Új Élet, 1979 (34. évfolyam, 1-24. szám)
1979-01-01 / 1. szám
Árnyék Az A 88-as rohamcsapat Anglia egyik legnagyobb s legtekintélyesebb lapja, a vasárnaponként megjelenő Sunday Times beszámolt az eseményről, de mintegy hangosan gondolkodva, azaz önmagának szegezve a kérdést: vajon helyes-e, hogy nyilvánosságra hozzuk ezt a riportot? A SundayTimeson kívül más lapoknak is lehettek meggondolásai, olyannyira, hogy azt belülről intézték el és egyetlensorban sem számoltak be a történtekről, kivéve egy helyi (kerületi) újságot a Hendon Timest. Horogkereszt a sírköveken Arról a szégyenletes eseményről van szó, amely 1978. szeptember 24-ről 25-re virradó éjszaka történt Londonban, a főváros északi részében levő Golders Green negyedben, a Hoop Lane-en levő zsidótemetőben Meghökkentő, Angliában alighanem példa nélkül álló az eset: szeptember 25-én reggel a temető dolgozói elé döbbenetes látvány tárult, az előző éjszaka ismételten tettesek mintegy 150 sírkövet meggyaláztak. ..Ki a zsidókkal!" ..Hitlernek igaza volt.'", ״ Hazugság a 6 millió.'", ״ Dögöljetek meg!" — anli.׳/.emita feliratokat festettek rájuk. Ez minden, csak nem dicsősége a brit demokráciának, az bizonyos. Tulajdonképpen érthető, hogy a tárgyilagosságukat elvben alanyira fitogtató, a gyakorlatban azonban (mint ez esetben is láttuk) igencsak megszűrő angol lapok nem siettek lenyomtatni ezt a hírt. Ilyen jellegű tudósítást az elmúlt években nem is egy alkalommal közöltek az angol lapok, csakhogy akkor nyugat-németországi zsidó temetők és síről, hasonló jellegű üvegbecstejen ácséról volt szó, nyugatnémet — és nem angol — neonácik garazdalkodásáról. A dorogkereszten s az említett feliratokon kívül gyakran szerepelt a Golders Green temetőben ez a szövei is. ..A 88-as rohamcsapat." Mintegy aláírásként. Hogy mindenki tudja, kikről van szó kik firkálták tele a sírköveket atiszemita jelszavakkal. A nemrégiben alakult National Front (Nemzeti Front) garázdálkodik. Ez a szélsőjobboldali szervezet elsősorban a színesbőrűek ellen uszít, az Angliában élő indiaiak, pakisztániak, afrikai és nyugat-indiai országokból származó feketék ellen. De hát a rasszizmusnak szerves részét kell képezte mindig az antiszemitizmus. Természetes, hogy a National Front nemcsak a jamaicaiak, nigériaiak és pakisztániak ellen uszít gyűlöletre, hanem a zsidók ellen is. Az ABC nyolcadik betűje A 88-as rohamcsapat pedig nem jelent sem többet, sem ke iglid felett vesebbet, mint , annyit, hogy Éljen Hitler!, azaz ״ magyarul": Heil Hitler! Igen, ezt találták ki a National Front tagjai: a H betű az ABC nyolcadik betűje, a Heil Hitler tehát két nyolcassal is rövidíthető, így jött létre a National Front akciókat végrehajtó (például temetőt gyalázó) szervezete, a 88-as rohamcsapat. A 88-as rohamcsapat tagjai egyébként már 1977 nyara óta működnek, különösen Észak- Londonban, ahol (Golders Green, Hendon, Finchley, Hampstead stb.) nagyon sok zsidó é. A hendoni zsinagóga papja Leslie Hardman nemrég már arra hívta fel híveit, hogy istentisztelet után csoportokban, hármasávalnégyesével menjenek haza, ne egyedül, mert így könnyebben tudnak védekezni esetleges támadások ellen. Ezek után a 88-asok fel akarták gyújtani Hardman rabbi lakását, de éttévesí.tették a házszámot és a szomszádja havára dobta ■k tűzcsóvát. Egy másik házat, ahol zsidó család lakott, horogkeresztekkel mázolták tele, mint ahogy horogkereszteket festettek az edgware-i zsinagóga épületére is. Ezután Finchley zsinagógáját piágálták tele horogkeresztekkel. később — 1978 nyarán — az edgware-i zsinagógát a neofasiszta csőcselék fel is gyújtotta. Londonról beszéltünk, s ott is elsősorban a Golders Green negyedről és környékéről, ahol Nagy-Britannia zsidóságának egynegyede él. Sajnos azonban, a lista itt nem ér véget: a־, elmúlt egy-másfél év alatt Manchesterben, Leedsben és a szigetország több más városában is előfordultak a fentiekhez hasonló incidensek. Vajon lehet-e mindezt egyszerűen ..a szőnyeg alá seperni”,mint olyan szennyesét az országnak, amelyet a legjobb, ha senki sem lát, nemhogy még beszeljenek és írjanak róla? Vagy a helyi Hendon Tímeának is az országos Sunday Times-nak.. van igaza, amely igenis megírta a Golders Green-i temetőgyalá־ zást? Történelmi tévedés Leslie Hardman rabbi, aki egyébként annak idején az első zsidó pap volt Bergen-Belsen koncentrációs táborában, így vélekedik erről a kérdésről: ״ A harmincas években. Németországban sok ezer ember úgy vélekedett, hogy a náci vandálok majd maguktól eltűnnek, egyszerűen nem kell tudomást venni: se beszélni, sem írni róluk! Tudjuk, milyen súlyos történelmi tévedés volt ez. Ennyit arról, hogy az Angliában egyelőre csak szórványos náci vandalizmusról, ma hallgassunk-e, vagy nyíltan beszéljünk ... Barabás Tamás Kulturális hírek Elisabeth Bergner ״ Emlékiratok" című memoárjait megjelenítette a müncheni Bertelsmann Verlag. A világhírű színésznő megrendítően őszinte emberi vallomásait tartalmazó 304 oldalas kötetet száz fényképfelvétel illusztrálja; a fényképek végigkísérik egy kiemelkedő színészi és filmszínész pálya jelentős állomásait. Lion Feuchthanger halálának huszadik évfordulója alkalmából az író özvegye, Marta Feucht Wanger Los Angelesben Feuchtwanger-intézetet alapított, melybe máris 35 ezer kötetet gyűjtöttek össze a nagy német író a világ minden rés־ zében megjelent műveiből és a róla szóס tanulmányokból. Az Anne Frank naplója zenés változatán dolgozik a közelmúltban megnyílt birobidzsáni zsidó zenés színház számára a színház művészeti vezetője és zeneszerzője, Jurij Sederling. Húszonkilencedszer osztották ki a Német Demokratikus Köztársaság fővárosának legmagasabb irodalmi kitüntetését, a Goethe-díjat. A kitüntetettek között van Paul Dessau zeneszerz.ő. Hans Peter Minetti színész és Renate Moritz írónő. Ered Astaire színes, zenés, táncos portréfilmet készített a világhírű osztrák származású, családi nevén Frederick Austeriit, énekes-táncos színészről, aki 1979 májusában tölti be nyolcvanadik életévét, az amerikai CBS televízió számára. Otto Erich Deutsch ,,Franz Schubert" című biográfiáját a nagy osztrák zeneszerző életéről és műveiről a kasseli Barenreiter Verlag megjelentette. Ken Russel ,,Mahler"’ című zenés életrajzi filmjét nagy sikerrel mulija Lik be■ Bécsben. A cintszerepe/ Elámért Powell, feleségét. Almg, ^.ijyTerl. Georgina ־ Haie alakítja. ’ . ״* . " Alban Berg ..WozZeck" című operáját bemutatta a Frankfurt am Main-i opera. Mario szerepét Anja Silja. Wozzecket Bodo Schavanbeck énekelte. Federico Fellini olasz, rendező operát állít színpadra a New York-i Metropolitan operaházban, a bemutatót 1982-re tervezik. Az opera szerzője Jacob Druckman amerikai zeneszerző; a mű címét, még nem közölték. Francois Reichenbach portréfilmet mutatott be a világhírű Oscar-díjas filmrendezőről, a francia televízió. Közreműködtek Arthur Rubinstein, Yehudi Menuhin és Johnny Hallyday. Mielőtt vásárol, tekintse meg LEGNAGYOBB LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZUNKAT! Kitűnően vásárolhat ! MODERN és STÍLBÚTORT Komplett SZOBABERENDEZÉSEKET ÜLŐ- ÉS FEKVŐGARNITÚKAT EGYES BÚTORDARABOKAT KONYHABÚTORT KELETI SZŐNYEGET AJÁNDÉK- ÉS DÍSZTÁRGYAKAT FESTMÉNYEKET Gyorsítótt OTP-szolgáltatás! Házhoz szállítás a Boy Szolgálattal. Budapest VII., DOHÁNY UTCA 16. Tel.: 427-935. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ V. ״ Az állam biztosítja a vallásszabadságot” Jegyzetek Kádár János: ״ A szocializmusért — a békéért cuió kömvéről Egy államférfiú beszédeinek gyűjteménye mindenképpen érdekes és tanulságos olvasmány. Különösen akkor, ha olyan emberről van szó, mint Kádár János, aki nemcsak a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára, de ténykedései, megnyilvánulásai, beszédei és cikkei meghatározzák országunk politikáját, fejlődését és belőlük kirajzolódik az a megtelt út, ami nemcsak egy párt célja, hanem a magyar nép fejlődésének és emelkedésének is. Ezért különös figyelemmel olvastuk Kádár János most megjelent könyvét: ..A szocializmusért — a békéért". 1972 novemberében datálódik a könyv első beszéde és a befejező beszéd dátuma 1978 június. Közben majd hat év telt el és ez a hat esztendő valóban nemcsak az ország határain belül, de a többi szocialista országban és Nyugaton is megszilárdította hazánk tekintélyét és még a nem baráti államok vezetői is elismerik, hogy hazánk fejlődése emelkedő tendenciát mutat. A közel hétszáz oldalas kötet nagy része a párt ideológiai munkájáról szól. ׳ Fontosnak tartjuk ismertetni a beszédek és cikkek ama részeit, amelyek az állam és az egyház viszonyáról, a békéről, a leszerelésről és az emberi jogokról szólnak. A helsinki záróokmányról többször emlékezett meg Kadár János, hiszen Európa biztonsága és békéje ügyében a helsinki tanácskozás volt a legdöntőbb és legfontosabb esemény az utolsó évtizedben, így Berlinben 1977 márciusában tartott beszédében többek között elmondotta, hogy ,,Helsinkiig hosszú út, nehéz harc vezetett, számos akadályt kellett leküzdeni." Beszédét így folytatta: ,,Az enyhülésért vívott harcunkat a jövőben is folytatnunk kell. Azok a reakciós erők, szélsőséges körök, Európában és Európán kívül, amelyek kezdettől fogva az enyhülés és a békés egymás mellett élés ellen léptek fel, az utóbbi időben aktivizálódtak, s a helsinki záróokmány betűjével és szellemével ellentétes módon, sokszor hidegháborús hangvétellel akadályozzák a normális államközi kapcsolatok fejlődését és beavatkoznak más országok belügyeibe.” Sokszor foglalkozik az államét, egyház közötti viszony alakulásával és többek között az 1977 januári cikkében megállapítja, hogy ״ türelmes, ugyanakkor elvi politikánk győzte meg az egyházak vezetőit is az együttműködés szükségességéről. Amellett, hogy a vallásos emberek alapvető érdekeit is a szocializmus programja fejezi ki, ez az alapja annak, hogy Magyarországon az állam és az egyház viszonya rendezett. Az elmúlt időkben a szocialista társadalom felépítésének programját magáénak valló Hazafias Népfront-mozgalom keretében a magyarországi egyházak vezetőivel is kalakultak a társadalmi együttműködés, jó feltételei." És az, hogy ez az együttműködés és az állam és egyház közötti jó viszony nemcsak Kádár János beszédeinek tükrében nyilvánul meg, hanem a gyakorlatban is, azt felekezetünk minden tagja tudja és átérzi, hiszen az állam az Egyházügyi Hivatalon keresztül támogatja és segíti közösségünket és felekezetünk számos vezetője, de az egyszerű hívők is részt vesznek a Hazafias Népfront és a Béketanács munkásságában Az ország fejlődése és jövője szempontjából természetesen nem közömbös az, hogy a béke erői győzedelmeskedjenek és ezért nem véletlen az, hogy Kádár János beszédeiben és cikkeiben is többször kitér a béke fontosságára és arra, hogy e tekintetben határjának mi a feladata. Az állam és az egyház közötti viszonnyal, amint már írtuk, több ízben foglalkozik könyvében, de talán a legrészletesebben az 1977 júniusában megtartott római sajtóértekezleten ítészeit e kérdésről. Ez a sajtóértekezlet Kádár János olaszországi útja és a katolikus egyház akkori felénél VI. Pál pápánál tett látogatása után folyt le. A sajtóértekezleten természetesen a nyugati, sajtó képviselőit különösen az a kémes érdekelte, hogy az egyházak helyzete milyen Magyarországon. Erről ezeket mondotta:״ Magyarországon az állam és az egyház riszá ága tartósan rendeződött. Éizonyára megértik, hogy az állam szempontjából sokszor súlyos kérdésekről van szó. Jómagam megértem, hogy olykor az egyhát oldalúról népre sem egyszerű a dolog. de távolabbra kell előre néznünk és az általános érdekeket kell figyelembe vennünk.” Ugyanezen a sajtóértekezleten elmondotta azt is, hogy olyan műszert még nem találtak fel amely megmutatna, ki igazi hívő, ki nem. Számszerint nem lehet megmondani hogy Magyarországon hány hivő van. De bizonyos, hogy vannak hivő emberek. Az állam és az egyház éles konfrontációja őket feloldhatatlan lelkiismereti problémák elé állítaná. Kijelenthetem, hogy Magyarországon ilyen probléma nincs.” Végül kijelentette: ״ amit az állam és az egyház viszonyának rendezettségéről mondtam, az a Magyarországon működő összes egyházakra vonatkozik. .4 felszabadulás óta eltelt harminc év alatt egymáshoz való viszonyunk rendeződött. .4z elvi alap ugyanaz: az egyházak tiszteletben tartják az állam alaptörvényét, az állam pedig tiszteletben tartja az egyházak autonómiáját és biztosítja a vallásszabadságot". Ennek az állításnak az igazát felekezetünk minden tagja átérzi és átérezte, hiszen a magyar zsidó vallású állampolgárok soha nem éltek olyan vallásszabadságban, mint a szocializmusban. A sajtóértekezleten foglalkozott az emberi jogok kérdésével is és őszintén kijelentette, hogy ami az emberi jogok érvényesülését illeti, nem hisszük azt, hogy amit eddig feltörtünk, az már ideális is. Elmondotta azt is, hogy céljuk és feladatuk, a, szociális a demokrácia továbbifejlesztése, de ugyanakkor rátért arra is, hogy hazánkban az emberi jogokhoz tartozik az is, hogy az élethez, a munkához való jogot a nők és a fiatalok egyenlő bérhez való jogát, a minden állampolgárnak járó ingyenes orvosi kezelést, az üdülés jogát és sok mást nem papíron, hanem a gyakorlatban valósították meg. De nem ragadunk ki több részletet ebből az érdekes és nagyon tanulságos kötetből, amely természetesen leszögezi azt is, hogy hazánk szoros barátságban áll a Szovjetunióval és annak békepolitikáját követi. Érdemes elolvasni nemcsak politikusoknak, de mindenkinek a Kossuth könyvkiadó gondozásában megjelent könyvet. Zsadányi Oszkár L'j könyvek Kolta J .Tamás: Színházfaggató Az ismert színikritikus az elmúlt évad legérdekesebb színműveiről, néhány kiváló színművészről és rendezőről írott tanulmányait gyűjtötte öszsze e kötetbe. (Gondolat) Sedián-fczky Ián ok: Jó reggelt Európa! A Rádió ismert publicistája 15 év utazásainak emlékeit gyűjtötte össze ebben a, érdekes és színes kötetben. Világhírű művészek, írók szólalnak meg SediánszkyJánossal folytatott riportokban. Ki kell emelnünk az ,,Egy deportált emlékére” című humanista írását, amely egy vértanú halált halt, francia költőnek, Robert Desnoitnak állít maradandó emléket. (Gondolat) A Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma Szinte haladó hagyománynak számít, hogy aMagyarok Világszövetsége képe»» folyóirata, a Magyar Hírek évről évre megjelenteti a kitűnően Összeállított Kincses Kalendáriumát, amely kaleidoszkópszerűen számol be hazánk kulturális és gazdasági életéről. A legkiválóbb magyar költők és írók írásai szerepelnek benne és külön értéket adnak a kitűnő illusztrációk.