Új Élet, 1984 (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-01 / 1. szám

Chanukka ünnepségek Páva utca Újpest Az újpesti körzet Chanukka ün­­nepséget rendezett. A menora gyertyáit Landeszman György fő­­rabbi gyújtotta meg, majd elő­­adást tartott az ünnep jelentősé­­géről. Az ezt követő műsor első részében Pauk Anna tanárnő zon­­gorakíséretével tanítványai, ének­­művészek léptek fel, majd neves humoristák adtak vidám műsort. A Páva utcai körzet Kiddus keretében ünnepelte meg Cha­­nukkát. Haas Károly elnök üdvö­­zölte a megjelenteket és méltat­­ta az ünnep jelentőségét. Házi­ asszonyok voltak: Waldmann Irén, Kőszegi L­ászlóné és Fi­­scher Ernőné. Hunyadi tér Chanukka ünnepséget tar­­tottak a Hunyadi téri körzetben, amelyen Hochberger László fő­­rabbi és Siklós Dezső elnök mondtak beszédet. Az uzsonnát követő műsor keretében Fröhlich Róbert, Lékai Sándor, Markovits Zsolt, az Anna Frank Gimnázium növendékei szavaltak, hangsze­­ren Dózsa György játszott. Feke­­te László héber dalokat adott elő. A nagysikerű rendezvény Hoff­­mann Sándorné, Füzeséri János­­né, Kun Miklósné, Rubinstein Jó­­zsefné, Somogyi Sándorné és Stei­­ner Béláné érdeme. Miskolc A miskolci hitközség és Nőcso­­portja által rendezett ünnepségen Tepper Andorné üdvözölte a meg­­jelenteket, majd felkérte Spitzer Miksa főkántort a gyertyák meg­­gyújtására. Kálmán Tamás főkán­­tor, Klein Ervin zongorakíséreté­­vel énekszámokat adott elő, majd dr. Schöner Alfréd főrabbi tartott előadást. Befejezésül Tepper An­­dorné mondott köszönetet az elő­­adóknak. ״ Hermán Lipót A Herman Lipót öregek Napközi Otthonában fűiégreh­e­­zett Chanukka ünnepségén­­RaU*■ mán Tamás főkántor gyújtotta meg a gyertyákat, majd Klein Er­­vin harmonium kíséretével héber dalokat énekelt. Hochberger Lász­­ló főrabbi a nap jelentőségét méltatta. A bevezetőt és a zár­­szót Zoldán Sándorné tartotta. Hitler hatalomra jutása A Népszerű Történelem című könyvsorozatban jelent meg Szé­­kely Gábor Hitler hatalomra ju­­tása című dolgozata, amely végig­­kíséri a „Führer” egész életét és mindazt, amit az ő nevében és az emberiség ellen elkövettek. Foglalkozik az egyes fejezetekben az első nap délelőttjével, amikor eldőlt a hatalom megszerzése, mert Hindenburg az ״ agg orosz- lán” őt bízta meg a kancellári tisztséggel. De ugyanakkor­ visz­­szatekint az úgynevezett polgári köztársaság — szerintük helyesebb lett volna a Weimari köztársa­­ság cím, — jobbrafordulására, amely megkönnyítette Hitler út­­ját a hatalom útján. Ismerteti az első puccskísérletét a náci párt­­nak, majd a náci párt újjáébre­­dését, az SA és SS megalapítását és Hitler új támogatóit. Ezek sorában megtaláljuk Emil Kirdor­­fot a német nagytőke legbefolyá­­sosabb képviselőjét, Joseph Geob­­belst, akit a berlini Gau élére állított, Hugenberget a német Nemzeti Néppárt elnökét és akit talán elsőnek kellett volna emlí­­tenünk, Erich Ludendorffot. Ezek segítségével, a koncentrációs tá­­borokkal, és az SS terrorjával tudta mindazt végigcsinálni, amely­nek minden mozzanata támadás a humánum, az emberiség ellen. A kis kötet olvasmányosan és bőséges adatokkal mutatja be azt az embert, (embert?) aki cinko­­saival a haladó polgárság, a munkásság, de elsősorban a zsi­­dóság ellen annyi bűnt követett el és aki főként felelős az emberek tízmillióinak legyilkolásáért köz­­tük a hatmillió zsidó mártírért. (Kossuth Könyvkiadó) (Zs.) 35 éves a KGST (Folytatás az 1. oldalról) együtt segített abban, hogy elke­­rüljük a „meleg” háborút, és át­­vészeljünk — utólag látjuk csak igazán — nagyon nehéz és ve­­szélyes korszakokat. Még inkább elmondhatjuk ma, hogy a hatva­­nas évek virágzása után jogosan nehéznek érzett évek még nehe­­zebbek lettek volna — és lenné­­nek továbbra is — ha nem volna a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Amely egyrészt akkor sem adja fel immár az egész vi­­lág gazdasági munkamegosztását szolgáló, egységes világpiac elvét, ha ״ könnyebb”-nek látszik is új־ ra elzárkózni, másrészt termé­­kekkel és munkával járul hozzá a hazai piac néha ki-kihagyó, de nem megszűnő lélegzetvételéhez. Nem hagyták, nem hagyhatták számításon, kívül mindezt azokon a fórumokon, amelyek megelőz­­ték az országgyűlés év végi ülés­­szakát­. Megállapították — ahogy aztán az országgyűlésen is, hogy az új naptári esztendő sem lesz könnyű, nem hiányoznak abból nehéz szívvel hozott, de elkerül­­hetetlen intézkedések sem. Le­­szögezték azonban azt is, hogy az alapvető biztonságunkat szolgáló elkötelezettség nemcsak elviselt, de igényli is az állandó változást és változtatást. Tapasztalataink alapján bizalommal fogadhatjuk — többek között — Faluvégi La­­jos miniszterelnökhelyettes sza­­vait is, amelyekkel a SZOT leg­­utóbbi ülésén kijelentette: ha szükséges, kialakítanak olyan új, érdekegyeztető formákat, ame­­lyek a jogosak közül is előtérbe helyezik a legjogosabbakat, a leg­­sürgősebbeket.” Külföldi hírek Vandál zsinagógagyújtogatók. Connecticut (USA) államban zsi­­nagógá­kat és könyvtárt gyújtot­­tak fel. Az állam és helyi ha­­tóságok erőteljesen elítélték az esetet és közösen dolgoznak a gyújtogatók kézre kerítésén. ״ Az utolsó berlini zsidók”: Leonard Gross tollából. A szer­­ző meginterjúvolt számos zsidót, akik illegalitásban éltek 1939-45 között Berlinben, túlélve a Ges­­tapót és a bombázást. A föld alá kényszerült zsidók túlélését ke­­resztény jótevők segítsége tette lehetővé: régi iskolatárs, egyko­­ri szocialista rendőr és mások, akik életük kockáztatásával rej­­tegették az üldözötteket. Érdemes megtekinteni a VENUS LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZUNKAT Budapest V., Bécsi u. 1-3. Gazdag választékot kínálunk: műtárgyakban, népművészeti cikkekben, festményekben, numizmatikai tárgyakban, különleges 18 K-os arany-, valamint brill-ékszerekben, antik- és stílbútorokban, csillárokban, keleti szőnyegekben és ajándéktárgyakban. Figyelmébe ajánljuk ugyanitt a havonta rendezendő aukciók kiállításait. UGYANITT az új műtárgy- és festmény-felvevő helyünkön magas áron vásárolunk készpénzért és bizományba: porcelán- és üveg-dísztárgyakat, jó állapotban lévő stil-csillárokat, an­­tik- és modern ezüst dísztárgyakat, régi népművészeti cserép-, textil- és fatárgyakat, neves magyar és külföldi festők alkotásait. GYŰJTEMÉNYEK ÁTVÉTELÉRE AZONNAL A HELYSZÍNRE MEGYÜNK! Felvevőhelyünkön bejelenthetik Stil- és antik bútor eladási szándéku­­kat. Becsüseink a legrövidebb időn belül a helyszínen megvásárolják. Szállításról gondoskodunk. Címbejelentés személyesen vagy a 172-138-as telefonszámon. Ugyancsak itt vesszük át a Magyar Nemzeti Színház építéséhez hozzá­­járulásként felajánlott tárgyi ajándékokat is. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT Scheiber Sándor előadása a Fiatal Művészek Klubjában 1983. december 19-én Dr. zsidó Bibliaábrázoló ciklus meg- Scheiber Sándor professzor elő- előzte az ókeresztényekét. Meg­­adást tartott „Ne csinálj magad- magyarázta a zsidó művészet­nak faragott képet” címmel. Is- szimbólum-rendszerét. Előadását mertette az ókori és középkori képekkel illusztrálta. Utána élénk zsidó művészetet. Mondanivalóját vita következett. A kérdésekre az beágyazta a környezet­művészeti előadó egy órán keresztül váló­­törekvéseibe. Kimutatta, hogy a szólt. Valláskulturális előadás Szombathelyen December 11-én délután val­­láskulturális előadás volt Szom­­bathelyen. Egy tervezett, most meginduló sorozat kezdete. A ter­­met megtöltötte a szombathelyi maradék zsidóság, több mint szá­­zan. Közöttük sok gyerek. Bejöt­­tek a környékről is: Sopronból, Körmendről és Győrből. Szántó László elnökhelyettes köszöntötte a pesti vendégeket, meleg szavakkal dr. Scheiber Sán­­dor professzort, aki a múltban többször volt a hitközségben mint előadó. Tóth Emil liturgiát és világi zsidó számokat adott elő. Dr. Scheiber Sándor profesz­­szor zsidó történelmi előadást tartott. A szereplőknek Lakatos János elöljáró mondott köszöne­­tet. A Nőcsoport vendégül látta a résztvevőket. Ezután megmutat­­ták a vendégeknek a mintaszerű­­en rendbehozott temetőt és a hit­­község székházát. Aki "Tüzek"-et gyújtott... (Folytatás az 1. oldalról)A két évtizednek (a múlt század 80—90-es éveinek) azonban egy olyan irodalmi eseménye, amely felett az irodalomtörténet nem térhet egykor napirendre. Ez Kiss József és gárdája... A nyugati államok társadalmi és művészeti újdonságainak két évtizeden ke­­resztüli egyedüli szócsöve A Hét volt.” Elsőnek ismeri fel a forradal­­mak jelentőségét. A Knyáz Po­­temkin című versben az 1905-ös forradalom lázadó matrózainak dicsőségét zengi: ״ Visz csempész­sugárút vörös zászló alatt, / Til­­tott rakománya a szabad gondo­­lat. / Nyílt lázadást ringat, mint bölcső, fedelén / Hatszáz hajós le­­gény — / És ahol megjelen és ahol partot ér, / Erőbe kap a kar, fölforr a tunya vér. / Gőg, gaz­­ság elsápad, szem nyílik, lánc szakad / És minden rab szabad _ » A nehéz sorsúakkal, a kizsák­­mányoltakkal érez együtt. ״ Ha­­jóvontatók halk énekét vélem / Hallani síró, álomtalan éjen — / Ej uchnem! / Kemény a rög, bo­­gáncs, tövis a pálya, / Elöl az em­­ber, mögötte uszálya — / Ej uch­­nem! / A partok sivár végtelenbe nyúlnak, / Se vége-hossza, se cél­­ja az útnak — / Ej uchnem! / Csak menni, menni, menni robot­­ba, / Hajót úsztatni kötéltáromba fogva — / Ej uchnem!” (Hajóvon­­tatók) Legszebben a Tüzek című köl­­teményében fejezi ki látomását a felkelő, elnyomott milliókról: ״.. . Ó, milyen tűz ez! Mi más, mint a régi! / Nem erdőn termett, a mélység dobta ki: / Világfor­­rongás volt az anyja néki / És forradalmak az ő fiai... / Ha összeomlik mindaz, ami korhadt, / Mi évezredek véres bálványa volt, / És odúikból elővánszorog­­nak / A rászedett, a megcsalt mi­- Hók .. .” A költő tudja, hogy pályája rö­­gös és nem sok jóval kecsegtet. Érzi az ellenszenvet kortársai ar­­cán. Sejti, hogy gyakran nem ér­­tették meg őszinte törekvéseit. Az Utolsó ének című versében a zsi­dóság sorsában saját életének szimbólumát látja: ״... Honnan jövök? A végtelen időkbül, / Sű­­rű ködök lepik az utamat, / Min­­dig ott voltam, hol friss élet pezs­­dül, / Mindig csak tűrt, de bátor és szabad. / Mindenütt ott, hol népek sorsa eldúl / S a halál örök folyama szakad / Már voltam, mikor Bál volt az egyisten­­ / S tüzes kemence törvényes halál, / De titkon mindig Jehovában hit­­tem, / Kit csipkebokorban a hí­­vő talál. / Egy világ bűnét válla­­mon cipeltem, / Amit szenved­­tem, megtorlatlan áll... / A sár­­ga foltot annyira megszoktam, / Nem igen izgat, már fel sem ve­­szem. / Pedig rám fogják, már csecsszopó koromban / Túlérzé­­keny volt a természetem. / És azt is, hogy amim van, mind lop­­tam — / Haj, haj! Segíteni nem lehet ezen .. Hullámzó érzelmei közben fel­­lángol soha nem szűnő önbecsü­­lése: ״ Lobogni, szállni mámorok­­ban égve — / Minden bölcsesség ebben kimerül. / Az ember fessen szivárványt az égre / És akkor nem lesz soha egyedül. / Az em­­ber rakjon várat vár hegyébe, / Ah, olyan mindegy, ha sorra be­­dűl: / A romok tovább élnek mint a várak, / Ezt hirdeti a sok lezajlott század ...” (Legendák a nagyapámról) Reméljük, megvalósul egyszer e méltatlanul elfeledett nagy köl­­tő jövendölése: ״ Gnómok fajából való vagyok én, / A gnómok fur­­csa, különös lények: / Nincs köz­­te fiatal, nincs közte vén, / S ameddig akarnak, addig élnek — / A gnómok őrzik a szent tüze­­ket / És ápolják a mennyei lán­­got, / Mely nélkül a világok üre­­sek, / S össze is omlanak a vilá­­gok — / Ti azt mondjátok, hal­­kítva a szót, / S egymásra néz­­tek: Meghalt az öreg! / Mesebe­­széd! / — Mint tengeren hajók,­­ Én csak elmentem, én csak el­­megyek ..(A gnóm) Talán majd az egész ország fogja köszönteni, amikor ismét visszatér... Domán István X8131 (Villányi A. fotó)

Next