Új Élet, 1981 (36. évfolyam, 1-24. szám)
1981-11-15 / 22. szám
Kazinczy és a zsidóság Országszerte folynak a megemlékezései, a 150 évvel ezelőtt, 1031. augusztus 22-én, Széphalmon, elhunyt Kazinczy Ferenc előtt. Hatása kortársaira — és az utókorra napjainkig — nagyjelentőségű. Ő volt a magyar felvilágosodás második szakaszának legnagyobb íróegyénisége, egyúttal nyelvújító és irodalomszervező. A ״ Magyar Múzeum”, az ״ Orpheus” szerkesztője, a ״ magyar jakobinusok” hét évi börtönt szenvedett tagja, Helvetius, Rousseau gondolatainak antifeudális hirdetője. A Fogságom naplója és a Pályám emlékezete című eredeti művei időtállóan érdekfeszítőek, 23 kötetnyi levelezése páratlan irodalomtörténeti dokumentum, nyelvújító mozgalma pedig tulajdonképpen a polgári haladás gondolatait vitte érvényre. Moliere, Shakespeare, Goethe műfordítójaként pedig nyelvileg szabatos átültetésre törekedett. Kazinczy haladó gondolatvilágának megfelelően viszonyult a zsidósághoz. Kazinczy korában a magyar zsidóság aránylag még nem nagy létszámú és részvétele az ország gazdasági, szellemi életében nem jelentékeny. Országszerte működnek a görög, rác kereskedők, a társadalmi-szellemi életben pedig feudális akadályok miatt alig találjuk meg a zsidóságot. (Amint ezt Richtmann Mózes kifejti a ״ Régi Magyarország Zsidóságáéban.) Mégis Kazinczy jó érzékkel látja, hogy a magyar zsidóságban az egész ország számára hasznos erők lappanganak, amelyeket felszínre kell hozni, ezenfelül Kazinczy ismerte és pozitívan értékelte a biblikus zsidóságot is. Kazinczy zsidóság-szemlélete toleráns elvi alaptételét az „Orpheus” című folyóirat bevezetésében úgy határozta meg: ״ Bizonyos tekintetben a mostani zsidók és Mahomet religiója iránt is tisztelettel vagyok.” Viszszaemlékezéseiben pedig elismeréssel szól mint barátjáról, egy Bécsben élő zsidóról, Duzzato József Mózesről, aki korábban Berlinben is tartózkodott, Mendelssonnt ismerte és tanításait hirdette. Luzzatóval Kazinczy bécsi tartózkodása idején gyakran volt együtt, megbeszélték a korabeli bécsi irodalmi és művészeti eseményeket és a felvilágosodás filozófiai tanait vitatták meg. Kazinczy progresszív célkitűzéseinek megvalósítására kitűnő alkalom kínálkozott akkor, amikor a kassai tankerület iskolafelügyelője lett 1786-tól, ebben a minőségében több ízben foglalkozott a zsidó elemi iskolák ügyével. Mint iskolafelügyelő tulajdonképpen „josefinista” iskolaszervezési eszményeket képviselt és ezért működésének számos ellenzője akadt. Egy felettesének adott jellemzésben úgy nyilatkozott: „Akarnám, hogy sok keresztyény iskolában volnának olyanok, mint a Szántaiban, Abaújban, az ismerte Mendelssohnt...” Kazinczy e soraiban bizonyos Hirsch Leon zsidó tanítót dicsérte meg, aki 1787-ben tett tanítói vizsgát. Éppen Kazinczy előterjesztése alapján érkezett 1787-ben bécsi kancelláriai leirat, hogy a zsidó tanítójelölteket is pénzbeli segélyben kell részesíteni. Amint Mandl Bernét írta 1899-ben, Kazinczy volt a ,,tankerület éltető lelke”, aki 1788. május 19-én pl. a módi hitközség iskolájának létesítését kezdeményezte és megvalósította Deutsch Peralel „hitközségi meghatalmazott” útján. Kazinczy tanfelügyelői működése idején a kerületében a zsidó iskolák száma több mint hétszeresére nőtt és mindennek magyarzsidó kultúrtörténeti értéke jelentős. Érdekes módon Kazinczy szembenállt az elvtelen áttérési jelenséggel. Egy Wáhli K. András nevű ember kikeresztelkedésével kapcsolatban azt írta, barátjának Döme Károlynak: ״ A becsületes ember minden Religió nevezete alatt megfér és 100 Convertita között egy sincs, aki vagy magát, vagy azokat, akikhez állott, vagy mindkettőjüket meg ne csalná” ... E soraival azt a nézetét tükrözte, hogy ne legyen szükség a polgárjogok, illetve a tanszabadság elérésére vallást változtatni... Kazinczy jól ismerte a zsidóság tanításait is. Egyik levelében így fakad ki: ״ Tokaji boromból egy kortyot se innék, anélkül, hogy arcomat ne fordítanám azon táj felé, amelyen szülőföldem van, amint a zsidó Jeruzsálem felé fordul, ha imádkozik..Még tanfelügyelő korából származik az a beszéde, miszerint: ״ Én, itt, meg amott, a Pápistákban — a Protestánsok, a Protestánsokban a Pápisták, a Zsidókban a Keresztyének iránt több bizodalmat, felebaráti, több emberi״ hazafiúi indulatokat támasztottam”... Amint egyik méltatója, Zsoldos Jenő írta 1934-ben, Lessing műveit is jól ismerte és gondolatait magáévá tette, amikor beosztottjai számára azt az elvi irányítást adta: ״ Vigyázzatok, hogy a vallásbeli gyűlölség, a vakhit, a dühösködésig hevült babonaság elnyomattasson, de hagyjátok meg minden felekezetnél azt a szabadságot, a zsidókénál is, hogy vallásuk ágazatait a legtökéletesebb szabadsággal taníthassák.” Kazinczy e szavainak különös nyomatékot ad, hogy túlmegy a jozefinizmus türelmességén, amikor a ״ legnagyobb szabadságot” kívánja ״ a zsidóknak is” biztosítani hitük megvallására és ebben Kazinczy már-már a teljes jogegyenlőség gondolatát is megpendíti. Kazinczy zsidóságszemléletét erősen befolyásolta Mendelssohn és Spinoza szellemének és eszményeinek általa történt elismerése. Ha valamelyik, a tankerületében működött zsidó tanító Mendelssohnt csak olvasta is, a tanítót Kazinczy bátorította a nagy „berlini zsidó” írásainak tanulmányozására és terjesztésére. Spinoza értékelésében pedig megismerjük Kazinczy álláspontját a vallással szemben, amely szerint ő, amint Zsoldos Jenő írta róla, messze űzte magától a vallástalanság gondolatát s nem tekintette Spinozát istentagadónak, hanem hangsúlyozta, hogy Spinozánál „tisztább lelkű ember még nem volt”. Kazinczy Mendelssohn- és Spinoza-tisztelete érdekes módon nyilvánult meg akkor, amikor egy Kesztenbaum Márton nevű zsidó örökhagyó, végrendeletében úgy zsidó, mint keresztény és egyúttal állami intézményekre osztotta fel vagyonát, írván testamentumában, hogy ״ Az én jelenem nem tekint vallásbeli különbséget és úgy gyönyörködik azon jóban, amelyet a felekezetemhez nem tartozóknak nyújtok, mintha azok felekezetem (a zsidóság) tagjai lennének.” E nemeslelkű végrendelkezőről írta a ,,Tudományos Gyűjteményben” Kazinczy 1830-ban: „oly gondolkodást és érzést fejteget, amelyet egy új Spinoza, vagy Mendelssohn szájából sem lehetne tisztelet és csodálkozás nélkül hallani...” Kazinczy a mindennapi társas és üzleti érintkezésében is szabadelvűen nyilatkozott a zsidókról. Kéziratait szívesen bízta zsidó utazókra. Kazinczy családjában, a gyermeknevelésben szükségesnek tartotta a Biblia ismeretét. Mózes személyét úgy értékelte, hogy ״ Mózes zsidó akart lenni minden dísz és pompa ellenére.” Nagyon kedvelte a prófétai könyveket. Levelezéseiben dicsérőleg említi a bibliai jog szociális jegyeit, Dávid népszámlálása időszerűségét, Salamon békebarát bölcsességét, a próféták békevágyát. A makkabeusokról pedig úgy ír, hogy ״ ki olvashatja a makkabeusok lelkét rázó történetét, hogy férfiúi tűzre ne lobbanjon, ki nem tiszteli az emberiség e szentjeit s ki nem fog elborzadni hóhérjaiktól” Az Eszter könyve olvasásából eszébe jut, analógiával élve, hogy „küzdeni kell a nemzet elnyomása ellen”. Barátaival folytatott beszélgetései során és levelezésében számtalanszor alkalmaz bibliai fordulatokat, pl. Kendeffy Ádám házasságkötése alkalmából Salamonnal szól ״ örvendezz ifjú a te ifjúságodban és vidámítson meg téged a szíved” ... A fasizmus idején Kazinczyra is hivatkozva kíséreltek meg a reakciós áltörténészek és álirodalmárok a zsidóság ellen hangulatot kelteni, de hamisításaikkal nem értek célt. Kazinczy egész progresszív életműve, s ezen belül a zsidósághoz való viszonya önmagáért beszél. Járy Péter LAKÁSFESTÉS, TAPÉTÁZÁS nagy választék külföldi tapétákból MINŐSÉGI SZOBAFESTŐ, TAPÉTÁZÓ, FÉNYEZŐ SZÖVETKEZET VIII., Pogány József u. 9. Telefon: 143-823 VII. Wesselényi u. 60. Telefon: 224-038 J AMFORA a fővárosban¥ AMFORA-ÜVEBI 6. AMFORA STÚDIÓ Budapest V״ Kossuth Lajos a. 4. Telefon: 185-894 7. AMFORA BAZAR Budapest V., Felszabadulás tér 4. Telefon: — 8. AMFORA SOUVENIR Budapest I., Úri utca 26—28 Telefon: 161-212 9. AMFORA BÖNGÉSZDE Budapest VII., Dohány u. 48. Telefon: 422-711 10. SLÁGER BOLT Budapest XIII., Váci út 6. Telefon: 126-052 1. AMFORA SZAKÜZLET Budapest V״ Tanács körút 23—24. Telefon: 180-131 2. AMFORA POHÁRBOLT Budapest VII., Majakovszkij utca i/d. Telefon: 422-FS1 3. AMFORA KRISTÁLY Budapest VII., Lenin körút 17. Telefon: 422-377 4. AMFORA KERÁMIA Budapest VII., Majakovszkij utca 1/d. Telefon: 423-423 5. AMFORA MAJOLIKA Budapest V., Apáczai Csere János u. 3. Telefon: 184-394 Scheiber Sándor Geniza-könyve — Geniza Studies. Hildesheim Jacob Mann kétkötetes genizatanulmányait csak úgy idézi az irodalom: Mann. Goitein nagy geniza-összefoglalását meg röviden Goiteinnek. Az előttünk fekvő geniza-kötetnek bizonyára Scheiber lesz a rövidített megjelölése a zsidó tudományos irodalomban. Ez élete fő műve. A kairói zsinagógában évszázadokig gyűltek a sérült, elrongyolódott héber és arab kézirattöredékek. De nemcsak defekt voltuk miatt kerülhettek oda, hanem valamiféle archivum is lehetett ott. A XIX. század második felétől utazók hírt adtak arról, hogy rengeteg kéziratot láttak a zsinagóga padlásán, porosan, rendezetlenül. A látogatók kisebb-nagyobb anyagot magukkal is vittek. Igazi felfedezése 1896-ra esik. Ekkor Schechter kb. 150 000 darabot vitt nagy hajóládákban Cambridge-be, az ottani egyetemi könyvtárba. A többi százezer szétszóródott a világ különböző részeibe, köz- és magángyűjteményekbe: a British Museumba, az oxfordi Bodleianába, a párizsi Bibliotheque Nationaleba (ugyanott található sok az Alliance Israélite Könyvtárában és a kairói Mosseri özvegyénél is), a New York-i Jewish Theological Seminaryba, a cincinnati-i Hebrew Union College-be, a philadelphiai Dropsie Universitybe. Kaufmann Dávid, az Országos Rabbiképző Intézet fiatalon elhalt, zseniális tanára meg akarta vásárolni az egész genizát Schechterrel egyidőben (megtehette, mert nagyon gazdag volt), de elkésett. Ma Budapest lehetne a geniza-kutatás középpontja. Ámbár ma is egyike a középpontoknak. Kaufmann ugyanis a maradványból vásárolt s gyűjteménye — egész könyvtárával együtt — az MTA Keleti Könyvtárába került. Maga Kaufmann is és halála után Goldziher Ignác, Weisz Miksa és Widder Salamon publikáltak belőle. Widder elkészítette a költői darabok katalógusát. Scheiber 1939-ben — első angliai tanulmányútján — kezdett foglalkozni a genizával. Hazatérése után a Kaufmann-gyűjteményt vizsgálta át. Jelentős szövegeket és tanulmányokat tett közzé szövegei alapján. Külföldi útjai során Londonban, Cambridge-ben, Oxfordban, Manchesterben, Párizsban, New Yorkban, Washingtonban, Philadelphiában és Cincinnatiban főleg azokat a darabokat kereste, amelyek kiegészíthetik a Kaufmanngyűjteményt. Hiszen van úgy, hogy ugyanazon mű töredékei öt különböző országba vetődtek el. A kötet számot ad ezekről a felfedezésekről és arról az izgalomról is, amely a felfedezéseket kísérte. — New York, 1981. 700 lap — Fontos fejezetei ezek a középkori zsidó történelemnek, irodalomnak és művelődésnek. A X. századi kérdéskomplexus — a Seélet Atikot — a Bibliára íródott. Schechter találta meg az első darabját, a másodikat Scheiber itt, a harmadikat ugyanő Cambridge-ben. Ma már tudjuk, hogy karaita mű és egy karaita, Tóbia b. Móse másolta. Ugyanebben a században élt Bagdadban a Netira-család egy tagja, Ábrahám b. Izsák. Hadvezér volt és zsidó közösségi vezető. Vagyona a bankárságából eredt. Titkára egy füzetnyi szép dicsőitő költeményt írt a tiszteletére. Ezeknek darabjait Schechter és Mann tették közzé. A továbbiakat Scheiber találta meg Budapesten és Londonban. Ugyanő állapította meg véglegesen a dicsőített személyét egy cambridgei magánlevél alapján. Ugyanebből a századból való az a levél is, amelyet Mesullám I. Kalonymosz küldött Mainzból Konstantinápolyba, hogy védekezzenek a karaita térhódítástól. Legszenzációsabb lelete a XI. századi Obadja, normann pap vagy klerikus Naplójának eleje. Az első kereszteshadjárat idején vette fel a zsidó hitet, megtanult héberül és gyönyörű héberséggel írta meg krónikáját és élményeit. A Napló egyes darabjait E. IV. Adler, Mann, Goitein és Scheiber találta meg. A budapesti kéziratból megismerjük a család eredetét és betérésének indítóokait. Scheiber érdeme az is — a zsidó zenetörténet legnagyobb felfedezése —, hogy a legrégibb zsidó zenei lejegyzés is Obadjától származik. Számos más prozelytát ta- látt ezután ő a genizában. A XII. századból való duda Hallévi, a középkor legnagyobb zsidó költőjének egyik utolsó levele, melyet ő Cambridge-ben ta- lált. Sokat foglalkoztatta Schieibert a középkori zsidó könyvtörténet: könyvek említése magánlevelekben, zsidó bibliofilek, könyvkereskedők, másolók. Legérdekesebb közöttük Jószéf b. Jákob Hábárli a XIII. század körül. A legszorgalmasabb könyvmásolója a genizának. Három könyvjegyzékét tette közzé a szerző. De más könyvjegyzékek is helyet kapnak a kötetben. Most van sajtó alatt két további könyvjegyzék a leningrádi genizából. Allony profeszszor a közeljövőben két kötetben összegyűjti az eddig kiadott könyvjegyzékeitet. Benne lesznek a Scheiber felfedezte darabok is. Bármely területen is dolgozik a középkori judaista, Scheiber új műve nélkülözhetetlen lesz számára. Hisszük, hogy újabb géniza-tanulmányai még egy kötetet meg fognak tölteni. Dán Róbert