Új Élet, 1984 (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Chanukka ünnepségek Páva utca Újpest Az újpesti körzet Chanukka ünnepséget rendezett. A menora gyertyáit Landeszman György főrabbi gyújtotta meg, majd előadást tartott az ünnep jelentőségéről. Az ezt követő műsor első részében Pauk Anna tanárnő zongorakíséretével tanítványai, énekművészek léptek fel, majd neves humoristák adtak vidám műsort. A Páva utcai körzet Kiddus keretében ünnepelte meg Chanukkát. Haas Károly elnök üdvözölte a megjelenteket és méltatta az ünnep jelentőségét. Házi asszonyok voltak: Waldmann Irén, Kőszegi Lászlóné és Fischer Ernőné. Hunyadi tér Chanukka ünnepséget tartottak a Hunyadi téri körzetben, amelyen Hochberger László főrabbi és Siklós Dezső elnök mondtak beszédet. Az uzsonnát követő műsor keretében Fröhlich Róbert, Lékai Sándor, Markovits Zsolt, az Anna Frank Gimnázium növendékei szavaltak, hangszeren Dózsa György játszott. Fekete László héber dalokat adott elő. A nagysikerű rendezvény Hoffmann Sándorné, Füzeséri Jánosné, Kun Miklósné, Rubinstein Józsefné, Somogyi Sándorné és Steiner Béláné érdeme. Miskolc A miskolci hitközség és Nőcsoportja által rendezett ünnepségen Tepper Andorné üdvözölte a megjelenteket, majd felkérte Spitzer Miksa főkántort a gyertyák meggyújtására. Kálmán Tamás főkántor, Klein Ervin zongorakíséretével énekszámokat adott elő, majd dr. Schöner Alfréd főrabbi tartott előadást. Befejezésül Tepper Andorné mondott köszönetet az előadóknak. ״ Hermán Lipót A Herman Lipót öregek Napközi Otthonában fűiégrehezett Chanukka ünnepségénRaU*■ mán Tamás főkántor gyújtotta meg a gyertyákat, majd Klein Ervin harmonium kíséretével héber dalokat énekelt. Hochberger László főrabbi a nap jelentőségét méltatta. A bevezetőt és a zárszót Zoldán Sándorné tartotta. Hitler hatalomra jutása A Népszerű Történelem című könyvsorozatban jelent meg Székely Gábor Hitler hatalomra jutása című dolgozata, amely végigkíséri a „Führer” egész életét és mindazt, amit az ő nevében és az emberiség ellen elkövettek. Foglalkozik az egyes fejezetekben az első nap délelőttjével, amikor eldőlt a hatalom megszerzése, mert Hindenburg az ״ agg orosz- lán” őt bízta meg a kancellári tisztséggel. De ugyanakkor viszszatekint az úgynevezett polgári köztársaság — szerintük helyesebb lett volna a Weimari köztársaság cím, — jobbrafordulására, amely megkönnyítette Hitler útját a hatalom útján. Ismerteti az első puccskísérletét a náci pártnak, majd a náci párt újjáébredését, az SA és SS megalapítását és Hitler új támogatóit. Ezek sorában megtaláljuk Emil Kirdorfot a német nagytőke legbefolyásosabb képviselőjét, Joseph Geobbelst, akit a berlini Gau élére állított, Hugenberget a német Nemzeti Néppárt elnökét és akit talán elsőnek kellett volna említenünk, Erich Ludendorffot. Ezek segítségével, a koncentrációs táborokkal, és az SS terrorjával tudta mindazt végigcsinálni, amelynek minden mozzanata támadás a humánum, az emberiség ellen. A kis kötet olvasmányosan és bőséges adatokkal mutatja be azt az embert, (embert?) aki cinkosaival a haladó polgárság, a munkásság, de elsősorban a zsidóság ellen annyi bűnt követett el és aki főként felelős az emberek tízmillióinak legyilkolásáért köztük a hatmillió zsidó mártírért. (Kossuth Könyvkiadó) (Zs.) 35 éves a KGST (Folytatás az 1. oldalról) együtt segített abban, hogy elkerüljük a „meleg” háborút, és átvészeljünk — utólag látjuk csak igazán — nagyon nehéz és veszélyes korszakokat. Még inkább elmondhatjuk ma, hogy a hatvanas évek virágzása után jogosan nehéznek érzett évek még nehezebbek lettek volna — és lennének továbbra is — ha nem volna a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Amely egyrészt akkor sem adja fel immár az egész világ gazdasági munkamegosztását szolgáló, egységes világpiac elvét, ha ״ könnyebb”-nek látszik is új־ ra elzárkózni, másrészt termékekkel és munkával járul hozzá a hazai piac néha ki-kihagyó, de nem megszűnő lélegzetvételéhez. Nem hagyták, nem hagyhatták számításon, kívül mindezt azokon a fórumokon, amelyek megelőzték az országgyűlés év végi ülésszakát. Megállapították — ahogy aztán az országgyűlésen is, hogy az új naptári esztendő sem lesz könnyű, nem hiányoznak abból nehéz szívvel hozott, de elkerülhetetlen intézkedések sem. Leszögezték azonban azt is, hogy az alapvető biztonságunkat szolgáló elkötelezettség nemcsak elviselt, de igényli is az állandó változást és változtatást. Tapasztalataink alapján bizalommal fogadhatjuk — többek között — Faluvégi Lajos miniszterelnökhelyettes szavait is, amelyekkel a SZOT legutóbbi ülésén kijelentette: ha szükséges, kialakítanak olyan új, érdekegyeztető formákat, amelyek a jogosak közül is előtérbe helyezik a legjogosabbakat, a legsürgősebbeket.” Külföldi hírek Vandál zsinagógagyújtogatók. Connecticut (USA) államban zsinagógákat és könyvtárt gyújtottak fel. Az állam és helyi hatóságok erőteljesen elítélték az esetet és közösen dolgoznak a gyújtogatók kézre kerítésén. ״ Az utolsó berlini zsidók”: Leonard Gross tollából. A szerző meginterjúvolt számos zsidót, akik illegalitásban éltek 1939-45 között Berlinben, túlélve a Gestapót és a bombázást. A föld alá kényszerült zsidók túlélését keresztény jótevők segítsége tette lehetővé: régi iskolatárs, egykori szocialista rendőr és mások, akik életük kockáztatásával rejtegették az üldözötteket. Érdemes megtekinteni a VENUS LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZUNKAT Budapest V., Bécsi u. 1-3. Gazdag választékot kínálunk: műtárgyakban, népművészeti cikkekben, festményekben, numizmatikai tárgyakban, különleges 18 K-os arany-, valamint brill-ékszerekben, antik- és stílbútorokban, csillárokban, keleti szőnyegekben és ajándéktárgyakban. Figyelmébe ajánljuk ugyanitt a havonta rendezendő aukciók kiállításait. UGYANITT az új műtárgy- és festmény-felvevő helyünkön magas áron vásárolunk készpénzért és bizományba: porcelán- és üveg-dísztárgyakat, jó állapotban lévő stil-csillárokat, antik- és modern ezüst dísztárgyakat, régi népművészeti cserép-, textil- és fatárgyakat, neves magyar és külföldi festők alkotásait. GYŰJTEMÉNYEK ÁTVÉTELÉRE AZONNAL A HELYSZÍNRE MEGYÜNK! Felvevőhelyünkön bejelenthetik Stil- és antik bútor eladási szándékukat. Becsüseink a legrövidebb időn belül a helyszínen megvásárolják. Szállításról gondoskodunk. Címbejelentés személyesen vagy a 172-138-as telefonszámon. Ugyancsak itt vesszük át a Magyar Nemzeti Színház építéséhez hozzájárulásként felajánlott tárgyi ajándékokat is. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT Scheiber Sándor előadása a Fiatal Művészek Klubjában 1983. december 19-én Dr. zsidó Bibliaábrázoló ciklus meg- Scheiber Sándor professzor elő- előzte az ókeresztényekét. Megadást tartott „Ne csinálj magad- magyarázta a zsidó művészetnak faragott képet” címmel. Is- szimbólum-rendszerét. Előadását mertette az ókori és középkori képekkel illusztrálta. Utána élénk zsidó művészetet. Mondanivalóját vita következett. A kérdésekre az beágyazta a környezetművészeti előadó egy órán keresztül válótörekvéseibe. Kimutatta, hogy a szólt. Valláskulturális előadás Szombathelyen December 11-én délután valláskulturális előadás volt Szombathelyen. Egy tervezett, most meginduló sorozat kezdete. A termet megtöltötte a szombathelyi maradék zsidóság, több mint százan. Közöttük sok gyerek. Bejöttek a környékről is: Sopronból, Körmendről és Győrből. Szántó László elnökhelyettes köszöntötte a pesti vendégeket, meleg szavakkal dr. Scheiber Sándor professzort, aki a múltban többször volt a hitközségben mint előadó. Tóth Emil liturgiát és világi zsidó számokat adott elő. Dr. Scheiber Sándor profeszszor zsidó történelmi előadást tartott. A szereplőknek Lakatos János elöljáró mondott köszönetet. A Nőcsoport vendégül látta a résztvevőket. Ezután megmutatták a vendégeknek a mintaszerűen rendbehozott temetőt és a hitközség székházát. Aki "Tüzek"-et gyújtott... (Folytatás az 1. oldalról)A két évtizednek (a múlt század 80—90-es éveinek) azonban egy olyan irodalmi eseménye, amely felett az irodalomtörténet nem térhet egykor napirendre. Ez Kiss József és gárdája... A nyugati államok társadalmi és művészeti újdonságainak két évtizeden keresztüli egyedüli szócsöve A Hét volt.” Elsőnek ismeri fel a forradalmak jelentőségét. A Knyáz Potemkin című versben az 1905-ös forradalom lázadó matrózainak dicsőségét zengi: ״ Visz csempészsugárút vörös zászló alatt, / Tiltott rakománya a szabad gondolat. / Nyílt lázadást ringat, mint bölcső, fedelén / Hatszáz hajós legény — / És ahol megjelen és ahol partot ér, / Erőbe kap a kar, fölforr a tunya vér. / Gőg, gazság elsápad, szem nyílik, lánc szakad / És minden rab szabad _ » A nehéz sorsúakkal, a kizsákmányoltakkal érez együtt. ״ Hajóvontatók halk énekét vélem / Hallani síró, álomtalan éjen — / Ej uchnem! / Kemény a rög, bogáncs, tövis a pálya, / Elöl az ember, mögötte uszálya — / Ej uchnem! / A partok sivár végtelenbe nyúlnak, / Se vége-hossza, se célja az útnak — / Ej uchnem! / Csak menni, menni, menni robotba, / Hajót úsztatni kötéltáromba fogva — / Ej uchnem!” (Hajóvontatók) Legszebben a Tüzek című költeményében fejezi ki látomását a felkelő, elnyomott milliókról: ״.. . Ó, milyen tűz ez! Mi más, mint a régi! / Nem erdőn termett, a mélység dobta ki: / Világforrongás volt az anyja néki / És forradalmak az ő fiai... / Ha összeomlik mindaz, ami korhadt, / Mi évezredek véres bálványa volt, / És odúikból elővánszorognak / A rászedett, a megcsalt mi- Hók .. .” A költő tudja, hogy pályája rögös és nem sok jóval kecsegtet. Érzi az ellenszenvet kortársai arcán. Sejti, hogy gyakran nem értették meg őszinte törekvéseit. Az Utolsó ének című versében a zsidóság sorsában saját életének szimbólumát látja: ״... Honnan jövök? A végtelen időkbül, / Sűrű ködök lepik az utamat, / Mindig ott voltam, hol friss élet pezsdül, / Mindig csak tűrt, de bátor és szabad. / Mindenütt ott, hol népek sorsa eldúl / S a halál örök folyama szakad / Már voltam, mikor Bál volt az egyisten / S tüzes kemence törvényes halál, / De titkon mindig Jehovában hittem, / Kit csipkebokorban a hívő talál. / Egy világ bűnét vállamon cipeltem, / Amit szenvedtem, megtorlatlan áll... / A sárga foltot annyira megszoktam, / Nem igen izgat, már fel sem veszem. / Pedig rám fogják, már csecsszopó koromban / Túlérzékeny volt a természetem. / És azt is, hogy amim van, mind loptam — / Haj, haj! Segíteni nem lehet ezen .. Hullámzó érzelmei közben fellángol soha nem szűnő önbecsülése: ״ Lobogni, szállni mámorokban égve — / Minden bölcsesség ebben kimerül. / Az ember fessen szivárványt az égre / És akkor nem lesz soha egyedül. / Az ember rakjon várat vár hegyébe, / Ah, olyan mindegy, ha sorra bedűl: / A romok tovább élnek mint a várak, / Ezt hirdeti a sok lezajlott század ...” (Legendák a nagyapámról) Reméljük, megvalósul egyszer e méltatlanul elfeledett nagy költő jövendölése: ״ Gnómok fajából való vagyok én, / A gnómok furcsa, különös lények: / Nincs közte fiatal, nincs közte vén, / S ameddig akarnak, addig élnek — / A gnómok őrzik a szent tüzeket / És ápolják a mennyei lángot, / Mely nélkül a világok üresek, / S össze is omlanak a világok — / Ti azt mondjátok, halkítva a szót, / S egymásra néztek: Meghalt az öreg! / Mesebeszéd! / — Mint tengeren hajók, Én csak elmentem, én csak elmegyek ..(A gnóm) Talán majd az egész ország fogja köszönteni, amikor ismét visszatér... Domán István X8131 (Villányi A. fotó)