Szaniszló Ferencz szerk.: Religio és Nevelés, 1841. 2. félév
24. szám
ségében részesült, a' mikor thüringiai évkönyvek' tanúsága szerint korszerüleg harmad napig zajos áldomások, tánczok, viadalok vigalomban ringatták a' fényes násznépet. Istennek tetszett igazat igazzal, szentet szenttel egyesíteni. Erzsébet a' szent nő szakadatlan ájtatosságban, éber-böjtölésben, fényűzés' mellőzésében, alázatosságban, békeségben, jóságos cselekedetekben, munkásságban, buzgólkodván, férjét Lajos herczeget fölötte boldogitá ; mert hiszen a' sz. ige szerint : jó asszonynak boldog a' férje (Sirak, 16,1.). A' történetírók , nevezetesen Theodoricus , ékes nyelven fönnen hirdetik Erzsébetnek testi 's kivált lelki kellemeit, Isten, férje 's a' szegények iránti nagy szeretetét, keresztény csodaerényeit, nemkülönben Lajos herczegnek isteni félelmét 's boldogságát a' magasztosan szeretett szent hölgy mellett. Ollykor alattvalóinak java távozását követelte a jó fejedelemnek, 's illyenkor ha szent neje követhette, azt édes örömest tette; ha pedig honn maradt, özvegyileg egyszerű ruhát öltött, jóságos cselekedetekben gazdagodván; de férje hazatértével a' külső illedelemért ismét legszebb ruháiba öltözködött. Midőn Lajos herezeg 1225 ben Fridrik császárhoz Olaszországba utazna, Erzsébet' áldott kezeibe került a' kormány, mikor szeretetteljesen alattvalóinak, 's leginkább az ügyefogyottak' boldogitásán munkálkodott. Épen ez időben öldöklé éhség egész Németországot 's főleg Thüringiát. Erzsébet ekkor tündöklék Isten angyalaként vigasztalólag az éhezők közt, naponként 900 szegény nyert élelmet asztalánál. Wartburgban 28 személyre kórházat emelt, mellyben a' magas hegyi ut' és idő' kellemetlenségeire nem ügyelve, betegeit naponként meglátogatta, őket legnyájasabb mosolyok közt ápolta , kötözte, mosta , vigasztalta , gyakran öntestéről vonta le ruháját a' mezítelenek' födözésére , gyakran a' legnyomorultabb embereknek bizodalom-ébresztésül 's több jót gyakorolhatási tekintetből kereszt-komaasszonyává lön. Izmosnak kenyérkereső eszközöket rendelt. Sok telket, helységet, városkákat idegenitett el ez időben szent asszonyunk az éhenhalás' gátlására , 's a' halottaknak önkezeivel varrta szemfödelét 'stb. 'S azért harsogott Németországban minden ajkról Erzsébetre Isten'áldása, őt szegények' és árvák' anyjának vallották, dicsőítették.— Századok folytak le az öröklétbe, országok és népek rommá dőltek, holott a' keresztény szeretetnek mive a' wartburgi kórházban maiglan megtermi malasztos gyümölcseit. A' keresztény szeretetnek művei valóban csoda-dicsően igazolják a' kereszténységnek halhatatlan isteniségét Hosszabb idő' multán országába tért Lajos herczeg anyja', testvérei', alattvalói''s mindenek fölött szent nejének örömére. Kamarásai és udvarnokai első tiszteknek tartották Erzsébet roppant alamizsnáit fejedelmüknek bejelenteni, mellyek bukással látszottak fenyegetni az ország kincstárát. Mire az Istenben bizó és szeretetdús herczeg ezeket válaszolá : „Engedjétek őket az Istenért mindeneket fölajánlani, csak Wartburgot, és Naumburgot tartsátok meg; mivel Isten, emberek és én előttem e' három dolog kedves: atyafiak' egyessége, felebaráti szeretet és házasok' hason érzelme." Ezen valódi keresztény herczegpáron áldásban mutatkozott Isten' malasztja, négy gyönyörű magzatot nemzének, Hermannt, két Zsófit és Gertrudot a' szentet. 1227 ben az egész keresztény világ kereszthadra lelkesülvén, a' szent föld felé táborba száll minden derék lovag, Lajos az egyiránt buzgó hitbajnok és jeles vitéz sem vesztegelhetett. Ám de szilárd mint halál a' szeretet; Erzsébet és többi kedveseitől csak nagynehezen tudott megválni. Országos keserés áldás kisérte a' néptől atyailag búcsúzót, míg országnagyok', lovagok' szép keresztes levente-sereg' közepette a' legérzékenyebb nő sz. Erzsébet egypár napi utja birodalmán kivül követé. Remek gyűrűvel bélyegzé titkos iratait Lajos, mellynek drága kövén ártatlanságát leghívebben példázólag zászlós bárány vala vésve. Búcsúja' végpillanataiban szerelme' e' tündöklő zálogával akarta Lajos Erzsébetnek éles kínjait enyhíteni , a' mikor Theodoricus' szavai szerint : „a' herczeg eltávozott mintegy rivalgó oroszlány pályafutásra; az urnő pedig visszatért özvegyleg siránkozván, könyvi arczán gördültek, 's a' vigalom' öltönyéből kivetkőzve, özvegyi ruhát váltott, egyedül ülvén a' népek' asszonya és tartományok' fejedelme, 's egészen Istenen függött, jó cselekedeteit jobbakkal tetézvén." Siciliáig szerencsésen haladt hadával keresztes hősünk Fridrik császárhoz, 's nem sokára seregével Jézus' nevében tengerre száll. Tetszett azonban azuz Istennek véghetetlen bölcseségével Lajosnak útját állni. Hidegláz felé , és Otrantoban súlyos betegen a' jerusalemi patriarcha' kezeiből példás buzgósággal részesülvén a' haldoklók' szentségében, környéke'siralmai