Új Élet, 1975 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1975-03-15 / 6. szám
Dallamok bűvkörében Vannak olyan emberek, akik szinte hozzánőnek ahhoz a közösséghez, melyben élnek, akiknek személyiségükről,még életükben legendák születnek, akiknek egyedi báj a jellegzetességük. Ilyen alkat dr. Korényiné Lamberg Rózsa. Finom ízléssel berendezett szobájában ülünk. Emlékezik egy sikerekben gazdag életpályára, a dallamok világára, melynek bűvöletében él. — Zongoraművész szerettem volna lenni. Tizennyolc éves koromig minden napomat a zongoratanulás és a gyakorlás töltötte ki. Énekelni csak ezután kezdtem el. Négy évi céltudatos felkészülés után a Szegedi Nemzeti Színházban léptem fel. Gildát alakítottam a Rigolettóban. — A művésznő tehetségét édesapjától örökölte. Lamberg Mór főkántor hogyan egyengette leánya útját? — Apámat, mint az ország egyik legképzettebb énekesét tartották számon. Tanított, okított engem. Segítette pályafutásom kibontakozását. Csodálatos csengésű, bársonyos melegségű tenorhangja volt. Tőle láttam először a zene iránti alázatot. Becsületességét példamutatónak tartották. Hivatását szent küldetésnek tekintette. Ősi dallamokban fejezte ki zsidóságunk évezredes gondolatvilágát és saját tiszta érzéseit. Mindig a legnagyob gyermeki szeretettel gondolok mártírhalált halt édesapámra. — Szeged volt az első állomás. A tiszaparti város után Berlin következett, de rövid idő után hazatért. Milyen okok kényszerítették erre a lépésre? — A század első évtizedeiben Berlin az egyik fellegvára volt a világ művészetének. A harmincas évek elején sikerült csak kijutnom. Próbaéneklésem nagyszerűen sikerült. Szerződtetni kívántak oly feltétellel, hogy egy évig vidéki operába kell énekelnem. Kiforrott, a német anyanyelvi szinten beszélő művészekre tartottak igényt . Sajnos ez az időszak az én életemben is törést hozott. Szenvedtem attól a légkörtől, mely akkor és ott volt. Megaláztak származásom, zsidó voltam miatt. Pár hónap idegtépő, lelki gyötrelmei után hazatértem. Szegeden nagy szeretettel fogadtak. Sok főszerepet alakítottam. Többek között a Traviata-ban, Hofmann meséiben. Zenei egyéniségemre, a formateremtés igényességére nagy hatással volt nagybátyám Emánuel Liszt, ő később a Metropolitan baritonistája lett. Mindmáig látszik életnagyságú festménye az opera halljában. — A felszabadulás után a művésznő énekesi pályája két, némileg eltérő irányban haladt tovább. Hogyan került sor a lényeges változásokra? — Néhány évig 1945 után is énekeltem. Súlyos betegség okozta hosszú kényszerpihenő után már nem tudtam újból elkezdeni. A zene azonban továbbra is betöltötte életemet. Taníthattam. A tanítást, a tudás átadását hivatásomnak érzem. Tanítványaim közül sok az országos hírű, nemzetközileg is elismert énekes. Simándi József, Moldován Stefánia, Sebestyén Sándor, Bende Zsolt, hogy egy párat emeljek ki azok közül, akik igen közel állnak hozzám. Még ma is napi hatórát korrepetálok, betanítom a szegedi énekeseket. A másik irány — melyre célzott — pályafutásom összefonódása a hitélettel. Immárom harminc éve, hogy először megszólaltattam orgonánkat a zsinagógában. Korábban szólóénekesként és karvezetőként is működtem. Büszke vagyok, hogy — apám halálát követően — a mindenkori kántor tanítványom volt. Segítettem zeneileg és a naszádok jobb megismerésében. Engedtessék meg — ha a hitéletről beszélünk —, hogy megemlékezzem kórusunk elhunyt, két kiváló énekeséről Honig Erzsiről és Schönfeld Bernátról. Gyönyörű hangjuk, kedves egyéniségük nagyon hiányzik valamennyiünknek. Éles csengetés szakította meg a halk beszélgetést, az emlékek felidézését. Liszt-díjas énekes lépett be az ajtón. Skálázni jött. Rózsikéra néztem — így ismeri őt mindenki Szegeden —, s valami megmagyarázhatatlan csillogás villant meg szemében, amikor a zongorához ült. A zongorához, melyen Kodály Zoltán mellszobra díszeleg. A falakról meghitt tanítványok, neves barátok és kortársak fényképei néznek az alkotóműhelyre. Ritka, egyedi pillanat az osztályrésze a jelenlevőnek. Nehéz volt kiszakadni a dallamok bűvöletéből. Schöner Alfréd Kulturális hírek A hitleri fasizmus legyőzésének 30. évfordulójára , a Nemzetközi Ellenálló Harcosok Szövetsége, a lengyel Művészeti Szövetség és az ottani Művelődésügyi és kulturális minisztérium nemzetközi plakátpályázatot írt ki. A pályázaton nemcsak hivatásos grafikusok, de a művészeti főiskola hallgatói is részt vehetnek. A plakátnak kifejezésre kell juttatnia művészeti eszközökkel — a bátorságot, amellyel a harcosok a fasizmus ellen küzdöttek, megvilágítani a katonák és az illegális harcosok küzdelmét a hitlerizmus ellen. H. W. Herrmann ..A Saarvidéki zsidóság sorsa 1920— 1945-ig” címmel készített tanulmányt, kb. 200 oldal terjedelemben. Számokkal, dátumokkal és , dokumentumokkal ■mutatja de a Saar-vidéki zsidóság életét és szenvedéseinek útját, nyomon követve 1933 tavaszától a szorongattató intézkedéseket, a fenyegetéseket, a gazdasági bojkottot, a munkaalkalmak, végül életük elvesztését. Legtöbbjének Auschwitz, Maidaneck, Treb-Alinka volt végső állomása Hundertwasser festőművész kiállítása nyílt meg Münchenben, a Művészetek Házában, amely április 8-ig van nyitva. A kiállítás anyaga felöleli a művész munkásságát, fiatalkori alkotásait, tájképeit, önarcképeit, édesanyja képmását, amelyet az általa készített katalógusban külön kiemelt. 1938-tól a hitlerizmus idejében családja sorsa is megpecsételődött. Értékes szép ajándékkal tartós örömet szerezhet Faragott cigaretta kínálók és likőrös készletek Szőttes falvédők, párnák, térítők Népi hímzéssel díszített blúzok gazdag választékban kaphatók a Népművészeti boltokban a Fővárosban és vidéken V■ M Harminc éve halt A budapesti Rákóczi út világvárosi forgalmában egy sarokház kapujánál képkiállításra hívogató tábla ötlik szemünkben a „Fényes Adolf” terembe! E kiállítási terem névadója éppen harminc évvel ezelőtt, 1945. március 15-én hunyt el, tragikus körülmények között. Fényes Adolf 1867. április 29-én született Kecskeméten, a kiegyezés és a magyar zsidóság egyenjogúsítása évében. Apja Fischmann Simon, kecskeméti rabbi, életútja színes, tartalmas, befejezése tragikus volt. Haladó, a társadalomfejlődés törvényszerűségeit értő emberként, a népet szerető igaz magyarként a vészkorszak megpróbáltatásai között is hűséges zsidóként egyaránt helytállt. Eszméi művészi ..ars poeticájában” és gyakorlatában is híven tükröződtek. ... 1884-ben egy jóvágású kecskeméti fiatalember kopogtatott Székely Bertalannál az akkori budapesti „Mintarajz” iskolában. A festő jelölt — Fényes Adolf volt! •A nagy magyar művész a jelentkező Fényest felette tehetségesnek minősíti. Fényes előbb Székely Bertalannál, majd Weimarban M. Thedynél, később Benczúr Gyula mesteriskolájában készül pályájára. Közel tíz esztendőt tölt el tanulással. Hamarosan, mint a kritikai realizmus irányának híve egycsapásra meghódítja a művészetkedvelők táborát. Neve ismertté lesz a Műcsarnok, az Ernst Múzeum, később a Nemzeti Szalon, a Frankel-szalon által rendezett budapesti, sőt Velencében, Rómában, Drezdában tartott kiállításokon. Képeiből vásárolt a brüsszeli híres Musee Moderne is. 1899-ben állította ki — e kritikai realista korszakában — a Szegény emberek sorozatát, s ezzel Munkácsy Sztrájkja és Révész Imre Panemje szociális témáival azonosult. E sorozat legismertebb darabjai voltak a Napszámos, Anya és gyermeke, Falusi szerelmesek, az özvegy című, a komor tárgyválasztáshoz méltóan sötét tónusban festett képei. A korabeli közönség társadalmi haladás iránt fogékony része különösen értékelte Fényes képeit, de művészi becsét azok sem tagadhatták meg, akik a Szegény emberek tartalmi valóságát nem látták szívesen. Fényes e képeihez modelljeit aVelencei-tó melléki Sukoró községből szerezte. Fényes melegen ,rokonszenvezett az elnyomott parasztsággal, képein érződött a felszín alatt forrongásban levő társadalmi harc, a milleneumi kor ellentmondásokkal terhes belső feszültsége is. „Senki sem volt képes a paraszti nyomorról mély és örök igazságokik ilyen egyszerűen kifejezni” — írták korabeli kritikusok. Fényes a századforduló utáni években, második festői korszakában az impresszionizmus iránya mellett tört lándzsát. Tabán, Vác, Szentendre utcái , szögleteit, hajlatait, csendéleteket festett összegező látásmóddal, virtuóz festőiséggel. ״ Palazzo Pitti” és más ún. ״ teremképeiben”, lenyűgözve állunk a dísztermek kiképzésében megnyilvánuló művészi tökély fényesi festői megjelenítésében és így szinte kettős műélvezet részesei lehetünk. Fényes Adolf harmadik stíluskorszaka az ún. „panaszos romantikus”, amikor az első világháború alatt és után főként bibliai tárgyú, zsidó vonatkozású műveket alkotott. Fényes ez időben sem szakított társadalmi-szociális szempontjaival, hanem ezen újabb tárgyválasztásában is az emberség mellett és minden elnyomás ellen kívánt tiltakozni művészi eszközeivel. Legsikerültebb a teljes figurális és színbeli egyensúlyban tartott ״ Izrael legyőzi Amalek seregét” c. képe, amely a mester felszabadulás utáni gyűjteményes kiállításain is állandóan szerepelt. E kép a mózesi történetet példázta: ...״ Amikor Mózes felemelő kezét, Izrael győz vala, amikor pedig leemelé. Amalek győz vala ... Áron és Húr tartja Mózes kezeit... Ezután felemelve maradtak a kezek a napnak lementéig...” Fényes e harmadik stíluskorszakából nemkülönben sikert aratott az Ádám és Éva. Ki-fizetés a paradicsomból. Ábrahám és az angyalok, Józsefet eladják a testvérei. Babilon vizein ott ültünk és sirtunk. Mózes vizet fakaszt című és más meg Fényes Adolf bibliai, illetve a zsidóság történetéből merített témájú műveivel. ... A fasizmus árnyéka megmutatkozott az idős festő életének és művészetének alakulásában is. 1944-ig rendszeresen minden nyáron a szolnoki művésztelepen alkotott, korábban Kernstok, Vaszary, Bihari, Mednyászky társaságában. 1940-ben készült öreg festő a téli tájban c. képe Szolnokot idézi, már némi rezignációval. 1944-ben szolnoki műtermét elkobozzák, Fényes is űzött vaddá lesz. Bosnyák Zoltán, a félresikerült polgári iskolai tanár, antiszemita uszító, a Harc című lapjában Fényes „indexre” tételét követeli. 1944 őszén tudatlan nyilas brávók a mestert a gettóba lökik, hiába volt a magyar kultúra jelentős hordozója... Megéri még boldog tudattal a felszabadulást, de a kínoktól megtört művész többé sem alkotni, sem élni már nem képes, és 1945 március idusán elhunyt... Fényes Adolf utókora? Teljes elismerésben részesült a felszabadulás után. 1949-ben tartották a mai Fényes Adolfteremben első gyűjteményes kiállítását, majd 1960-ban a Nemzeti Galéria reprezentatív kiállításon mutatta be életművét, 1961-ben Szolnokon. 1967- ben, születése századik évfordulóján pedig Kecskeméten tartottak emlékkiállítást. A Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható az önarckép és a Testvérek c. kompozíciói. Gyűjteményes kiállításain mindhárom stíluskorszakának legjobb munkáit élvezhette a közönség, kiállították a Szegény emberek sorozatát, zsánerképeit, csendéleteit, biblikus munkáit. Monográfiát írt róla Oermacher Anna (Budapest, 1962), aki szerint Fényes munkásságát ״ bátor, szociális jellegű témafelvetése, az ábrázolás elmélyültsége és gazdag festőisége” jellemezte. Telepi Katalinnak Fényes Adolf vidéki kiállításaihoz írt katalógust bevezető, tanulmánya szerint ״ Fényest művészettörténetünk örök értékeként tartja számon”. A mester három műve van a budapesti Zsidó Múzeum birtokában. Állandó kiállítási tárgy a Mózes vizet fakaszt a sziklából, e képről levelezőlap is kapható, a Zsidó Múzeumban. Ugyancsak e múzeum anyagához tartozik a „Babilon vizeinél ott ültünk és sírtunk”, valamint a Szegények ebédje c. képei, így Fényes két stíluskorszakát a Zsidó Múzeum is illusztrálja. , Fényes utolsó budapesti reprezentatív kiállítása óta másfél évtized telt el. Célszerű lenne, ha a művészet iránt érdeklődő újabb nemzedék is, megismerkedhetne a tragikus sorsú művész teljes ouver-jével és ha majd a Nemzeti Galéria várbeli elhelyezkedése befejeződik, sorra kerülne a jövőben ismét egy Fényes Adolf emlékkiállítás... Járy Péter Bőrdíszműves ét kézi necceléshez érts bedolgozókat felveszünk. Budapest, VII. Síp u. 3. Személyzeti osztály Síremlékek KŐFARAGÓ KTSZ VIII״ Mező Imre út 10. Fiókók: VII״ Dob utca 2. X., Sírkert utca 42. XII., Németvölgyi út 132/b Purim-ünnepségek A Bethlen téri körzet Nőcsoportja február 25־ én műsorral egybekötött purimi vacsorát rendezett amelyen szép számmal jelentek meg a hívek, valamint a testvérkörzetekből jött vendégek. Megjelent Hartmann Jánosné, a Központi Női Tagozat elnökaszszonya. Megnyitó beszédet dr. Takács Sándor elnök mondott, majd dr. Máté Miklós főrabbi méltatta a nap jelentőségét. Kovács Sándor főkántor aktuális liturgiai dalokat adott elő, Lisznyai Mária zongorakíséretével. Végül fővárosi művészek szórakoztatták a megjelenteket. A zárszót Székács Lászlóné mondotta. A Hegedűs Gyula utcai körzet március 2-án rendezte Purim Ünnepségét a Fürst Sándor utcai zeneteremben. Dr. Ernyei József alelnök megnyitójában üdvözölte dr. Harsány Lászlót, a MIOK alelnökét, Hartmann Jánosnét, a Központi Női Tagozat elnökasszonyát és a testvérkörzetekből megjelent elnököket, elnökasszonyyokat, valamint az összes megjelenteket. Dr. Dér István főrabbi tartott előadást Purim ünnepéről, utána Kovács Sándor főkántor zongorakísérettel liturgias dalokat adott elő, végül fővárosi művészek szerepeltek. A jól sikerült délután megrendezésére Löwbeer Sándor elnök, dr. Ernyei József alelnök és Hevesi Sándor elöljáró érdeme. Az ünnepség lebonyolításában részt vettek még Halóért Dezső v. elöljáró, Frisch Miklós elöljáró, Klein Márkusné, a Nőcsoport elnökasszonya. A budapesti ortodox Talmud Tóra február 23-án tartotta Purim ünnepélyét a Hanna termében, amelyen megjelent a Tagozat elöljárósága. Fixter Hermann elnökkel az élen, szülők, hozzátartozók és érdeklődők. A tradicionális zsidó szellemtől áthatott kedves ünnepségen sikeresen szerepeltek a növendékek. Groszbersz Jenő rabbi, tanügyi elöljáró üdvözölte a megjelenteket és vázolta a Talmud-Tóra rendkívüli fontosságát ifjúságunk vallásos nevelése terén. Köszönetet mondott a szereplőknek, valamint dr. Raj Sándornénak és Fischer Miklósné oktatónak. Végezetül Berger Jakab rabbi, a Talmud-Tóra igazgatója osztott szét ajándékot a növendékek között. A budapesti Ortodox Tagozat Purimkor nagyszabású ünnepséget rendezett a Kazinczy utcai templom téli imaházában. Fixter Hermann elnökkel és az elöljárósággal az élen megjelentek a hívek is nagy számban. Weisz Márton־ budapesti ortodox főrabbi talmudi idézetekkel tarkítva vázolta a Purim jelentőségét. Groszberg Jenő rabbi citátumokat magyarázott a Megillából. Weisz Vilmos főkántor purimi énekszámokat adott elő. A mintaszerű rendezés Webermann Arthur gondnok érdeme. A Jávorka Ádám utcai templom Megilla felolvasásánál a város minden részéből jelen voltak a hagyományos dallamokat kedvelő hívek. Smetana Ernő alelnök örömteli Purimot kívánt mindenkinek, majd a Megillát Boros Imre körzeti kántor olvasta fel. Debrecenben a Purim alkalmából az Országos Rabbiképző Intézet énekkara március 2־ án hangversenyt adott a hitközség zsúfolásig megtelt dísztermében. Gémes Dezső hitközségi elnök üdvözölte dr. Kulcsár Imrét, a MIOK alelnökét, Hochberger László budapesti körzeti rabbit, valamint a megjelent debreceni és vidéki híveket. Dr. Kulcsár Imre, a MIOK alel- f1u״ e nevezető előadásában méltatta Ádám Emil karnagynak, Debrecen város szülöttének munkáját, amelyet évtizedekig folytatott Debrecenben a Deák Ferenc utcai templom énekkarának karnagyaként. Részletesen foglalkozott a zsidó liturgia történetével és kimutatta, hogy már Dávid korában is nagy szerepet töltött be a templomi ének. Ezután az énekkar műsora következett, melynek szünetében Hochberger László budapesti körzeti rabbi beszélt a Purim jelentőségéről, hagyományaink tiszteletéről és a szabad vallásgyakorlásról. A műsorban elhangzott Almási Miksánénak egy verse, amelyet ő adott elő. Szólót énekeltek Beckó Zsuzsa, Waldmann Tibor, Sándor E., Fisch Anikó. Ádám Emil több szerzeményét és feldolgozását is előadta a kórus. Szép Ernő ,,Egy levél” című költeményét Grosz Zsuzsa szavalta. Műsorközlő Landeszman György rabbi volt, zongorán kísért Klein Ervin. A Nőcsoport tagjai Weisz Ernőné, Berkovits Róza, Gervai Rezsőné, KoppelJe■ nőné, Heimann Sándorné, Gutfreund Panni, Berkovits Béláné és László Endréné működtek közre az ünnepség rendezésében. Végül Gémes Dezső elnök szavai fejezték be Ádám Emil és kórusának nagy sikerű hangversenyét. A zuglói körzet március 2-án rendezte Purim-ünnepségét. arae■ Íven Eber Jenő, a körzet elnöke üdvözölte a megjelenteket és a testvérkörzetek képviselőit, majd Kardos Péter körzeti rabbi az ünnep jelentőségéről szólt. Ezután Fekete Judit, Fruchter Tamás, Gyémánt Anikó és Mónika, Kardos Ági, Katona Erika és Hegyi Tibor Talmud-Tóra növendékek adtak műsort. Fővárosi művészek előadása zárta a jól sikerült programot. A rendezés dr. Barinkai Ferencné, a Nőcsoport elnökének és munkatársának érdeme. A Nagyfuvaros utcai körzet és NuCSOjív. vjtk mut vlUs !.־ An JOi aiuorált Purim ünnepséget rendezett, a kUuui 41»v8-toltó közönség kitűnően szórakozott a laimun tora növenYenek, valamint a meg KisebbeR aktuans műsorán. A bevezetőt és zárszót Atlasz Miklós körzeti elnök mondotta. A rendezés munkáját Szegő Tinarné elnökasszony és a Nőcsoport tagjai látták el. A kiskunhalasi hitközség és Nőcsoportja március 2-án rendezte purimi ünnepséget, amelyre vendégek érkeztek Budapestről, Bajáról, Szegedről és a szomszédos keceli szórványból. Práger Sándor elnök ,megnyitó beszedesen köszöntötte az ifjú nemzedék egyik tagját dr. Fürst Lászlót, aki a szegedi egyetemen ügyvédi diplomát szerzett és ünnepélyesen avattak doktorrá. Köszöntötte továbbá Klein Bertát 1O. születésnapja alkalmából. Megemlékezett az elnök egy másik örömünnepről is, felszabadulásunk harminc éves évfordulójáról. Az ünnepi beszédet Rosenfeld József községkerületi alelnök, a bajai hitközség elnöke tartotta. A Purim történetéről tartott előadást, majd meleg szavakkal köszöntötte az elnök feleségét 75. születésnapja alkalmából. Ezt követően Wolf Mátyásné, a Nőcsoport elnökasszonya köszöntötte a jubilánsokat. Az ünnepelteknek, valamint a hagyományos purimi sütemények készítőinek Gluckné Fried Mariskának és Spitzer Jenőnének a Nőcsoport nevében Grosz Katalin virágcsokrot adott át. A hitközség vezetősége hagyományos purimi süteményekkel vendégelte meg a megjelenteket. A Páva utcai körzet hagyományos bensőséggel ünnepelte Purim ünnepét. A szép számban megjelent híveket Haas Károly körzeti elnök üdvözölte. A beteg Domán Ernő főrabbi helyett Löwy Tamás rabbinövendék méltatta az ünnep jelentőségét és ismertette a Megillát. A Dózsa György úti templomkörzetben Parimkor dr. Schwarz Mór főrabbi Korunk Hámánjai címmel tartott előadást számos hívő jelenlétében. Előadás után a körzet vendégül látta a híveket. A nagykanizsai hitközség a Szociális Otthonban tartott Purim ünnepségét, amelyen részt vett Stern István elnök, Báder Jenőné titkár, Kárpáti Árpádné elnökasszony a Nőcsoport részéről és Schein Gyula templomgondnok. Az elnök bevezető szavaiután Landeszman György rabbi ismertette az ünnep történetét és a Purimmal kapcsolatos zsidó szokásokat, majd felolvasta Sólem Aléchem A hasvéros királynál című novelláját. A gondozottak nagy figyelemmel hallgatták az előadást és felolvasást. Ezután kiosztották a purimi ajándékokat. Este az imateremben Megilla olvasást tartottak. Gyöngyösön a Purim ünnep alkalmából szén számmal jelentek meg a nők és férfiak a Megilla olvasásánál. A főrabbi betegsége miatt Elefánt Jenő elnök olvasta fel a Megillát. Utána közösen elénekelték a Sausásnász Jákaurt. Az elnökség Purim kiadáson látta vendégül a megjelenteket. A sikeres Purim est rendezése Kádár Imre elöljáró munkáját dicséri. A szegedi hitközség nőcsoportja február 16-án tartotta Purimot köszöntő valláskulturális rendezvényét. Gergely Miklósné elnökaszszony bevezetőjében köszöntötte a megjelenteket és Esztert állította példaképpen a zsidó nők elé. Schöner Alfréd rabbi elemezte, hogy a bibliai kortól napjainkig milyen folklorisztikus elemek tapadtak Purimhoz. Az érdeklődéssel fogadott előadás után — amelyre Szegeden kívül Makóról, Hódmezővásárhelyről, Kiskunhalasról és Orosházáról is lettek hittestvérek — művészi műsor következett. Zongorán kísért dr. Korényiné Lamberg Rózsa. Háziasszonyok voltak: Juni Ottóné. Kreiner Péterné, dr. Nárai Sándorné, Rónai Lászlóné, Salamon Sándorné. A Vasváry Pál utcai körzet a Nőcsoporttal együtt február 25-én tartotta Purim ünnepét. Anfel Dezső, a körzet vezetősége nevében üdvözölte a megjelent tagokat és vendégeket. Szimbász Purimot és jó egészséges kívánt mindenkinek. Klein Vilmos körzeti elnök a Purim ünnep jelentőségét méltatta és felhívta a hívők figyelmét, az egységre és a közösségi életben való részvétel nagy fontosságára. Goldstein Nándor elöljáró, Bródy László egyik purimi versét mondotta el. Ezután művészi műsor következett, majd Lefkovits Jenő, a körzet főkántora purimi liturgiai dalokkal szórakoztatta a nagy számban megjelenteket. Klein Vilmos zárszavában köszönetét fejezte ki Lefkovits Árminné elnökasszonynak és a Nőcsoportnak az ünnepség rendezésében kifejtett munkájukért és felszólította a hallgatóságot, hogy a minden héten kedden tartandó kultúrdélutánokon jelenjenek meg. NÉMET VAGY ANGOL NYELVEN BESZÉLŐ FIATAL NŐKET INTERTOURIST BOLTJAINKBA, VÁLTOZATOS ÉS KULTURÁLT MUNKAHELYEKRE KEZDŐ ELADÓNAK FELVESZÜNK. Állami nyelvvizsga esetén nyelvpótlékot fizetünk. Keveset a Vállalat Kollektív Szerződése szerint Egyenruhát adunk. A munkahelyek télen csak Budapesten, nyáron az ország legszebb szállodáiban, idegenforgalmi központjaiban vannak, ahol szállást és üzemi étkezési lehetőséget biztosítottunk. Felvételre kerülőknek a szakmunkás bizonyítvány megszerzése lehetséges. Jelentkezni lehet az INTERTOURIST IGAZGATÓJÁVAL BUDAPEST V., SZÉP U. 6. I. EM. naponta 10 órakor