Uj Élet, 1966 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1966-05-15 / 10. szám

1966. május 15. AZ ÜGYNÖK HÁLÁJA Amikor a Los Angeles-i Szörényi Éva esten a budapesti Nemzeti Színház volt népsze­­rű tagja, ״ Az ember tragediá­­■ja” egykori Évája Tollas Tibor deportáló csendőrtiszt, gettó­­parancsnok ellenforradalmi versét szavalta, az alkalmi színház zsidó vallású látogatói­­közül többen, de a jóérzésű más­­vallásúak közül is számosan, felháborodásukban elhagyták a színház nézőterét. A Szöré­­nyi Éva estet egyébként az úgynevezett „Szabadságharco­­sok” javára rendezték, akik féktelenül uszítanak a szocia­­lizmust építő Magyarország el­­len, nem is annnyira meggyő­­ződésből, mint inkább üzlet­­ből. Innen-onnan ugyanis tá­­mogatást élveznek, így pél­­dául Bolya Zoltán Los An­­geles-i magyar kereskedőtől is, aki újabban előadásokat rendez. Így jutottak a fajgyű­­lölő és ellenforradalmár „sza­­badságharcosok” a Bolya— Szörényi est jövedelméhez. Tollas Tibor elhangzott di­­lettáns költeménye „méltó” egy olyan emberhez, aki nyolcvan szerencsétlen bereg­­szászi zsidót zsúfoltatott ösz­­sze egy-egy Auschwitzba in­­duló marhavagonba. (Tollas népellenes bűncselekményeiről egyébként Lévai Jenő részle­­tesen beszámolt az Új Élet has­sábjain.) Nem csoda, hogy még elő­­adás közben többen tiltakoz­­tak a nézők közül Szörényi Évánál a Tollas Tibor-vers miatt. Jelen voltam Los Angeles­­ben Bólya Zoltán Szörényi Éva-estjén, tanúja voltam ezeknt a tiltakozásoknak. Az „ügynök” azzal érvelt, hogy nem tudott Tollas viselt dolgairól. Az ügynök? Igen, Szörényi Éva most ügynök Los Angelesben és ezt röpcé­­dulákon hirdette előadás előtt. Megvásároltam a műsort amelyben mellékletként ilyen röpcédulát találtam. Ezen a Csongor és Tünde volt Tün­­déje, sok nagy siker részese, számtalan magyar film fősze­­relője bejelentette, hogy ingat­­lanügynöki irodáját megnyi­­totta, és házak, telkek vételét­­eladását intézi. A cédula és egy California­ újságban is megjelent hirdetés aláírása: 5.Szörényi Éva, örményi Ist­­vánné”. Az előadáson egyébként Szörényi először Petőfi és Ady verset szavalt, azután következett a Tollas Tibor vers, majd egy másik szélső­­jobboldali költőcske uszító­­, költeménye”. Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy Szörényi Éva az est után­­, amelynek második részében egyébként kitűnően eljátszotta három klasszikus darab egy-egy jelenetét (Ma­dách, Dumas, Shakespeare), a tiltakozások hatása alatt bo­­csánatkérő levelet írt egyik is­­merősének. A színésznő írásá­­ban is azt állította, hogy fo­­galma sem volt Tollas Tibor előéletéről. Azt viszont tudta, hogy kikből áll a­­szabadság­­harcosok״’ zöme, hiszen olvasta förmedvényeiket, amelyek ugyanabban a lapban jelen­­tek meg, ahol az est és az in­gatlaniroda hirdetése. Azonkí­­vül olvasta, betanulta és el­­mondta az uszító verseket És álljon itt egy mondat a Kaliforniai Magyarság című lap méltatásából: „Szörényi Éva művészetének zenitjén áll”. Az ingatlanügynök évi egy-két estén — hiszen a kö­­zönség hiánya miatt többször nem léphet fel —, valóban tel­­jes illúziót kelt, amikor Sha­­kespeare vagy Madách mon­­datait tolmácsolja, de nem ak­kor, amikor a gettóparancsnok és más ellenforradalmárok tá­­kolmányát szavalja. Befejezésül vissza kell térni cikkünk címére. Szörényi Éva nehéz vizsgát tett le, mert Ka­­liforniában az olaj- és egyéb ásványtartalmú talaj miatt az ingatlanügynököknek geoló­­giából is diplomát kell szerez­­niük. Valószínűleg remekül fog házakat, ingatlanokat, tel­keket venni, eladni. Az is valószínű, hogy hálás lesz mindazoknak, akik ügyfelet küldenek neki Ventura Bou­­levard-i ügynöki irodájába. Los Angelesben ingatlanfor­­galmi vonalon tehát hálás lesz üzletszerzőinek. De az ügynök hálája elmaradt a budapesti Nemzeti Színház és mindazok irányában, akik tehetségét csi­­szólták és karrierjét elősegí­­tették. Palásti László ÉRTESÍTÉS Tisztelettel értesítem Los Angeles és környékén élő kedves honfitársaimat, hogy INGATLANFORGALMI IRODÁMAT SORENY & WELLS NÉVEN MEGNYITOTTAM A 16033 VENTURA BLVD. ENCINOBAN. — TEL.: 783-8370 LAKÓHÁZAK — BÉRHÁZAK — TELKEK — FÖLDEK vétele és eladása esetén örömmel állok a magyarság rendelkezésére Tisztelettel, SZÖRÉNYI ÉVA Örményi Istvánná A Zsidó Múzeum felhívása A Zsidó Múzeum, miután összegyűjtötte a vidékről deportáltak német tábo­­rokban töltött életére vo­­natkozó visszaemlékezése­­it, a budapesti zsidók visszaemlékezéseinek gyűj­­tését határozta el. Felkér­­jük ezért azokat a buda­­pesti zsidókat, akiket a né­­met megszállás alatt vala­­melyik német hatósághoz (pl. Majestic hotel), vagy valamelyik internáló tá­borba (Pl. toloncház, Rökk Szilárd utcai kisegítő to­­loncház, Tsuk telep, Maut­­ner telep, Horthy-liget, Ki­­rályerdő, Hermina-major), vagy valamelyik nyilas­­lázba hurcoltak, hogy er­­re vonatkozó visszaemléke­­zéseit — lehetőleg részle­­tesen —, és lehetőleg az időpontok megjelölésével írja meg és nevének és lak­­címének feltüntetése mel­­lett küldje el a Múzeum irodájába. (Budapest VII. Síp utca 12.) Templomi festett üvegablakok ólomfoglalatú üvegezések készítése és javítása Üvegesek KTSZ üvegfestő részlege Budapest. Vál., Baross u. 59■ Telefon: 143—354. AJELET Műszaki tömítés, lakatos és fatömegcikk KTSZ Budapest, Xvi. Huba u. 24 Telefon: 408—742. Gyárt: műszaki és autótömíté­­seket mezőgazdasági és kere­­tészeti öntözőberendezéseket, víz-gőz armatúrákat. A BUDAPESTI IZRAELITA HITKÖZSÉG ELNÖKE M­eghívó a Budapesti Izraelita Hitközség Képviselőtestületének 1966. évi június hó 5-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Hitközség Székházában, (Budapest, VII., Síp utca 12., II. emelet, díszterem) tar­­tandó évi rendes közgyűlésére a képviselőtestületi tagokat tisztelettel meghívom. Napirendi 1. Elnöki megnyitó. 2. Az 1965. évi zárszámadás és vagyonmérleg előterjesztése a Számvevőszék és a Számvizsgáló Bizottság jelentésével együtt, határozathozatal azok el­­fogadása és a felmentvény megadása tárgyában. 3. Az 1966. évi költségvetés megállapítása. 4. Héttagú Számvizsgáló Bizottság választása. 5. Esetleges indítványok. Dr. Seifert Géza s. k. elnök Budapest, 1966. május 10. ti az előfizetéses LOTTG szelvén­y szelvényt־ 1-szer tölt ki,1 hónapig játszik vele Felté­ge résztvesz a havi jutalomsorsoláson! 1 ­l Világhíradó HAMBURGBAN májusban felavatják az 1964 vége óta épülő Német Zsidók Történel­­mi Intézetét. Ez független tu­­dományos kutató intézet ugyan, de szorosan együtt dol­­gozik a hamburgi egyetem­­mel. Az intézetet dr. Heinz Moshe Graupe, ez a berlini származású tudós vezeti, aki Haifából került át az Intézet vezetésére. * TíZ évig vezette a Jewish­ Chronicle-t a március 11-én meghalt Ivan M. Greenberg. Előtte édesapja Leopold J. Greenberg, azt­ követően pedig Jacob Morris Rich, aki most a Délafrikai Zsidók Képviseleté­­nek egyik vezetője, irányította a lapot. * Friderika Zweig, Stefan Zweig első felesége, Spiegelun­­gen des Lebens címen megír­­ta emlékiratait. Az asszony most töltötte be nyolcvanadik életévét. ♦ LENINGRÁDBAN az irodal­­mi újság közzétette Sólem Álé­­chem ismeretlen elbeszéléseit, Menachem Mendel levelei a feleségéhez címmel. * MARLEnE DIETRICH Izra­­elben. A világhírű antifasiszta német filmszínésznő, Marlene Dietrich az elmúlt hetekben Izraelben vendégszerepelt. Ez alkalomból látogatást tett Je­­ruzsálemben és az Emléke­­zés Sátrában megkoszorúzta a haláltáborok áldozatainak hamvait. * A ZÜRICHI IZRAELITA HITKÖZSÉG könyvtárának keretében kiállítás nyílt meg a zsidó művészeti kiadványok­­ból. Sok ilyen kiadvány mu­­tatja be a nézőknek a kelet­­európai zsidóság művészetét Az év elején Baselban meg­­alakult a Svájci Zsidó Mú­­zeumbarátok egyesülete, amely azt a feladatot vállalata, hogy összegyűjti és megőrzi Svájc zsidó kulturális emlékeit. Az egyesület munkája eredmé­­nyeképpen májusban már megnyílik Baselban egy kis zsidó múzeum, melynek ve­­zetőjévé dr. Werner Mayer professzort választották. DR. J. L. BATO, az ismert történész, aki Magyarorszá­­gon született és jelenleg főleg Izraelben és Nyugat-Németor­­szágban adja ki műveit, most ünnepelte meg nyolcvanadik születésnapját. Jelenleg a bé­­csi zsidók történetéről szóló munkájának befejezésén dol­­gozik és részt vesz a Cecil Roth főszerkesztésével készülő, új Zsidó Enciklopédia előkészítő munkálataiban . RÉSZLETEK J. S. BACH: Máté Passio... bár Memento. Magyar rövidfilm Rendező: Czigány Tamás Operatőr: Surányi Antal Közreműködik: Dene József, Melis György, Réti József Egy műsorban a Szisztéma c. angol filmmel Bemutató: május 26. A magyar zsidó katasztrófa R. L. Braham: The Hungarian Jewish Catastrophe Az Új Élet, közvetlenül a mű kiadása után ־ rövidesen megemlékezett a ״ The Hun­­garian Jewish Catastrophe ’ című könyv megjelenéséről. A mű jelentősége azonban megkívánja, hogy részlete­­sebben is megismerkedjünk vele. A könyv teljes címe: The Hungarian Jewish Catastro­­phe — A Selected and Anno­­tated Bibliography — Magyar Zsidó Katasztrófa — váloga­­tott és jegyzetekkel ellátott bibliográfiája (New York 1962. A kötet tehát a magyar­­országi zsidóság tragédiájáról szóló legfontosabb művek lis­­táját tartalmazza. Szerkesztő­­je ugyanaz a R. L. Braham, akinek két kötetes forrásmun­­kája, amelyben a magyaror­­szági zsidóságról szóló német dokumentumokat jelentette meg, a legfontosabb és legje­­lentősebb a hasonló kiadvá­­nyok között. Ez a bibliográfia is fontos munka. És nemcsak azért, mert — amint alcímében ígé­­ri —, valóban közli a nácik okozta magyar-zsidó tragé­­diáról szóló legfontosabb ön­­álló művek és tanulmányok jegyzetekkel ellátott jegyzé­­két, hanem azért is, mert a könyveket olyan világos és jól áttekinthető csoportosítás­­ban publikálja, hogy ez a bib­­liográfia még azok számára is érdekes, akik egyébként nem szoktak hasonló művek forgatásához. A munka külön érdeme, a bevezetésként közölt történeti összefoglalás. Ez a bevezetés mindössze néhány oldal, de ezen a néhány oldalon, vilá­­gosan, tömören benne van a magyar zsidóság egész ka­­tasztrófája. A bevezetés igen fontos része a statisztikai adatok közzététele. A magya­­rul nem beszélő olvasókkal megismerteti mindazokat az adatokat, amelyek a náci ka­­tasztrófa és a megmaradt ma­­radék magyar zsidóság lét­­számát meghatározzák. Köz­­li ugyanis a magyar zsidóság összlétszámát a fokozott üldö­­zés megkezdésének idején, közli azoknak a számát, akik a német megszállás időpont­­jáig pusztultak el — például munkaszolgálatosként, végül pedig a deportálás során elpusztították összlétszámát. Amikor pedig a német meg­­szállás rövid, összefoglaló tör­­ténetét vázolja, ismét találko­­zunk néhány fontos szám­­adattal: a már eddig megje­­lentetett dokumentumok alap­­ján a szerkesztő összeállításá­­ban megtaláljuk, hogy Ma­­gyarország egyes területrészei­­ről — például a Dunántúlról —, mikor és hány zsidót de­­portáltak. Közöljük e statisztikák vég­­eredményét: a magyar zsidó­­ság fasizmus alatti vesztesége 564 507 személy, közülük 501 500 a német megszállás időpontjától pusztult el. A munka bibliográfiai része öt fejezetben 780 adatot tar­­talmaz. Ismételjük, a munka külön érdeme, a világos és könnyen áttekinthető felosz­tás, amelybe a könyvek szer­­zőjét, címét és néhány fontos adatát csoportosítja. Az öt fe­­jezet címe: az előzmények —­ a tragédia háttere — a jog­­fosztás — a katasztrófa — a háború után. Minden fejezet alfejezetekre oszlik, külön felsorakoztatva a zsidó és nem zsidó szerzőket, a pozi­­tív és negatív állásfoglalású munkákat. A második, a ka­­tasztrófa hátterével foglalkozó fejezet például külön közli a magyar, külön a német szer­­zőknek a háború folyamán megjelent, a magyarországi „zsidókérdésről” szóló anti­­szemita műveit, külön cso­­portban azokat a haladó szel­­lemű munkákat, amelyeknek nagy része már a felszabadu­­lás után jelent meg és a kér­­dést jó hozzáállással tárgyalja. Igen érdekes a harmadik fe­­jezet, amely azokat a műve­­ket tartalmazza, amelyek a magyar zsidóság állampolgári jogainak megfosztásáról, azaz az ún. zsidótörvényekről szólnak. Ezen belül, külön­­külön sorolja fel azokat a műveket, amelyek az első, a második és a harmadik zsidó­­törvény meghozatalának kö­­rülményeiről szólnak, majd azokat a műveket, amelyek a törvények parlamenti vitáiról szólnak, a vita során elhang­­zott és nyomtatásban megje­­lent beszédeket, majd a zsidó­­ellenes törvényhozásra való reagálást, éspedig ismét külön a zsidó és zsidóellenes reagá­­lást. A legnagyobb fejezet magá­­ról a tragédiáról szóló mun­­kák felsorolása. A művek csoportosítása a fejezetben is figyelemre méltó. Az utols­ó fejezet adatai, a béketárgyalásokról, a háborús bűnösök pereiről szóló mun­­kák listája, majd a nyugaton ma megjelenő magyar nyelvű nyilas kiadványok felsorolása. A munka bevezetésének vé­­gén a szerkesztő köszönetet mond mindazoknak az intéz­­ményeknek és egyeseknek, amelyek és akik könyve szer­­kesztését és kiadását elősegí­­tették. A köszönet legvégén pedig szerényen ez a mondat áll, hogy, ha a kiadványban hiba van, az nem a munka­­társak, hanem a szerkesztő hi­­bája egyedül. ״ Hálás lennék — írja —, ha e hibákra fel­­hívnák a figyelmemet”. Engedje meg a szerkesztő, hogy műve egy hibájára va­­lóban rámutassunk. Szóltunk arról, hogy egyen­­ként tárgyalja az első, a má­­sodik és a harmadik zsidótör­­vény meghozataláról szóló ki­­adványokat. A közvélemény valóban három zsidótörvény­­ről szokott beszélni. Volt azonban egy negyedik is, a munkaszolgálatról szóló tör■­vény. És mindaz, ami ennek a törvénynek következménye lett, megérdemelné, hogy ugyanolyan részletességgel szólunk parlamenti tárgya­­lásáról, megszavazásának kö­­rülményeiről, mint a másik háromnál. Dr. Benoschofsky Ilona 3 Exportra dolgozó szövetkezet a lakosság igényeinek szolgálatában! Ílér­­i és női hántások divatos színekben különleges fazonokban és egy órán belül átvehetők. Rendeléseket méret után felvesznek a Minőségi Fehérnemű KTSZ szaküzletei Vill. Vas u. 1. (Rákóczi út sarok) VII. József körút 27.

Next