Új Élet, 1991 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1991-06-01 / 11. szám

:Kf. Bé1mentCTÍtve,.Bp. 72 Ára: 11,50 Ft n magyarországi hitközségek lapja XLVI. évfolyam, 11. sz. 1991. június 1. Szíván 19. 5751. " Ö jy y • ו i U f ^ *יי-י•— Választásaink végeredménye HA ELFELEJTLEK JERUZSÁLEM... Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége Elnök: dr. Feldmajer Péter Ügyvezető igazgató: Zoltai Gusztáv Elnökhelyettes: Beer Iván A vezetőség tagjai: Karádi Gábor, Her- czog László, dr. Ölti Ferenc, dr. Tímár György, dr. Streit Sándor, dr. Gráf Imre, Lázár Ernő, Freund Jenő, Kővári Dezső. Magyarországi Rabbikar A Rabbiság elnöke: Landeszman György A Rabbiság igazgatója: Deutsch Róbert A MAZSIHISZ és a BZSH előljáróságá- ba választottak: dr. Schweitzer József, Kardos Péter. Budapesti Zsidó Hitközség Elnök: dr. Kéri Lajos Ügyvezető igazgató: Zoltai Gusztáv Az elöljáróság tagjai: Beer Iván, Fried- mann Józsefné, Herczog László, dr. Her- mann Róbert, dr. Engländer Tibor, Kará- di Gábor, Kővári Dezső, dr. Ölti Ferenc, dr. Schweitzer Gábor, Szepes Hugó, dr. Tímár György. Beer Iván: rehabilitálva! 1942. december 7-én született. A közép- iskola elvégzése után a Rabbiképzőbe irat- kozott be. Elvégezte, de nem avathatták fel. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 1970. október 26-án 1 év 4 hónapi sza- badságvesztésre és 2 évi közügyektől való eltiltásra ítélte. A vádirat szerint Beer Iván az arab— izraeli háború kirobbanásától 1970 májú- sáig zsidó fiatalokból álló baráti társasá- gával különböző szórakozóhelyeken érté- kelték a napi eseményeket és kifejtették politikai nézeteiket. — Végülis hiába figyelmeztettek, egy barátommal röplapokat készítettünk. Meg- írtuk az igazságot Izraellel kapcsolatban, Moszkvát és csatlósait pedig imperializ- mussal és antiszemitizmussal vádoltuk. Ezt nagyon zokon vették . . . A rezsim bizonyítani akart. A Rabbikép- zőből is el lehet vinni bárkit, s nem fél- tek sem a külvilág, sem a belső szem- benállástól. A ’67-es háború a magyar társadalom- ban rokonszenvet ébresztett Izrael iránt, s a magyar zsidók is újra életre kaptak. Divatos szóval, koncepciós per volt az enyém. A nyomozóm azt mondta, hogy akármennyit kapok első fokon, nekik meg- vannak a lehetőségeik, hogy számukra megfelelő ítéletet érjenek el. Példát akartak statuálni. Ezzel is Moszk- va iránti hűségüket kívánták bizonyítani. Ezúton szeretnék köszönetét mondani a Hitközségnek, személy szerint Zoltai Gusz- táv üv. igazgatónak és dr. Feldmayer Pé- tér ügyvéd úrnak, akik az ügyemben tör- vényességi óvást nyújtottak be, amely után most kiderült; az igazság kimondása nem büntethető! — fejezte be nyilatkozatát Beer Iván. Simon Zsuzsa Megmentők és megmentettek. Néhány kilométerre ettől a helytől fák terebé- lyesednek az Igazak Ligetében, a holo- causttól megmentők emlékét őrizve. Zsi- dóknak nem jár kitüntetés embermenté- sért. Nekik kötelességük a másik meg- mentése. S amíg erre gondolunk, már fel is hangzik a dal, amelyet most háromez- ren énekelnek; az egész világ egy keskeny híd, csak nem szabad félni átmenni raj- ta ... Ez is Jeruzsálem. * A vicc, amely arról szól, hogy Izraelben a második hivatalos nyelv az ivrit (mert első az orosz), — itt eleven valóság, na- gyón is komoly. Az utcán lépten-nyomon orosz beszéd hallatszik. A plakátokon orosz nyelvű hirdetmények, a kirakatokban ci- rillbetűs reklámok olvashatók. Persze mindez rövid távra, hiszen a Tel Aviv-i Csernikovszkij utcában csakúgy, mint másutt kora reggel kisebb-nagyobb orosz csoportok igyekeznek a tantermek felé, hónuk alatt táskában, szatyorban füzetek, könyvek, hogy megostromolják a héber nyelv birodalmát. A főváros autóbusz pá- lyaudvarának környékén, mintha Moszk- vában lennénk. Oroszul beszélgető cső- portok, az újságstandon tucatnyi cirillbe- tűs napilap, folyóirat, a hangosbeszélő két nyelven mondja be a tudnivalókat. Ez is Jeruzsálem. * lm eskáhéch Jörusalájim, tiskách jömini — Ha elfelejtlek Jeruzsálem, száradjon el a jobbom! A zsoltár költőjének sorai- ról csak annyit; soha ártalmasabb átkot! Aki egyszer ott volt, nem felejtheti el többé! Hiszen melyik ma az a város, ahol, ha fiatalok elmennek diszkóba, ezt ének- lik: Én megígérem kedvesem, ez volt az utolsó háború! Melyik ma az a város, amelynek sétáló utcáján éjszaka együtt ül fiú és lány, a presszó teraszán előttük hűsítő, s lábukhoz támasztva — fegyver. Melyik ma az a város, amelynek házaiból péntek esténként messzire hallatszik az ének; uvné Jörusalájim ír hákajdes. S melyik ma az a város, ahol van egy hely. Egy Fal. Amely előtt kiönthetjük szívün- két, kitárhatjuk lelkünket, s elmondhat- juk, hogy mi fáj... amelynek kövei közé elrejthetjük legtitkosabb kívánságainkat. Ez Jeruzsálem! Kardos Péter MEGHÍVÓ Ezúton értesítjük hittestvéreinket, hogy 1991. június 15-én, szombaton, a Dohány utcai zsinagógában a délelőtt 10 órakor kezdődő istentiszteletet követően CHAJIM HERZOG, Izrael Állam elnöke mond ün- népi beszédet. Az ünnepi eseményre, amely mindkét or- szág történetében egyedülálló, szeretettel várjuk hittestvéreinket. Izraelbe kétszer érkezik meg az ember. Először, amikor a repülőgéppel leszáll Luddon, másodszor, amikor Jeruzsálembe érkezik. Azt hiszem, nemcsak a hívő em- bér érzi e kettős érkezést. Jeruzsálem hangulata meghatározó. A szálloda éttér- mében minden reggel egy német csoport tartott lelkigyakorlatot. Ez az 50—60 fős zarándokcsoport a reggelizőasztalnál mint- egy fél órán keresztül felállt, leült, éne- kelt, imádkozott, karjaikat a magasba emelték, majd némán hallgatták mikro- ionba beszélő vezetőjüket, aki Jézus tani- tásának követésére hívta fel figyelmüket. Néhány méterre tőlük két kapelis férfi bencsolt. Az éppen ott időző IBUSZ-cso- port tagjai vásárlási lehetőségekről beszél- gettek. S mindez egy étteremben, a négy fal között... Senki nem zavarta a mási- kát, senki nem zavartatta magát a má- síktól. Ez is Jeruzsálem. * A Siratófal megpillantása megrendülést kelt az emberben, mintha legyökerezne a hatalmas téren. A késő délelőtti látoga- tás ezúttal még megrendítőbb élménnyel is szolgált. A Fal tövében 10—12 kisfiú álldogált, kicsik és nagyobbacskák, ko- romfeketék és mandulaszeműek egymás mellett, karjukon és homlokukon hagyó- mányos tfilin, s valamennyien — a hely- hez illő komolysággal — egy irányba fi- gyeinek. Előttük egy szakállas rabbi-kül- sejű férfi beszél hozzájuk. Ök azonban nem rá figyelnek. Hanem a másikra. Egy fiatalabb bajuszos férfire, aki mindkét kezével a siketnémák jól ismert beszéd- jeleit mutogatja a gyerekeknek, ő for- dítja a szakállas férfi szavait. Siketnémák bár micvójának voltunk szemtanúi. Ami feltűnt; nem is volt különösebb csopor- tosulás köröttük, a szokásos jövés-menés közben csak futó pillantásokat vetettek rájuk. Ügy látszik, csak számunkra volt különös. Ez is Jeruzsálem. * A Binjáné Háumá, ez az óriási koncert- terem zsúfolásig megtelt a gálára. A szov- jet alijáért rendezett esten a színpadon híres emberek sorakoztak fel. Mengyele- jevics, Saranszkij és még vagy húszán a legnevesebbek, a legtöbbet szenvedettek. Most ott álltak a reflektorfényben, a ka- merák kereszttüzében. Ök, a megmentet- tek. A megmentők pedig mellettük. Szól a zene. Lassú, méltóságteljes zene. Israel Singer, a ZSVK elnökségének tagja el- mondja Mengyele jevics történetét. Az ál- kút, amelyet a szovjet hatóságokkal foly- tatott érette. Végül abban állapodtak meg, hogy szombaton telefonálni kell a szovjet követségre. Egy esetben szabad megszeg- ni a szombatot — idéz most egy tanítást. összehívtam a gyerekeimet és megmond- tam nekik, most jött el ez az alkalom. Felhívtam a követséget, s Mengyelejevics 3 nap múlva itt volt Izraelben — mondja majd átölelik egymást.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék