Új Élet, 1970 (25. évfolyam, 1-24. szám)

1970-01-01 / 1. szám

A Tiszántúli Izraelita Községkerület közgyűlése Debrecenben december 7- én rendezte képviselőtestüle­­ti közgyűlését a Tiszántúli Községkerület, amelyen a rossz időjárási viszonyok el­­lenére teljes számban meg­­jelentek a községkerület hit­­községeinek küldöttei. A köz­­gyűlésen jelen volt dr. Seifert Géza, a MIOK elnöke, dr. Harsányi László a Budapesti Izraelita Községkerület elnö­­ke, a MIOK intézőbizottságá­­nak tagja, Gábor Dezső köz­­ségkerületi főtitkár, a kerület tisztségviselői és a debreceni hitközség számos tagja. Dr. Kulcsár Imre, a köz­­ségkerület elnöke a megje­­lentek üdvözlésével nyitotta meg a közgyűlést, majd be­­számolója elején megállapí­­totta, hogy 10 éve áll a debre­­ceni hitközség élén és ezért elsősorban a debreceni hit­­község életéről, elmúlt 10 évé­­ről akar beszélni. Elmondotta azt is, hogy a második világ­­háború előtt a debreceni hit­­község 12 000 lélekszámmal a Tiszántúl legnagyobb hitköz­­sége volt, a náci üldözés azon­­ban megritkította sorait, de a felszabadult magyar zsidó­­ság és benne a debreceni kö­­zösség élni akar. Ma a meg­­fogyatkozott debreceni zsidós­ságnak székháza és két temp­­loma van. Rövid visszapilan­­tást vetett e 10 év időszakára és megemlékezett azokról a hittestvérekről, akik e 10 év alatt távoztak el az élők so­­rából. A közgyűlés tagjai egy­­perces felállással áldoztak az elhunytak emléke előtt. Dr. Kulcsár Imre a kezdeti nehézségekről beszélt. Az épü­­letek romosak voltak, a temp­­lomokba beesett az eső, de lassan a hitközség gazdasági­­lag megerősödött. Rendbeho­­zatták a tatarozásra szoruló templomokat és a székházat, valamint egyéb vallási célo­­kat szolgáló intézményeket. Ezután kegyelettel emlékezett meg a fasizmus áldozatául esett mártírokról. A hitközség egyes bizottsá­­gának munkáját értékelte ezután, így szó esett a vallás­­ügyi bizottságról, melynek ve­­zetői Csengeri Ernő és Weisz Ernő vallásügyi elöljárók lel­­kiismereti kérdéssé tették, hogy mindkét templomban reggel és este legyen isten­­tisztelet. A neológ és ortodox tagozatban Talmudtóra mű­­ködik, vezetői Almási Miksá­­né és Horovitz Adolf. A kul­­túrbizottság László Endre ve­­zetésével nagy hozzáértéssel látja el feladatát. A jótékony­­sági bizottság elöljárója Gott­­lieb Frigyes, a gazdasági bi­­zottságé Váradi Ernő elöljáró hasznosan működtek közre reszortjukban. A számvizsgáló bizottság tagjai valamennyi­­en főkönyvelők és így a bi­­zonylati fegyelem és a pénz­­kezelés vállalati szinten áll. A Nőcsoport tagjai áldozat­­készen végzik munkájukat. Köszönetet mondott a hitköz­­ség vezetőinek és tagjainak, valamint valamennyi dolgozó­­jának, amiért működésében segítették. Ezután a községkerü­letben történtekről számolt be és az 1965-ben tartott közgyűlés óta a községkerület képvise­­lőtestülete elhunyt tagjai em­­lékének áldoztak a közgyűlé­­sen megjelentek. Dr. Kulcsár Imre Nyíregyháza, Karcag, Mátészalka, Berettyóújfalu, Nyírbátor, Hajdúhadház, Ti­­szafüred, Kunhegyes, Hajdú­­szoboszló és Kisvárda hitköz­­ségeinek munkájáról beszélt. — Végül, de nem utolsósor­­ban — fejezte be beszédét dr. Kulcsár Imre elnök — kö­­szöntöm Gábor Dezsőt, kerü­­letünk főtitkárát, szorgalmas, kiváló munkájáért. A debre­­ceni hitközség, valamint a Tiszántúli Községkerület ne­­vében is köszönetet mondok a MIOK elnökének és elnöksé­­gének a neki nyújtott segít­­ségért és kérem, továbbra is támogassanak bennünket. Vál­­lalt kötelességemnek igyekez­­tem eleget tenni és munkám elbírálását a közgyűlésre bí­­zom. Az első felszólaló dr. Sei­­fert Géza a MIOK és BIH el­­nöke volt. A megjelentek köszöntése után külön meleg szeretettel üdvözölte dr. Kulcsár Imrét, a MIOK alelnökét, a község­­kerület elnökét, abból az al­­kalomból, hogy a Debreceni Izraelita Hitközséget immár tíz éve sikerrel, hozzáértés­­sel és igaz szívvel vezeti. E tízéves évforduló alkalmából dr. Kulcsár Imrének a M­OK képviseletében, az egész ma­­gyar zsidóság nevében nagy megelégedését, elismerését és jókívánságait fejezte ki, to­­vábbi zsidó közéleti munkájá­­hoz sok sikert kívánt. Megállapította, hogy dr. Kulcsár Imre, elnökségének ideje alatt a debreceni hitköz­­ség önellátó lett és meleg sza­­vakkal méltatta dr. Kulcsár Imrének a debreceni hitköz­­ség vallási, gazdasági és kul­­turális munkái terén elért eredményeit. Dr. Seifert Géza elnök ez­­után a magyar zsidóság aktu­­ális kérdéseiről és a magyar zsidóság fennmaradását bizto­­sító tényekről és azok eredmé­­nyeiről beszélt. Az 1945. évben felszabadult magyar zsidóság — mondotta — ma teljes vallás és lelkiis­­mereti szabadságot élvez, ma­­ga határozza meg fennmara­­dását és jövőjét. Ezzel kap­­csolatban a most folyó Cha­­nukka ünnepe alkalmával Ol­­vasott hetiszarvaszról, József és testvérei történetéről be­­szélt. Megállapította, hogy a magyar zsidóság a bibliai Jó­­zsef történetének optimizmu­­sával, testvér- és emberszere­­tetével és a békéért folytatott küzdelmével viheti tovább az ősi zsidó vallási tradíciói sike­­res érvényesítését nemzedéke­­ken át. A bibliai József tanításai — mondotta — az egész világ irodalmára nagy hatással vol­­tak. Thomas Mann, a nagy békeharcos, aki a József és testvérei című trilógiáját 1933- tól 1943-ig írta, egyik tanul­­mányában megemlíti, hogy József és testvéreinek opti­­mizmusra tanító történelme adott neki erőt a fasizmus ül­­dözéseinek sötét korszaka ide­­jén. József tanításainak opti­­mizmusával, testvér- és ember­­szeretetével­, valamint béke­­vágyával visszük tovább a magyar zsidóság ősi tradíciói szent ügyét. Foglalkozott ezután a ma­­gyar zsidóság fennmaradásá­­nak kérdésével szocialista tár­­sadalmunkban, amelyben mi, más magyar állampolgárokkal azonosan — országunk felsza­badulása óta — immár egyenlő jogokkal veszünk részt szocia­­lista hazánk szociális, gazdasági és kulturális felemelkedését célzó munkájában, és emellett híven őrizzük szent Tóránk tanításait Ma már mindenki előtt vi­­lágos — mondotta —, 1©ז0ו hivő és nem hivő magyar ál­­lampolgár között gyakorlati­­lag nincsen politikai ellentét, mert országunk gazdasági gya­­rapodása egyéni jólétünket mozdítja elő. Erre oktatnak egyébként prófétáink tanításai is. Ezután beszélt az elnök a fasizmus elleni harcról és kijelentette, hogy országunk felszabadulásának 25. évfordu­­lóját méltón kívánjuk meg­­ünnepelni. Beszámolt még beszéde során a magyar zsi­­dóságnak a külföldi zsidós­sággal fennálló kapcsolatai­­ról Ismertette az ezen évben tett moszkvai, amerikai, belg­­rádi utak eredményeit. Beje­­lentette, hogy a szovjet zsi­­dósággal való kapcsolatunk további erősítése céljából még ez év decemberében elő­­reláthatólag Moszkvába uta­­zik. Beszédét a Chanukka ünnep jelképének, a Menórá­­nak tanításaira utalással fe­­jezte be, hogy a Menóra fé­­nyének világossága jelölje ki a magyar zsidóságnak útját szent hagyományaink fenn­­tartásával az elnyert jogegyen­­lőség, a szabadság, a huma­­nizmus, az emberi haladás és béke felé. (Hosszan tartó taps.) Dr. Harsányi László a test­­vér-községkerületek üdvözle­­tét tolmácsolva, sok szeretettel köszöntötte a Tiszántúli Köz­­ségkerület vezetőségének tag­­jait, valamint az összes meg­­jelenteket. Beszédében kifej­­tette, hogy a zsidó tradíciók ápolása a feladat és ennek szeretetteljes végzésére kérte fel a közgyűlés tagjait. Deutsch Sándor (Debrecen) hangsúlyozta, hogy a hitköz­­ség minden tagjának az elnök mellé kell állnia, mert anél­­kül az nem tud feladatának eleget tenni. Stern József (Nyíregyháza) Dr. Kulcsár Imre elnök is­­mertette a nyíregyházi hitköz­­ség életét is. A debreceni és nyíregyházi hitközség kö­­zött jó a viszony. A Talmud­­tórát illetően hitközségünkben olyan eredményes volt a taní­­tás, hogy gyermekeink az or­­szágos versenyen az elsők kö­­zött voltak. Fodor László (Karcag) vi­­déki problémákat vetett fel. Beszélt a szórványok isten­­tiszteleteiről, az ott elhaltak temetésének kérdéséről és köszönetet mondott a MIOK támogatásáért László Endre (Debrecen) a dr. Kulcsár Imre elnök által vezetett debreceni hitközség­­nek a vallási, gazdasági és kulturális munkájának ered­­ményei kielégítőek — mondot­­ta többek között — amelyet a jövőben még fokozni kívá­­nunk. — Nagy figyelemmel hall­­gattam végig dr. Seifert Géza elnök beszédét amely méltó volt az országos elnökhöz — fejezte be László Endre fel­­szólalását. Fontosnak találom azt, hogy mi is megtaláltuk helyünket ebben az ország­­ban. Rados Aladár (Debrecen) szeretettel köszöntötte dr. Kul­­csár Imre elnököt 10 éves ki­­tartó munkája alkalmából, és méltatta a MIOK elnökségé­­nek a magyar zsidóság érde­­kében végzett tevékenységét. Weisz Ernő (Debrecen) sze­­rint a debreceniek hibája volt, hogy nem vettek részt a bu­­dapesti Talmudtóra versenyen. A mai Chanukka ünnepély fogja megmutatni, hogy mégis van Talmudtóra Debrecenben. Dr. Kulcsár Imre elnök részletesen válaszolt a felszó­­lalásokra, köszönetét fejezte ki dr. Seifert Gézának, a MIOK elnökének és minden felszó­­lalónak elismerő szavaiért. Gábor Dezső főtitkár ismer­­tette a községkerület zárszám­­adását és felolvasta a szám­­vizsgáló bizottság jelentését. A közgyűlés úgy a zárszám­­adást, mint a számvizsgáló bizottság jelentését jóváhagyó­­lag tudomásul vette és a fel­­mentvényt úgy az elnökség­­nek, mint a képviselőtestület­­nek megadta. Ezután a megüresedett kép­­viselőtestületi tagok helyét töltötték be választás útján. MEGHÍVÓ A Budapesti Izraelita Hitközség 1970. január 18-án, vasár­­nap dé­ fél 11-kor a pesti gettó felszabadulásának 25. év­­fordulója alkalmából, a hitközség székházában (Budapest, VII., Síp u. 12. n. em. 33. díszterem) ünnepi közgyűlést tart, melyre a képviselőtestület tagjait és a hittestvéreket szeretettel meghívom és megjelenésükre biztosan számítok. Dr. Seifert Géza sk. elnök Az elfelejtett Mohácsi Jenő Huszonöt éve, hogy Mohá­­csi Jenő mártírhalált szenve­­dett. A Horthy-rezsim örök bűne és szégyene többek kö­­zött az, amikor már végre Mohácsi részére mentességi iratot kiállítottak és kiadtak, nem szereztek annak érvényt, hanem hagyták, hogy a buda­­kalászi haláltáborból külföld­­re deportálják. 1944. július 8- án a deportáltakkal megtelt szerelvény Jablonka-hágó kö­­rüli megállt, s Mohácsi holt­­testét kiemelték a vöröskeresz­­tes vagonból, s ott ismeretlen helyen, jeltelen sírban nyug­­szik a sok szenvedés és kínok között elhunyt Mohácsi Jenő, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar irodalom­­nak. Mohácsi Jenő nemcsak műfordító, hanem költő, re­­gényíró, operaszövegíró, újság­­író stb. volt. Hazánkban ma már alig emlékeznek rá. A külföldön még ma is nagy sze­­retettel gondolnak rá. Mohá­­csi Jenő a Pen Club alelnöke volt A Petőfi Irodalmi Mú­­zeum nemrég kiállítást rende­­zett a magyar mártír írók és költők műveiből és munkássá­­gukról. Mohácsi Jenőt éppen a tablón megemlítették, de sem egy munkáját nem állították ki, sem munkásságáról nincsen külön említés. Mohácsi Jenő szülővárosa, Mohács 1962. július 2-án a há­­zat, melyben Mohácsi Jenő született, emléktáblával jelölte meg, azonkívül utcát is ne­­vezett el róla. Dr. Siptár Ernő, a pécsi ta­­nárképző intézet adjunktusa számos cikkben, kiadványban foglalkozott Mohácsi sokoldalú munkásságával és igyekezett a helyes és megfelelő megvilágí­­tásba helyezni. Most, halálá­­nak 25. évfordulója alkalmá­­val a pécsi tanárképző főiskola német tanszékén négy hallga­­tójával államvizsga-dolgozatot készíttetett Tekintettel arra, hogy a négy államvizsga-dolgozat részletes, sok száz oldalt tesz ki, ezen cikk szűk keretei között csak nagyjából tudunk foglalkozni az egyes államvizsgai dolgo­­zatokkal Győrei Edit 110 oldalas dol­gozatában megjegyzi, célja: könnyen áttekinthető képet nyújtani Mohácsi Jenő életé­­ről és irodalmi tevékenységé­­ről. Fontosnak tartja, hogy Mohácsi munkáinak kritikáját szakmunkájába felvegye, azon­­kívül számtalan idézetet hoz nyilvánosságra. Különösen az emberi kiértékeléséről és éle­­tének utolsó napjairól a szem­­tanúkat szólaltatja meg. Különösen súlyt helyez ar­­ra, hogy kimagasló irodalmi egyéniségek nyilatkozatait megemlítse. Győrfi részletesen tárgyalja a wieni Burgszínház „Az ember tragédiája” előadá­­sát, Kunszery Gyula dr. szem­­tanúnak tárgyilagos beszámo­­lóját, aki ezt máshol leírta. Csongor és Tünde, valamint a Bánk bán drámáinál részlete­­sen elemzi, hogy senki még előtte ezzel a tárggyal nem fog­­lalkozott. Bár nem könnyű fel­­adat Mohácsi esetében a fejlő­­dés időnkénti megállapítása, különösen, ha az életpályáj­á­­nak nézőpontjából szemléljük. Mégis kísérletet tett, Mohácsi számos irodalmi, újságírói írást tett közzé, ezek közül csak a legkiválóbbakkal foglalkozik. A tanulmányból megtudjuk, hogy két lírai költeménykötete Crescendo 1904-ben, Janus lelke 1909-ben jelent meg és sikert aratott Drámai művei: Hamu 1908, A fejedelmi hajó színmű, A makrancos herceg, 1917, egyfelvonásos, A tükör egy­­felvonásos némajáték Bajor Gizivel nagy sikert aratott. Eszterházi vígasságok, a ma­­gyar rádióban is előadták Hu­­bay zenéjével. Kisfaludy, négyfelvonásos dalmű zenéjét Poldini Ede szerezte. Márai Sándor és Herczeg Ferenc egy­­egy darabját is lefordította. Számos elbeszélést írt, ame­­lyeknek tárgyát a zsidó nép életéből merítette. Több elbe­­szélése német angol, finn és svéd lapokban is megjelent 1927. évben a Nyugat pályáza­­tot írt ki, Stella novellájával Mohácsi nyerte meg. Földi Mi­­hály a Stelláról a következőket írta: európai írás, én ezt a no­­vellát kétszer elolvastam. Nem hiszem, hogy tévedek, ez egy mestermű Pusztai Angyal államvizsgái tanulmányában, mely 55 oldalt tesz ki, megemlíti, hogy Mohá­­csi regényeiben az ember lel­­ki jelenségeit analizálja, sok­szor kis emberi problémák a témái. Mohácsi Jenő neve Ma­­gyarországon csak kevéssé is­­mert, az ő könyvei, művei a nagy könyvtárakban is alig ta­­lálhatók. Külföldön sokkal is­­mertebb a neve. Megemlíti, hogy részletesen foglalkozik Siptár Ernő dr. Emlékezés Mohácsi Jenőre, külön lenyo­­mat a Pécsi Pedagógiai Főis­­kola 1961—62. évkönyvéből, Mohácsi művei az ő élvezetes témáival, az ő kiváló stílusá­­val nagy tömegnél is kiváló eredményt érne el. Részletesen foglalkozik két novellaköteté­­vel és 3 regényével. A novel­­láinak tárgyai a múltba tekin­­tenek és bizonyítják, hogy Mo­­hácsi erőssége többek között művészi jellemábrázolás a ki­­váló személyiségeknél. Mind­­egyik egy-egy korszaknak és egy-egy léleknek a jellemzője, mint Madách feleségénél, Ka­­tonánál, Andersennél. Művé­­szi kidolgozása a sorsfordula­­toknak és a jellem pillanatké­­peiben nagy sikert ér el. Té­­mái közül legközelebb Madách áll, mert problémái Az ember tragédiája fordítása közben, ismertekké váltak. Mohácsi Madách felesége tükrében megoldást akart találni Éva különféle alakjaira. Az utolsó regénye „Hegedű és koldus­­bot” a második világháború hatása alatt, az uralkodó idő szellemében íródott, melynek ő is áldozatává lett. Az ő regény­­alakjai között a Lidércke (Ma­­dách felesége) alakja a legjob­­ban sikerült, Mohácsi lebilin­­cselben írta le erkölcsi lesüly­­lyedését A három kiváló mű­­fordítása az ő főművei, de re­­gényei, novelláskötetei, szá­­mos bel- és külföldön megje­­lent cikkei ezek mellett sem halványulnak el. Mohácsi jo­­gosan megérdemelné, hogy a magyar irodalom és műfordí­­tás megfelelően értékelné és foglalkozna vele. Sárközi Magdolna 117 olda­­las vizsgái tanulmányában Mo­­hácsi Jenő ״ Az ember tragé­­diája” fordításával foglalkozik. Többek között a következőket állapítja meg: Az ember tra­­gédiája Madách Imre munká­­ja, a magyar irodalomnak egyik legnagyobb alkotása. Ma már kétségtelenül megál­­lapítható, hogy a világiroda­­lom legremekebb művei közé tartozik, azonban hosszú idő­­be került, míg ezt a nyugati irodalom elismerte, ez pedig Mohácsi Jenő kiváló fordítá­­sának köszönhető. Különösen Németországban probléma volt Az ember tragédiája, mert azt terjesztették, hogy Goethe Faustjára emlékeztet. Tényleg hasonlatosságok mutatkoznak a gondolatmenetben, a két mű azonban lényeges különbséget tüntet fel. A tartalmi különb­­ségek mellett, a sajátságos ma­­dáchi stílus bebizonyíthatta volna a mű eredetiségét Az addigi fordítások Madách ka­­rakterisztikus sajátosságainak visszatükröződését nem valósí­­tották meg. Még a Décsi féle fordítás után is a német írók és fordítók, kritikusok és nézők között az a vélemény és íté­­let alakult ki, hogy Az ember tragédiája Faust-utánzat. A művet elhallgatták és a német színpadokon letagadták, ha mégis előadták, úgy némi si­­kerrel csak. Ez az állapot azonban 1934. évben megtört, amikor a német közönség Az ember tragédiáját Mohácsi Jenő fordításában újra láthat­­ta. Az első és fő értéke Mohá­­csi kiváló fordításának, hogy az könnyen élvezhető könyv, dráma, a színpadon is könnyen érthető alakban jelent meg. Az ő érdeme főleg abban rejlik, hogy a külföld, de fő­­leg a német kritika elismerte a mű eredetiségét. Mi, magya­­rok Mohácsinak hálával adóz­­hatunk és le vagyunk neki kö­telezve. Éppen ezért választot­­tam az ő fordításának vizsgá­­latát az én munkám­ tárgyává. Célom az, hogy bebizonyít­­sam: Mohácsi Jenő munkája az előző fordításokkal összeha­­sonlítva, a lehető leg­tökélete­­sebb. A különbségeket látha­­tóvá tenni, összehasonlítani a négy előző fordítással, az­­után pedig Mohácsi fordítását az eredetivel összehasonlítani. Szűr Gizella 61 oldalas ta­­nulmányában többek között megállapítja: ha Mohácsi ne­׳­vét halljuk, legtöbbnyire, mint kiváló műfordítóra gondolunk, valóságban drámai fordításai­­val vált híressé Az ő tevé­­kenysége azonban nemcsak műfordításokból állt, hanem versei, drámái, novellái és egyéb közlései is említésre méltóak. Az ő lírája, drámái, novellái legnagyobbrészt az ő alkotótevékenységének első pe­­riódusában keletkeztek. Az ő líráját két kötet tartalmazza, Crescendo 1904-ben jelent meg és Jamis lelke 1909. évben je­­lent meg. A verseskötetek a té­­mák gazdagságéval tűntek ki. Törekvése minden áron az újért lelkesedik. A verseit szi­­gorú kritikának veti alá, né­­hányat jónak, eredetinek ta­­lál, de általában verseit gyen­­géknek találja. Mindkét köl­­teménykötetben a szeretetér­­zés a fő témái, ezek a költe­­mények bizonyítják az ő mo­­dern felfogását. A boldog sze­­retet érzése majdnem teljesen hiányzik belőle. A szerelem nem mutat nála nyugodt ér­­zést Legnagyobbrészt az érzé­­kiség keresése, túlfűtött érzé­­kiség, szenvedélyes panaszko­­dó hang a jellemzői ezeknek a verseknek. Csak ritkán fordul elő a boldog, szerencsés szere­­lem. Jellemzőek többek között ezek a sorok: Minden könyv és minden írás Minden ének, mit daloltak, Minden sor az ügy szülöttje, Minden sor a szívünk vére. A költemény mellett egész fiatalon drámákat ír: A fiata­­lok, Vígasságok Eszterházán és a Góliát. A fiatalok tragiko­­média négy felvonásban. Min­­den idők minden diákjának ja­­vasolja ezt a drámát. Góliát drámája nem oly elvont. Eb­­ben a drámában a filozófiai és a társadalmi problémák nem oly hangsúlyozottan jelentkez­­nek, mint A fiatalokban, ez a drámája a napi élethez közel jár. A harmadik drámája, Vi­­gasságok Eszterházán. Ez a dráma már alapos tapasztala­­tát bizonyítja a dráma terén. A dráma egy művésznőnek a sorsát jeleníti meg. Győrei Edit, Pusztai Angyal, Sárközi Magdolna és Szűr Gi­­zella diplomadolgozataiban há- lával és köszönettel adóznak dr. Siptár Ernő főiskolai ad­­junktusnak azért a támoga­­tásért és segítségért, amelyet az anyag összegyűjtésénél és mindenféle útbaigazítással ne­­kik nyújtott. Dr. Siptár Ernő és a négy vizsgázott, diploma­­dolgozataikkal nagyban hozzá­­járultak, hogy végre Mohácsi Jenő munkássága a magyar közvélemény előtt igazi és mél­­tó megvilágításba került. Bu­­dapesten még nincsen utca el­­nevezve Mohácsiról és az a ház még mindig jeltelen, ahol Az ember tragédiája Európa által elismert műfordítását el­­végezte. A könyvtárakban még mindig alig lehet kiköl­­csönözni Mohácsi novelláit és regényeit. A nagy közönség is hiába keresi Mohácsi mű­­veit a könyvkereskedésben, nem tudja beszerezni. A Pető­­fi Irodalmi Múzeum remélhe­­tőleg pótolja mulasztását és megfelelően ismertetni fogja Mohácsi munkásságát és iro­­dalmi tevékenységét. Sas László Mindenkori legmagasabb áron VÁSÁRO­LJ­U­K ezüst és aranytárgyait valamint drágaköveit Budapest, V., Irányi u. 1 sz.

Next