjti össze ez a könyv amelyből látjuk, hogy a hitleri Németországban a névtelen hősök ezrei, az ellenállás közkatonái hogy harcoltak a fasiszta terror ellen (Móra kiadás) ÚJ ÉLET BRÓDY LÁSZLÓ Qaládi kJjfL Családi kép. Kilencszáznyolc, Szabadka Ünneplő násznép templomból jövet. Úgy csillognak, mint ékszeren kövek: szép emlékeket ötvözök szavakba. Az egyik bátyám lakodalmi képe, csupa sugárzás és csupa mosoly. Szélcsend volt, az alföldi városon térzene mellett sétált át a béke. Zemplén és Bácska rokonságra lépett két messzi község, két tisztes család. Romló szemem egy tűnt világba lát, nézem a régi lakodalmi képet. Örömszülök, vőfélyek, koszorúsok, virágbotos, mosolygó gyerekek, mint mosoly arcról, úgy eltüntetek, s ti mind az idő felhőiben úsztok. Apám, anyám, fivérek és nénék mindegyike, sok sógor és rokon folyón túl, ismeretlen partokon, amelyről nincsen atlasz, mappa, térkép. Hírmondóként maradtam itt magamba, az ösvények közt utamat rovom s az ősi, halotti imát mormolom ... Családi kép. Kilencszáznyolc, Szabadka. Il budai vártól a gyepűig A magyar történelem új korszakának egyik legalaposabb ismerője és ismertetője Karsai Elek. A budai vártól a gyepűig címmel jelentette meg új könyvét, amely a Horthy fasizmus korszakának eddig sok ismeretlen részletét eleveníti meg. Karsai Elek új könyvében Magyarország történetének 1400 napját írja meg és az 1941. június 22-ével kezdődik, azon a napon, amikor a német nácizmus megtámadta a Szovjetuniót és Hitler és vele együtt magyar csatlósa, Szálasi bukásával fejeződik be. Közben végigvezeti az olvasót Horthy, majd Szálasi országvesztő tevékenységén és ezzel kapcsolatban a magyar zsidó vallású állampolgárok százezrei elleni intézkedések sorozatán. Olvassuk az eredeti okmányról készült fotókópiát, amely így szól: ״ A miniszterelnök úr szerint a kormányzó úr ő főméltósága az összes zsidórendeletekre vonatkozólag szabad kezet adott az ő vezetése alatt álló kormánynak és ezek tekintetében nem akar befolyást gyakorolni.” Íme a válasz azoknak, akik Horthy személyét még ma is igyekeznek a felelősség alól felmenteni! És elvígunk a sok százezer elkallódott végső segélykiáltásból egy levelezőlapot, amelyet valahol Németországban dobtak ki egy leplombált vagonból. ״ Egy év Németor■ szágban az SS-ek kezei között, írtam mélységes bánatomban szüleim, férjem és az egész családom utáni nagy vágyakozásomban. Távol a hazámtól idegen országban. Hoch Manóné Krakkauer Erzsébet tulajdona. Friedendorf, 1945. IV 1-től.” Látjuk a fényképeket Horthyról Szálasiról, Endréről és a többiekről, Beregfiről, Szombathelyiről és a magyar vezérkar annyi magasrangú árulójáról. Olvassuk az utolsó hetek krónikáját, amikor az ország nagy része már felszabadult, de Sopronban még Jaross Andor arról szónokol, hogy ״ A nyilas haderő komoly vereséget még seholsem szenvedett, sikerült háromszáz-háromszázötvenezer embert átmenteni a Gyepűre.״ A könyv ismerteti a magyar ellenállók hősiességét és a szovjet haderő felszabadító harcainak történetét is. Tanulságos, felejthetetlen könyv, amelyet el kellene olvasnia minden fiatalnak, hogy lássa és megértse, mi történt Magyarországon akkor, amikor a német nácizmus és a magyar fasizmus karöltve pusztított nemzsidót és zsidót egyaránt, amikor egy idegen testvérnemzet hős katonáinak kellett eljönnie, hogy az országról levegye a szégyen pecsétjét. Karsai Elek könyve kiadásáért a Táncsics Kiadót illeti elismerés. Zsadányi Oszkár Templomi festett üvegablakok 3lomfoglalatú üvegezések készítése és javítása Üvegesek KTSZ üvegfestő részlege Budapest, vm., Baross u. 59. Telefon: USA 55. Exportra dolgozó szövetkezet a lakosság igényeinek szolgálatában! Hői és férbi köntöseik divatos színekben különleges fazonokban a félkész termékből kiválaszthatók és egy órán belül átvehetők. Rendeléseket méret után felvesznek a Minőségi Fehérnemű KTSZ szaküzletei VIIL Vas u. 1. (Rákóczi út sarok) VIII. József körút CT. Beregi Oszkár levele a Vasvári Istvánhoz Vasvári Istvánnak nemrég jelent meg új verses kötete, amelyet a költő, akit régi barátság fűz Beregi Oszkárhoz, a Hollywoodban élő 90 esztendős művészhez, elküldött tisztelete jeléül a magyar versek hivatott interpretátorának. A művész a költőhöz az alábbi levelet intézte, amelynek minden sora nemcsak Vasvári Istvánt, de a magyar olvasóközönséget is érdekli. Hollywood, 1965. június 14. Kedves Vasvári István, Fiamnak szólítalak, és ez nem különös megkülönböztetés, mert nekem nemcsak a kiválasztott költők, de minden vértanúhalált szenvedett és vértanúhalálból megmenekült is a rokonom és mert én mindenkinél vénebb vagyok, nekem mindenki vagy öcsém, vagy fiam. Neked kétszeres jogod van e névre: vértanúhalálból menekültél és kiválasztott költő is vagy. Te kedves fiam beteljesítetted, amit én a te tehetségedben, munkabírásodban, munkaakarásodban bizakodva, a magyarul beszélőknek meg- ígértem. Az embernek nem ambíciója a mártírság. A legyilkoltak bajtársaink voltak, mi — ha nem is ép bőrrel — de megmenekültünk, nekik — hatmilliószor kár — nem sikerült. Vörösmarty kisebb gonoszság idején mondotta, hogy „az emberfaj sárkányfog-vetemény”, mit gondolsz a nagynagy magyar költő talált volna szavakat a napjainkban elkövetett ״ hőstettekre”? Azt hiszed van otthonod, hazád, aztán jön idő ״ s rádtör, mint szörnyű döbbenet, hogy hazát•lan vagy s nincs helyed se• hol”. De az anyanyelv a tied, az anyanyelv a hazád, bár• merre jársz, viszed magaddal, az egysejtjeidben a vérsejtje• idben van, vele élsz, vele ál• modol, amit dalolt neked anyád, amit belénk zengtetek ti áldott lelkű magyar költők, nektek még az is megadatott, hogy írni is tudtok magyarul, én se panaszkodom, mert nekem is megadatott, hogy olvasni tudok, hogy írásaitokat mondhatom, ti szép magyar költők a nekem legszebb gyönyörű magyar nyelven. Nem vagyok szegény, van nekem hazám, mert nekem nem a Föld a hazám, enyéim maradnak a magyar városok, mert én mindenütt mondtam a ti verseiteket és mindenütt megértették szavaimat az áldott béke és az átkozott háborúság napjaiban. Ne féljünk, ha a legfiatalabbak tanítani akarnak, tanítsanak, ha van mit. Az ő ifjúságuk idején sétált először húsz percig a súlytalanságban az asztronauta, mi láttuk a faggyúgyertyát és a reflektort, az ökrösszekeret és a Cél — mi? A cél, megszűnte a csatának. ״ Az élet küzdelem, s az ember célja a küzdés maga.” ״ A tücskök zengő konok ciripelése” volt az életműködésem, de szép volt és muzsikás! Jó munkát! Szabó Ervin neve kötelez. Csak egyszer voltam vele együtt. Voinovich Géza és Battyhányi Ervin társaságában, de a hatása, amit rám gyakorolt, felejthetetlen. A verseidet nemcsak egyszer, nagyon sokszor olvasom — nagy gyönyörűséggel. Köszönöm őket. Szeretettel Beregi Oszkár A mostanában megjelenő zsidó viccgyűjtemények ismét új kötetekkel szaporodtak. A német Luchterhand kiadóvállalat „Jüdische Humor” címen jelentetett meg egy öszszeállítást, a holland Toekomst kiadó pedig ismét világhírű zsidók vidám mondásait adta ki. Ezek közül köztünk néhány zsidó anekdotát mutatóba. Van köztük egy kétezer éves vicc is, amely Jehosua Ben Chananjáról szól, aki így beszél egyik tanítványához: — Ahol most mi állunk az a világ közepe. — Mivel tudod bebizonyítani? — Roppant egyszerűen. Csak le kell mérned és ha stimmel, akkor beláthatod, hogy igazam van. • Az iskolában a tanító a térképre mutatva felszólítja a diákot, hogy keresse meg az Északi Sarkot. — Könnyebb feladatot nem kaphatok? — kérdezi a diák. — Peary és Cook hiába keresték és ál találjam meg? » Heine feleségére, Matildra hagyta minden vagyonát, de azzal a feltétellel, hogy gyorsan újra férjhez kell mennie. Egy barátja megkérdezte a beteg Heinétől: — Miért szabtál ilyen feltételt? — Azt akarom, hogy legyen legalább egy olyan ember, aki majd szívből sajnálja elhunytamat... • Markus Herz, a neves filozófus és orvos egyszer megtudta, hogy egyik gazdag páciense, aki már régóta nem kereste őt fel, egy sereg orvosi szakkönyvet vásárolt és azokból igyekezett gyógyítani magát. Valaki megkérdezte az orvostól: — Mi baja van tulajdonképpen ennek a volt páciensnek? — Súlyos epebántalmai vannak, de nem ez öli meg, hanem majd egy sajtóhiba. Vilmos német császárnak Breslauban bemutatták a híres Titkin rabbit. A császár megkérdezte: Hogy megy magának? A rabbi széttárta a karjait. — Na, felség, man lebt... • Valaki megáll Goehe szobra előtt. — Nem értem, miért emeltek neki emlékművet Se hadvezér, se császár nem volt, mindössze a Haramiákat írta meg. — Azt nem ő, hanem Schiller írta. — Pláne! Még a Haramiákat sem írta meg. • Egy zenei estén fellépett Adolf Busch, a híres hegedűművész is. Valaki megkérdezte: — Zsidó ez a Busch? — Általában minden neves hegedűművész zsidó, de speciel ez a Busch geiger... * Hajótöröttek ülnek egy rozoga csónakban. Az egyik felsóhajt: — Vagyonom negyedét megmentőmnek adnám. A hullámok erősödnek, fekete felhők tűnnek fel. Az illető korrigálja felajánlását. — Vagyonom felét adnám oda. Kitör a vihar, a csónak ingadozik, az ijedt ember megint emelni akarja a felajánlást: — Vagyonom há ... A mellette ülő hajótörött hirtelen megfogja az illető kezét: — Várjon, ne ígérjen többet! Föld a láthatáron! • Max Liebermannak, a világhírű zsidó festőművésznek egy nő ült modellt, aki minduntalan megzavarta a művészt munkájában. Egyszer azt kérte, hogy az orrát fesse keskenyebbre, másszor pedig, hogy az álla ne legyen olyan erős. Liebermann rászólt: — Ha még egy szót szól olyannak festem le, amilyen a valóságban! Palásti László 5