Új Élet, 1970 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1970-01-01 / 1. szám
A Tiszántúli Izraelita Községkerület közgyűlése Debrecenben december 7- én rendezte képviselőtestületi közgyűlését a Tiszántúli Községkerület, amelyen a rossz időjárási viszonyok ellenére teljes számban megjelentek a községkerület hitközségeinek küldöttei. A közgyűlésen jelen volt dr. Seifert Géza, a MIOK elnöke, dr. Harsányi László a Budapesti Izraelita Községkerület elnöke, a MIOK intézőbizottságának tagja, Gábor Dezső községkerületi főtitkár, a kerület tisztségviselői és a debreceni hitközség számos tagja. Dr. Kulcsár Imre, a községkerület elnöke a megjelentek üdvözlésével nyitotta meg a közgyűlést, majd beszámolója elején megállapította, hogy 10 éve áll a debreceni hitközség élén és ezért elsősorban a debreceni hitközség életéről, elmúlt 10 évéről akar beszélni. Elmondotta azt is, hogy a második világháború előtt a debreceni hitközség 12 000 lélekszámmal a Tiszántúl legnagyobb hitközsége volt, a náci üldözés azonban megritkította sorait, de a felszabadult magyar zsidóság és benne a debreceni közösség élni akar. Ma a megfogyatkozott debreceni zsidósságnak székháza és két temploma van. Rövid visszapilantást vetett e 10 év időszakára és megemlékezett azokról a hittestvérekről, akik e 10 év alatt távoztak el az élők sorából. A közgyűlés tagjai egyperces felállással áldoztak az elhunytak emléke előtt. Dr. Kulcsár Imre a kezdeti nehézségekről beszélt. Az épületek romosak voltak, a templomokba beesett az eső, de lassan a hitközség gazdaságilag megerősödött. Rendbehozatták a tatarozásra szoruló templomokat és a székházat, valamint egyéb vallási célokat szolgáló intézményeket. Ezután kegyelettel emlékezett meg a fasizmus áldozatául esett mártírokról. A hitközség egyes bizottságának munkáját értékelte ezután, így szó esett a vallásügyi bizottságról, melynek vezetői Csengeri Ernő és Weisz Ernő vallásügyi elöljárók lelkiismereti kérdéssé tették, hogy mindkét templomban reggel és este legyen istentisztelet. A neológ és ortodox tagozatban Talmudtóra működik, vezetői Almási Miksáné és Horovitz Adolf. A kultúrbizottság László Endre vezetésével nagy hozzáértéssel látja el feladatát. A jótékonysági bizottság elöljárója Gottlieb Frigyes, a gazdasági bizottságé Váradi Ernő elöljáró hasznosan működtek közre reszortjukban. A számvizsgáló bizottság tagjai valamennyien főkönyvelők és így a bizonylati fegyelem és a pénzkezelés vállalati szinten áll. A Nőcsoport tagjai áldozatkészen végzik munkájukat. Köszönetet mondott a hitközség vezetőinek és tagjainak, valamint valamennyi dolgozójának, amiért működésében segítették. Ezután a községkerületben történtekről számolt be és az 1965-ben tartott közgyűlés óta a községkerület képviselőtestülete elhunyt tagjai emlékének áldoztak a közgyűlésen megjelentek. Dr. Kulcsár Imre Nyíregyháza, Karcag, Mátészalka, Berettyóújfalu, Nyírbátor, Hajdúhadház, Tiszafüred, Kunhegyes, Hajdúszoboszló és Kisvárda hitközségeinek munkájáról beszélt. — Végül, de nem utolsósorban — fejezte be beszédét dr. Kulcsár Imre elnök — köszöntöm Gábor Dezsőt, kerületünk főtitkárát, szorgalmas, kiváló munkájáért. A debreceni hitközség, valamint a Tiszántúli Községkerület nevében is köszönetet mondok a MIOK elnökének és elnökségének a neki nyújtott segítségért és kérem, továbbra is támogassanak bennünket. Vállalt kötelességemnek igyekeztem eleget tenni és munkám elbírálását a közgyűlésre bízom. Az első felszólaló dr. Seifert Géza a MIOK és BIH elnöke volt. A megjelentek köszöntése után külön meleg szeretettel üdvözölte dr. Kulcsár Imrét, a MIOK alelnökét, a községkerület elnökét, abból az alkalomból, hogy a Debreceni Izraelita Hitközséget immár tíz éve sikerrel, hozzáértéssel és igaz szívvel vezeti. E tízéves évforduló alkalmából dr. Kulcsár Imrének a MOK képviseletében, az egész magyar zsidóság nevében nagy megelégedését, elismerését és jókívánságait fejezte ki, további zsidó közéleti munkájához sok sikert kívánt. Megállapította, hogy dr. Kulcsár Imre, elnökségének ideje alatt a debreceni hitközség önellátó lett és meleg szavakkal méltatta dr. Kulcsár Imrének a debreceni hitközség vallási, gazdasági és kulturális munkái terén elért eredményeit. Dr. Seifert Géza elnök ezután a magyar zsidóság aktuális kérdéseiről és a magyar zsidóság fennmaradását biztosító tényekről és azok eredményeiről beszélt. Az 1945. évben felszabadult magyar zsidóság — mondotta — ma teljes vallás és lelkiismereti szabadságot élvez, maga határozza meg fennmaradását és jövőjét. Ezzel kapcsolatban a most folyó Chanukka ünnepe alkalmával Olvasott hetiszarvaszról, József és testvérei történetéről beszélt. Megállapította, hogy a magyar zsidóság a bibliai József történetének optimizmusával, testvér- és emberszeretetével és a békéért folytatott küzdelmével viheti tovább az ősi zsidó vallási tradíciói sikeres érvényesítését nemzedékeken át. A bibliai József tanításai — mondotta — az egész világ irodalmára nagy hatással voltak. Thomas Mann, a nagy békeharcos, aki a József és testvérei című trilógiáját 1933- tól 1943-ig írta, egyik tanulmányában megemlíti, hogy József és testvéreinek optimizmusra tanító történelme adott neki erőt a fasizmus üldözéseinek sötét korszaka idején. József tanításainak optimizmusával, testvér- és emberszeretetével, valamint békevágyával visszük tovább a magyar zsidóság ősi tradíciói szent ügyét. Foglalkozott ezután a magyar zsidóság fennmaradásának kérdésével szocialista társadalmunkban, amelyben mi, más magyar állampolgárokkal azonosan — országunk felszabadulása óta — immár egyenlő jogokkal veszünk részt szocialista hazánk szociális, gazdasági és kulturális felemelkedését célzó munkájában, és emellett híven őrizzük szent Tóránk tanításait Ma már mindenki előtt világos — mondotta —, 1©ז0ו hivő és nem hivő magyar állampolgár között gyakorlatilag nincsen politikai ellentét, mert országunk gazdasági gyarapodása egyéni jólétünket mozdítja elő. Erre oktatnak egyébként prófétáink tanításai is. Ezután beszélt az elnök a fasizmus elleni harcról és kijelentette, hogy országunk felszabadulásának 25. évfordulóját méltón kívánjuk megünnepelni. Beszámolt még beszéde során a magyar zsidóságnak a külföldi zsidóssággal fennálló kapcsolatairól Ismertette az ezen évben tett moszkvai, amerikai, belgrádi utak eredményeit. Bejelentette, hogy a szovjet zsidósággal való kapcsolatunk további erősítése céljából még ez év decemberében előreláthatólag Moszkvába utazik. Beszédét a Chanukka ünnep jelképének, a Menórának tanításaira utalással fejezte be, hogy a Menóra fényének világossága jelölje ki a magyar zsidóságnak útját szent hagyományaink fenntartásával az elnyert jogegyenlőség, a szabadság, a humanizmus, az emberi haladás és béke felé. (Hosszan tartó taps.) Dr. Harsányi László a testvér-községkerületek üdvözletét tolmácsolva, sok szeretettel köszöntötte a Tiszántúli Községkerület vezetőségének tagjait, valamint az összes megjelenteket. Beszédében kifejtette, hogy a zsidó tradíciók ápolása a feladat és ennek szeretetteljes végzésére kérte fel a közgyűlés tagjait. Deutsch Sándor (Debrecen) hangsúlyozta, hogy a hitközség minden tagjának az elnök mellé kell állnia, mert anélkül az nem tud feladatának eleget tenni. Stern József (Nyíregyháza) Dr. Kulcsár Imre elnök ismertette a nyíregyházi hitközség életét is. A debreceni és nyíregyházi hitközség között jó a viszony. A Talmudtórát illetően hitközségünkben olyan eredményes volt a tanítás, hogy gyermekeink az országos versenyen az elsők között voltak. Fodor László (Karcag) vidéki problémákat vetett fel. Beszélt a szórványok istentiszteleteiről, az ott elhaltak temetésének kérdéséről és köszönetet mondott a MIOK támogatásáért László Endre (Debrecen) a dr. Kulcsár Imre elnök által vezetett debreceni hitközségnek a vallási, gazdasági és kulturális munkájának eredményei kielégítőek — mondotta többek között — amelyet a jövőben még fokozni kívánunk. — Nagy figyelemmel hallgattam végig dr. Seifert Géza elnök beszédét amely méltó volt az országos elnökhöz — fejezte be László Endre felszólalását. Fontosnak találom azt, hogy mi is megtaláltuk helyünket ebben az országban. Rados Aladár (Debrecen) szeretettel köszöntötte dr. Kulcsár Imre elnököt 10 éves kitartó munkája alkalmából, és méltatta a MIOK elnökségének a magyar zsidóság érdekében végzett tevékenységét. Weisz Ernő (Debrecen) szerint a debreceniek hibája volt, hogy nem vettek részt a budapesti Talmudtóra versenyen. A mai Chanukka ünnepély fogja megmutatni, hogy mégis van Talmudtóra Debrecenben. Dr. Kulcsár Imre elnök részletesen válaszolt a felszólalásokra, köszönetét fejezte ki dr. Seifert Gézának, a MIOK elnökének és minden felszólalónak elismerő szavaiért. Gábor Dezső főtitkár ismertette a községkerület zárszámadását és felolvasta a számvizsgáló bizottság jelentését. A közgyűlés úgy a zárszámadást, mint a számvizsgáló bizottság jelentését jóváhagyólag tudomásul vette és a felmentvényt úgy az elnökségnek, mint a képviselőtestületnek megadta. Ezután a megüresedett képviselőtestületi tagok helyét töltötték be választás útján. MEGHÍVÓ A Budapesti Izraelita Hitközség 1970. január 18-án, vasárnap dé fél 11-kor a pesti gettó felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából, a hitközség székházában (Budapest, VII., Síp u. 12. n. em. 33. díszterem) ünnepi közgyűlést tart, melyre a képviselőtestület tagjait és a hittestvéreket szeretettel meghívom és megjelenésükre biztosan számítok. Dr. Seifert Géza sk. elnök Az elfelejtett Mohácsi Jenő Huszonöt éve, hogy Mohácsi Jenő mártírhalált szenvedett. A Horthy-rezsim örök bűne és szégyene többek között az, amikor már végre Mohácsi részére mentességi iratot kiállítottak és kiadtak, nem szereztek annak érvényt, hanem hagyták, hogy a budakalászi haláltáborból külföldre deportálják. 1944. július 8- án a deportáltakkal megtelt szerelvény Jablonka-hágó körüli megállt, s Mohácsi holttestét kiemelték a vöröskeresztes vagonból, s ott ismeretlen helyen, jeltelen sírban nyugszik a sok szenvedés és kínok között elhunyt Mohácsi Jenő, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar irodalomnak. Mohácsi Jenő nemcsak műfordító, hanem költő, regényíró, operaszövegíró, újságíró stb. volt. Hazánkban ma már alig emlékeznek rá. A külföldön még ma is nagy szeretettel gondolnak rá. Mohácsi Jenő a Pen Club alelnöke volt A Petőfi Irodalmi Múzeum nemrég kiállítást rendezett a magyar mártír írók és költők műveiből és munkásságukról. Mohácsi Jenőt éppen a tablón megemlítették, de sem egy munkáját nem állították ki, sem munkásságáról nincsen külön említés. Mohácsi Jenő szülővárosa, Mohács 1962. július 2-án a házat, melyben Mohácsi Jenő született, emléktáblával jelölte meg, azonkívül utcát is nevezett el róla. Dr. Siptár Ernő, a pécsi tanárképző intézet adjunktusa számos cikkben, kiadványban foglalkozott Mohácsi sokoldalú munkásságával és igyekezett a helyes és megfelelő megvilágításba helyezni. Most, halálának 25. évfordulója alkalmával a pécsi tanárképző főiskola német tanszékén négy hallgatójával államvizsga-dolgozatot készíttetett Tekintettel arra, hogy a négy államvizsga-dolgozat részletes, sok száz oldalt tesz ki, ezen cikk szűk keretei között csak nagyjából tudunk foglalkozni az egyes államvizsgai dolgozatokkal Győrei Edit 110 oldalas dolgozatában megjegyzi, célja: könnyen áttekinthető képet nyújtani Mohácsi Jenő életéről és irodalmi tevékenységéről. Fontosnak tartja, hogy Mohácsi munkáinak kritikáját szakmunkájába felvegye, azonkívül számtalan idézetet hoz nyilvánosságra. Különösen az emberi kiértékeléséről és életének utolsó napjairól a szemtanúkat szólaltatja meg. Különösen súlyt helyez arra, hogy kimagasló irodalmi egyéniségek nyilatkozatait megemlítse. Győrfi részletesen tárgyalja a wieni Burgszínház „Az ember tragédiája” előadását, Kunszery Gyula dr. szemtanúnak tárgyilagos beszámolóját, aki ezt máshol leírta. Csongor és Tünde, valamint a Bánk bán drámáinál részletesen elemzi, hogy senki még előtte ezzel a tárggyal nem foglalkozott. Bár nem könnyű feladat Mohácsi esetében a fejlődés időnkénti megállapítása, különösen, ha az életpályájának nézőpontjából szemléljük. Mégis kísérletet tett, Mohácsi számos irodalmi, újságírói írást tett közzé, ezek közül csak a legkiválóbbakkal foglalkozik. A tanulmányból megtudjuk, hogy két lírai költeménykötete Crescendo 1904-ben, Janus lelke 1909-ben jelent meg és sikert aratott Drámai művei: Hamu 1908, A fejedelmi hajó színmű, A makrancos herceg, 1917, egyfelvonásos, A tükör egyfelvonásos némajáték Bajor Gizivel nagy sikert aratott. Eszterházi vígasságok, a magyar rádióban is előadták Hubay zenéjével. Kisfaludy, négyfelvonásos dalmű zenéjét Poldini Ede szerezte. Márai Sándor és Herczeg Ferenc egyegy darabját is lefordította. Számos elbeszélést írt, amelyeknek tárgyát a zsidó nép életéből merítette. Több elbeszélése német angol, finn és svéd lapokban is megjelent 1927. évben a Nyugat pályázatot írt ki, Stella novellájával Mohácsi nyerte meg. Földi Mihály a Stelláról a következőket írta: európai írás, én ezt a novellát kétszer elolvastam. Nem hiszem, hogy tévedek, ez egy mestermű Pusztai Angyal államvizsgái tanulmányában, mely 55 oldalt tesz ki, megemlíti, hogy Mohácsi regényeiben az ember lelki jelenségeit analizálja, sokszor kis emberi problémák a témái. Mohácsi Jenő neve Magyarországon csak kevéssé ismert, az ő könyvei, művei a nagy könyvtárakban is alig találhatók. Külföldön sokkal ismertebb a neve. Megemlíti, hogy részletesen foglalkozik Siptár Ernő dr. Emlékezés Mohácsi Jenőre, külön lenyomat a Pécsi Pedagógiai Főiskola 1961—62. évkönyvéből, Mohácsi művei az ő élvezetes témáival, az ő kiváló stílusával nagy tömegnél is kiváló eredményt érne el. Részletesen foglalkozik két novellakötetével és 3 regényével. A novelláinak tárgyai a múltba tekintenek és bizonyítják, hogy Mohácsi erőssége többek között művészi jellemábrázolás a kiváló személyiségeknél. Mindegyik egy-egy korszaknak és egy-egy léleknek a jellemzője, mint Madách feleségénél, Katonánál, Andersennél. Művészi kidolgozása a sorsfordulatoknak és a jellem pillanatképeiben nagy sikert ér el. Témái közül legközelebb Madách áll, mert problémái Az ember tragédiája fordítása közben, ismertekké váltak. Mohácsi Madách felesége tükrében megoldást akart találni Éva különféle alakjaira. Az utolsó regénye „Hegedű és koldusbot” a második világháború hatása alatt, az uralkodó idő szellemében íródott, melynek ő is áldozatává lett. Az ő regényalakjai között a Lidércke (Madách felesége) alakja a legjobban sikerült, Mohácsi lebilincselben írta le erkölcsi lesülylyedését A három kiváló műfordítása az ő főművei, de regényei, novelláskötetei, számos bel- és külföldön megjelent cikkei ezek mellett sem halványulnak el. Mohácsi jogosan megérdemelné, hogy a magyar irodalom és műfordítás megfelelően értékelné és foglalkozna vele. Sárközi Magdolna 117 oldalas vizsgái tanulmányában Mohácsi Jenő ״ Az ember tragédiája” fordításával foglalkozik. Többek között a következőket állapítja meg: Az ember tragédiája Madách Imre munkája, a magyar irodalomnak egyik legnagyobb alkotása. Ma már kétségtelenül megállapítható, hogy a világirodalom legremekebb művei közé tartozik, azonban hosszú időbe került, míg ezt a nyugati irodalom elismerte, ez pedig Mohácsi Jenő kiváló fordításának köszönhető. Különösen Németországban probléma volt Az ember tragédiája, mert azt terjesztették, hogy Goethe Faustjára emlékeztet. Tényleg hasonlatosságok mutatkoznak a gondolatmenetben, a két mű azonban lényeges különbséget tüntet fel. A tartalmi különbségek mellett, a sajátságos madáchi stílus bebizonyíthatta volna a mű eredetiségét Az addigi fordítások Madách karakterisztikus sajátosságainak visszatükröződését nem valósították meg. Még a Décsi féle fordítás után is a német írók és fordítók, kritikusok és nézők között az a vélemény és ítélet alakult ki, hogy Az ember tragédiája Faust-utánzat. A művet elhallgatták és a német színpadokon letagadták, ha mégis előadták, úgy némi sikerrel csak. Ez az állapot azonban 1934. évben megtört, amikor a német közönség Az ember tragédiáját Mohácsi Jenő fordításában újra láthatta. Az első és fő értéke Mohácsi kiváló fordításának, hogy az könnyen élvezhető könyv, dráma, a színpadon is könnyen érthető alakban jelent meg. Az ő érdeme főleg abban rejlik, hogy a külföld, de főleg a német kritika elismerte a mű eredetiségét. Mi, magyarok Mohácsinak hálával adózhatunk és le vagyunk neki kötelezve. Éppen ezért választottam az ő fordításának vizsgálatát az én munkám tárgyává. Célom az, hogy bebizonyítsam: Mohácsi Jenő munkája az előző fordításokkal összehasonlítva, a lehető legtökéletesebb. A különbségeket láthatóvá tenni, összehasonlítani a négy előző fordítással, azután pedig Mohácsi fordítását az eredetivel összehasonlítani. Szűr Gizella 61 oldalas tanulmányában többek között megállapítja: ha Mohácsi ne׳vét halljuk, legtöbbnyire, mint kiváló műfordítóra gondolunk, valóságban drámai fordításaival vált híressé Az ő tevékenysége azonban nemcsak műfordításokból állt, hanem versei, drámái, novellái és egyéb közlései is említésre méltóak. Az ő lírája, drámái, novellái legnagyobbrészt az ő alkotótevékenységének első periódusában keletkeztek. Az ő líráját két kötet tartalmazza, Crescendo 1904-ben jelent meg és Jamis lelke 1909. évben jelent meg. A verseskötetek a témák gazdagságéval tűntek ki. Törekvése minden áron az újért lelkesedik. A verseit szigorú kritikának veti alá, néhányat jónak, eredetinek talál, de általában verseit gyengéknek találja. Mindkét költeménykötetben a szeretetérzés a fő témái, ezek a költemények bizonyítják az ő modern felfogását. A boldog szeretet érzése majdnem teljesen hiányzik belőle. A szerelem nem mutat nála nyugodt érzést Legnagyobbrészt az érzékiség keresése, túlfűtött érzékiség, szenvedélyes panaszkodó hang a jellemzői ezeknek a verseknek. Csak ritkán fordul elő a boldog, szerencsés szerelem. Jellemzőek többek között ezek a sorok: Minden könyv és minden írás Minden ének, mit daloltak, Minden sor az ügy szülöttje, Minden sor a szívünk vére. A költemény mellett egész fiatalon drámákat ír: A fiatalok, Vígasságok Eszterházán és a Góliát. A fiatalok tragikomédia négy felvonásban. Minden idők minden diákjának javasolja ezt a drámát. Góliát drámája nem oly elvont. Ebben a drámában a filozófiai és a társadalmi problémák nem oly hangsúlyozottan jelentkeznek, mint A fiatalokban, ez a drámája a napi élethez közel jár. A harmadik drámája, Vigasságok Eszterházán. Ez a dráma már alapos tapasztalatát bizonyítja a dráma terén. A dráma egy művésznőnek a sorsát jeleníti meg. Győrei Edit, Pusztai Angyal, Sárközi Magdolna és Szűr Gizella diplomadolgozataiban há- lával és köszönettel adóznak dr. Siptár Ernő főiskolai adjunktusnak azért a támogatásért és segítségért, amelyet az anyag összegyűjtésénél és mindenféle útbaigazítással nekik nyújtott. Dr. Siptár Ernő és a négy vizsgázott, diplomadolgozataikkal nagyban hozzájárultak, hogy végre Mohácsi Jenő munkássága a magyar közvélemény előtt igazi és méltó megvilágításba került. Budapesten még nincsen utca elnevezve Mohácsiról és az a ház még mindig jeltelen, ahol Az ember tragédiája Európa által elismert műfordítását elvégezte. A könyvtárakban még mindig alig lehet kikölcsönözni Mohácsi novelláit és regényeit. A nagy közönség is hiába keresi Mohácsi műveit a könyvkereskedésben, nem tudja beszerezni. A Petőfi Irodalmi Múzeum remélhetőleg pótolja mulasztását és megfelelően ismertetni fogja Mohácsi munkásságát és irodalmi tevékenységét. Sas László Mindenkori legmagasabb áron VÁSÁROLJUK ezüst és aranytárgyait valamint drágaköveit Budapest, V., Irányi u. 1 sz.