Uj Élet, 1966 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1966-02-01 / 3. szám
2 A közgyűlési tudósítás folytatása — Feladatomat szocialista magyar hazám és a zsidóság ügyének szolgálatában fogom mindenkor ellátni. — Megköszönöm az Állami Egyházügyi Hivatalnak, élén Prantner József elnök úrnak, hogy Telepe Sándor csoportvezető úr személyében képviseltette magát a mi mai közgyűlésünkön. — Hálás köszönetemet kell kifejeznem a főtisztelendő Budapesti Rabbiság elnökének és külön-külön minden egyes tagjának azért az osztatlan bizalomért, amelyben engem évtizedes munkám során részesítettek. — Nem vagyok a magyar zsidó közéletben homo novus. Büszke vagyok rá, hogy a budapesti zsidóság e kitüntető bizalmával megtisztelt. A felszabadulás óta működöm intenzíven a magyar zsidó közösségben. Azt hiszem, hogy zsidó közéleti munkásságom a közgyűlés minden tagja előtt nyitott könyv. — Amikor a fasizmus vérzivataros idején csaknem három évig teljesített munkaszolgálatomból megszökve, az ellenállási mozgalomban való részvételem miatt a hírhedt Hain Péter Gestapojának fogságába kerültem, ahonnan Isten kegyelméből valóságos . Az üszkös romok felett meghirdettük és felépítettük a magyar zsidóság új életét. — Megalkottuk az egységes Szervezeti Szabályzatot és ennek keretében a Budapesti Izraelita Hitközség új alapszabályait, melyek már a magyar alkotmány, valamint az Állam és felekezet között létrejött Egyezmény szellemében léptek életbe. A magyar népi demokrácia Alkotmánya és az ן Egyezmény, mely részünkre valóságos vallási és lelkiismereti szabadságot biztosított, már nem afféle „papiros-alkotmány”, mint amilyen a Horthy Magyarországának jogrendszerében helyet foglaló íratlan ״ ezeréves magyar alkotmány” volt. Az 1949-ben hozott első írott magyar Alkotmány valóságosan és ténylegesen — kimondva a vallás szabad gyakorlatának, a lelkiismereti szabadságnak, valamint az Állam és felekezet szétválasztásának alaptörvényi elveit —» szabad lehetőséget nyújtott zsidó életünk akadálytalan folytatásához. — Ez a jog lehetőséget biztosít részünkre vallásunk szabad gyakorlására. De ezen jog keretén belül nekünk magunknak akaratunk és lelkiismeretünk szerint kell gondoskodnunk vallási életünk folytatásáról és vallási igényeink maradéktalan kielégítéséről. — Vallási igényeinket szent Tóránk szelleme, prófétáink csoda folytán megmenekülnöm és a felszabadulást megérnem sikerült, szüleim házában kapott vallásos nevelésem azt az elhatározást érlelte meg bennem, hogy életem hátralevő részét — amelyet Isten külön ajándékának tekintek — a magyar zsidóság ősi tradíciói fenntartásának, a fasizmus elleni küzdelemnek és az emberiség békéjének szolgálatába állítom. — Az elmúlt 21 év sokszor nem könnyű feladat elé állított. A felszabadulás utáni magyar zsidóság újjászervezésére megtartott zeneakadémiai és városi színházi nagygyűléseken — ahol a magyar zsidóság széles tömegeinek nevében felszólalhattam — hitet tettem a magyar zsidóságom mellett. — Ezért dolgoztam 21 éven át és dolgozni szeretnék — ha az Isten ehhez erőt és egészséget ad — zsidó szívem utolsó dobbanásáig. — 21 évvel ezelőtt új életet hirdettünk a fasizmus üszkös romjai felett. Kivettük részünket a fasiszták által lerombolt és a szovjet hősök által felszabadított magyar hazánk újjáépítésében. Kivettük részünket templomaink és intézményeink felépítésében, tanítása, zsidó szívünk és zsidó érzésünk determinálják. — Ehhez képest kellett gondoskodnunk az istentiszteletek megtartásáról, a kaszusz maradéktalan kielégítéséről, a maceszellátás zavartalanságáról, a Talmud Tórák működtetéséről, a Chevra Kadisa fenntartásáról és mindazon szorosan vett vallási és Gemilath Cheszed feladatok ellátásáról, amelyeket szent Tóránk szelleme nekünk, zsidóknak előír. — Büszkék vagyunk arra, hogy a Budapesti Izraelita Hitközség keretén belül működtethetjük a vallási igényt támasztó gyermekeink részére a Zsidógimnáziumot és ellátatlan zsidó gyermekeink gondozására és nevelésére a BIH Fiú- és Leányárvaházát. — Lelkiismeretünket nyugtatja meg az a Gemilath Cheszed munka, amelynek keretén belül tartjuk fenn a Budapesti Izraelita Hitközség szeretetotthonait, annak megemlítésével, hogy népi demokratikus államunk külön hét szeretetotthont tart fenn országunkban, ahol az ott elhelyezetteknek rituális kóser kosztban lehet részük. Lelkiismeretünket nyugtatja meg az a tudat is, hogy naponta 2100 hozzátartozói támasz nélkül maradt, ellátatlan — főként idős és munkaképtelen — zsidó testvérünk ebédeltetéséről gondoskodunknak, a KSZB elnökének, azért a hathatós közreműködésért, amellyel a magyar zsidóság Gemilath Cheszed munkáját támogatják. — A magyar zsidóság árnyalati tagozódását illetően a BIH keretében is szólnom kell az Orthodox Tagozat megbecsüléséről. Az egyesülés óta bebizonyosodott, hogy a budapesti ortodoxia akadálytalanul meg tudja valósítani célkitűzéseit, a vallási igények ortodox árnyalatának maradéktalan kielégítését. Az Ortodox Tagozat és a BIH központja között fennálló viszony jónak mondható és a jövőben arra fogunk törekedni, hogy ezt a jó viszonyt tovább fejlesszük és az ortodoxia ügyével az eddiginél még többet és még — támogatólag —jobban foglalkozzunk. — Tudatában vagyunk annak, hogy az ortodoxia ősi tradícióinknak legmegbízhatóbb hordozója. Az ortodoxiára ezért zsidó tradícióink fenntartása érdekében a legféltőbb gonddal kell őrködnünk. — Holnapután lesz 21 éve annak, hogy a szovjet hadsereg hős katonái a budapesti gettó falait lerombolták és a gettót felszabadították. A gettóba zárt, halálfélelemben élő, az éhségtől és szenvedésektől agyoncsigázott emberek szabadok lettek, a magyar zsidóság felszabadult. A felszabadító Szovjet Hadsereg győzelmes útját tovább folytatta egészen Berlinig, ahol is a Kroll Opera ormára kitűzte a vörös zászlót, miután a fasiszta fenevadat saját odújában semmisítette meg. — A nácizmus szörnyűségeire 21 év távlatából is élénken emlékezünk. Mindazok, akik ennek a kornak szemtanúi voltunk, a fasizmus barbárságait sohasem fogjuk elfelejteni. Kötelességünk, hogy mindezeket tudatosítsuk gyermekeinkben és unokáinkban, akik akkor még nem éltek és ezáltal nemcsak mi, hanem utódaink is a fasizmus elleni kiengesztelhetetlen küzdelem harcosai legyenek. — Mi, akik e közgyűlési terem falai között ülünk, a saját sorsunkon keresztül tapasztaltuk, mit jelentett a fasizmus és a vele járó antiszemitizmus. Mit jelentett a fasizmus jogfosztása, embertelensége, mit jelentett a sárga csillag, a sárga karszalag, ártatlan emberek legyilkolása, megsemmisítése. A 600 000 ártatlanul meggyilkolt magyar zsidó mártírunk emléke iránti örök kegyelet mellett, az átélt borzalmak figyelmeztetnek bennünket és lankadatlan küzdelemre buzdítanak a fasizmus minden megnyilvánulása ellen. — Tudatában vagyunk annak, hogy mit jelent a világ egyes részein még mindig feltörekvő neofasizmus veszélye. Tudatában vagyunk annak is, hogy ez ellen mi, zsidók, egyedül sikeresen a harcot nem vehetjük fel. Ezért emberi érzésünkkel csatlakozunk ahhoz a világ jóakaratú embereiből álló hatalmas békemozgalomhoz, amely céljául tűzte ki a fasizmus teljes megsemmisítése mellett az újabb háború veszélyének elhárítására a teljes leszerelést és az emberiség örök békéjét. Gazdasági kérdések — A vázolt vallási és felekezetpolitikai kérdések mellett szólnom kell még a BIH céljainak megvalósításához szükséges gazdasági kérdésekről. — A gazdasági kérdések kapcsán nem mulaszthatom el, hogy mindenekelőtt hálás köszönetemet fejezzem ki a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak az eddig nyújtott és a jövőben nyújtandó államsegélyért. Kérem a közgyűlésünkön jelenlévő Telepe Sándor csoportvezető urat, szíveskedjék Prantner Józsefnek, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének az államsegély nyújtásáért a közgyűlés hálás köszönetét tolmácsolni. Szíveskedjék tolmácsolni elnök úrnak azt az óhajunkat is, hogy a magyar zsidóság, mint felekezet, államunkkal fenntartott eddigi jó viszonyát ápolni és fejleszteni kívánja. — Egyebekben a közgyűlés tagjai ismerik a legutóbbi költségvetést és zárszámadást. A legutóbbi évek zárszámadá-sai — amelyek tényszámokat tartalmaznak — jelentős deficitet mutatnak. Az ilyen deficites zárszámadások melletti helyzet a jövőben aligha lesz fenntartható, mert — úgy hiszem — nem szorul bővebb megindokolásra az a megállapítás, hogy állandó deficites zárszámadás mellett a hitközségi célokat szolgáló feladatok gazdasági fedezet hiányában nem valósíthatók meg. — Az új vezetőség ezért nem könnyű feladatok előtt áll. Gondoskodnia kell a hitközség gazdasági struktúrájának teljes átszervezéséről, a kiadások csökkentéséről, és a megtakarítások szigorú keresztülviteléről. A kiadások csökkentésének és a megtakarítások keresztülvitelének elsősorban dologi vonalon kell megtörténnie. Egyébként az átszervezések és kiadások csökkentésének vonalán vigyáznunk kell, hogy a hitközség dolgozóit igazságtalan hátrány ne érje. — A szükséges átszervezések és megtakarítások mellett gondoskodnunk kell a bevételek megfelelő emelkedéséről is. — Meg kell mondanom, hogy az utolsó években a budapesti zsidóság áldozatvállalása csökkent. Ezt a csökkentést — nézetem szerint — a vezetőség iránti bizalom teljes helyreállításával lehet megszüntetni, majd továbbmenően emelkedését elérni. — Célom ezért a vezetésnek szélesebb alapokra való fektetése és ebben erősen támaszkodni kívánok a most megválasztott elöljáróságra. Ez az elöljáróság — amint Önök a megválasztottak neveiből láthatják — a körzetek vezetőiből és a zsidó közélet régi, kipróbált munkásaiból áll, akik egyrészt jól ismerik a felekezeti közélet problémáit, másrészt a körzet széles tömegeivel állandó kapcsolatban vannak. E munkában egyébként erősen számítok a főtisztelendő Budapesti Rabbiság tagjaira, akiknek bölcs tanácsait és segítségét kérem. — Elgondolásaim közé tartozik egy független gazdasági bizottság felállítása is, mely bizottság tagjai, külön gazdasági szakismeretükkel, az elöljáróság segítségére álljanak. — Törekedni fogok arra, hogy ilyen és más — szélesebb körben tárgyalás alá veendő — elgondolásokkal a vezetőség iránti bizalmat megszilárdítsam. — A zsidó közélet problémáinak ismeretében, meg vagyok győződve arról, hogy sok Az új vezeti A nagy tapssal fogadott elnöki székfoglaló után Telepe Sándor, az Állami Egyházügyi Hivatal csoportvezetője emelkedett szólásra és Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének, valamint a Hivatal munkatársainak üdvözletét tolmácsolta. Dr. Benoschofsky Imre országos vezető főrabbi-helyettes áldással köszöntötte az új elnököt. — Új elnökünk kedvező kilátással kezdi működését — állapította meg, — mert a békesség jegyében vág neki az útnak, s működését előlegezett bizalom övezi, mely a hitközség lelki és anyagi egyensúlyának egyként a legelső biztosítéka. Mit várunk mi az új elnöktől? — tette fel a kérdést. — Elsősorban, hogy a zsidó hitet valamennyiük segítségével óvja, védje, teljessé tegye. Másodszor, de nem másodjára, a népi demokrácia, a szocializmus megbecsülésének következetességét, a béke eszméjének szolgálatát. Ennek a béke jegyében induló vezetőségnek felajánljuk bizalmunkat, nemcsak a rabbiság, de híveink nevében is. A vezető főrabbi-helyettes kan voltak olyanok, akik a zsidó közösségi áldozatvállalásukat a vezetőség iránti bizalmatlanság miatt tagadták meg. Hiszem és remélem, hogy ha sikerülni fog a vezetőség iránti teljes bizalmat megszilárdítani, a vallásukhoz ragaszkodó — akárcsak évente egyszer mázkkra járó — zsidó ember nem fogja megtagadni a Szentírásunkban írt sékel és törvmó szellemét és hallgatva zsidó szívének sugallatára, az ősi zsidó tradíciók szerinti, a felekezeti közösség fenntartásához szükséges áldozatvállalás elől nem fog elzárkózni. — Az új vezetőségnek minden igyekezetével azon kell lenni, hogy a központi és körzeti vezetőség kapcsolatát szorosabbá tegye, a körzeteknek a vallási igényt támasztó tagjaival a kapcsolatát megerősítse, hogy ezáltal a vezetőség iránti bizalmi légkör megteremtésével az áldozatvállalás megfelelő emelkedését elérhesse. — Nehéz, de reményteljes feladatok előtt állunk. A reményt a feladatok sikeres megvalósításáért az a zsidó egység és felekezeti békeakarat adja meg, amely a most lefolyt választások során megnyilvánult. Békével és egységgel a legnehezebb feladatokat is meg lehet valósítani, örömmel kell megállapítanom, hogy a szoros egységbe tömörült budapesti vallásos zsidóság megtalálta önmagát a megoldandó feladatokhoz való helyes hozzáállásával, a békével és az egységgel. Mintha megelevenedtek volna a Szénírásban nemrég olvasott József szavai: ״ Esz áháj ónauchi mövákés” ״ a testvéreimet keresem”. A nehéz, de reményteljes problémák megoldáséhoz úgy látom a budapesti zsidóság a hitközségi célok megvalósítása érdekében helyesen áll hozzá, testvéri szeretettel, egymás iránti megbecsüléssel és hűséggel. Helyesen egyezteti össze magyarságát és zsidóságát, amit ta- lán úgy jellemezhetnék, hogy hűség szocialista hazánkhoz és hűség zsidóságunkhoz. — A magyar zsidóság e helyes tézisének felállítása mellett a felekezeti békesség egysége nevében — hiszem és remélem — sikerrel fogja megoldani összes célkitűzéseit. — Ehhez a munkánkhoz kérem a közgyűlés segítségét, hogy együtt és közösen, zsidó szívvel és egységes akarattal valósíthassuk meg szent Tóránk szellemén alapuló ősi zsidó tradíciónkat. — Közös munkánkhoz sok sikert kívánok és céljaink megvalósulásához Isten áldását kérem! Még feladatai fogadalmi imádsággal fejezte be felszólalását: — Add, hogy a közösség érdekét mindig a magaménak elébe tegyem, add, hogy a hitközség törvényeit, szabályait megtartsam és megtarthassam. Add, hogy a zsidó hitet, vallást, szent hagyományait és szokásait tiszteletben tarthassam, a közösség rendjét és jó békességét megőrizhessem, hűségben, szent szellemi örökségünkhöz és hűségben a Magyar Népköztársasághoz. — A Budapesti Izraelita Hitközség Ortodox Tagozatának Rabbisága nevében Weisz Márton, főrabbi köszöntötte az új vezetőséget. — A budapesti ortodoxiának — állapította meg — csak egy kívánsága van, vallásos életének folytatása. Mi csendben, békében akarunk élni, vallási szabályainkat megtartani. Elmondotta, hogy eddig semmilyen vitás kérdés nem merült fel, mert minden támogatást megkaptak békés vallási életük folytatásához, mind a Magyar Népköztásaságtól, mind a Budapesti Izraelita Hitközségtől. — Elnök úr, — fordult a most megválasztott dr. Seifert Gézához, — jól ismeri a mi kívánságainkat, hiszen a mienkhez hasonló környezetből származik, nem kétséges, hogy méltányolja majd a mi kívánságunkat. Hiszen a zsidó közéletben eltöltött sok évtizedes működésével bebizonyította már, hogy minden jogos ortodox kérést teljesít. Most, a pesti ortodoxia nevében arra kérem csak, hogy ezt a jóindulatát továbbra is tartsa fenn részünkre. Viszonzásul megígérjük, hogy mint eddig, lojálisan, testvériesen fogunk együttműködni a Budapesti Izraelita Hitközséggel, a magunk területén ápolva tovább zsidó tradícióinkat. Az Ortodox Tagozat elöljárósága, választmánya és az egész budapesti ortodox zsidóság nevében Mandula Sándor alelnök üdvözölte az újonnan megválasztott elnököt és vezetőségi tagokat, valamint az elöljáróságot és a választmányt. — Dr. Seifert Géza nem új ember a BIH vezetői között — állapította meg — több évtizede nagy körültekintéssel, tudással, hű zsidó szívvel irányította a szertartási osztályt, majd mint elnökhelyettesnek nagy része volt abban, hogy a hitközség nehéz időkben és helyzetekben teljesíteni tudta feladatát. Jelentős része volt abban is, hogy az Ortodox Tagozat a legnagyobb megértésben zavartalanul folytathatta vallási és világi teendőit. Beszéde végén Isten áldását kérte az új vezetőség működésére. Az elöljáróság új tagjai közül elsőnek dr. Aczél Jenő közrponti elöljáró emelkedett szólásra. Hangsúlyozta annak a szükségességét, hogy — mint az elnöki székfoglaló beszéd is kifejtette — a hitközségben békesség, harmónia legyen. — A zsidó közéletben való részvétel — szögezte le — csak békességben lehet eredményes. A most megválasztott elnök személye, származása, közéleti működése mind biztosíték arra, hogy megteremtse az alkotó munka békés légkörét és a hitközségi közéletet a tömegek részére vonzóbbá tegye és bevonjon olyanokat is, akik ettől távol maradtak. Somogyi Sándor, központi elöljáró nemcsak a Bethlen téri körzet, hanem valamennyi körzet nevében üdvözölte az új elnököt és kívánt működéséhez sok szerencsét. — Öntől várjuk elnök úr — mondotta —, hogy a magyar zsidóság tízezreinek hitét viszszaadja abban, hogy támaszt és segítséget talál a vezetőségben. Önre vár az a feladat is, hogy erős kézzel kormányozza a magyar zsidóság viharos vizeken hányódó hajóját, s a béke csendes révébe juttassa. Elnök úrra vár, hogy a vezetőség megtalálja az erkölcsi felemelkedés útját is. Tudom, nem könnyű feladatok, de azt is tudom, hogy nehéz feladata végrehajtásában még egy elnök sem támaszkodhatott annyira a budapesti zsidóság egyhangú szeretetére. A nagyhatású felszólalásokért dr. Seifert Géza elnök mondott hálás köszönetet. Reményét fejezte ki, hogy az új elöljáróság, melynek tagjai kapcsolatban vannak a zsidó tömegekkel, nagy segítséget adnak a következő idők nehéz munkájához. A magyar zsidóság új élete Mártírjaink emléke figyelmeztet . Nem feledkezhetünk meg soha a nácizmus idején embertelenül elpusztított mártírjaink ellátatlan hozzátartozóinak támogatásáról. Erre figyelmeztet bennünket mártírjaink emléke és végakarata. A gázkamrákba és a vesztőhelyekre hurcolt mártírjaink utolsó akaratát végre akarjuk és végre fogjuk hajtani. — Tovább akarjuk folytatni kulturális munkánkat is. Ez alatt tulajdonképpen a valláskulturális munkát értem. Olyan rendezvényeket kívánunk tartani, amelyek a valláskulturális igényeket kielégítik. Nem akarunk az állami színházakkal és koncertirodákkal konkurálni. Úgy gondolom, hogy ez nekünk nem feladatunk, a mi feladatunk körébe a zsidó valláskultúra tartozik. — Külföldi zsidó testvéreinkkel fennálló kapcsolatainkat fejleszteni és fokozni kívánjuk. Ez a kérdés azonban inkább a MIOK keretébe tartozik. Ezért ezzel a kérdéssel ehelyütt bővebben foglalkozni nem kívánok. Annyit azonban mégis megjegyzek, hogy e kapcsolatokat mindenkor a felekezetpolitikai és gazdasági realitás keretén belül kell fenntartani. E kérdés kapcsán nem mulaszthatom el ehelyütt sem, hogy hálás köszönetemet fejezzem ki a budapesti és a magyar zsidóság nevében dr. Erwin Haymann-nak, a Societé de Secours et d'Entr’Aide elnökének és dr. Borsa Mihály Jotghva a Budapesti Izraelita Községkerület Képviselőtestületének 1966. február 6-án, vasárnap délelőtt 72 11 órakor a Budapesti Izraelita Hitközség központi épületének dísztermében (Budapest, VII. Síp u. 12. II. 33.) megtartandó választó közgyűlésére Napirend: 1. a szervezeti szabályzat 39. §. d. (és e.) pontjai alapján a Községkerület elnökének, elnökhelyetteseinek és elöljáróinak választása 2. A szervezeti szabályzat 47. §. 2. pontja értelmében az Országos Képviseletbe küldendő tagok megválasztása. 3. Elnöki székfoglaló. 4. Esetleges indítványok. Dr. Harsányi László s. k. községkerületi elnök ! ÚJ ÉLET A vártán (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolatainkat. Országok, népek társadalmi rendszerének különbözősége mellett is a világ minden táján élő zsidóságnak minden erejét összpontosítania kell a béke megvédéséért és a fel-fel törő fasizmus és antiszemitizmus elfojtásáért. ״ Akik a gyülekezet ügyeivel foglalkoznak hűséggel, Isten fogja megadni méltó jutalmukat.” Bizalom, szeretet, testvériség hangulatában köszöntöttük a megválasztott új vezetőséget. Az arcokon mosoly, derű, a jövőbe vetett optimizmus sugárzása látszott. És ez jólesett mindannyiunknak, Így legyen továbbra is. Megértést, testvéri szeretetet vár a gyülekezet és helyébe ad bizalmat és a bizalom mellett Istenhez szálló fohászt: legyenek áldottak azok, akik eljöttek az Isten dicsőségét hirdetni Szent eszmék megvalósítására, közösség üdvére, a haza javára, kísérje őket Isten segítsége, találjanak megelégedést és boldogságot céljaik megvalósításában és boldogságot egyéni életükben. Legyen Isten áldása az egész közösségen! 1966. február 1. LAKOSSÁG RÉSZÉRE társasházaknak is központi fűtés és szigetelési munkát végzünk ! ״ UNIVERSALI: Bádogos, szerelő, 1. sz. ן Budapest, VII. Hernád u. 45. I Tel.: 229—603. 223—603. 428—131