Új Élet, 1975 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1975-03-15 / 6. szám

Dallamok bűvkörében Vannak olyan emberek, akik szinte hozzánőnek ahhoz a kö­­zösséghez, melyben élnek, akiknek személyiségükről,­még életükben legendák születnek, akiknek egyedi báj a jellegze­­tességük. Ilyen alkat dr. Ko­­rényiné Lamberg Rózsa. Fi­­nom ízléssel berendezett szo­­bájában ülünk. Emlékezik egy sikerekben gazdag életpályára, a dallamok világára, melynek bűvöletében él. — Zongoraművész szerettem volna lenni. Tizennyolc éves koromig minden napomat a zongoratanulás és a gyakorlás töltötte ki. Énekelni csak ez­­után kezdtem el. Négy évi cél­­tudatos felkészülés után a Sze­­gedi Nemzeti Színházban lép­­tem fel. Gildát alakítottam a Rigolettóban. —­ A művésznő tehetségét édesapjától örökölte­. Lamberg Mór főkántor hogyan egyen­­gette leánya útját? — Apámat, mint az ország egyik legképzettebb énekesét tartották számon. Tanított, okított engem. Segítette pálya­­futásom­ kibontakozását. Cso­­dálatos csengésű, bársonyos­ melegségű tenorhangja volt. Tőle láttam először a zene iránti alázatot. Becsületességét példamutatónak tartották. Hi­­vatását szent küldetésnek te­­kintette. Ősi dallamokban fe­­jezte ki zsidóságunk évezre­­des gondolatvilágát és saját tiszta érzéseit. Mindig a legna­­gyob gyermeki szeretettel gon­­dolok mártírhalált halt édes­­apámra. — Szeged volt az első állo­­más. A tiszaparti város után Berlin következett, de rövid idő után hazatért. Milyen okok kényszerítették erre a lépésre? — A század első évtizedei­ben Berlin az egyik fellegvára volt a világ művészetének. A harmincas évek elején sikerült csak kijutnom. Próbaéneklé­­sem nagyszerűen sikerült. Szerződtetni kívántak oly fel­­tétellel, hogy­ egy évig vidéki operába kell énekelnem. Ki­­forrott, a német anyanyelvi szinten beszélő művészekre tartottak igényt­ . Sajnos ez az időszak az én életemben is törést hozott. Szenvedtem attól a légkörtől, mely akkor és ott volt. Meg­­aláztak származásom, zsidó voltam­ miatt. Pár hónap ideg­­tépő, lelki gyötrelmei után ha­­zatértem. Szegeden nagy sze­­retettel fogadtak. Sok fősze­­repet alakítottam. Többek kö­zött a Traviata-ban, Hofmann meséi­ben. Zenei egyéniségem­­re, a formateremtés igényessé­­gére nagy hatással volt nagy­­bátyám Emánuel Liszt, ő ké­­sőbb a Metropolitan bari­tonis­­tája lett. Mindmáig látszik életnagyságú festménye az opera halljában. — A felszabadulás után a művésznő énekesi pályája két, némileg eltérő irányban haladt tovább. Hogyan került sor a lényeges változásokra? — Néhány évig 1945 után is énekeltem. Súlyos betegség okozta hosszú kényszerpihenő után már nem tudtam újból el­­kezdeni. A zene azonban to­­vábbra is betöltötte életemet. Taníthattam. A tanítást, a tu­­dás átadását hivatásomnak ér­­zem. Tanítványaim közül sok az országos hírű, nemzetközi­­leg is elismert énekes. Simándi József, Moldován Stefánia, Sebestyén Sándor, Bende Zsolt, hogy egy párat emeljek ki azok közül, akik igen közel állnak hozzám. Még ma is napi hat­­órát korrepetálok, betanítom a szegedi énekeseket. A másik irány — melyre cél­­zott — pályafutásom összefo­­nódása a hitélettel. Immárom harminc éve, hogy először megszólaltattam orgonánkat a zsinagógában. Korábban szóló­­énekesként és karvezetőként is működtem. Büszke vagyok­, hogy — apám halálát követően — a mindenkori kántor tanít­­ványom volt. Segítettem zenei­­leg és a naszád­ok jobb megis­­merésében. Engedtessék meg — ha a hit­­életről beszélünk —, hogy megemlékezzem kórusunk el­­hunyt, két kiváló énekeséről Honig Erzsiről és Schönfeld Bernátról. Gyönyörű hangjuk, kedves egyéniségük nagyon hiányzik valamennyiünknek. Éles csengetés szakította meg a halk beszélgetést, az emlékek felidézését. Liszt-dí­­jas énekes lépett be az ajtón. Skálázni jött. Rózsikéra néz­­tem — így ismeri őt mindenki Szegeden —, s valami megma­­gyarázhatatlan csillogás villant meg szemében, amikor a zon­­gorához ült. A zongorához, me­­lyen Kodály Zoltán mellszobra díszeleg. A falakról meghitt ta­­nítványok, neves barátok és kortársak fényképei néznek az alkotóműhelyre. Ritka, egyedi pillanat az osztályrésze a je­­lenlevőnek. Nehéz volt kisza­­kadni a dallamok bűvöletéből. Schöner Alfréd Kulturális hírek A hitleri fasizmus legyőzé­­sének 30. évfordulójára , a Nemzetközi Ellenálló Harcosok Szövetsége, a lengyel Művésze­­ti Szövetség és az ottani Műve­­lődésügyi és kulturális minisz­­térium­ nemzetközi plakátpá­­lyázatot írt ki. A pályázaton nemcsak hivatásos grafiku­­sok, de a művészeti főiskola hallgatói is részt vehetnek. A plakátnak kifejezésre kell juttatnia művészeti eszközök­­kel — a bátorságot, amellyel a harcosok a fasizmus ellen küzdöttek, megvilágítani a katonák és az illegális harco­­sok küzdelmét a hitlerizmus ellen. H. W. Herrmann ..A Saar­­vidéki­ zsidóság sorsa 1920— 1945-ig” címmel készített ta­­nulmányt, kb. 200 oldal ter­­jedelemben. Számokkal, dá­tumokkal és , dokumentumok­­kal ■mutatja de a Saar-vidéki zsidóság életét és szenvedései­­nek útját, nyomon követve 1933 tavaszától a szorongatta­­tó intézkedéseket, a fenyege­­téseket, a gazdasági bojkottot, a munkaalkalmak, végül éle­­tük elvesztését. Legtöbbjének Auschwitz, Maidaneck, Treb-A­linka volt végső állomása Hundertwasser festőművész kiállítása nyílt meg München­­ben, a Művészetek Házában, amely április 8-ig van nyitva. A kiállítás anyaga felöleli a művész munkásságát, fiatalko­­ri alkotásait, tájképeit, önarc­­képeit, édesanyja képmását, amelyet az általa készített ka­­talógusban külön kiemelt. 1938-tól a hitlerizmus idejében családja sorsa is megpecsételő­­dött. Értékes szép ajándékkal tartós örömet szerezhet Faragott cigaretta kínálók és likőrös készletek Szőttes falvédők, párnák, térítők Népi hímzéssel díszített blúzok gazdag választékban kaphatók a Népművészeti boltokban a Fővárosban és vidéken V■­­ M Harminc éve halt A budapesti Rákóczi út vi­­lágvárosi forgalmában egy sa­­rokház kapujánál képkiállítás­­ra hívogató tábla ötlik sze­­münkbe­n a „Fényes Adolf” terembe! E kiállítási terem névadója éppen harminc évvel ezelőtt, 1945. március 15-én hunyt el, tragikus körülmé­­nyek között. Fényes Adolf 1867. április 29-én született Kecskeméten, a kiegyezés és a magyar zsidó­­ság egyenjogúsítása évében. Apja Fischmann Simon, kecs­­keméti rabbi, életútja színes, tartalmas, befejezése tragikus volt. Haladó, a társadalomfej­­lődés törvényszerűségeit értő emberként, a népet szerető igaz magyarként a vészkor­­szak megpróbáltatásai között is hűséges zsidóként egyaránt helytállt. Eszméi művészi ..ars poeticájában” és gyakorlatá­­ban is híven tükröződtek. ... 1884-ben egy jóvágású kecskeméti fiatalember kopog­­tatott Székely Bertalannál az akkori budapesti „Mintarajz” iskolában. A festő jelölt — Fé­­nyes Adolf volt! •A nagy ma­­gyar művész a jelentkező Fé­­nyest felette tehetségesnek mi­­nősíti. Fényes előbb Székely Bertalannál, majd Weimarban M. Thedynél, később Benczúr Gyula mesteriskolájában ké­­szül pályájára. Közel tíz esz­­tendőt tölt el tanulással. Ha­­marosan, mint a kritikai rea­­lizmus irányának híve egycsa­­pásra meghódítja a művészet­­kedvelők táborát. Neve ismert­­té lesz a Műcsarnok, az Ernst Múzeum, később a Nemzeti Szalon, a Frankel-szalon által rendezett budapesti, sőt Velen­­c­ében, Rómában, Drezdában tartott kiállításokon. Képeiből vásárolt a brüsszeli híres Musee Moderne is. 1899-ben állította ki — e kri­­tikai realista korszakában — a Szegény emberek sorozatát, s ezzel Munkácsy Sztrájkja és Révész Imre Panemje szociá­­lis témáival azonosult. E soro­­zat legismertebb darabjai vol­­tak a Napszámos, Anya és gyermeke, Falusi szerelmesek, az özvegy című, a komor tárgyválasztáshoz méltóan sö­­tét tónusban festett képei. A korabeli közönség társadalmi haladás iránt fogékony része különösen értékelte Fényes képeit, de művészi becsét azok sem tagadhatták meg, akik a Szegény emberek tartalmi va­­lóságát nem látták szívesen. Fényes e képeihez modelljeit a­­Velencei-tó melléki Sukoró községből szerezte. Fényes me­­legen ,rokonszenvezett az el­­nyomott parasztsággal, képein érződött a felszín alatt forron­­gásban levő társadalmi harc, a milleneumi kor ellentmondá­­sokkal terhes belső feszültsége is. „Senki sem volt képes a pa­­r­aszti nyomorról mély és örök igazságokik ilyen egyszerűen kifejezni” — írták korabeli kritikusok. Fényes a századforduló utá­­ni években, második festői korszakában az impresszioniz­­mus iránya mellett tört lánd­­zsát. Tabán, Vác, Szentendre utcái , szögleteit, hajlatait, csendéleteket festett összegező látásmóddal, virtuóz festőiség­­gel. ״ Palazzo Pitti” és más ún. ״ teremképeiben”, lenyűgözve állunk a dísztermek kiképzésé­­ben megnyilvánuló művészi tökély fény­esi festői megjelení­­tésében és így szinte kettős műélvezet részesei lehetünk. Fényes Adolf harmadik stí­­luskorszaka az ún. „panaszos romantikus”, amikor az első világháború alatt és után fő­­ként bibliai tárgyú, zsidó vo­­natkozású műveket alkotott. Fényes ez időben sem szakí­­tott társadalmi-szociális szem­­pontjaival, hanem ezen újabb tárgyválasztásában is az em­­berség mellett és minden el­­nyomás ellen kívánt tiltakozni művészi eszközeivel. Legsike­­rültebb a teljes figurális és színbeli egyensúlyban tartott ״ Izrael legyőzi Amalek sere­­gét” c. képe, amely a mester felszabadulás utáni gyűjtemé­­nyes kiállításain is állandóan szerepelt. E kép a mózesi tör­­ténetet példázta: ...״ Amikor Mózes felemelő kezét, Izrael győz vala, amikor pedig leeme­­lé. Amalek győz vala ... Áron és Húr tartja Mózes kezeit... Ezután felemelv­e maradtak a kezek a napnak lementéig...” Fényes e harmadik stíluskor­­szakából nemkülönben sikert aratott az Ádám és Éva. Ki-f­izetés a paradicsomból. Ábra­­hám és az angyalok, Józsefet eladják a testvérei. Babilon vi­­zein ott ültünk és sirtunk. Mó­­zes vizet fakaszt című és más meg Fényes Adolf bibliai, illetve a zsidóság tör­­ténetéből merített témájú mű­­veivel. ... A fasizmus árnyéka meg­­mutatkozott az idős festő éle­­tének és művészetének alaku­­lásában is. 1944-ig rendszere­­sen minden nyáron a szolnoki művésztelepen alkotott, ko­­rábban Kernstok, Vaszary, Bi­­hari, Mednyászky társaságá­­ban. 1940-ben készült öreg fes­­tő a téli tájban c. képe Szolno­­kot idézi, már némi rezigná­­cióval. 1944-ben szolnoki mű­­termét elkobozzák, Fényes is űzött vaddá lesz. Bosnyák Zol­­tán, a félresikerült polgári is­­kolai tanár, antiszemita uszí­­tó, a Harc című lapjában Fé­­nyes „indexre” tételét köve­­teli. 1944 őszén tudatlan nyilas brávók a mestert a gettóba lö­­kik, hiába volt a magyar kul­­túra jelentős hordozója... Megéri még boldog tudattal a felszabadulást, de a kínoktól megtört művész többé sem al­­kotni, sem élni már nem ké­­pes, és 1945 március idusán elhunyt... Fényes Adolf utókora? Tel­­jes elismerésben részesült a felszabadulás után. 1949-ben tartották a mai Fényes Adolf­­teremben első gyűjteményes kiállítását, majd 1960-ban a Nemzeti Galéria reprezentatív kiállításon mutatta be életmű­­vét, 1961-ben Szolnokon. 1967- ben, születése századik évfor­­dulóján pedig­­ Kecskeméten tartottak emlékkiállítást. A Nemzeti Galéria állandó kiál­­lításán látható az önarckép és a Testvérek c. kompozíciói. Gyűjteményes kiállításain mindhárom stíluskorszakának legjobb munkáit élvezhette a közönség, kiállították a Sze­­gény emberek sorozatát, zsá­­nerképeit,­ csendéleteit, bibli­­kus munkáit. Monográfiát írt róla Oermacher Anna (Buda­­pest, 1962), aki szerint Fényes munkásságát ״ bátor, szociális jellegű témafelvetése, az ábrá­­zolás elmélyültsége és gazdag festőisége” jellemezte. Telepi Katalinnak Fényes Adolf vi­­déki kiállításaihoz­ írt kataló­­gust bevezető, tanulmánya sze­­rint ״ Fényest művészettörté­­netünk örök értékeként tartja számon”. A mester három műve van a budapesti Zsidó Múzeum bir­­tokában. Állandó kiállítási tárgy a Mózes vizet fakaszt a sziklából, e képről levelezőlap is kapható, a Zsidó Múzeumban. Ugyancsak e múzeum anyagá­­hoz tartozik a „Babilon vizei­­nél ott ültünk és sírtunk”, va­­lamint a Szegények ebédje c. képei, így Fényes két stílus­­korszakát a Zsidó Múzeum is illusztrálja. , Fényes utolsó budapesti rep­­rezentatív kiállítása óta más­­fél évtized telt el. Célszerű len­­ne, ha a művészet iránt ér­­deklődő újabb nemzedék is, megismerkedhetne a tragikus sorsú művész teljes ouver-jé­­vel és ha majd a Nemzeti Ga­­léria várbeli elhelyezkedése befejeződik, sorra kerülne a jövőben ismét egy Fényes Adolf emlékkiállítás... Járy Péter Bőrdíszműves ét kézi necceléshez érts bedolgozókat felveszünk. Budapest, VII. Síp u. 3. Személyzeti osztály Síremlékek KŐFARAGÓ KTSZ VIII״ Mező Imre út 10. Fiókók: VII״ Dob utca 2. X., Sírkert utca 42. XII., Németvölgyi út 132/b Purim-ünnepségek A Bethlen téri körzet Nőcso­­portja február 25־ én műsorral egy­­bekötött purimi vacsorát rende­­zett amelyen szép számmal jelen­­tek meg a hívek, valamint a test­­vérkörzetekből jött vendégek. Megjelent Hartmann Jánosné, a Központi Női Tagozat elnökasz­­szonya. Megnyitó beszédet dr. Ta­­kács Sándor elnök mondott, majd dr. Máté Miklós főrabbi méltatta a nap jelentőségét. Kovács Sán­­dor főkántor aktuális liturgiai da­­lokat adott elő, Lisznyai Mária zongorakíséretével. Végül főváro­­si művészek szórakoztatták a megjelenteket. A zárszót Székács Lászlóné mondotta. A Hegedűs Gyula utcai körzet március 2-án rendezte Purim Ün­­nepségét a Fürst Sándor utcai ze­­neteremben. Dr. Ernyei József al­­elnök megnyitójában üdvözölte dr. Harsány­ Lászlót, a MIOK alelnö­­két, Hartmann Jánosnét, a Köz­­ponti Női Tagozat elnökasszon­yát és a testvérkörzetekből megjelent elnököket, elnökasszonyyokat, vala­­mint az összes megjelenteket. Dr. Dér István főrabbi tartott előadást Purim ünnepéről, utána Kovács Sándor főkántor zongorakísérettel liturgias dalokat adott elő, végül fővárosi mű­vészek szerepeltek. A jól sikerült délután megrendezésé­­re Löwbeer Sándor elnök, dr. Er­­nyei József alelnök és Hevesi Sán­­dor elöljáró érdeme. Az ünnepség lebonyolításában részt vettek még Halóért Dezső v. elöljáró, Frisch Miklós elöljáró, Klein Márkusné, a Nőcsoport elnökasszonya. A budapesti ortodox Talmud­ Tóra február 23-án tartotta Purim ünnepélyét a Hanna termében, amelyen megjelent a Tagozat elöl­­járósága. Fixter Hermann elnök­­kel az élen, szülők, hozzátartozók és érdeklődők. A tradicionális zsi­­dó szellemtől áthatott kedves ün­­nepségen sikeresen szerepeltek a növendékek. Groszbersz Jenő rab­­bi, tanügyi elöljáró üdvözölte a megjelenteket és vázolta a Tal­­mud-Tóra rendkívüli fontosságát ifjúságunk vallásos nevelése terén. Köszönetet mondott a szereplők­­nek, valamint dr. Raj Sándorné­­nak és Fischer Miklósné oktató­­nak. Végezetül Berger Jakab rab­­bi, a Talmud-Tóra igazgatója osz­­tott szét ajándékot a növendékek között. A budapesti Ortodox Tagozat Purimkor nagyszabású ünnepséget rendezett a Kazinczy utcai temp­­lom téli imaházában. Fixter Her­­mann elnökkel és az elöljáróság­­gal az élen megjelentek a hívek is nagy számban. Weisz Márton־ budapesti ortodox főrabbi talmu­­di idézetekkel tarkítva vázolta a Purim jelentőségét. Groszberg Je­­nő rabbi citátumokat magyarázott a Megillából. Weisz Vilmos főkán­­tor purimi énekszámokat adott elő. A mintaszerű rendezés We­­bermann Arthur gondnok érde­­me. A Jávorka Ádám utcai templom Megilla felolvasásánál a város minden részéből jelen voltak a hagyományos dallamokat kedvelő hívek. Smetana Ernő alelnök örömteli Purimot kívánt minden­­kinek, majd a Megillát Boros Im­­re körzeti kántor olvasta fel. Debrecenben a Purim alkalmá­­ból az Országos Rabbiképző Inté­­zet énekkara március 2־ án hang­­versenyt adott a hitközség zsúfo­­lásig megtelt dísztermében. Gémes Dezső hitközségi elnök üdvözölte dr. Kulcsár Imrét, a MIOK alel­­nökét, Hochberger László buda­­pesti körzeti rabbit, valamint a megjelent debreceni és vidéki hí­­veket. Dr. Kulcsár Imre, a MIOK alel- f1u״ e nevezető előadásában mél­­tatta Ádám Emil karnagynak, Debrecen város szülöttének mun­­káját, amelyet évtizedekig folyta­­tott Debrecenben a Deák Ferenc utcai templom énekkarának kar­­nagyaként. Részletesen foglalko­­zott a zsidó liturgia történetével és kimutatta, hogy már Dávid korá­­ban is nagy szerepet töltött be a templomi ének. Ezután az ének­­kar műsora következett, melynek szünetében Hochberger László bu­­dapesti körzeti rabbi beszélt a Pu­­rim jelentőségéről, hagyománya­­ink tiszteletéről és a szabad val­­lásgyakorlásról. A műsorban el­­hangzott Almási Miksánénak egy verse, amelyet ő adott elő. Szólót énekeltek Beck­ó Zsuzsa, Wald­­mann Tibor, Sándor E., Fisch Anikó. Ádám Emil több szerze­­ményét és feldolgozását is előadta a kórus. Szép Ernő ,,Egy levél” című költeményét Grosz Zsuzsa szavalta. Műsorközlő Landesz­­man György rabbi volt, zongorán kísért Klein Ervin. A Nőcsoport tagjai Weisz Ernőné, Berkovits Ró­­za, Gervai Rezsőné, Koppel­­Je■ nőné, Heimann Sándorné, Gutfre­­und Panni, Berkovits Béláné és László Endréné működtek közre az ünnepség rendezésében. Végül Gémes Dezső elnök szavai fejez­­ték be Ádám Emil és kórusának nagy sikerű hangversenyét. A zuglói körzet március 2-án rendezte Purim-ünnepségét. arae■ Íven Eber Jenő, a körzet elnöke üdvözölte a megjelenteket és a testvérkörzetek képviselőit, majd Kardos Péter körzeti rabbi az ün­­nep jelentőségéről szólt. Ezután Fekete Judit, Fruchter Tamás, Gyémánt Anikó és Mónika, Kar­­dos Ági, Katona Erika és Hegyi Tibor Talmud-Tóra növendékek adtak műsort. Fővárosi művészek előadása zárta a jól sikerült prog­­ramot. A rendezés dr. Barinkai Ferencné, a Nőcsoport elnökének és munkatársának érdeme. A Nagyfuvaros utcai körzet és NuCSOjív. vjtk mut vlUs !.־ An JOi aiuo­rált Purim ünnepséget rendezett, a kUuui 41»v8-toltó közönség kitűnően szórako­­zott a laimun­ tora növenYenek, valamint a meg KisebbeR aktuans műsorán. A bevezetőt és zárszót Atlasz Miklós körzeti elnök m­on­­dotta. A rendezés munkáját Szegő Tinarné elnök­asszony és a Nő­­csoport tagjai látták el. A kiskunhalasi hitközség és Nő­­csoportja március 2-án rendezte purimi ünnepséget, amelyre ven­­dégek érkeztek Budapestről, Ba­­járól, Szegedről és a szomszédos keceli szórványból. Práger Sándor elnök ,megnyitó beszedesen kö­­szöntötte az ifjú nemzedék egyik tagját dr. Fürst Lászlót, aki a sze­­gedi egyetemen ügyvédi diplomát szerzett és ünnepélyesen avattak doktorrá. Köszöntötte továbbá Klein Bertát 1O. születésnapja al­­kalmából. Megemlékezett az elnök egy másik örömünnepről is, felsza­­badulásunk harminc éves évfordu­­lójáról. Az ünnepi beszédet Rosen­­feld József községkerületi alelnök, a bajai hitközség elnöke tartotta. A Purim történetéről tartott elő­­adást, majd meleg szavakkal kö­­szöntötte az elnök feleségét 75. születésnapja alkalmából. Ezt kö­­vetően Wolf Mátyásné, a Nőcso­­port elnökasszonya köszöntötte a jubilánsokat. Az ünnepelteknek, valamint a hagyományos purimi sütemények készítőinek Gluckné Fried Mariskának és Spitzer Je­­nőnének a Nőcsoport nevében Grosz Katalin virágcsokrot adott át. A hitközség vezetősége hagyo­­mányos purimi süteményekkel vendégelte meg a megjelenteket. A Páva utcai körzet hagyomá­­nyos bensőséggel ünnepelte Purim ünnepét. A szép számban megje­­lent híveket Haas Károly körzeti elnök üdvözölte. A beteg Domán Ernő főrabbi helyett Löwy Tamás rabbinövendék méltatta az ünnep jelentőségét és ismertette a Megil­­lát. A Dózsa György úti templom­­körzetben Parimkor dr. Schwarz Mór főrabbi Korunk Hámánjai címmel tartott előadást számos hí­­vő jelenlétében. Előadás után a körzet vendégül látta a híveket. A nagykanizsai hitközség a Szo­­ciális Otthonban tartott Purim ün­­nepségét, amelyen részt vett Stern István elnök, Báder Jenőné tit­­kár, Kárpáti Árpádné elnökasszony a Nőcsoport részéről és Schein Gyula templomgondnok. Az elnök bevezető szavai­­után Landeszman György rabbi ismertette az ünnep történetét és a Purimmal kapcso­­latos zsidó szokásokat, majd fel­­olvasta Sólem­ Aléchem A hasvéros királynál című novelláját. A gon­­dozottak nagy figyelemmel hall­­gatták az előadást és felolvasást. Ezután kiosztották a purimi aján­­dékokat. Este az imateremben Me­­gilla olvasást tartottak. Gyöngyösön a Purim ünnep al­­kalmából szén számmal jelentek meg a nők és férfiak a Megilla olvasásánál. A főrabbi betegsége miatt Elefánt Jenő elnök olvasta fel a Megillát. Utána közösen el­­énekelték a Sausásnász Jákaurt. Az elnökség Purim kiadáson lát­­ta vendégül a megjelenteket. A sikeres Purim est rendezése Kádár Imre elöljáró munkáját dicséri. A szegedi hitközség nőcsoport­ja február 16-án tartotta Purimot kö­­szöntő valláskulturális rendezvé­­nyét. Gergely Miklósné elnökasz­­szony bevezetőjében köszöntötte a megjelenteket és Esztert állította példaképpen a zsidó nők elé. Schöner Alfréd rabbi elemezte, hogy a bibliai kortól napjainkig milyen folklorisztikus elemek ta­­padtak Purimhoz. Az érdeklődés­­sel fogadott előadás után — amely­­re Szegeden kívül Makóról, Hód­­mezővásárhelyről, Kiskunhalasról és Orosházáról is lettek hittestvé­­rek — művészi műsor következett. Zongorán kísért dr. Korényiné Lamberg Rózsa. Háziasszonyok voltak: Juni Ottóné. Kreiner Pé­­terné, dr. Nárai Sándorné, Rónai Lászlóné, Salamon Sándorné. A Vasváry Pál utcai körzet a Nőcsoporttal együtt február 25-én tartotta Purim ünnepét. Anfel De­­zső, a körzet vezetősége nevében üdvözölte a megjelent tagokat és vendégeket. Szimb­ász Purimot és jó egészséges kívánt mindenki­­nek. Klein Vilmos körzeti elnök a Purim ünnep jelentőségét mél­­tatta és felhívta a hívők figyelmét, az egységre és a közösségi életben való részvétel nagy fontosságára. Goldstein Nándor elöljáró, Bródy László egyik purimi versét mon­­dotta el. Ezután művészi műsor következett, majd Lefkovits Jenő, a körzet főkántora purimi litur­­giai dalokkal szórakoztatta a nagy számban megjelenteket. Klein Vilmos zárszavában köszönetét fejezte ki Lefkovits Árminné el­­nökasszonynak és a Nőcsoportnak az ünnepség rendezésében kifej­­tett munkájukért és felszólította a hallgatóságot, hogy a minden hé­­ten kedden tartandó kultúrdélutá­­nokon jelenjenek meg. NÉMET VAGY ANGOL NYELVEN BESZÉLŐ FIATAL NŐKET INTERTOURIST BOLTJAINKBA, VÁLTOZA­­TOS ÉS KULTURÁLT MUNKAHELYEKRE KEZDŐ ELADÓNAK FELVESZÜNK. Állami nyelvvizsga esetén nyelvpótlékot fizetünk. Keveset a Vállalat Kollektív Szerződése szerint Egyenruhát adunk. A munkahelyek télen csak Budapesten, nyáron az ország legszebb szállodáiban, idegenforgalmi központjaiban vannak, ahol szállást és üzemi étkezési lehetőséget biztosítottunk. Felvételre kerülőknek a szakmunkás bizonyítvány megszerzése lehetséges. Jelentkezni lehet az INTERTOURIST IGAZGATÓJÁVAL BUDAPEST V., SZÉP U. 6. I. EM. naponta 10 órakor

Next