Új Élet, 1993 (48. évfolyam, 1-23. szám)
1993-01-01 / 1. szám
( egyenként összeszedve Smot haftarája !.Azon a napon elcsépeli az Örökkévaló a kalászokat az Eufrátesztől Egyiptom patakjáig. De titeket, Izrael fiai, egyenként fognak összeszedni! Azon a napon megharsan a nagy kürt, és visszajönnek, akik elvesztek az asszírok földjén, és akik szétszóródtak Egyiptom földjén. Leborulnak az Örökkévaló előtt a szent hegyen, Jeruzsálemben.” (Jesáháju/27:12—13.) Jesájáhu ben Ámoc próféta Jeruzsálemben született, előkelő patricius családban. Unokaöccse volt Ámácjának, Júda királyának. Négy évtizeden át prófétáit, mialatt a szomszédos Asszíria meghódította a környező országokat, és a polgári időszámítás előtt 721-ben bekebelezte Júda testvérállamát, Izrael királyságát, amelynek Somron volt a fővárosa. Húsz évvel később, 702-ben Jeruzsálemet is megostromolták az asszírok, és csak isteni csoda révén menekült meg a pusztulástól. A hagyomány szerint Jesájáhu, — aki nem ismert tekintélyt, és csípős nyelvvel ostorozta mind az orgiákat ülő előkelőségeket, mind az ügyetlenül politizáló, a nemzet ügyét eláruló vezetőket — Menássé király pogány uralma alatt szenvedett mártírhalált, mert a király elégedetlen volt „defetista” jövendöléseivel A haftará és a heti szidra közötti összefüggés nyilvánvaló. ״ Izrael szenvedett Egyiptomban, de Izrael elnyomói megkapták méltó büntetésüket. Izrael szenvedései Jesájá napjaiban csekélyek ahhoz képest, ami ellenségeire vár. Izrael Egyiptomban a rabszolgaság évszázadai alatt már egészen elfásult a megváltás elhúzódása miatt, elfáradt Mózes és Áron tárgyalásai alatt. Jesáfa korában is kigúnyolták a prófétai tanítás unalmas egyformaságát és kételkedni kezdtek az isteni ígéret beteljesülésében. Az egyiptomi felszabadulás megmutatja, hogy végül az igazság győzedelmeskedik a világegyetemben; a késői korok emberei is meg fogják látni, hogy Isten keze igazgatja a világot, és hogy senki sem állhat ellen Isten rendelkezéseinek.” (J. H. Hertz.) Ennek a haftarának egy részében „Efráim iszákosait” pellengérezi ki a próféta: azokat, akik fényűzéssel és kicsapongással töltött életüket nem a nép szolgálatába állítják, hanem kizárólag saját élvezeteiknek élnek, ezért nem kerülhetik el végzetüket. Mint a legtöbb próféta, Jesájáhu is mesterségesnek tekintette a két zsidó állam közötti határt, és mindkét állam vezetői rétegét egyformán ostorozta. Egyaránt elítélte Somron — azaz Samaria — ״ pompázó ékességének hervadó virágát” és a jeruzsálemi uralkodó réteget, a papokat, akik a prófétákkal együtt ״ tántorognak az italtól, megzavarodtak a bortól! Támolyognak az ital miatt, tántorognak, amikor látomásuk van, ingadoznak, amikor döntést hoznak”. (Jesaiás 28:7) A jó helyzetismerettel rendelkező próféta felháborodva folytatja: ״ Minden asztal tele van undok hányással, nincs sehol tiszta hely!” (Uo. 8.) Egy kommentátor szerint ezekben a sorokban egy orgia konkrét leírása olvasható. Jesáháju belép, és undorának ad kifejezést, de a jelenlévők sem maradnak adósak: ״ Kit akar ez a tudományára tanítani? Kivel akarja e kijelentést megértetni? Akiket most választottak el az anyatejtől? Akiket most vettek le az anyamellről? (Uo. 9.) A részeg gúnyolódok röhej tárgyává teszik a próféta papolását, ami csak arról szól, mit nem szabad. ״ Ez a parancs, az a parancs, ez a szabály, az a szabály, itt egy kicsi, ott egy kicsi!” (Uo. 10.) A vérig sértett próféta, akit a korhelyek azzal, vádoltak, hogy úgy beszél velük, ahogyan a gyerekekkel szokás, azt válaszolja, hogy ha jön az ellenség, az valóban idegen, érthetetlen nyelven fog szólni (Ámosz Cháchám). Isten nemsokára ״ asszír nyelven” fog veletek beszélni. A könyörtelen hódító kemény, rövid szavakkal fog benneteket megismertetni, és ez lesz méltó büntetéstek.” (J. H. Hertz) A prófécia nagy ígérete — a 27. fejezet végén — a szórványok egybegyűjtése Jeruzsálemben, amikor felharsan a kürt, a sáfár hangja, és az Örökkévaló ״ elcsépeli a kalászokat” az Eufrátesztől ״ Egyiptom patakjáig”, vagyis a Nílusig. Ámosz Csíádám a Dáát Mikrában azt a magyarázatot adja erre, hogy Asszíria és Egyiptom itt a gálát, a szétszóratás összes országát jelképezi, mindenhonnan jönnek majd az elveszett, elkallódott, asszimiláns, öntudatukat, identitásukat vesztett zsidók — haza, Jeruzsálembe, hogy hálatelt szívvel vállalják újra zsidóságukat. És az Örökkévaló, — aki, ha kell, „elcsépeli a kalászokat” — egyenként gyűjti majd össze a magukat elveszettnek hitt zsidókat, és hozza őket haza, Jeruzsálembe, ahová a sáfár hangja hív. • • Nemhiába iktatták Jesájáhunak ezeket a fennkölt verseit a Ros Hásáná-i imádság egyik legfontosabb részébe, a muszáj Sofrotjába: a kibuc gálujot, a szórványok egybegyűjtése a megváltás előfeltétele. Más magyarázat szerint az Eufrátesz és a Nílus közötti terület, a bibliai Ígéret Földje. Az Örökkévaló azért „csépeli” Erec Jiszráélt, hogy elválassza a búzát az ocsútól: eltávolítsa az idegeneket, hogy csak a zsidók maradjanak országukban. (Ámosz Cháchám: Dáát Mikrá). N. K. HAGYOMÁNY. HAGYOMÁNY... A próféták népe Elhagyta a nyomdát az ősi Forrás második kötet, a Próféták népe. Ez utóbbi is Naftali Kraus munkája és Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület kiadásában jelent meg. David Krausz, Izrael budapesti nagykövete, Zoltai Gusztáv ny. igazgató, valamint a lektor, Zvi Moskovits, végül a szerző előszava vezeti be a könyvet, amely a Haftarákat írja le. Olvasóink előtt már nem ismeretlen a stílus, amelyben a könyv íródott, hiszen lapunkban számos alkalommal közöltünk haftara-magyarázatot a szerzőtől. Ez a stílus merőben eltér az elmúlt évtizedek hasonló műfajának stílusától. A rendelkezésünkre álló Károliféle fordítástól, a majd 100 éve készült más szentírás-irat tolmácsolásáig. Naftali Kraus munkái nemcsak hogy mai nyelvezeten íródtak, de még a pesti szleng is megjelenik olykor, amely erénye — ha szabad szentírási szövegről ezt leírni — kimondottan szórakoztató olvasmánnyá avatja akár a legszigorúbb próféta legostorozóbb művét is. A szerző — vallomása szerint — az elkallódás, az asszimiláció ellen küzd. Mesterének, a lubavicsi rebbének parancsát teljesíti, amikor nem mond le egyetlen zsidóról sem a világon. Naftali Kraus a pártállam idején a nyugati magyar nyelvű sajtó hasábjain küzdött az assszimiláció ellen, pellengérre tűzve mindent és mindenkit, aki csak élt és mozgott a hitközség berkeiben. A rendszerváltás nála stílusváltással járt. Most ismereteket közöl az elkallódás ellen. Reméljük, ez a módszere eredményesebb lesz. A PRÓFÉTÁK NÉPE • , '־*■ f*־ לsv». . • ✓..ív.. A HÁFTÁRÁK könyve]ז AZ ŐSI FOKKÁ SOROZAT? ו CO ‘. . .׳ ־. ג. NAFTALI KRAUST . י*׳־. ÍJELET 1993. januári Pécsi panoráma Berger István főrabbi, Klein Ferenc elnök társaságában a pécsi német konzulátuson felkereste Hans Rehfeldet, viszonozva ezzel a Baranya megyei német főkonzul korábbi látogatását. A főkonzul áttekintette vendégeivel a német belpolitikai helyzet gondokra is okot adó visszásságait, majd értékelte a német jószolgálati aktivisták nyári önkéntes munkáját, amelyet a Johanita Lovagrend irányítása mellett a mágocsi temetőben végeztek. A főkonzul végezetül a helyi hitélet és a zsidó ifjúság problémáiról érdeklődött. • • A Városháza népművelési osztályán élménybeszámolót tartottak a testvérvárosi cserelátogatás keretében Izraelben járt küldöttség tagjai. A beszélgetést Balikó Zoltán nyug. evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő vezette, majd Szalai Tamás népművelő bemutatta több mint 3 órás, a Szentföldről szóló videofelvételét. A Honvéd Helyőrség Székházának dísztermében Szakály Sándor történész A zsidótörvények és a Magyar Királyi Honvédhadsereg címmel tartott előadást. Az előadó merőben új megvilágításba helyezte az utóbbi évtizedekben elég keveset vitatott témát. A hozzászólók közül dr. Sebők Imre, volt munkaszolgálatos, mint túlélő szemtanú, első kézből származó információval egészítette ki az elhangzottakat, nem egy vonatkozásban revideálva az előadó helyenként önkényesnek minősíthető megállapításait. Jó hírek Szegedről A zsinagóga újjáavatása óta a tetőzet felújításán dolgoznak. Ehhez további anyagi segítséget nyújtott Amerikában élő, a városunkból elszármazott hittestvérünk. Nagy gondunk — más hitközségekhez hasonlóan —, 160 éves temetőnk rendben tartása. Az elmúlt évtizedekben erre nem volt pénzünk. 1991-ben, a városi önkormányzat a hitközség kérésére 500 ezer forinttal lehetővé tette a halottasház felújítását. Ez a munka ez év májusára befejeződött. A hitközség ügyvezető elnöke ez évben is kért anyagi támogatást a polgármestertől, amely kérés ismét megértésre talált, így jelenleg 550 ezer forint átutalása van folyamatban, járdaépítésre, valamint a temető főbejárati részének diszkövetésére. Ezzel az anyagi hozzájárulással temetőnk terv szerinti központi kegyeleti hellyé való alakítása reális közelségbe került. Az anyagi segítségért ezúton is köszönetet mondunk az önkormányzatnak. Ez azonban még nem minden, mert az önkormányzat egy pályázati előterjesztést elbírálva, 200 ezer forint támogatást adott a zsinagóga ismertető prospektusának magyar, angol és német nyelvű újrakiadására. Összegezve tehát, az elmúlt két évben összesen egymilliókétszázötvenezer forint támogatást kaptunk a város vezetőségétől. Ez idén első ízben fizikai munkával is segítették a temető őszi rendben tartását. A Szegedi Városgazdálkodási Vállalat dolgozói összegyűjtik a lehullott leveleket, majd elszállítják azokat, amely azért nagy feladat, mert a temetőben három hosszú fasor és még sok-sok fa található. Köszönet a vállalat vezetőinek, akik anyagiak helyett így nyújtanak támogatást a temető karbantartásához. Gráf Imre elnök Felhívás egy zsinagóga megmentésé me gyéjében ma már csak egyetlen működő zsinagóga létezik. A zsinagógát 136 évvel ezelőtt építették elődeink. Több hibát észlelve annak állagában, egy pályázatot nyújtottam be a Műemlékfelügyelőség Bács-Kiskun Megyei Hivatalához, amelyre 150 ezer forintot utaltak ki a zsinagóga felújítására. A fenti összeg a mai körülmények között nagyon csekély, a közösség részéről ugyanennyit tudtunk a felújításra biztosítani. Ahogy ez általában lenni szokott, ilyen régi épületnél, a padló felszedésekor és a padok eltávolításakor olyan hibák merültek fel, amelyekre sem a tervezőmérnök, sem mi nem gondoltunk. Ezért fordulok hittestvéreimhez, akiknek szívügye, hogy a múlt rendszerben a megyében felszámolt zsinagógák közül ez az egy Isten házaként álljon rendelkezésre. Kérem az elszármazottak segítségét, zsinagógánk felújításának támogatására. Az átutalást a 401—001803— 00—256 számra, a Kereskedelmi Bank Rt.-nél vezetett számlára, USA-dollárban lehet eszközölni. COMMERCIAL AND CREDIT BANK LTD HUNGARY SWIFT: OKHBHUHB. Reinhold Sándor elnök Kiskunhalas, Kazai József u. 6. Mint a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség elnöke, az alábbi kéréssel fordulok a Kiskunhalasról elszármazott hittestvéreimhez. Bács-Kiskun megyében, az ország legnagyobb területű me- Róth Ernőre emlékezve Az 1991 májusában elhunyt néhai rabbiképző intézeti tanár és rabbi emlékére a közelmúltban kollegái, tisztelői és volt tanítványai közreműködésével Joel Berger, stuttgarti rabbi szerkesztésében emlékkötet jelent meg. A tartalomra vonatkozólag — a teljesség igénye nélkül — a következőkről olvashatunk: A második ünnepnap intézményéről ír Grünewald, volt müncheni rabbi. Hirsch Sámson Rafael responzumairól értesülünk Ahren kölni pszichológus tollából, Kaufmann Dávid három, eddig kiadatlan levelét Paul de Lagardhoz közeli Polnauer Dávid Hannoverből, valamint az angliai országos főrabbi egy már máshol publikált újságcikkét, amely a zsidóság fennmaradásának egyedüli biztosítékát, az ortodox zsidó élet és világnézetben jelöli meg. J. Teichmann (Zürich) visszaemlékezéseket közöl Róth Ernővel és családjával kapcsolatosan, Levinger (Basel) az ún. Al-Tikrei olvasatokkal foglalkozik összeállításában. J. Berger ’(Stuttgart), egy hászid történet forrásáról és annak hátteréről értekezik. E sorok írója méltatja Róth Ernő tanári tevékenységét és tudományos munkásságát. A héber nyelvű dolgozatok és közlemények halachikus és talmudikus problémákat tárgyalnak. Schmelzer Herman Imre (Svájc)