Új Élet, 1982 (37. évfolyam, 1-24. szám)
1982-07-01 / 13. szám
Névsorolvasás a Royal Szállóban Pattogó hangon hangzik a névsor és mosolygósan a „jelen”. Most nem fapadokból, hanem a Royal Szálló kényelmes karosszékeiből, ötvenéves találkozóra gyűltek össze itt a Zsidó Leánygimnáziumban 1932-ben érettségizett diáklányok. Az „igazoltan eltávozottak” neve nem hangzik el — csendes felállással emlékeznek róluk. A jelenlevők bizony nem kislányok már, copfjuk sincs és szalagos masnit sem kötnek a hajukba (akkoriban sokan hordtak ilyet). Jó külsejű, kulturált megjelenésű hölgyek. Beszélgetünk néhányukkal, hogyan emlékeznek vissza az ifjúságra, a gimnáziumi évekre — mit kívánnak elmondani életükről. Először a vendégeket, a szülőföldtől messze, más körülmények közé kerülteket kérdezzük. E. Klári: — A Zsidó Gimnázium felejthetetlen korszaka életemnek. Rengeteg lelkesedéssel és tehetséggel tanítottak ott. Hiszem, hogy a családi és iskolai — okos szeretettel, meleg barátsággal átfűtött — légkör segített abban, hogy Ausztráliában is kiépítsek ilyet a magam és családom számára. Csodálatos tanárok tanítottak nálunk: Rieger Richárd, Karidl Sámuel, Komlós Aladár, Turóczi Trostler József, Zsoldos Jenő (az újságíró elnézést kér az olvasótól, hogy a tanárok felsorolásában csak a legsűrűbben elhangzott nevekre kell szorítkoznia.) Óriási szakmai tudással rendelkeztek, nagyrészt egyetemi katedráról szorultak ki, ahogy azt a Horthy-korszak zsidóellenes előírásai előírták. Emlékszem Kandi Sámuel magas szintű és mégis mindenkihez közel kerülő vallásfilozófiai előadásaira, arra az etikai tartásra, ami belőle sugárzott. Rieger tanár úrra a matematikai órákon, amikor — erre azt hiszem ritkán van iskolákban példa — a diákok feltartott kezekkel szinte kiugrottak a padokból, hogy felelhessenek, annyira érdekelte őket az egyéb leánygimnáziumokban akkoriban igencsak népszerűtlen matematika. — Az életemről persze „kész regény”, mint legtöbbünkké, akik a rettenetes időkben éltünk, majd túléltünk. Erről könyvben is megpróbáltam beszámolni, a címe: „35-től 45-ig”, ausztráliai kiadására a jelek szerint rövidesen sor kerül. 1944-ben Ausztriába deportáltak, kétéves fiammal és a méhemben már élénken rugdalódzó másikkal, aki Ausztriában látta meg a napvilágot. Mindhárman hazakerültünk, csodálatos módon férjem is megjött Mauthhausenből — elhatároztuk: elhagyjuk a bennünket rettegésre, nehéz szenvedésre emlékeztető Európát. Ausztráliába kerültünk, hosszú volt a kezdet küszködése — a kivándorlás nagyon nehéz mesterség! Azt hiszem, elmondhatom: szinte a fél életünk eltelt, amíg révbe jutottunk. A férjem rozsdamentesítő anyag előállításával foglalkozott, a gyerekek felnőttek, ma öt fiúunokám van, házam és kertem, szerencsére rengeteg az elfoglaltságom, ami segít az 1977- ben — férjem elhunytéval — rám szakadt magány elviselésében. — Talán tapintatlan vagyok, de megkérdezlek: Megszoktad a magányt? — Nem. Ilyen receptem nincs. Csaktalán egyetlen enyhítő gyógyszerét ismerem: elfoglaltság, elfoglaltság! Eszerint élek és ez sokat segít. L. Éva: — A Zsidó Gimnázium csodálatos volt. Abban az időben mindenütt éreztették velünk a zsidóságunk miatti diszkriminációt — de mi az iskolánk falai között otthon voltunk. 1937-ben történt: mozgásművészeti oktatói engedélyért folyamodtam, elutasítottak és amikor azok iránt mertem érdeklődni, az illetékes hivatalnok gúnyosan kérdezte tőlem: „Úgy látszik, kisasszony, ön elfelejti, hogy zsidó.” Akkor, ott, nem tudtam válaszolni, de a beszélgetés után rövidesen vonatra ültem és elindultam a nagyvilágba. Ma szívesen elmondanám az 1937-es hivatalnok úrnak: akkor is tudtam, ma is tudom, hogy zsidó vagyok, és sohasem felejtettem el a zsidósággal való összetartozásomat. Sch. Mária: — Gimnáziumunk szelleme elkísért és baráti segítsége Londonban is megtalált. Fiammal éltem, megözvegyültem, a szállodaszakmában dolgoztam és bekerültem a Zsidó Gimnázium egy régi diákja által vezetett szállodába. A közös légkörben töltött fiatalság nyilván hozzájárult ahhoz, hogy ez az együtt végzett munka szoros barátsággá mélyült, olyannyira, hogy — kibővülve egy harmadik barátnővel — nyugdíjba vonulásunkkor közös házat vettünk. Három egyforma, kedves, kis lakásunk van benne, — együtt és különélünk. Hidd el, nem idealizálok, amikor azt mondom: teljes harmóniában. Belső telefonunk minden reggel megszólal, mindegyikünk érdeklődik a másik kettő hogyléte iránt, együtt élünk társadalmi és kultúréletet, érdeklődésünk nagyjából hasonló — és, ha valami baj van, teljes mértékben egymás mellett állunk. Gyermekem — hármunk közül — csak nekem van. ő is velem együtt örül, hogy Sikerült kell,epressé tenni a ■ nem könnyen, kellemessé, tehető öregkort. Hármunk anyagi körülményei nagyjából azonosak, a legkevésbé sem vagyunk gazdagok, de igényeink is szerények; zene, olvasás, kártya, háztartás tölti ki napjainkat. — Hogyan emlékeznek az itthon élő öregdiákok? S. Bözsi: — Kémia—fizika szakos tanár vagyok, idővel egyetemi tanárként dolgoztam, majd nyugdíjba mentem. A Zsidó Gimnáziumról csak azt tudom mondani, amit szakfelügyelői munkám során megállapítottam: vannak iskolák és,volt a Zsidó Gimnázium. Nem ismertem hasonlót. Az ott uralkodó szellemet jellemző címszavak: intimitás, barátság, szeretet, gondoskodás, életszerűség, könnyedség. Felejthetetlen élmények: egy istentisztelet Kandi prédikációjával, a Rieger-órák . .. K. Lili: — Kommunista vagyok 1934 óta. Mindig nagyra becsültem a Zsidó Gimnázium közösségét, a tudásban gazdag és haladó szellemű tanári kart, amely merőben elütött a kor divatos iskolatípusától. Gondolom, ennek hatása is befolyásolhatta további utamat. Néhány adat: 1932-ben harminchárman érettségiztek a Zsidó Leánygimnáziumban, a találkozói meghívásokra húszan küldtek visszajelzést, öten tanári, ketten orvosi diplomát szereztek. A férjek nevei között feltűnik Kassák Lajos és Olt Károly neve. A találkozó lelkes, ügyes szervezése H. Lili érdeme. Az egykori diákok többsége Budapesten él, néhányan szétszórva, a nagyvilágban. Kedves tanáraik közül a találkozón csak Lala néni (Bokor Izsónál testnevelő tanárnak örülhettek, szeretett osztályfőnökük, Erzsi néni (dr. Dános Erzsébet) betegágyból küldött üdvözletei; diáktársuk, Frenkel Szendi — a nagynevű bibliafordító, Frenkel Bernát lánya — színes levélben számolt be izraeli életéről. Nagyrészük — természetesen — nagymama. Az eltelt évek mélyét egy rövid találkozáson átlátni nem lehet. Ami nyilvánvalóan kitapintható: az egykori iskola iránt érzett, a megszokottnál sokkal erősebb nagyrabecsülés, szeretet és valamilyen — szinte általánosnak mondható a helytállni tudás. Úgy látszik, azt az erkölcsi, tartást, ami..a Horthy-korszak nehéz éveiben a Zsidó Gimnázium tanári karának számos tagját jellemezte, ezek a tanárok át tudták adni és a diákok meg tudták őrizni. Sándor Anna Szakképzett, vagy gyakorlattal rendelkező eladókat, pénztáros adminisztrátort felveszünk. Jelentkezés: főváros/ RUHÁZATI BOLT VÁLLALAT Munkaügyi csoport Bp V., Mérleg utca 9. Jiddis közmondások A rossz béke még mindig jobb, mint egy jó háború. Egy kis szerencse többet ér, mint egy halom arany. Ha okos ember beszél egy butával, olyan, mintha két buta beszélgetne. Amíg a buta hallgat, nem tudhatod, bölcs-e, vagy balga. Ha nagyon sokat beszélsz, a végén azt is elmondod, amit nem akartál. Amíg az ember csak kérdez, biztosan nem hibázik. Légy inkább bölcs a pokolban, mint buta a paradicsomban. „ Amikor nagyon szükséges valami, akkor van lehetőség is. A barátság erősebb, mint a rokonság. Jobb egyenes állásban meghalni, mint térden csúszva élni. (dr. Takács Sándor válogatása) A drágakő és a mezuza — Zsidó mese — Egyszer régen Artabon király rabbi Jehudának ajándékot küldött. Egy értékes drágakövet — és megkérte, hogy viszonozza olyan ajándékkal, amit a rabbi drágának talál. Ekkor a rabbi egy mezuzát küldött neki. A király nagyon csodálkozott és megkérdezte: „Hogyan lehetséges ez? Hiszen én egy drágakövet küldtem neked, amelyhez hasonlót sehol sem lehet találni. Te pedig olyan valamit küldtél nekem, ami semmit sem ér.” A rabbi válaszolt: „A te és az én ajándékomat nem lehet összehasonlítani. Te olyan ajándékot küldtél nekem, amelyet jól kell őriznem, ellenben én olyan ajándékot küldtem neked, amely téged fog megőrizni.” Fordította: Zoltán Aranka Június 20-án tartotta esküvőjét az Országos Rabbiképző Intézet templomában dr. Bánó Ferenc orvos és Kelemen Éva pszichológus. Jelen voltak a két család barátai belföldről és külföldről. Az intézeti kórus bevonulósa után Tóth Emil énekelt szólót. Kovács Sándor főkántor látta el a kántori funkciót. Dr. Scheiber Sándor professzor intézett beszédet a fiatal párhoz. Az esküvői szertartás után fogadás volt a díszteremben. Itt dr. Salgó László főrabbi tartott beszédet. A vendégeknek a vőlegény atyja és édesanyja, dr. Bánó Tibor és dr Fleischemann Marianna mondott szép szavakkal köszönetet. Június 20-án tartotta esküvőjét a Dohány utcai zsinagógában László Endre és Róna Katalin. A szertartást dr. Salgó László főrabbi és Kovács Sándor főkántor végezte, mely után a főrabbi megáldotta az ifjú párt. Mózes ábrázolása a művészetekben Vili. Mintegy két héttel ezelőtt tartottuk Lovunuszt, a kinyilatkoztatás ünnepét, s méltó keretek között emlékeztünk arra a napra, amikor — hitünk tanítása szerint — Mózes átvette a két kőtáblát. Ezt az eseményt ábrázolja az 1723-ban Amszterdamban kiadott „Birkát Hámáson” könyv egyik fanyomatos eljárással készült illusztrációja. Amszterdamot korábban Amstelredam néven ismerték. A város elnevezését a mellette levő Amstel folyóról kapta, s mind a mai napig a héber nyelvű válólevélben, a „Get”-ben is így szerepel. Ameddig a spanyol uralom tartott Németalföldön, addig itt nem, vagy csak szórványosan telepedtek meg zsidók. A függetlenség kivívása után az első zsidó közösség tagjai a spanyol és a portugál menekültek közül kerültek ki. A XVI. század végén a portugál Manuel Lopez Pereira, az első marannosz, aki itt hazát talál. A zsinagógák sorát a Jákob Tiradó építette „Bét Jákob” nyitotta meg, 1598-ban. Tíz esztendővel később már a második zsidó templomot avatják, s élénk szellemi, vallási élet születik. A szabad vallásgyakorlás tette lehetővé a hívek tehetségének kibontakozását, s komoly szerepet töltöttek be, úgy a gazdasági, mint a kulturális életben. A szellemi élet kiválóságai közül hadd emeljük ki az egyetemes filozófiatörténet egyik kimagasló alakját, Báruch Spinozát. Ő is itt élt ebben a városban. A XVII. század harmadik harmadában erőteljesen kibontakozik — a zsidók által is mívelt — könyvnyomtatás és könyvkiadás. Híres publikációk sora őrzi e virágzó korszak eredményét a kalligráfiában és a metszetekben egyaránt. A tevékenységet, amellyel a fametszet készül, idegen szóval xilográfiának nevezzük. E magasnyomású, sokszorosító eljárásnál a művész egy csiszolt fadúcra vázolja elképzeléseit. A fekete vonalakat kiemeli és vésők segítségével a felesleges felületet eltávolítja a dúcról. Ezután festékkel hengerelik s nyomatokat készítenek róla. Európában az első fametszetes könyvet 1481-ben adták ki. A későbbiek folyamán e művészeti ág állandóan fejlődik, s különleges magaslatokra emelkedik a XVII. és XVIII. században a flamand könyvkiadóknál. Ilyen eljárással készült az amszterdami könyvben levő, Mózest ábrázoló kép is. Annak az eseménynek vagyunk szemtanúi, amikor a zsidóság nagy tanítója megkapja a „bizonyság két kőtábláját”. Mózes fent van a hegyen, s két karja erősen átöleli a Szent Adományt, melynek parancsolataira felépült hitünk, s amelyből merít az egyetemes emberiség is. A hegy alján korabeli ruhába öltözött emberek érzelmeiket ujjongó mozdulattal nyilvánítják. Magasságok felé emelkedő kezük az öröm és a boldogság élményét tükrözi. Efametszetes kompozíció híven és ékesen bizonyítja a XVIII. századi művész gondolat- és érzelemvilágát. Az egykori vallástörténeti esemény művészi megfogalmazása egyben bepillantást enged egy felhőtlen, érdekes korszak könyv- és ábrázolóművészetébe. Schöner Alfréd : Mózes-ábrázolás az amszterdami „Birkát Hámáson” könyvben . tan? (Villányi reprodukció) — Keresés. Keresem Bondy István színészt, Bondy Miksa és Klein Elza fiát. Választ a kiadóba kérek. (X) A Neue Zeitung budapesti német nyelvű hetilapban dr. Járy Péter írt cikket J. N. Preyerről, a magyar reformkor jelentős jogászáról és publicistájáról, aki munkáiban többek között foglalkozott a magyar zsidók történetével és síkraszállt a magyar zsidók egyenjogúsítása és vallásszabadsága mellett TELEVÍZIÓ HŰTŐGÉP JAVÍTÁS Hibabejelentés: 313-313 vasárnap és ünnepnap ügyelet 9—13-ig SZÖVETKEZETI IPAR JAVÍTÓSZOLGÁLATA