Új Élet, 1982 (37. évfolyam, 1-24. szám)
1982-09-15 / 18. szám
[ (Folytatás a 2. oldalról) életünk lángja szította tűzzel valósíthassuk meg évezredek örökségeként ránk maradt szent célkitűzéseinket. A budapesti rabbikar nevében Kardos Péter főrabbi emelkedett szólásra. — Köszönöm a megtiszteltetést, hogy rövid időn belül immár másodszor szólhatok erről a helyről, tolmácsolva a Budapesti Rabbiság egyetértését, bizalmát és támogatását az elnökség munkájához. A költségvetést elfogadom és elfogadásra ajánlom, s hogy a szokásostól eltérően ezzel kezdem, és nem zárom hozzászólásomat, erre hadd feleljek egy rövid történettel. A tanítvány hosszú évek fáradtságos munkája után hazafelé tart. Útközben elhatározza, hogy meglátogatja egykori tanulótársát, barátját rabbi Áront. Éjfélre jár az idő, amikor eljut a városba, felkeresi annak házát, bekopogtat az ablakon. — Ki szólít? — kérdezi a barát. Ő abban a friszemben, hogy hangját majd megismeri, csak ennyit mond: én. Az ablak azonban zárva marad, s újbóli kopogtatás után sem jön válasz. — Áron, hát mért nem engedsz be — mondja kétségbeesetten. S ekkor megszólal a barátja: ki az, aki magát énnek meri nevezni, amely csak a Teremtőhöz illik? Ekkor a látogató, fejét lehorgasztva azt mondta: látom, sokat kell még tanulnom. Az emberi nagyság mértéke az, hogy az önt háttérbe tudjuk szorítani. A költségvetést elfogadom, és elfogadásra ajánlom, azért mert közösségükért felelős emberek munkájának eredménye, akik én helyett azt mondják: mi, s a közösséget helyezik maguk elé. A költségvetést elfogadom és elfogadásra ajánlom, mert számol a realitásokkal és szem előtt tartja a magyar zsidóság célkitűzését, a vallási élet fenntartását, az államunk biztosította vallásszabadság lehetőségének maximáliskihasználását. — A költségvetést elfogadom és elfogadásra ajánlom, mert akik munkálkodtak rajta nem bizakodtak el a dicséretektől, amelyek a nagy nyári vendégjárás során a Fintász Sándor — felesége emlékére — a Chevra szegényei részére 70 000 Ft-ot adományozott. Fenyő Marcellné és leánya, Márta-Fenyő Marcell, emlékére — 2000 Ft-ot a Szeretet kórház betegeinek; dr. Szálkai Gézáné (Salgótarján) férje emlékére 1000 Ft-ot a Szeretkórház idős betegei részére. Szülike és testvérei az ünnepek alkalmából — szeretteik emlékére — a Szeretetotthon öregei részére 500 Ft-ot; Czinderné — családja emlékére — a Szeretetkórház betegei részére 100 Ft-ot; Özvegy Ágai Adolfné 350 Ft-ot juttatott. — Adományok. Hahn és Wolf 1000.— Ft-ot a Kazinczy utai templom renoválására; Sauer Lászlóné (Nagykáta) a Szeretetkórház idős betegei részére 500.— Ft-ot, ugyancsak a Szeretetkórház betegei részére Vajda Ferencné 200.— Ft-ot, testvére Jarzettja alkalmából, valamint özvegy Hermann Józsefné (Sarkad) 200.— Ft-ot, elhunyt férje emlékére, az Árvaház céljaira adományozott, távolban élők szájából hangzottak el, akiknek alkalmuk volt gyönyörködni a magyar zsidóság intézményeiben. A közeledő új esztendő hozzon áldást mindazokra, akik e tervek megvalósításán fáradoznak, s akikért készült a magyar zsidóságra. Haas Károly a Páva utcai körzet elnöke e szavakkal kezdte meg felszólalását: — Hitközségünk 1981. évi zárszámadáshoz és az 1982. évi költségvetéséhez szeretnék néhány gondolatot fűzni. — Magam is pénzügyi szakember lévén, 25 éve figyelmesen tanulmányozom ezeket a kimutatásokat. Nagyon sajnálatos, hogy egyes bevételi tételek a kiadások növekedésével ellentétben csökkennek. Sajnos ennek is megvan a maga magyarázata, hiszen évente számos hittestvérünk költözik el e földi világból, és így ez magával vonja a bevételi összegek csökkenését is. — Mint a Páva utcai körzet elnöke közelebbről is figyelhetem, területi helyzetemnél fogva, a hitközség szociális tevékenységének egyik részét, hiszen a Központi Élelmezés — a hitközség szociális konyhája —, a Páva utcai körzet területén működik, és ezzel könynyít számos öreg, ellátásra szoruló hittestvérünk, sorsán. Mindemellett szólnom kell arról a nagyrabecsülésről, amit érzek a tekintetben, hogy a növekvő gazdasági nehézségek ellenére a hitközség vezetése gondoskodni tud nemcsak a hitélet maradéktalan fenntartásáról, elöregedett épületeink megújításáról, hanem gyarapítani igyekszik hit- és valláskulturális életünket. — Úgy vélem, a körzeteknek elsőrendű feladata, hogy saját maguk ellátásával csökkentsék a nagyhitközség terheit, mert hiszen jelen helyzetben sokkal inkább a nagyhitközség tart el bennünket egyéb bevételeiből, mint mi. A pénzügyi és bármilyen bevételi növekedés, amely a körzeteken keresztül folyik be, nyilvánvalóan megkönnyítené a központi pénzügyi gazdálkodás lehetőségét és munkáját. Ehhez szükséges, hogy a körzeti vezetők ne kampányszerűen intézzék az ügyeket, hanem tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a körzetek, mint kisebb közösségek, megfelelő anyagibázissal rendelkezzenek, s a múlthoz hasonló virágzó életet éljenek. A hozzászólások után dr. Seifert Gézáné előterjesztésére a lemondott Füredi István helyére a képviselőtestület egyhangúlag Eisner Istvánt választotta meg központi elöljáróvá. Ezt követően Héber Imre elnök felkérésére dr. Seifert Gézáné főtitkár javaslatot tett a héttagú számvizsgáló bizottság megválasztására. A beterjesztett javaslat alapján a képviselőtestület Báder Dezsőt, Bányai Sándort, Gál Manót, Ginsztler Ernőt, dr. Kelemen Zoltánt, Klein Vilmost és dr. Milch Lajost egyhangúlag megválasztotta a számvizsgáló bizottság tagjául. Több felszólalás nem lévén, az elnök berekesztette az ülést. I ÉPÍTHET RÁNK! Megnyílt a Prizma, az építkezők, a lakásfelújítók, a kiskerttulajdonosok áruháza. A skála prizma a magasabb lakáskultúrának megfelelő, különleges, egyedi áruválasztékkal, várja kedves vásárlóit az Örs vezér téren. Nyitva: hétfőn, csütörtökön és pénteken 10-től 20 óráig, kedden és szerdán 10-től 14 óráig, szombaton 9-től 13 óráig. PRIZMA: HOBBIBAN PROFI! PRIZMA áruház Schweitzer József főrabbi előadása Jugoszláviában Dr. Lavoszlav Kadelburg, aJugoszláviai Zsidó Közösségek Szövetsége elnökének meghívására dr. Schweitzer József budapesti főrabbi a szövetség üdülőjében, az adriaitenger partján fekvő Pirovacban, egy péntek esti istentisztelet alkalmával homiliát tartott, amelyet liturgikus magyarázatokkal kísért. Az énekrészeket Nino Mandelsamen adta elő mélyáhítattal. A péntek esti vacsora utáni oneg sábboszon a főrabbi a magyar zsidóság életéről, vallási, tudományos, kulturális és karitatív tevékenységéről számolt be. Az előadást sok kérdés és hozzászólás követte. Austerlitz Sámuel zcl. főrabbi Jahrzeifja Számosan jöttekössze a Vasváriál utcai körzet templomában, hogy megtartsák Austerlitz Sámuel miskolci főrabbi halálozási évfordulóját. A megemlékezést Klein Vilmos, a körzet elnöke szervezte, aki évtizedeken át a miskolci ortodox hitközség elöljárósági tagja volt, így igen jól ismerte a nagy tudású főrabbit. Austerlitz Sámuel 1870-ben született Bécsben. Több jesiván folytatotttanulmányokat, míg végül a pozsonyi ortodox rabbiiskolán szerzett oklevelet. Először Bécsben, majd Pápán, ezután Somorján műktt-fett. 1914-től a Miskolci Ortodox Hitközség főrabbija volt. Negyedszázados miskolci működése alatt igen naiv tekintélyt vívott ki masának. Kiváló hitszónok volt és több hatchikus munka jelent meg tollából. A Jahrzeit alkalmából a körzet templomában Mismájeszt tanultak, majd dr. Domán István rabbi méltatta Austerlitz főrabbi nagyságát és szerepét a magyarországi ortodox zsidóság történetében. Az 1939. szeptember 1-én elhunyt főrabbi után a Káddis imát Klein Vilmos körzeti elnök recitálta. Szeptember 4-én, szombaton délelőtt, az ima után a körzet kialdást adott a főrabbi halálozási évfordulója alkalmából, amelyen Klein Vilmos elnök idézte fel emlékeit a megboldogultról. Szerezzen örömet külföldi rokonainak! Fizessen elő az ÚJ ÉLETRE! Értékes, szép ajándékokkal tartós örömet szerezhet Faragott cigaretta kínálók és likőrös készletek Szőttes falvédők, párnák, térítők Népi hímzéssel díszített blúzok gazdag választékban kaphatók Népművészeti boltokban a fővárosban és vidéken Bródy Mihály utca, Szeged — Ön nagy utat tett meg Tel-Avivtól Szegedig. — Igen. Végig akartam sétálni a Bródy Mihály utcán. _ — Bródy Mihály az édesapám volt. Szeged megtisztelte azzal, hogy 1919-es tevékenységéért utcát nevezett el róla. — Bródy Mihály nevét nem találom egyetlen lexikonban sem ... — Talán azért, mert apám 1919-ben emigrált, és itthon megfeledkeztek róla. Kivéve Szegedet, ott is Péter László irodalomtörténészt, az utcanévadás javaslóját. — Kérem, mutassa be az édesapját. — Bródy Mihály Sátoraljaújhelyen született 1883 január 18- án. A család a 90-es évek derekán Pestre költözött, apám ott érettségizett. Utána a budapesti egyetem magyar—latin szakos hallgatója lett, olyan társakkal, mint Juhász, Babits és Kosztolányi. Juhász Gyula a híres Négyesy-szemináriumra emlékezve írja, hogy Gábor Andor „egy padban ült Bródy Mihállyal, akinek akkor szép versei jöttek a Budapesti Naplóban”. Bizony, apám már ekkor e lap belső munkatársa, a versrovat vezetője volt, és cikkezett a Magyar Színpadba is. Filozopter korában jelent meg első verseskötete, a Hullámok. Egyegy évig tanított Pesten és Versecen, onnan került 1908 nyarán a szegedi főreáliskolába, a Fogarasra helyezett Babits helyére. — A szegedi emlékek? — Képzelje, apám 1911 augusztusában a Kass kávéházban öszszetalálkozott második unokatestvérével, az írófejedelem Bródy Sándorral, aki két darabjának a bemutatójára utazott Szegedre. Sándor bácsi nyomban megkérte apámat, hogy két „neveletlen fiúkat” elhelyezhessen nála kosztra és kvártélyra. Először a tavaly elhunyt Pista, és öccse, Jancsi, majd Pista érettségije után Jancsi és a szertelen Illés lakott nálunk. A három Bródy-fiú a főreáliskola tanulója volt. — És mikor fordult nagyot , Bródy tanár úr élete? — A forradalmakban. Apámat 1919 derekán még Kunfi Zsigmond kultuszminiszter nevezte ki a főreáliskola igazgatójának, de csak a Tanácsköztársaság első napjaiban foglalta el székét. Kunfi választása azért esett rá, mert ismerte haladó gondolkodását. Kell-e annál több, hogy édesapám már 1919 februárjában Szentesen és Csongrádon előadást tartott a szocializmusról. Március 22-én megválasztották a szegedi direktórium mellett működő háromtagú kultúra és nevelésügyi bizottságot, melynek apám is tagja lett. A közalkalmazottak újonnan alakult szakszervezetének ő volt az elnöke. — Szegeden sajátos volt a helyzet, mert a francia szuronyok árnyékában az ellenforradalom is nyugodtan szervezkedhetett. A helyi pedagógusok „nemzeti szövetsége” — ahonnan Juhász Gyulát kidobták — május 7-én már dühödten támadta apámat, akit Harsányi ügyész két nappal később le is tartóztatott. Júniusban pedig a semleges franciák tartóztatták le, mint a kommunista propaganda fő terjesztőjét. . Mi történt a bukás után? — !Amíg csak lehetett, Szegeden "maradt. Szinte tüntetésnek számít.1.4, hogy a Munkásotthon kultúrbizottságának a tagja, volt, és Juhász Gyulával együtt előadásokat tartott a szervezett munkásoknak. Mikor az SZDP 1919. december 3-án Szegeden helyi vezetőséget választott, apám tagja volt a szavazatszedő bizottságnak. Ekkortájt került volna sor a felelősségre vonására, de 1919 decemberében átszökött Jugoszláviába. Kommunista híre ott is utolérte, letartóztatták, és viszszatoloncolták. Kis híja volt, hogy a Horthy-tisztek föl nem akasztották a határon. Budapesten előzetes letartóztatásban várta, hogy Szegedről megérkezzen „a bűnlajstrom”. És ami még ma is hihetetlennek tűnik: Temanovics szabadkai ügyvédnek sikerült őt szabadlábra helyeztetnie ... !apám ekkor Ausztriába emigrált. — Bő egy évi bécsi tartózkodás után Jugoszláviába mentünk. Apám az újvidéki Magyarság munkatársa, majd a szabadkai Bács megyei Napló felelős szerkesztője lett. Amikor a déli területek magyar impérium alá kerültek, apámra ismét rossz világ köszöntött. A magyar hatóságok nem felejtettek, a veszedelmes kommunista híreken álló Bródy Mihályt többször is letartóztatták. Máig emlékszem, hogy mikor segítséget kértem, mit vágott nekem oda az egyik rendőrtiszt: „A proletárdiktatúra alatti magatartás sohasem évül el”! Ezekben az években alkalma nyílt,hogy meg-meglátogassa Budapesten élő László öccsét, az ismert költőt. A németek bevonulása utáni napokban a legelsők között hurcolták el. Először Bácskatopolyára vitték, onnan vezetett utolsó útja az auschwitzi haláltáborba. Népi demokráciánk — posztumusz — tankerületi főigazgatói címet adományozott neki. — Mit érez Gergelyné Bródy Klára, ha föltekint az utcanévtáblára? — Hogy mit jelent nekem a Bródy Mihály utcán végigmenni, imádott apám nevét látni a házfalakon, azt nem tudom elmondani. Ezt érezni kell! Apró Ferenc