Új Élet, 1991 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1991-06-01 / 11. szám
2 1991. június 1. ÚJ ÉLET IDŐSZERŰ INTERJÚ ZOLTAI GUSZTÁVVAL — Igazgató úr! Kaptunk egy olvasói levelet, amely szóvá teszi, hogy egyik legutóbbi számunkban 17-szer fordult elő a neve. — Erről nem tehetek. Bizonyára olyan eseményekről tudósított a lap, amelyeken jelen voltam, részt vettem, vagy felszólaltam. — Túl vagyunk a választásokon, hogyan tovább? — Úgy vélem, nagyon nehéz időszak előtt állunk. Főleg azért, mert idő kell ahhoz, amíg kialakul az új vezetési koncepció. Nekem mindenesetre könnyebb lesz a dolgom, mert a jövőben nem egyedül viselem azt a felelősséget, amely tizenegy hónapon át az én vállamon volt. Az elöljáróság működése egyfajta kontrollt jelent, hiszen én sem vagyok tévedhetetlen. Hogy milyen lesz a munkamegosztás a vezetőség és köztem, még nem tudom. — Melyek az aktuális problémák? — Két nagyszabású munka van folyamatban. Az egyik a Dohány templom rekonstrukciója, s hamarosan megkezdjük a Hősök temploma belső tatarozását is. Az elöljáróság összetétele biztosíték arra, hogy a soraiba választottak kellő segítő szándékkal viselik szívükön a hitközség ügyeit. Eddig akkor voltam nyugodt, ha minden egyes mozzanatról tudtam. Az adminisztráció vezetője változatlanul én vagyok, — de, mint mondottam — lesz egy kontroll, amit én nagyon fontosnak tekintek. Gondot okoz viszont, hogy az elöljáróság első kérése várhatóan az lesz hozzám: hajtsak végre személycseréket. — Még mindig „testvéri” a kapcsolat az ortodox tagozattal? — Ez egy ravasz kérdés. Hiszen Káin és Ábel is testvérek voltak. .. De félretéve a tréfát, egymás kéréseit teljesítjük. Vita csupán a hechser körül van. Egyetértek azzal, hogy legyen Magyarországon ortodox hechser. Most azonban — piacgazdaságról lévén szó — üzleti vállalkozásba fogtunk; egy kft-be társultunk és részesedünk. Ha a korábbi gyakorlathoz, az ortodox hechserhez ragaszkodnánk, ez akkora plusz költséget jelentene, amit ha a fogyasztóra hárítanánk komoly felháborodást okozna. Különös, hogy kényszerű vállalkozásunk a Páva utcai konyha, amely 1500 ember részére szolgáltat ingyen ebédet, — ott senkinek nem fáj, hogy neológ hechser van. Egyébként mélységesen felháborított bennünket — elsősorban a rabbikat, — hogy külföldön, Izraelben is olyan közlemények jelentek meg, hogy a budapesti Shalom étterem a rabbinikus hechser nélkül működik. Ezt nevezik hitelrontásnak. Holott tábla is hirdeti: A BZSH Rabbiságának felügyelete alatt áll. Aláírás: Deutsch Róbert, a Rabbiság igazgatója. — Milyenek nemzetközi kapcsolataink? — Az ideiglenes vezetőségnek annak idején azt jósolták, hogy tönkre fogja tenni a nemzetközi kapcsolatokat, mivel nincs tapasztalata, gyakorlata. A jóslat nem vált be. Változatlanul kiválóak kapcsolataink a zsidó világszervezetekkel. Legutóbb, a ZSVK jeruzsálemi plenáris ülésén először fordult elő, hogy a magyarországi zsidóság képviselőjét — személyemben — egy olyan magas fórum tagjainak sorába választották, mint a ZSVK Európai Tagozatának öt tagú végrehajtó bizottsága. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez az elismerő megtiszteltetés nem személyemnek, hanem a magyar zsidóságnak szól. — A legközelebbi jövőről? — Szeretném leszögezni, hogy munkámban messzemenően számítok hittestvéreink segítőkészségére. Közeledik egy esemény, amelyet igen fontosnak tartok az ország zsidóságának életében. Hamarosan itt üdvözölhetjük majd Chájim Herzogot, Izrael Állam elnökét. Itt tartózkodásának kiemelkedő mozzanata lesz, amikor megkoszorúzza a magyar zsidó mártírok emlékművét, lerója tiszteletét a múzeum homlokzatán nemrég elhelyezett Herzl Tivadar-márványtáblánál, megtekinti a Zsidó Múzeumot, majd szombaton, a délelőtti istentisztelet után beszédet mond a Dohány utcai zsinagógában. — További jó erőt és egészséget kívánunk! KP—VT Az Ortodox Tagozatból jelentik 1. A hagyományoknak megfelelően, az emerszámlálás 32. napján idén is sor került a Gránátos és a Csörsz utcai temetőben a körmenetre. Fixter Herman elnök vezetésével, Nemes Mózes alelnök, Kővári Dezső és Heffer Tibor Chevra alelnökök, Herczog László, Frank László, Klein Gábor elöljárók és számos vendég, közöttük külföldiek is megjelentek. A Két mólé ráchámimot Weisz Vilmos főkántor recitálta. Az ezt követő Szoudász Mirván Fixter Herman elnök tartott beszédet. Lág Koajmer napjával kapcsolatban felidézte Rabbi Akiba és tanítványainak történetét, megemlékezett Rabbi Simon ben Jocájról, aki a Cfát melletti Meronban üli „menyegzőjét” az örökkévalósággal. E naphoz kapcsolódik még egy nagy egyéniség emléke, aki századokkal később ugyanezen a napon hunyt el. Ő volt a Minhagin, az askenáz vallásosság hűséges regisztrátora. A Remo, teljes nevén Rabbénu Majse Iszerles, krakkói rabbi, aki a vallástörvények pontos kutatásának példájául szolgál. Ez a nap útmutatást ad nekünk arra is, hogy a közösség vezetői és tagjai rabbi akibai szeretet nélkül nem tudnak áldásos munkát végezni, a Tóra törvényeinek betartása nélkül nem tarthatják fenn a zsidó közösséget. Ennek az érdekében kell tórái etikára nevelni az ifjúságot. Olyan ifjúságot, amely ismeri a vallás törvényeit, szereti a zsidóságot és azt emberi erényekkel akarja gazdagítani. Ezeket vési a szívünkbe Lamedbész boajmer körmenete, a Szoudász-Micvá és a Lag Boajmer. Asztali imával ért véget az összejövetel. 2. Illusztris vendég, neves talmudtudós rabbi, az izraeli bevándorlási miniszter, rav. Perecz látogatta meg a fővárosi ortodoxiát. A Hanna étteremben megtartott fogadáson az elnökség tagjai, Joel Barnea, az izraeli nagykövetség első titkára, valamint Alex Lavon, a Bné Akiva vezetője vettek részt. A miniszter péntek este a Dessewffy utcai templomban imádkozott, s valamennyi alkalommal tartalmas ovosót mondott. Személye és tudása mély benyomást tett a hallgatókra. 3. Moskovics Dávidot magas állami kitüntetésbe részesítette az Amerikai Alapítványi Iskola megszervezésében kifejtett munkájáért Hájim Herzog, Izrael állam elnöke. Sajnos, személyesen nem tudta átvenni a kitüntetést, mert kórházban van. Ezúton gratulálunk neki és az ortodoxia, valamint a tanári kar nevében kívánunk neki egy Refuo Sólémot, gyors gyógyulást és a további munkájához erőt, egészséget, hosszú életet. Rossz hír a Heléne Hámálkáról Közeledik az izraeli rádió magyar adásának időpontja. Este 3/4 előtt néhány perccel alighanem többezren ülünk le készülékünk elé, hogy a hátralévő időt kereséssel töltsük. Addig-addig forgatjuk a gombot, amíg felcsendül a várt szünetjel, részlet a Hátikvából. Majd felhangzanak a bemondó évtizedek óta megszokott szavai: Kol Jiszráél, az izraeli rádió magyarnyelvű adását hallják kedves hallgatóink Jeruzsálemből, Izrael fővárosából. Sálomt most — anyagi okokra hivatkozva — meg akarják szüntetni. Mi történik hát a jeruzsálemi Helene Hámálka utcában? Talán még nem is szóltunk az Új Élet hasábjain a Kol Jiszráél magyar adásairól. Hogy mit jelent a magyar zsidóság számára ez a napi negyed óra, este 3/4 7-től 7-ig, erről vajmi keveset hallhattunk és főként olvashattunk. Régi hiányt pótolunk tehát most, amikor bemutatjuk az immár 41 éve működő adást. Pontosan 1950-ben alapította dr. Márton László, Erdélyből származott újságíró, aki sajnos már régen nincs az élők sorában, de felülmúlhatatlan érdemeit még életében elismerték és képe ma is ott látható a Rádió néhány stúdiójában. Haláláig ő volt a külföldre szóló adások igazgatója is, ami nem semmi, hiszen az izraeli rádió a világ legtöbb nyelvén sugározza rövidhullámon műsorait. Jelentőségét oly nagyra becsülik, hogy tavaly a 40. évforduló alkalmából maga az államelnök adott fogadást az elnöki palotában a külföldi adások dolgozói számára. Ekkor ismerkedett meg a rádió dolgozóival a magyar adások akkor Izraelbe érkező új felelős szerkesztője Erdei Grünwald Mihály, akit olvasóink még a Magyar Rádió műsoraiból ismerhetnek, és akit az izraeli rádió vezetősége hívott meg erre a munkára Jeruzsálembe. A jeruzsálemi Heléne Hámálká keskeny kis utcájában van 1948 óta a Kol Jiszráél épülete, egy régi arab ház első emeletén. A mini, de vadonatújjá renovált szoba előteréből az óvárosra látni. Itt készül naponta a negyedórás műsor, amelynek két idősebb és egy fiatalabb munkatársa van. Pfeifer István, aki alapítótag, másodállásban hírszerkesztő, mert főállása a jeruzsálemi Héber Egyetemhez köti, míg dr. Hirschmann György, aki ugyancsak hírszerkesztő, már nyugdíjasként jár be hétvégeken dolgozni. Ádám Ráchel, ő a fiatal, aki mindössze másfél éve tanulja a hírszerkesztést és a rádiózás csinját-binját. Riportokat készít, bemond, ha kell adminisztrál. Ehhez a kis csoporthoz jött ki tavaly márciusban Erdei Grünwald Mihály, mert akkor még arról volt szó, hogy kell az erősítés, hiszen rövidesen 72 órás lesz a műsor. Ezt be is jelentették, majd technikai okokra hivatkozva lefújták a bővítést. Gyanítható, hogy inkább anyagi okok játszottak közre, hiszen a nagy orosz bevándorlási hullám itt is érezteti hatását. Végülis maradt a 74 óra, ám egyre színesedett. A napi 7-8 perc hír mellé mindig jut valami riport, zene, vagy éppen ünnepi összeállítás. Egyszóval, ha terjedelmében nem is, de minőségében igazi rádióvá nőtte ki magát az elmúlt évben a Kol Jiszráél magyar adása. Ezt egyébként a magyar hallgatók leveleinek tucatjai is bizonyítják, és az adás szerkesztői várják is a magyarországi hallgatók visszajelzését, mert ez nem csupán visszhang munkájukhoz, hanem bizonyíték arra is, hogy a magyarországi zsidósságnak szüksége van erre a fórumra, netán még annak is örülnének, ha tizenöt perc helyett félórás, vagy még több lenne az adás.