Uj Élet, 1966 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1966-02-01 / 3. szám

2 A közgyűlési tudósítás folytatása — Feladatomat szocialista magyar hazám és a zsidóság ügyének szolgálatában fogom mindenkor ellátni. — Megköszönöm az Állami Egyházügyi Hivatalnak, élén Prantner József elnök úrnak, hogy Telepe Sándor csoport­­vezető úr személyében képvi­­seltette magát a mi mai köz­­gyűlésünkön. — Hálás köszönetemet kell kifejeznem a főtisztelendő Bu­­dapesti Rabbiság elnökének és külön-külön minden egyes tagjának azért az osztatlan bizalomért, amelyben engem évtizedes munkám során ré­­szesí­tettek. — Nem vagyok a magyar zsidó közéletben homo novus. Büszke vagyok rá, hogy a bu­­dapesti zsidóság e kitüntető bizalmával megtisztelt. A fel­­szabadulás óta működöm in­­tenzíven a magyar zsidó kö­­zösségben. Azt hiszem, hogy zsidó közéleti munkásságom a közgyűlés minden tagja előtt nyitott könyv. — Amikor a fasizmus vér­­zivataros idején csaknem há­­rom évig teljesített munka­­szolgálatomból megszökve, az ellenállási mozgalomban való részvételem miatt a hírhedt Hain Péter Gestapojának fog­­ságába kerültem, ahonnan Is­­ten kegyelméből valóságos . Az üszkös romok felett meghirdettük és felépítettük a magyar zsidóság új életét. — Megalkottuk az egységes Szervezeti Szabályzatot és en­­nek keretében a Budapesti Izraelita Hitközség új alap­­szabályait, melyek már a ma­­gyar alkotmány, valamint az Állam és felekezet között lét­­rejött Egyezmény szellemében léptek életbe. A magyar népi demokrácia Alkotmánya és az ן Egyezmény, mely részünkre valóságos vallási és lelkiisme­­reti szabadságot biztosított, már nem afféle „papiros-al­­kotmány”, mint amilyen a Horthy Magyarországának jogrendszerében helyet fog­­laló íratlan ״ ezeréves magyar alkotmány” volt. Az 1949-ben hozott első írott magyar Al­­kotmány valóságosan és tény­­legesen — kimondva a vallás szabad gyakorlatának, a lel­­kiismereti szabadságnak, va­­lamint az Állam és felekezet szétválasztásának alaptörvé­­nyi elveit —» szabad lehetősé­­get nyújtott zsidó életünk akadálytalan folytatásához. — Ez a jog lehetőséget biz­­tosít részünkre vallásunk sza­­bad gyakorlására. De ezen jog keretén belül nekünk ma­­gunknak akaratunk és lelkiis­­meretünk szerint kell gondos­­kodnunk vallási életünk foly­­tatásáról és vallási igényeink maradéktalan kielégítéséről. — Vallási igényeinket szent Tóránk szelleme, prófétáink csoda folytán megmenekül­­nöm és a felszabadulást meg­­érnem sikerült, szüleim házá­­ban kapott vallásos nevelésem azt az elhatározást érlelte meg bennem, hogy életem hátralevő részét — amelyet Isten külön ajándékának te­­kintek — a magyar zsidóság ősi tradíciói fenntartásának, a fasizmus elleni küzdelemnek és az emberiség békéjének szolgálatába állítom. — Az elmúlt 21 év sokszor nem könnyű feladat elé állí­­tott. A felszabadulás utáni magyar zsidóság újjászervezé­­sére megtartott zeneakadé­­miai és városi színházi nagy­­gyűléseken — ahol a magyar zsidóság­ széles tömegeinek nevében felszólalhattam — hitet tettem a magyar zsidó­­ságom mellett. — Ezért dolgoztam 21 éven át és dolgozni szeretnék — ha az Isten ehhez erőt és egészséget ad — zsidó szívem utolsó dobbanásáig. — 21 évvel ezelőtt új életet hirdettünk a fasizmus üszkös romjai felett. Kivettük ré­­szünket a fasiszták által le­­rombolt és a szovjet hősök által felszabadított magyar hazánk újjáépítésében. Kivet­­tük részünket templomaink és intézményeink felépítésé­­ben, tanítása, zsidó szívünk és zsi­­dó érzésünk determinálják. — Ehhez képest kellett gon­­doskodnunk az istentiszteletek megtartásáról, a kaszusz ma­­radéktalan kielégítéséről, a maceszellátás zavartalanságá­­ról, a Talmud Tórák mű­­ködtetéséről, a Chevra Kadisa fenntartásáról és mindazon szorosan vett val­­lási és Gemilath Cheszed fel­­adatok ellátásáról, amelyeket szent Tóránk szelleme ne­­künk, zsidóknak előír. — Büszkék vagyunk arra, hogy a Budapesti Izraelita Hitközség keretén belül mű­­ködtethetjük a vallási igényt támasztó gyermekeink részére a Zsidógimnáziumot és ellá­­tatlan zsidó gyermekeink gon­­dozására és nevelésére a BIH Fiú- és Leányárvaházát. — Lelkiismeretünket nyug­­tatja meg az a Gemilath Che­­szed munka, amelynek kere­­tén belül tartjuk fenn a Bu­­dapesti Izraelita Hitközség szeretetotthonait, annak meg­­említésével, hogy népi demok­­ratikus államunk külön hét szeretetotthont tart fenn or­­szágunkban, ahol az ott el­­helyezetteknek rituális kóser kosztban lehet részük. Lelki­­ismeretünket nyugtatja meg az a tudat is, hogy naponta 2100 hozzátartozói támasz nélkül maradt, ellátatlan — főként idős és munkaképtelen — zsidó testvérünk ebédelte­­téséről gondoskodunk­­nak, a KSZB elnökének, azért a hathatós közreműködésért, amellyel a magyar zsidóság Gemilath Cheszed munkáját támogatják. — A magyar zsidóság ár­­nyalati tagozódását illetően a BIH keretében is szólnom kell az Orthodox Tagozat megbe­­csüléséről. Az egyesülés óta bebizonyosodott, hogy a buda­­pesti ortodoxia akadálytala­­nul meg tudja valósítani cél­­kitűzéseit, a vallási igények ortodox árnyalatának mara­­déktalan kielégítését. Az Or­­todox Tagozat és a BIH köz­­pontja között fennálló viszony jónak mondható és a jövőben arra fogunk törekedni, hogy ezt a jó viszonyt tovább fej­­lesszük és az ortodoxia ügyé­­vel az eddiginél még többet és még — támogatólag —job­­ban foglalkozzunk. — Tudatában vagyunk an­­nak, hogy az ortodoxia ősi tradícióinknak legmegbízha­­tóbb hordozója. Az ortodoxiára ezért zsidó tradícióink fenn­­tartása érdekében a legféltőbb gonddal kell őrködnünk. — Holnapután lesz 21 éve annak, hogy a szovjet hadse­­reg hős katonái a budapesti gettó falait lerombolták és a gettót felszabadították. A get­­tóba zárt, halálfélelemben élő, az éhségtől és szenvedésektől agyoncsigázott emberek sza­­badok lettek, a magyar zsi­­dóság felszabadult. A felsza­­badító Szovjet Hadsereg győ­­zelmes útját tovább folytatta egészen Berlinig, ahol is a Kroll Opera ormára kitűzte a vörös zászlót, miután a fasisz­­ta fenevadat saját odújában semmisítette meg. — A nácizmus szörnyűségei­­re 21 év távlatából is élénken emlékezünk. Mindazok, akik ennek a kornak szemtanúi voltunk, a fasizmus barbársá­­gait sohasem fogjuk elfelejte­­ni. Kötelességünk, hogy mind­­ezeket tudatosítsuk gyermeke­­inkben és unokáinkban, akik akkor még nem éltek és ezál­­tal nemcsak mi, hanem utó­­daink is a fasizmus elleni ki­­engesztelhetetlen küzdelem harcosai legyenek. — Mi, akik e közgyűlési te­­rem falai között ülünk, a sa­­ját sorsunkon keresztül ta­­pasztaltuk, mit jelentett a fa­­sizmus és a vele járó anti­­szemitizmus. Mit jelentett a fasizmus jogfosztása, emberte­­lensége, mit jelentett a sárga csillag, a sárga karszalag, ár­­tatlan emberek legyilkolása, megsemmisítése. A 600 000 ár­­tatlanul meggyilkolt magyar zsidó mártírunk emléke iránti örök kegyelet mellett, az át­­élt borzalmak figyelmeztetnek bennünket és lankadatlan küz­­delemre buzdítanak a fasiz­­mus minden megnyilvánulása ellen. — Tudatában vagyunk an­­nak, hogy mit jelent a világ egyes részein még mindig fel­­törekvő neofasizmus veszélye. Tudatában vagyunk annak is, hogy ez ellen mi, zsidók, egye­­dül sikeresen a harcot nem vehetjük fel. Ezért emberi ér­­zésünkkel csatlakozunk ahhoz a világ jóakaratú embereiből álló hatalmas békemozgalom­­hoz, amely céljául tűzte ki a fasizmus teljes megsemmisíté­­se mellett az újabb háború ve­­szélyének elhárítására a tel­­jes leszerelést és az emberi­­ség örök békéjét. Gazdasági kérdések — A vázolt vallási és fele­­kezetpolitikai kérdések mel­­lett szólnom kell még a BIH céljainak megvalósításához szükséges gazdasági kérdések­­ről. — A gazdasági kérdések kapcsán nem mulaszthatom el, hogy mindenekelőtt hálás kö­­szönetemet fejezzem ki a For­­radalmi Munkás-Paraszt Kor­­mánynak az eddig nyújtott és a jövőben nyújtandó államse­­gélyért. Kérem a közgyűlé­­sünkön jelenlévő Telepe Sán­­dor csoportvezető urat, szíves­­kedjék Prantner Józsefnek, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének az államsegély nyújtásáért a közgyűlés hálás köszönetét tolmácsolni. Szíves­­kedjék tolmácsolni elnök úr­­nak azt az óhajunkat is, hogy a magyar zsidóság, mint fele­­kezet, államunkkal fenntar­­tott eddigi jó viszonyát ápol­­ni és fejleszteni kívánja. — Egyebekben a közgyűlés tagjai ismerik a legutóbbi költségvetést és zárszámadást. A legutóbbi évek zárszámadá-­sai — amelyek tényszámokat tartalmaznak — jelentős defi­­citet mutatnak. Az ilyen de­­ficites zárszámadások melletti helyzet a jövőben aligha lesz fenntartható, mert — úgy hi­­szem — nem szorul bővebb megindokolásra az a megálla­­pítás, hogy állandó deficites zárszámadás mellett a hitköz­­ségi célokat szolgáló felada­­tok gazdasági fedezet hiányá­­ban nem valósíthatók meg. — Az új vezetőség ezért nem könnyű feladatok előtt áll. Gondoskodnia kell a hit­­község gazdasági struktúrájá­­nak teljes átszervezéséről, a kiadások csökkentéséről, és a megtakarítások­­ szigorú ke­­resztülviteléről. A kiadások csökkentésének és a megtaka­­rítások keresztülvitelének el­­sősorban dologi vonalon kell megtörténnie. Egyébként az átszervezések és kiadások csökkentésének vonalán vi­­gyáznunk kell, hogy a hitköz­­ség dolgozóit igazságtalan hát­­rány ne érje. — A szükséges átszervezé­­sek és megtakarítások mel­­lett gondoskodnunk kell a be­­vételek megfelelő emelkedésé­­ről is. — Meg kell mondanom, hogy az utolsó években a bu­­dapesti zsidóság áldozatválla­­lása csökkent. Ezt a csökken­­tést — nézetem szerint — a vezetőség iránti bizalom teljes helyreállításával lehet meg­­szüntetni, majd továbbme­­nően emelkedését elérni. — Célom ezért a vezetésnek szélesebb alapokra való fek­­tetése és ebben erősen tá­­maszkodni kívánok a most megválasztott elöljáróságra. Ez az elöljáróság — amint Önök a megválasztottak neveiből láthatják — a körzetek veze­­tőiből és a zsidó közélet régi, kipróbált munkásaiból áll, akik egyrészt jól ismerik a fe­­lekezeti közélet problémáit, másrészt a körzet széles töm­e­­geivel állandó kapcsolatban vannak. E munkában egyéb­­ként erősen számítok a fő­­tisztelendő Budapesti Rabbi­­ság tagjaira, akiknek bölcs ta­­nácsait és segítségét kérem. — Elgondolásaim közé tar­­tozik egy független gazdasági bizottság felállítása is, mely bizottság tagjai, külön gazda­­sági szakismeretükkel, az elöl­­járóság segítségére álljanak. — Törekedni fogok arra, hogy ilyen és más — széle­­sebb körben tárgyalás alá ve­­endő — elgondolásokkal a ve­­zetőség iránti bizalmat meg­­szilárdítsam. — A zsidó közélet problé­­máinak ismeretében, meg va­­gyok győződve arról, hogy sok Az új vezeti A nagy tapssal fogadott el­­nöki székfoglaló után Telepe Sándor, az Állami Egyház­­ügyi Hivatal csoportvezetője emelkedett szólásra és Prant­­ner József, az Állami Egyház­­ügyi Hivatal elnökének, va­­lamint a Hivatal munkatársai­­nak üdvözletét tolmácsolta. Dr. Benoschofsky Imre or­­szágos vezető főrabbi-helyet­­tes áldással köszöntötte az új elnököt. — Új elnökünk kedvező ki­­látással kezdi működését — állapította meg, — mert a bé­­kesség jegyében vág neki az útnak, s működését előlegezett bizalom övezi, mely a hitköz­­ség lelki és anyagi egyensú­­lyának egyként a legelső biz­­tosítéka. Mit várunk mi az új elnöktől? — tette fel a kér­­dést. — Elsősorban, hogy a zsidó hitet valamennyiük se­­gítségével óvja, védje, teljes­­sé tegye. Másodszor, de nem másodjára, a népi demokrá­­cia, a szocializmus megbecsü­­lésének következetességét, a béke eszméjének szolgálatát. Ennek a béke jegyében induló vezetőségnek felajánljuk bi­­zalmunkat, nemcsak a rabbi­­ság, de híveink nevében is. A vezető főrabbi-helyettes kan voltak olyanok, akik a zsidó közösségi áldozatvállalá­­sukat a vezetőség iránti bizal­­matlanság miatt tagadták meg. Hiszem és remélem, hogy ha sikerülni fog a vezetőség irán­­ti teljes bizalmat megszilárdí­­tani, a vallásukhoz ragaszko­­dó — akárcsak évente egyszer mázkk­ra járó — zsidó ember nem fogja megtagadni a Szent­­írásunkban írt sékel és tö­­rvmó szellemét és hallgatva zsidó szívének sugallatára, az ősi zsidó tradíciók szerinti, a felekezeti közösség fenntartá­­sához szükséges áldozatválla­­lás elől nem fog elzárkózni. — Az új vezetőségnek min­­den igyekezetével azon kell lenni, hogy a központi és kör­­zeti vezetőség kapcsolatát szo­­rosabbá tegye, a körzeteknek a vallási igényt támasztó tag­­jaival a kapcsolatát megerő­­sítse, hogy ezáltal a vezető­­ség iránti bizalmi légkör meg­­teremtésével az áldozatválla­­lás megfelelő emelkedését el­­érhesse. — Nehéz, de reményteljes feladatok előtt állunk. A re­­ményt a feladatok sikeres megvalósításáért az a zsidó egység és felekezeti békeaka­­rat adja meg, amely a most lefolyt választások során meg­­nyilvánult. Békével és egység­­gel a legnehezebb feladatokat is meg lehet valósítani, öröm­­mel kell megállapítanom, hogy a szoros egységbe tömö­­rült budapesti vallásos zsi­­dóság megtalálta önmagát a megoldandó feladatokhoz va­­ló helyes hozzáállásával, a bé­­kével és az egységgel. Mintha megelevenedtek volna a Szén­­írásban nemrég olvasott Jó­­zsef szavai: ״ Esz áháj ónauchi mövákés” ״ a testvéreimet ke­­resem”. A nehéz, de remény­­teljes problémák megoldásé­­hoz úgy látom a budapesti zsidóság a hitközségi célok megvalósítása érdekében he­­lyesen áll hozzá, testvéri sze­­retettel, egymás iránti meg­­becsüléssel és hűséggel. He­­lyesen egyezteti össze magyar­­ságát és zsidóságát, amit ta- lán úgy jellemezhetnék, hogy hűség szocialista hazánkhoz és hűség zsidóságunkhoz. — A magyar zsidóság e he­­lyes tézisének felállítása mel­­lett a felekezeti békesség egy­­sége nevében — hiszem és re­­mélem — sikerrel fogja meg­­oldani összes célkitűzéseit. — Ehhez a munkánkhoz ké­­rem a közgyűlés segítségét, hogy együtt és közösen, zsi­­dó szívvel és egységes akarat­­tal valósíthassuk meg szent Tóránk szellemén alapuló ősi zsidó tradíciónkat. — Közös munkánkhoz sok sikert kívánok és céljaink megvalósulásához Isten áldá­­sát kérem! Még feladatai fogadalmi imádsággal fejezte be felszólalását: — Add, hogy a közösség ér­­dekét mindig a magaménak elébe tegyem, add, hogy a hit­­község törvényeit, szabályait megtartsam és megtarthassam. Add, hogy a zsidó hitet, val­­lást, szent hagyományait és szokásait tiszteletben tarthas­­sam, a közösség rendjét és jó békességét megőrizhessem, hű­­ségben, szent szellemi öröksé­­günkhöz és hűségben a Ma­­gyar Népköztársasághoz. — A Budapesti Izraelita Hitközség Ortodox Tagozatá­­nak Rabbisága nevében Weisz Márton, főrabbi köszöntötte az új vezetőséget. — A budapesti ortodoxiá­­nak — állapította meg — csak egy kívánsága van, vallásos életének folytatása. Mi csend­­ben, békében akarunk élni, vallási szabályainkat megtar­­tani. Elmondotta, hogy eddig semmilyen vitás kérdés nem merült fel, mert minden tá­­mogatást megkaptak békés vallási életük folytatásához, mind a Magyar Népköztása­­ságtól, mind a Budapesti Iz­­raelita Hitközségtől. — Elnök úr, — fordult a most megválasztott dr. Seifert Gézához, — jól ismeri a mi kí­vánságainkat, hiszen a mienk­hez hasonló környezetből szár­­mazik, nem kétséges, hogy méltányolja majd a mi kíván­­ságunkat. Hiszen a zsidó köz­­életben eltöltött sok évtizedes működésével bebizonyította már, hogy minden jogos or­­todox kérést teljesít. Most, a pesti ortodoxia nevében arra kérem csak, hogy ezt a jóin­­dulatát továbbra is tartsa fenn részünkre. Viszonzásul meg­­ígérjük, hogy mint eddig, lo­­jálisan, testvériesen fogunk együttműködni a Budapesti Izraelita Hitközséggel, a ma­­gunk területén ápolva tovább zsidó tradícióinkat. Az Ortodox Tagozat elöljá­­rósága, választmánya és az egész budapesti ortodox zsi­­dóság nevében Mandula Sán­­dor alelnök üdvözölte az új­­onnan megválasztott elnököt és vezetőségi tagokat, vala­­mint az elöljáróságot és a vá­­lasztmányt. — Dr. Seifert Géza nem új ember a BIH vezetői között — állapította meg — több év­­tizede nagy körültekintéssel, tudással, hű zsidó szívvel irá­­nyította a szertartási osztályt, majd mint elnökhelyettesnek nagy része volt abban, hogy a hitközség nehéz időkben és helyzetekben teljesíteni tud­­ta feladatát. Jelentős része volt abban is, hogy az Orto­­dox Tagozat a legnagyobb megértésben zavartalanul folytathatta vallási és világi teendőit. Beszéde végén Isten áldását kérte az új vezetőség működésére. Az elöljáróság új tagjai kö­­zül elsőnek dr. Aczél Jenő köz­r­ponti elöljáró emelkedett szó­­lásra. Hangsúlyozta annak a szükségességét, hogy — mint az elnöki székfoglaló beszéd is kifejtette — a hitközségben békesség, harmónia legyen. — A zsidó közéletben való részvétel — szögezte le — csak békességben lehet eredményes. A most megválasztott elnök személye, származása, közéle­­ti működése mind biztosíték arra, hogy megteremtse az al­­kotó munka békés légkörét és a hitközségi közéletet a töm­e­­gek részére vonzóbbá tegye és bevonjon olyanokat is, akik ettől távol maradtak. Somogyi Sándor, központi elöljáró nemcsak a Bethlen téri körzet, hanem valamennyi körzet nevében üdvözölte az új elnököt és kívánt működé­­séhez sok szerencsét. — Öntől várjuk elnök úr — mondotta —, hogy a magyar zsidóság tízezreinek hitét visz­­szaadja abban, hogy támaszt és segítséget talál a vezető­­ségben. Önre vár az a feladat is, hogy erős kézzel kormá­­nyozza a magyar zsidóság vi­­haros vizeken hányódó hajó­­ját, s a béke csendes révébe juttassa. Elnök úrra vár, hogy a vezetőség megtalálja az er­­kölcsi felemelkedés útját is. Tudom, nem könnyű felada­­tok, de azt is tudom, hogy ne­­héz feladata végrehajtásában még egy elnök sem támasz­­kodhatott annyira a budapesti zsidóság egyhangú szeretetére. A nagyhatású felszólalások­­ért dr. Seifert Géza elnök mondott hálás köszönetet. Re­­ményét fejezte ki, hogy az új elöljáróság, melynek tagjai kapcsolatban vannak a zsidó tömegekkel, nagy segítséget adnak a következő idők ne­­héz munkájához. A magyar zsidóság új élete Mártírjaink emléke figyelmeztet . Nem feledkezhetünk meg soha a nácizmus idején em­­bertelenül elpusztított mártír­­jaink ellátatlan hozzátarto­­zóinak támogatásáról. Erre fi­­gyelmeztet bennünket mártír­­jaink emléke és végakarata. A gázkamrákba és a vesztő­­helyekre hurcolt mártírjaink utolsó akaratát végre akar­­juk és végre fogjuk hajtani. — Tovább akarjuk folytatni kulturális munkánkat is. Ez alatt tulajdonképpen a vallás­­kulturális munkát értem. Olyan rendezvényeket kívá­­nunk tartani, amelyek a val­­láskulturális igényeket kielé­­gítik. Nem akarunk az állami színházakkal és koncertiro­­dákkal konkurálni. Úgy gon­­dolom, hogy ez nekünk nem feladatunk, a mi feladatunk körébe a zsidó valláskultúra tartozik. — Külföldi zsidó testvé­­reinkkel fennálló kapcsola­­tainkat fejleszteni és fokozni kívánjuk. Ez a kérdés azon­­ban inkább a MIOK keretébe tartozik. Ezért ezzel a kérdés­­sel ehelyütt bővebben foglal­­kozni nem kívánok. Annyit azonban mégis meg­jegyzek, hogy e kapcsolatokat minden­­kor a felekezetpolitikai és gazdasági realitás keretén be­­lül kell fenntartani.­­ E kérdés kapcsán nem mulaszthatom el ehelyütt sem, hogy hálás köszönetemet fe­­jezzem ki a budapesti és a ma­­gyar zsidóság nevében dr. Er­­win Haymann-nak, a Societé de Secours et d'Entr’Aide el­­nökének és dr. Borsa Mihály­ Jotgh­va a Budapesti Izraelita Községkerület Képviselőtestületének 1966. február 6-án, vasárnap délelőtt 72 11 órakor a Budapesti Izraelita Hitközség központi épületének dísztermében (Budapest, VII. Síp u. 12. II. 33.) megtartandó választó közgyűlésére Napirend: 1. a szervezeti szabályzat 39. §. d. (és e.) pontjai alapján a Községkerület elnökének, elnökhelyetteseinek és elöljáróinak választása 2. A szervezeti szabályzat 47. §. 2. pontja értelmében az Orszá­­gos Képviseletbe küldendő tagok megválasztása. 3. Elnöki székfoglaló. 4. Esetleges indítványok. Dr. Harsányi László s. k. községkerületi elnök ! ÚJ ÉLET A vártán (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolatainkat. Országok, népek társadalmi rendszerének különbözősége mellett is a vi­­lág minden táján élő zsidóságnak minden erejét összpontosítania kell a béke megvédé­­séért és a fel-fel törő fasizmus és antiszemi­­tizmus elfojtásáért. ״ Akik a gyülekezet ügyeivel foglalkoznak hűséggel, Isten fogja megadni méltó jutal­­mukat.” Bizalom, szeretet, testvériség hangu­­latában köszöntöttük a megválasztott új ve­zetőséget. Az arcokon mosoly, derű, a jövőbe vetett optimizmus sugárzása látszott. És ez jólesett mindannyiunknak, Így legyen to­­vábbra is. Megértést, testvéri szeretetet vár a gyülekezet és helyébe ad bizalmat és a biza­­lom mellett Istenhez szálló fohászt: legyenek áldottak azok, akik eljöttek az Isten dicsősé­­gét hirdetni Szent eszmék megvalósítására, közösség üdvére, a haza javára, kísérje őket Isten segítsége, találjanak megelégedést és boldogságot céljaik megvalósításában és bol­­dogságot egyéni életükben. Legyen Isten ál­­dása az egész közösségen! 1966. február 1. LAKOSSÁG RÉSZÉRE társasházaknak is központi fűtés és szigetelési munkát végzünk ! ״ UNIVERSAL­­I: Bádogos, szerelő, 1. sz. ן Budapest, VII. Hernád u. 45. I Tel.: 229—603. 223—603. 428—131

Next