Új Élet, 1969 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1969-07-15 / 14. szám
Tisztelgés a Mrecsni zsidóság 12900 s mártírja előtt Debrecenben június 29-én gyűltek össze a debreceni zsidóság tagjai és a hitközség elnöksége a temetőben felállított hatalmas mártíremlékmű előtt, hogy adózzanak a Debrecenből és vidékéről elhurcolt és megölt hittestvérek emlékének. A maradék debreceni zsidó Ságon kívül megjelentek a Debrecenből elszármazottak, Budapestről, a megyéből és a külföldről hazalátogató gyászolók is. A kegyeletes ünnepségen Debrecen városa képviseletében eljött Kiss Béla vb-elnökhelyettes, dr. Pethő Károly csoportvezető, az Állami Egyházügyi Hivatal nevében Kenderessy János egyházügyi tanácsos, a Hajdú-Bihar megyei Egyházügyi Hivatal vezetője, a Hazafias Népfront megyei bizottságát Kállai Imre megyei titkárképviselte. Megjelentek az ünnepségen az egyházak vezetői is, így a református püspök képviseletében dr. Kocsis Elemér teológiai professzor, a katolikus egyház nevében Révész István plébános és Majoros István egyházkerületi gondnok, továbbá Pályi Dénes és Szigeti Pál evangélikus lelkészek, dr. Kosinszky György görögkatolikus plébános, Oláh Lajos baptista lelkész és Kovács József, a baptista gyülekezet gondnoka. Az emlékmű előtt dr. Kulcsár Imre, a MIOK alelnöke, és a Debreceni Izraelita Hitközség elnöke mondott beszédet, amelyben kegyeletes szavakkal idézte a megöltek emlékét: — Az emlékporlasztó nagy időbeli távolság sem tudja feledtetni az Anya jóságos mosolyát, a hitves szeretett személyét, a gyermek angyali arcát. És nem tudjuk feledni azt a korszakot, amelyről a mártírköltő vádlóan akként emlékezik meg: ״ Oly korban éltem én a földön, amikor az ember úgy elaljasult, hogy önként kéjjel élt, nemcsak parancsra”. — De vádolja a korszakot minden ember — folytatta beszédét dr. Kulcsár Imre, — akiben az erkölcsnek, a humánumnak parányi szikrája él. És vádolja többek között az a 12 000 debreceni zsidó mártír, akiknek emlékezetére mai gyászünnepélyünket tartjuk. Beszédét azzal fejezte be, ha vigasztalásról egyáltalán szó lehet, szolgáljon vigaszul az, hogy a mártírok sorsa végeredményben az emberiség lelkiismeretének ébresztője lett és remélhetőleg elvezet egy gyűlölettől mentes új világrend kialakításához. Utána Sahn Imre debreceni rabbi tartotta meg gyászbeszédét, idézte a debreceni deportálás történetét, annak szörnyűségeit és a Bibliából vett idézetekkel emlékezett meg azokról, akik vallásuk és hítük áldozataivá váltak. A magyar zsidóság részvételét és együttérzését dr. Harsányi László, a MIOK intézőbizottságának tagja, községkerületi elnök tolmácsolta. Beszédében rámutatott arra, hogy a vértanúkat túlélő kortársnemzedék kötelessége, hogy bensőséggel ápolja a mártírok emlékezetét és úgy adja tovább a fiatalságnak, hogy azok is tovább vigyék a mártírok emlékezetének ápolását. — A gyászzsolozsma azonban elszáll, az emlékbeszédek szavai elröppennek, a kegyeleti mécsesek lángja elhamvad, a maradandó emlékezést méltóan a történelmi tanulságok felismerése szolgálja — mondotta többek között. A mártír-ünnepségen Katz Ernő főkántor énekelte el az Él melé racamimot, majd közös kadissal fejeződött be a kegyeletes ünnepség. Ezt követően a gyászolók a Munkaszolgálatosok Emlékművéhez, valamint a temetőben nyugvó szovjet hősi halottak sírjához vonultak, ahol közös imát mondottak. Az emlékező ünnepség megkezdése előtt a hitközség Ortodox Tagozata is tartott mártíristentiszteletet, amikor Deutsch Sándor rabbihelyettes méltatta a nap jelentőségét és mártírjaink emlékét. A Román Zsidóság Országos Kongresszusa Bukarestben most tartotta országos kongresszusát Románia Zsidó Hitközségeinek kép־viselete. 75 hitközség küldte el delegátusait, akik 100 000 lelket képviseltek. A kongresszus elnöke dr. Moses Rosen főrablos volt, aki visszapillantást vetett az elmúlt év munkájára és analizálta a feladatokat. A vallási teendők mellett nagy súlyt fektetett a kulturális feladatokra, továbbá a szociális munkára és a zsidó nevelésügyre. Rámutatott arra, hogy komoly kulturális feladatok hárulnak a bukaresti, lassy-i, cluji, timisoarai és galatii hitközségekre. Ugyanekkor emlékeztek meg egész Romániában arról a 160 000 zsidó áldozatról, akit 25 évvel ezelőtt vittek Auschwitzba. Aradon, amely ma is a környék legnagyobb hitközsége, az orthodox templomban volt az emlékistentisztelet, amelyet Benjamin és Mosche Fuchs celebráltak. Jelen voltak a városi tanács és a testületek képviselői. Dr. Moses Rosen főrabbi megrendítő emlékbeszédet mondott. Bukarestben a Choral- Templomban volt a megrendítő emlékistentisztelet. Ezer és ezer hitsorsos jelenlétében tartották az emlékistentiszteletet. A hazakerült deportáltak nevében Ludwig Bruckstein író emlékezett meg az elhurcoltakról. Dr. Moses Rosen emlékbeszéde fejezte be az istentiszteletet. A Strada Giurgiu-ban a szimbolikus emlékműnél Tudor Ionescu, a Román Béketanács elnöke mondott beszédet,yA mártírok vére és a fasizmus elleni küzdelem teremtette meg a mai ember szabadságát.״ MEGADOTT CÍMEK látogatására JUTALÉKOS AKVizírORT (nőt is) felveszünk ajánlatokat ״ Jó kereseti lehetőség״ Jeligére kiadóba. TRAIANUS OSZLOPA Rómaiak a dákok földjén. Kétrészes, nagyszabású, színes, szélesvásznú, magyarul beszélő román—NSZK történelmi film. Bemutató: július 24. Hirsch Zoltán Szülőfaluja Nagykálló volt, a szabolcsi híres almák egyik termőföldje, ahonnan egész életére szóló kettős elvet hozott magával, a szülőföld és a vallás szeretetének elvét. És ez nem is csoda, hiszen a híres nagykállói rabbi volt az ihletője minden onnan elszámazott zsidó embernek. Mindegyiknek szívében ott zsongott a kallói rabbiról szóló legenda, a „Szól a kakas már” kezdetű csodálatosan szép dalról, amelyet Kodály Zoltán is feldolgozott, és amely vigaszt adott a sötétség évei alatt ״ Szól a kakas már, majd megvirrad már ...” És a nagy rabbinak egy másik tanítása is ott élt Hirsch Zoltán szívében: „Légy hű a tradióciókhoz, légy hű a hitedhez”. Ez is felforrósította lelkét a munkaszolgálat bilincsei között, majd a felszabadulás napfényes éveiben. Sosem feledkezett meg arról, mire kötelezte el őt a nagykállói származás. Egy szocialista országban szociális ügyekkel foglalkozni — és tegyük hozzá, jól foglalkozni — nagy felelősség és nagy tisztesség is egyben. Hirsch Zoltán, mint a Központi Szociális Bizottság budapesti segélyezési osztályának vezetője, ezt a feladatot tapintattal, lelkiismerettel végezte. . Nem elcsépelt szóvirág az, hogy Hirsch Zoltánnak csak barátai voltak, hanem élő valóság. Úgy hivatalában, mint magánéletében nagy szeretettel vették körül őt és ezt a felé áradó nagy-nagy szeretetet fogékony szíve meleg érzéseivel viszonozta. Mindenkor ember volt és ezt a rangját sohasem alacsonyította le. Egyik legutolsó nemes tette volt, hogy amikor nem sokkal tragikus halála előtt leutazott Nagykállóba, újra festette nagyszülei és szülei sírkövét. Mintha csak megérezte volna, hogy napjai meg vannak számlálva, amikor hazaérkezett, azt mondotta barátainak: ״ Befestettem az öreg sírköveket, hiszen ha én nem leszek, úgysem lesz senki, aki törődjön velük. Most gyász ül a házon, amelyben a hűséges élettárs és az oly sok örömet szerzett gyermek sírva keresi a szerető férjet, a drága apát, akit testi valóságában már nem találnak meg sohasem. A sors véletlenének vak eszközei vagyunk, egy rossz mozdulat és vége a komédiának. Ebben foglalhatjuk össze Hirsch Zoltán tragédiáját, de emléke nem foszlik köddé, él családja, kollégái és barátai szívében örökké. (kecskeméti) A tragikusan elhunyt Hirsch Zoltán temetésére sokszázan jöttek el, jelenlegi és nyugdíjas kollégái, barátai, ismerősei és lakótársai. A gyászszertartáson megjelent dr. Seifert Géza, a MIOK és BIH elnöke, dr. Harsányi László, Szírt Miklós elöljárók és Hartmann Jánosné a Központi Női Tagozat elnökasszonya. Stern László főkántor gyászéneke után dr. Scheiber Sándor, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója költői szépségű beszédet mondott, Hirsch Zoltán életének állomásait elevenítette meg és vett búcsút tőle a MIOK nevében. Vörös László, a KSZB egészségügyi osztályának vezetője, KSZB elnöksége, dolgozótársai és a szakszervezeti bizottság mély fájdalmát tolmácsolta. Mártír-ünnepségek KISKUNHALASOn június 15-én a templomban rendezte a hitközség a mártírok ünnepét. A 25. évfordulóra a mártírhalált szenvedett hívek névsorát tartalmazó meghívót küldtek szét. A kegyeletes ünnepségen nagy számban jelentek meg az innen elszármazottak, még külföldről is, valamint a szomszédos jánoshalmai, keceli, kalocsai hívek. Az Alföldi Községkerületet Rosenfeld József alelnök, a bajai hitközség el■lnöke, a szegedi hitközséget Kővári Imre alelnök képviselte. Raj Tamás szegedi rabbi mondott emlékbeszédet, amelyben a fájdalmas múlt tanúságaként, az egymást megbecsülő és támogató összetartó kötelességét emelte ki. A kántori teendőket Ingber Miklós szolnoki kántor látta el. Schönfeld Bernát, a szegedi templomi énekkar tagjának gyászéneke és az Él melé radamim után dr. Domán József, a halasi hitközség 35 éven át főrabbijának Izraelből küldött „Fohász” című írását Grosz Lajos elnökhelyettes tolmácsolta. Végül a templom előterének falán elhelyezett 300 mártír nevét megörökítő, koszorúkkal és virágokkal övezett emléktáblák előtt Práger Sándor hitközségi elnök tartott megemlékezést. Az ünnepség közös kadis elmondásával ért véget. SZÉKESFEHÉRVÁRON június 15־ én a huszonöt évvel ezelőtt az ottani gettóból Auschwitzba deportált mártírok emlékére ünnepséget rendezett a székesfehérvári hitközség. A temetőben lévő emlékcsarnokban több száz főnyi kegyeletes résztvevő jelent meg köztük nagy számban a fővárosból és az ország különböző részeiből érkezettek. Számos külföldre szakadt hittestvér is megjelent az ünnepségen. A résztvevőket Herczog Miksa hitközségi elnök fogadta Neubarth Endre és dr. Rabbinek Aladár vezetőségi tagok társaságában. Az ünnepséget Morvai Miklós kántor Mozdom gyászdala vezette be, majd dr. Schwarz Mór főrabbi mondott beszédet, megemlékezve a Székesfehérvárról elhurcolt mártírokról. Dr. Boinitzer Pál országos intézőbizottsági tag a MIOK nevében tisztelgett a huszonöt évvel ezelőtt haláltáborba hurcoltak emléke előtt. Az Él mólé rachamim elhangzása után a gyülekezet közös kadiszmát mondott, majd a nagyszámú résztvevő a temetőkertbe vonult. Itt felkeresték annak a hat munkaszolgálatosnak közös sírját akiket közvetlenül Székesfehérvár felszabadulása előtt rejtekhelyükön gyilkoltak meg a nyilasok. Itt is ezhangzott a kadis ima és az Él mólé rachamim. Salgótarján és környékének zsidó lakossága június 8־ án emlékezett a deportálások 25. évfordulójára. A kultúrteremben dr. Szálkai Géza elnök megnyitó szavai után dr. Harsányi László községkerületi elnök tartott emlékbeszédet. A volt munkaszolgálatosok nevében László György szólt. Ingber Miklós szolnoki kántor gyászéneke után felolvasták a mártírok neveit. Az ünnepség a temetőben folytatódott, ahol a szemerkélő eső ellenére is több százan jelentek meg. Raj Ferenc budapesti rabbi a mártírok emlékét idézte. Ehrmann Elemér kántor a Két mólé rachamim-ot énekelte, majd a kegyeletes szertartás a gyászolók közös hadis imájával ért véget. A GYÖNGYÖSI Egyesült Izraelita Hitközség jójelenlétében tartotta mártír-ünnepségét. A vendégeket Elefánt Jenő elnök fogadta a templomban. Az istentisztelet keretében Márkir volt, amelyben Weisz Dávid rabbi a nyitott frigyszekrény előtt mondotta el az Él melé racamimot. Ezután a temetőbe zarándokoltak, ahol Weisz Dávid rabbi gyászbeszéde hangzott el. a MIOK és az Észak-magyarországi Községterület nevében Kálmán Miklós emlékezett a mártírokra. Az elény után közös kadist mondtak. A szórványok részéről Seidner Sándor (Tamnazsadány) vett részt az emlékezésen. A KESZTHELYI zsidóság az ősi templomban kegyeletes emlékező ünnepséggel ülte meg 829 megölt keszthelyi mártírjának negyed évszázados évfordulóját. A kántor Siviszi imája után dr. Domán István nagykanizsai rabbi idézte a keszthelyi mártírok emlékét, közöttük dr. Büchler Sándor főrabbi, egyetemi ny. tanár, a kiváló tudós és Schapira Jakab kántor emlékét, akik mindketten osztoztak hittestvéreik mártíromságában. A MIOK együttérzését és gyászát Zsadányi Oszkár, az Új Élet munka társa tolmácsolta, majd a résztvevők a templom elé vonultak, ahol a virágokkal borított emlékmű előtt Stern István, a nagykanizsai, Biró Sándor a keszthelyi Izraelita Hitközség elnöke mondottak gyászbeszédet. A sümegi Hazafias Népfront és a Nácizmus Üldözöttei Bizottsága nevében Jankó Imre, a sümegi Népfront elnöke és Berger Vilmosné titkár koszorúzták meg az emlékművet. PESTERZSÉBET zsidósága június 29-án, vasárnap délelőtt tartotta meg mártír-emlékünnepségét a Pesterzsébetről 25 év előtt elhurcolt hittestvérek emlékére. A temetőben lévő mártíremlékmű körül gyülekező résztvevőket Wertheimer Béla körzeti elnök fogadta Léderer Árpád alelnök, valamint Engel Béla és Salamon Sámuel elöljárók társaságéban. A körzet elnökének bevezető szavai után Róth Jenő kántor a Hásom moódom gyászdalt énekelte. Ezt követően Hochberger László rabbi emlékezett meg a nácik által 25 év előtt elkövetett rémtettekről. Dr. Boinitzer Pál, az Országos Intézőbizottság tagja rótta le a MIOK kegyeletét a negyedszázad előtt Pesterzsébetről elhurcolt mártírok emléke előtt. A kegyeletes emlékünnepség az Él mólé racamim gyászdallal, majd a jelenlévők közös kadis imájával fejeződött be. MOHÁCSON június 29-én a Mincha ima keretében — Landeszmann György rabbijelölt és Tímár Károly közrei működésével — tartották meg a mártírünnepséget. Az istentisztelet után a templomudvaron felállított emlékműnél Tímár Károly főkántor gyászéneke és Landeszmann György imája után a mohácsi hitközség nevében Orbán Vilmos emlékezett a mártírokra, Gábor József elnök koszorúzott. A pécsi hitközség és a Dél-dunántúli Községterület nevében Ábrahám László elnökhelyettes, Berkovits Jenő és dr. Kanzer Gyula elöljárók jelentek meg és helyeztek koszorút a mártírok emlékművénél. (Folytatjuk) Emléksorok dr. Bársony Jenő egyetemi tanárról Évtizedeken át a magyar orvostudomány kiemelkedő egyéniségeit megillető tiszteleten kívül nevét általános népszerűség övezte, munkásságát a társadalmi elismerés termékenyítő légkörében végezte, mintha csak egész egyéniségével igazolni akarná a megállapítást: megfelelő ember a megfelelő helyen. Bár hivatalosan csak 1962-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését, már attól a pillanattól kezdve, hogy először vette kezébe az operáló kést, későbbi példaképe és mestere Frigyesi József professzor mellett, kialakította maga körül azt a légkört, mely véleménye szerint a beteg eredményes gyógyításának alapfeltétele. Rend, tisztaság, fegyelem — volt a jelszava pályakezdése óta, mert mindent a betegek szemszögéből látott, akiknek az érdekében nem sajnált fáradságot. Figyelme mindenre kiterjedt, még a kórtermek tisztaságát is személyesen ellenőrizte; kezét nem egyszer húzta végig a falcsempéken is s ha ujja poros lett, a felelősségrevonás nem maradt el. Egykori iskolatársai emlékezései szerint már a középiskolában egyetemi orvostanárnak készült s ez az elhivatottsági érzés vezette minden cselekedetében. A kórház és a betegszobák levegője annyira nélkülözhetetlennek tűnt előtte, hogy évtizedeken át egyetlen egyszer sem vette ki a szabadságát. Szenvedélye volt a gyógyítás s munkáját a legnagyobb precizitással végezte. S mert mindig csak a betegek érdeke vezette, olykor úgy tűnt, mintha kissé merev lenne a magatartása munkatársaival szemben, akik azonban valamennyien tapasztalták, hogy melegen érző szívet rejteget. 2. Melegen érzőt és áhítatosan lelkesedét az élet szépségeiért, muzsikáért, művészetekért, irodalomért. Ritka szabad óráiban láthattuk a cselló, e nemes hangszer fölé hajolva otthonában s elvétve a zenélésben felolvadó orvosok kamaraegyüttesében is. Vagy elrévedezve járni fel s alá lakásában, melynek falait a magyar impresszionista festőművészek képei díszítették, köztük Rudnay Gyula legkiemelkedőbb alkotásai. Mi volt a titka, hogy kórházi, kórházvezetői munkássága mellett tudott időt szakítani művészet iránti szomjúságának is, most már, hogy váratlanul elment közülünk, senki sem tudja megmondani. Hiszen nemcsak gyógyított, állandóan megjelentek tudományos közleményei is, mind itthon, mind a külföldi szaklapokban. Különösen a rákbetegség korai diagnózisa érdekében fejtett ki széleskörű tudományos munkásságot. Utolsó éveiben a cukorbajnak a terhességre és az újszülöttekre való hatása foglakoztatta. De tudományos kísérleteket is végzett fiatal kora óta. Frigyesi professzorral új alapokra fektette a műtéti érzéstelenítést. önfeláldozó munkássága a betegek elismerésén, szeretetén kívül meghozta számára a hivatalos elismerést is. 1930-ban a Zsidó Kórház intézeti főorvosa lett, 1942-ben osztályos főorvos, majd az orvostudományok kandidátusa, kiváló orvos. 1962-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését és nyugdíjaztatása alkalmával,öt nappal váratlan halála előtt a Munka Érdemrend arany fokozatát, öt évig az Orvostudományi Intézet megbízott igazgatói teendőit is ellátta. Mint professzortársai is elismerték, egyike volt a legkiválóbb diagnosztáknak. Egyetlen egyszer tévedett, de egyúttal utolsó ízben is: saját betegsége felismerésében. Váratlanul ragadta el a halál öt nappal nyugdíjba vonulása után, 75 éves korában. Halálával a Budapesti Izraelita Hitközség képviselőtestülete egy dísztaggal lett szegényebb és megürült egy templomülés is a Dohány utcai zsinagógában, amelynek dr. Bársony Jenő kezdő orvos korától hűséges látogatója volt. Lengyel István * Július 9-én ment végbe a rákoskeresztúri temetőben dr. Bársony Jenő professzor temetése. A virágokkal díszített termet és előteret zsúfolásig megtöltötték a kortársak, barátai és tisztelői. Ott volt az Orvostovábbképző Intézet teljes orvosi kara és a magyar nőgyógyászok mind. Kovács Sándor főkántor és a kórus gyászéneke után dr. Scheiber Sándor az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója méltatta az elhunyt életét és működését. Az Orvostovábbképző Intézet igazgatósága, orvosi kara és dolgozói nevében dr. Gönczi Tibor igazgatóhelyettes búcsúzott, dr. Zoltán Imre, a Budapesti Orvostudomány Egyetem rektora a Társaság és Tudományos Tanács nevében beszélt. Ezután a tömeg dr. Molnár Béla professzor sírja mellett kijelölt díszsírhelyre kísérte az elhunytat. A sírnál dr. Gáti József adjunktus mondott utolsó Isten hozzádot a tanítványok nevében. A gyászoló közönség kadis imája után a szűkebb baráti kör nevében dr. Hegyi Zsigmond külön is elmondotta a kadis imát. A MIOK és BIH képviseletében Szírt Miklós központi elöljáró és a BIH Központi Női Tagozatának elnöke, Hartmann Jánosné elnökasszony jelentek meg. Divatos főző, fehérneműt készíttessen ..Startfűző és fürdőruha KTSZ fiókjaiban VIII.. Rákóczi út 10. V.. Kossuth Lajos utca 6. VL Lenin krt. 85. írógép Javítás KOVÁCS ZOLTÁN VII., Kertész u. 46. Tel.: 428—141 A színházak jegyirodája új szolgáltatással jelentkezik. Pénztárainkban az URÁNIA, VÖRÖS CSILLAG, CORVIN, MÁJUS 1, ALFA, PUSKIN, SZIKRA, KOSSUTH (XIII) bemutató filmszínházak jegyeit EGYHÓNAPOS elővételben árusítjuk Július 16-tól az augusztus 1—15-ig érvényes jegyek és a továbbiakban hasonló időbeosztással, folyamatosan kaphatók a felsorolt filmszínházak jegyei a Népköztársaság útja 10. sz. alatti pénztárainkban. TELEFON: 120—000. Ugyanitt csoportos igényeket is kielégítünk. TELEFON: 117—256. SZÍNHÁZAK JEGYIRODÁJA, SZÍNHÁZAK PÉNZTÁRAI