Új Élet, 1968 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1968-01-01 / 1. szám
A mi kis templomunk Már századfordulókor szűknek bizonyult a fővárossal együtt fejlődő ortodox hitközségnek a régi, patinás ״ Orczy” templom. Az akkori Király utca és Károly körút sarkán elterülő, az Orczyakról elnevezett hatalmas komplexum emeleti helyiségében volt az ortodoxok temploma. A „béke világ”-nak mondott korszak utolsó szakaszában, az első világháborút megelőző esztendőben, 1913-ban avatták az ortodox hitközség Kazinczy utcai új templomát, Budapestnek máig is egyik legszebb zsinagógáját. Eredetileg a frankfurti nagy templom pontos mását kívánták idevarázsolni, de a szűk utca ezt a tervet biztonsági okokból meghiúsította. A monumentálisnak képzelt homlokzati részt szükségszerűen le kellett kurtítani, a bejárati lépcsőzet térségét, az előcsarnok térségének megrövidítésével kellett kialakítani. Az előcsarnok így is méltó maradt a nagy templom előteréhez, amelyet a stílusos kézmosó medence elhelyezése tesz hatásosabbá. A templom tervezőépítésze Löfler Béla közismert építész volt. Mintha az épülő templomot tervező álmaiban azt is megálmodta volna, hogy időbelileg véres, háborús dúlás éveinek nézünk elébe__ Mintha az építész megsejtette volna, hogy veszély leselkedik a templomra és a benne ájtatoskodó hívekre, eszmei „várrendszerrel” vette körül a csöndes áhítat békés birodalmát: iskolák. Tanházak és bibliás életű papi emberek lakásai, valamint a hitközség székháza övezte minden oldalról. A templom imádkozó nagy csarnoka a 121. Zsoltár szellemének megfelelően lefelé lett a bejárattól kezdődően a frigyszekrényig. A Kazinczy utcai templom építésének folyamata is elárulta az ortodoxia intranzigens voltát a hitélet minden terén. A hitközség főrabbija a jóságos, világhírű Reich Koppel volt, a dajjan pedig a lánglelkű Chájjim Szoffernek, Reich Koppel elődjének, az első budapesti ortodox főrabbinak a fia. Ez a rabbi Jakob Scholem bizony egynéhányszor megakasztotta a munkafolyamatot, javítanivaló hibát vélvén felfedezni a hagyomány rovására, a műépítész tervező álmainak elképzelésében. Nemcsak a templom kiképzése, berendezése, kincset érő kegyszertára képezte a Kazinczy templom hírnevének megalapozottságát, de a benne meghonosodott hagyományhűség abszolút tökéletessége, fővárosi ízléssel vegyülve, méltán érdemesítette a templomot világszerte elismerésre, az ott meghonosodott Minhag is ezt sugározta. Szombaton és ünnepnapokon két főistentisztelet volt, mindkét alkalommal zsúfolt padsorok mellett. Ez érthető is, mert nem kisebb kántorok működtek, mint a felejthetetlen Hartmann Dávid, Holczer Lipót. Az ott működött nagy rabbik mind ismertek voltak a zsidóság körében. Reich Koppel előbb királyi tanácsos, majd felsőházi tag, 40 éven át szolgálta szeretett hitközségét. 90. születésnapján a Neue Freie Presse hozta bölcselő nyilatkozatát a magas kor istenadta áldásért. A rabbiság többi tagjai szintén nagyhírű szellemi kapacitások voltak: Susmann Viktor, Steff Jonathan, Welz Izrael és Cross József (aki eredetileg, az akkor még külön autonómiával bíró budai hitközség rabbija lévén, hivatalosan így titulálta magát: „Budapest jobbparti ortodox hitközség főrabbija.”). A 44-es és az azt közvetlenül megelőző borzalmakról külön kell írnunk. A Mindenható végtelen kegyelméből a teljes elpusztításra ítélt szidóság egy része a győzelmes szovjet hadsereg jóvoltából megmenekült. A nácik és nyilasok által belül teljesen lerombolt főtemplomunkat csakhamar régi pompájában, díszében újjáépítettük és azóta is mindmáig a régi megszentelt hagyományok szellemében intaktul végezzük szertartásainkat A felszabadulás óta is hitközségünk múltjához méltó rabbikar, végzi munkáját. A magától érthetően mindennapos nyilvános istentiszteleten kívül intenzíven folyik a Talmud Tóra, kis jesiva és a Sasz Chevra termeiben a hitéleti munka. A Kazinczy utcai templom és a hozzátartozó intézmények a jövőben is maradéktalanul, szilárd hithűséggel szolgálják hagyományos feladatainkat Weisz Márton Írógép javítás KOVÁCS ZOLTÁN VII. Kertész u. 46. Tel.: 428-114 Dr. Csillag Endre halálára Reggelenként, munkába indulás előtt, szokásom gyorsan belenézni az aznapi lapokba. Az utóbbi időben rászoktam arra, hogy ezt a gyors böngészést az utolsó oldallal kezdjem. Mint rendszeresen, úgy a mai napon is, december 2-án, szemem az újság felső szélén levő gyászkeretre mered. HALÁLOZÁS Dr. Csillag Endre, a Parád- Ifürdői Állami Gy.,ürdőkór- I ház igazgatófőorvosa 56 éves |s korában XI. 30-án hirtelen elhunyt Temetése f. hó 3-án du. 13-kor a rákoskeresztúri temetőben lesz (X. ker. Kor- Ima u. 6.). Gyászolja feleségeés fia. Nem akarok hinni szemeimnek, hiszen még nem is olyan régen, rövid pár hónappal ezelőtt, több ízben is, baráti beszélgetést folytattam a Parádfürdői Állami Gyórgyfürdőkórház előtti sétányon az elhunyttal. Beszélgetésünk sokrétű és elmélyült volt. Szóba került — többek között — az ő és az ön nyugdíjazási lehetőségének kérdése, melynek során örömmel vettem tudomásul én a már nyugdíjas közegészségügyi felügyelő, hogy kartársam még jóval az aktív munkavégzés periódusában áll, de... De az igazat megvallva, kissé idősebbnek tűnt fel nekem, mint a tényleges kora volt és panaszait csak a 60 év felé közeledő ember általános panaszainak véltem, bár valami elfáradásnak is mutatkozó, esetleges kóros vonás már mintha akkor is megjelent volna az arcán. Elbeszélgettünk a közös zsidó sors göröngyös útjairól, visszaemlékeztünk az 1944-es év borzalmaira, mártírjainkra, közös szívfájdalmainkra; szó esett napi politikai kérdésekre, kutattuk a közelmúlt eseményeiben is és ugyanakkor egyetértettünk jelenlegi egészségügyi kormányzatunk vonalvitelével, a szocialista államberendezkedés emberi jogosultsága jelenében és jövőjében. Elmélkedtünk az egészségügyi szervezés kérdéseiről, szakszervezeti, szakmapolitikai és egyéb kérdésekről. Sohasem felejtem el, hogy — személyes alapon — milyen őszintén és bájosan invitált meg engem, az idősebbet, hogy vonuljak be hozzá, kórházba, ahol — szerinte megérdemelten — regeneráltassam magam ahhoz, hogy továbbra is szolgálatára állhassak — ha mindjárt csökkentett mértékben is — országunk egészségügyének. Félig-meddig ígéretet is tettem neki erre vonatkozólag; most bevallom — füllentettem, de ha akarnám se tehetnék már eleget a szíves invitálásának... Látom őt, akit betegei és beosztottai egyaránt szerettek és tiszteltek; látom őt, a szakmában tapasztalt idősebb kollégát, aki tekintélyével példás fegyelmet tudott tartani a kórházi gépezet egyenletes működésének vonalán; látom őt most is, amint szabad idejében orvos felesége karjára támaszkodva lassú léptekkel ballag Parádfürdő virágillattól telített sétányain ... Parádfürdő aránylag közel van Salgótarjánhoz s így élt bennem az a titkos remény, hogy egy tavaszi, vagy nyári kiránduláson megint találkozhatunk majd, hogy ismét kicserélhessük gondolatainkat Az általam elképzelt randevú most már elmarad, hiszen a kedves és szimpatikus ember, a derék kolléga most már a parádi sétányok helyett az öröklét útjain ballag egymagában; talán úgy is mondhatjuk: új csillag jelent meg az égen! Dr. Szálkai Géza Az utolsó nyugvóhely SZÁZHARMINC MAGYAR ZSIDÓ MÁRTÍR TEMETÉSE KISMARTONBAN Huszonkét év előtt, mikor gyalogszerrel hajtották az üldözöttek ezreit a haláltáborok felé vezető országúton, a nácikísérők könyörtelenül megöltek mindenkit, aki kidőlt a sorból, nem bírta a halálmarsát. 1945 elején a burgenlandi Zumdorf község határában 130 Mauthausenba indított magyar zsidót öltek meg és földeltek el. Most, 22 évvel pusztulásuk után, az osztrák hatóságok úgy érezték, kötelességük megadni a végtisztességet a nácizmus osztrák földben nyugvó áldozatainál, akiket exhumáltak és ünnepélyes külsőségek között helyeztek immár örök nyugalomra a kismartoni zsidó temetőben. A gyászszertartást Akiba Eisenberg főrabbi végezte. Dr. Ernst Feldberg, a zsidó hitközség elnöke búcsúztatta a fasizmus magyar áldozatait, gyászbeszédet mondott Hans Tinhof, Kismarton polgármestere is. A temetésen megjelentek a bécsi hitközség elöljárói és Kismarton polgárai, hogy elkísérjék végső nyugvóhelyükre a világégés osztrák határszélen elpusztult 130 magyar zsidó áldozatát Síremlékek KŐFARAGÓ KTSZ Vill. Mező Imre út 10 fiókok: VII. Dob utca 2 X. Sírkert utca 42 XI. Németvölgyi út 132/b Köln vásárváros # • vara Ont is Útlevél az&kszéges. Három tavaszi kiállítás, ez mindenkit érdekel Nemzetközi Bútorkiállítás 1968. január 23-tól 28-ig. Több mint ezer kiállító 22 országból mutatja be legszebb termékeit. Nemzetközi Háztartási és Vasáru Vásár. 1968. február 15-től 18-ig. 33 ország kétezer kiállítója várja a látogatót. Nemzetközi -MINDENT A GYERMEKÉRT- kiállítás 1968. március 29-től 31-ig. 15 ország 500 kiállítója mutatja be a gyermek ruházkodását, játékait és a legkülönbözőbb egészségügyi felszereléseket Egyéni utazás. Felvilágosítást ad, prospektust küld a magyarországi megbízott Dollai Antal Károly XI., Hegyalja út 70. Telefon: 458—420. Nyolc magyar mártír költő Bár az írótársak szinte a felszabadulás pillanatától kötelességüknek érzik, hogy tisztelegjenek a betűvetők emléke előtt, akiknek életét a fasizmus áldozatul követelte, még mindig nem teljes a mártír költők, írók veszteséglistája. A Bóka László, Kardos László, Komlós Aladár kezdeményezte Mártír írók Könyve 74 olyan tehetséges írónak állított emléket, akiknek a kezéből a fasizmus gyilkos ökle ütötte ki a tollat. Most a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Vasvári István összeállításában, Remete László bevezető írásával nyolc magyar mártír költő bibliográfiáját adta ki. A szakszerű, sallangmentes felsorolás minden adata vádirat egy-egy soraként sújt le és kéri számos a pótolhatatlan veszteséget, mely a nyolc fiatal tehetség elnémításával irodalmi életünket s azon át a szépre szomjazó százezreket érte. A nyolc magyar mártír költő: Berkó Sándor, Fenyő László, Knopp Imre, Lukács László, Pásztor Béla, Salamon Ernő, Vető Miklós, Zsigmond Ede bibliográfiájának megjelentetésével a Szabó Ervin Könyvtárt — mint a Bevezető közli — nemcsak irodalom-népszerűsítő cél vezette, hanem az a törekvés, hogy az irodalom,útutatók kezébe is útmutatót adjon s így a megkezdett munka folytatására is ösztönözzön. Ezt a célt eredményesen szolgálja a bibliográfia hatásos, fényképes dokumentációs anyaga is. fl.) A Magyar aklevéltár X. kötet. (1150—1766) Szerkesztette: Scheiber Sándor — Házi Jenő, Pataki János, Zsoldos Jenő közreműködésével Egy hatszáz oldalas okmánygyűjteményről nem könnyű rövid összefoglalást adni, főleg akkor, ha a területben az egész történeti Magyarországot, időben pedig 600 esztendőt ölel fel. Hogy csak egy-egy érdekesebb esetet ragadjunk ki: A Zala megyei csatári monostor Gutkeledbibliájának bácskai zsidókról szóló bejegyzése 1150-ből való. — A Vasvármegyei Zsidófölde az egész középkoron át hosszú per tárgya Vasvár városa és Káptalanja között. — A soproni zsidók 1526-ban arra hivatkoznak, hogy temetőjük sírfeliratainak bizonysága szerint ők hatszáz éve soproni lakosok. — Buda elfoglalása után a törökök a várból a zsidókat kitelepítették Kisázsiába. — Ezek azonban csak kiragadott érdekességek. Az érdeklődő legjobban teszi, ha mindjárt felüti a kötet végén található mutatókat: név, hely, tárgy szerinti csoportosításban. Ezekben bizonyosan fog találni olyasmit, ami érdeklődését felkelti s a forrást is felüti, ahol a fejléc bölcsen megszerkesztett s minden lényeget tartalmazó szöveg kivonata akkor is kielégítően tájékoztatja, ha a latin vagy ónémet forrásszöveget nem is tudja élvezni. De haladjunk az értékelésben sorjában. Bevezetőül a boldogemlékű, vértanúhalált halt Büchler Sándorról kapunk figyelemre méltó szeretettel megírt életrajzot a szerkesztő, Scheiber Sándor tollából, úttörő történetírói munkásságának részletes évrendi felsorolásával együtt, amely Dán Róbert munkája. Következnek időrendben Kőszeg, Vasvár, Sopron, Pozsony, Cegléd, Nagykőrös, Nagykároly, Kolozsvár, Gyulafehérvár zsidóságára vonatkozó oklevelek. Ezek egyrészt mozaik-szemecskéket adnak a hazai zsidóság régmúltjáról, életmódjáról, tevékenységéről, másrészt — mert főleg peres ügyiratokból származnak — felvilágosítást nyerünk a zsidókkal kapcsolatos bűnügyekről. Elénk kerülnek sorban nemcsak a szorgalmas és becsületes kereskedők, de a csavargók, orgazdák, tolvajok, rablók és rablógyilkosok is. A történelmi forráskiadványok szavahihetőségének legfőbb feltétele: a minél alaposabb tárgyilagosság követeli meg, hogy a zsidóságot terhelő források is napvilágra kerüljenek, szem előtt tartva azt a tapasztalati igazságot, hogy rendes emberekről régente soha, vagy csak nagyon ritkán jegyeztek fel valamit is írásban, viszont az izgágák, hamisak, meg a közerkölcs ellen vétők annál többen kaptak megörökítést. A bírósági ügyiratokból sohasem is szabad statisztikát csinálni az egészről, még kevésbé általánosítani az egyed kilengéséről az öszszesre. Ha tárgyilagosak akarunk lenni e forrásgyűjtemény használatában, akkor azt is keresnünk kell, vajon a múlt igazolja-e a zsidóságnak máig meglevő azokat az alaperényeit, amelyek révén megélhetést, sőt felemelkedést tudott találni a legkülönbözőbb fajú és nyelvű nemzetek közt is. S ez a kötet felel erre a kérdésre is, példák sorozatát tárva elénk arról, hogy a zsidóság a múltban is mindig kifinomult érzékkel rendelkezett annak megérzéséhez, hogy mi hiánya van annak a társadalomnak, amelyben élt, s e hiányt hol és hogyan lehet enyhíteni, beszerezni vagy előállítani, messze földről ők a beszerzői pl. a finomabb ruhaanyagnak, selyem, bársony, brokát, damaszt, fátyol, patyolat, tafota az ő közvetítésükkel jut el hozzánk Keletről éppúgy, mint a holland, olasz, angol, német gyártóhelyekről. Nem véletlen, hogy a Habsburg-dinasztia hadseregszállítói zsidók, de az sem, hogy Rákóczi fejedelem a maga kurucainak a Balkánról meg Kisázsiából szerzi be az abaposztót, százezer forintos témekben, zsidók közvetítésével. Azt talán hangsúlyoznunk sem kell, hogy e távolba ható pénzügyi műveleteket nemcsak készpénzzel meg csereáruval bonyolították le, hanem hitellevelekkel, charta biancával, a mai csekkfüzetek ősével is. Mindezt persze keleti és nyugati hitsorsosok közvetítésével. S itt ad nekünk e forráskiadvány bizonyítékot a zsidóság másik jellegzetes tulajdonságára, az összetartásra s egymás segítésére! Ez a két tulajdonság a rugalmas üzleti érzék és az összetartás a nagy fölénye a zsidóságnak, de ugyanezeknek nagy szerepe van az ellenük feltámadt irigységnek, sőt gyűlöletnek kifejlődésében, s még a pogromok felizzásában is! A példátlanul erős összetartása a zsidóságnak hírforrásnak is megbízható eredője. A török— magyar, meg a kuruc—labanc háborúk egyformán bizonyítékokat tárnak fel erre vonatkozólag is. Hogy a zsidóellenes izgatások idején is akadtak a zsidóságnak hathatós pártfogói, ez is történeti tény: ha a város polgársága kergette ki a zsidókat, szomszédos nagybirtokos fogadta be őket, sőt nemegyszer a legfőbb kormányszék, a Helytartótanács, sőt a bécsi udvar is megtette ezt nemegyszer, ráírva a céhekre, városi tanácsra, vármegyére: megtette ezt Rákóczi Ferenc fővezére, Károlyi Sándor is, a maga zs£dófosztogató kurucaival szemben! Ezek az érdekellentétek billentették állandóan jobbrabalra a hazai zsidóság sorsát, de hogy maga a zsidóság is igyekezett az ellene támadó ellenszenvnek szerény viselkedés ajánlásával, sőt, szigorúan előírt puritán külsőségekkel elejét venni, erre is találunk szép példát épp az utolsó oklevélben (675. szám), amikor a pozsonyi hitközség a zsidók, főleg a zsidó nők luxusviselete ellen hoz ilyen céllal szigorú korlátozásokat. E sokféleképpen értékes és tanulságos kötetért külön köszönet illeti a szerkesztőt már csak azért is, mert a remélhető zsidó adatokat tartalmazó levéltárakat mind felkutatta és feltáratta, de a Memorial Foundation for Jewish, Culture-nak is, amiért vállalta e kötet kiadási költségeit. Végül az Egyetemi Nyomdának is elismerés jár az ízléses nyomdamunkáért. Dr. Pataki Vidor Műszaki tömítés, lakatos és fatömegcikk KISZ Budapest, XiH Huba @tea 24 Telefon: 408-742 Gy&rt. műszaki és autótömítésetat. mezőgazdaság! és kertészeti öntöző• berendezéseket, víz-gőz arm&tórá» ״ Styl csillár99 Javítás, vétel, eladás! Rádió, televízió, villanytűzhely, bojler és mindenféle elektromos háztartási készülék szerelése, javítása ELEKTROMOS KTSZ VI., Népköztársaság útja 13. Telefon: 426—992 Vallásos asszony és férfi öltöztetéshez felvétetik. Sürgős jelentkezést kérünk. Budapesti Izraelita Hitközség Chevra osztálya, Bpest, VII״ Síp u. 12. LAKOSSÁG RÉSZÉRE társasházaknak is központi fűtés és szigetelési munkát végzünk ״ UNIVERSAL” Bádogos, Szerelő Kis Budapest, VII., Hernád utca 41. Tel.: 229-603, 223-603, 428-131