Szaniszló Ferencz szerk.: Religio és Nevelés, 1843. 2. félév
18. szám
KATH. EGYHÁZI FOLYÓIRAT. UlDAPESTEN, AUG. 31. 18 • UJ FOLYAM- 1843. Megjelenik e'lap hetenkint egy-egy iven kétszer, csütörtök és vasárnapon. Az előfizetési dijérttés a'hetenkint egyszer megjelenni szokott .Egyházi literatúrai lap'-ért együtt, postán 5 frt, helyben 4 frtp. Előfizethetni a' cs. k. postahivataloknál, ugy a' szerkesztőségnél is, Budán, a' krisztinavárosi Kalmárfy-házban, 's Pesten Hartleben' könyvkereskedésében, a' váczi utszában. TARTALOM : Az áldozat a' kereszténységben. II. A'szent miseáldozat a' religionak legész-, és czélszerübb gyakorlása. Nagy János. — Népnevelési vezéreszmék. M. J. — Önfeláldozás. — Egyházi tudósítások. Az áldozat a' kereszténységben. II. A' szent miseáldozat a' religionak legész-, és czélszerübb gyakorlása. Mindennek, mi bármelly vallási rendszerben, mint isteni intézet fordul elő, legbiztosabb mérlege csak e' három lehet: az ész, a' lelki szükség, és az isteni felség' tekintete. Ha tehát a' sz. miseáldozat az emberi észszel meg nem ütközik; ha lelki szükségeinket kielégíti; ha Isten'méltóságával összefér , annak ész- és czélszerűsége ellen többé semmi kivételnek sem lehet helye. Vizsgáljuk azért meg e' hármat egyenkint. Legészszerűbb szertartás minden vallásban az, melly által az Isten' bölcseségének, 's hatalmának fölsége az emberi ész' gyenge voltát legfényesben előtükrözi. Mert ha a' religio az Istentől, mint végetlen hatalomtóli függésünk megismerésében áll, ugy az kétségkívül olly tény által gyakoroltatik legczélszerűbben, mellyből napfénynél is világosabban kitűnik ; hogy mi Istennek fölségét megismerjük, és magunkat, mint gyarló teremtvényeket, a' végetlen hatalomnak tökéletesen alárendezzük ; azaz : magunkat Isten előtt megalázzuk , mint ollyan poranyag, melly csak Isten' lehelete által nyert életet, melly ezen életet is a' bűn által csakhamar kioltotta, és azt ismét csak Istenfia által a' Szentlélekben nyerte utolag vissza. Azért parancsolja az alázatosság' példánya is :legyetek alázatos szivüek, mert a' ki magát megalázza, felmagasztaltatik.' Tehát az ész' tanítása, és az irás szerint is minden vallásnak gyakorlása az alázatosságban, mint az erények' erényében központosul. Már pedig épen a' miseáldozat egyike hitünk' ama' mélységes titkainak, mely-Ivek legalkalmasb eszközei az alázatosság' gyakorlása-MÁSODIK FÉLÉV. nak.— Itt a' szem kenyeret, és bort lát, a' száj kenyeret , és bort izlel : de azt az Isten' fia, ki maga az örök igazság, sz. testének, s vérének vallja; itt az íny érzéketlen kenyeret, és bort érez; de az Istenember, kinél vannak az örök élet' igéi, azt mennyből alászállott, 's örök életet adó eledelnek vallja; itt az ész a kenyér', 's bor' belvalóságának a' külszín', és iz' megmaradtával Krisztus' valóságos testévé, és vérévé átváltozását meg nem foghatja; de a' körötte tenyésző természetnek hasonnemü ezer meg ezer titkait látván, és azok vizsgálásában tehetségének korlátoltságát a belvalóságok körül tapasztalván, Isten' szava mellett az átváltozást nem tagadhatja. Valamit nem binni megfogni , és mégis hinni, és pedig váltig hinni, azért, mivel azt a' tökélyeiben végetlen , s tanításában sem csalni, sem csalatni nem tudó örök igazság, az Isten tanítja: ez a'józan észszel annyira nem ellenkezik , hogy az inkább az emberi elmének az isteni bölcseség, és hatalom iránti lehető legnemesb hódolata; az emberésznek az isteni fölség előtt lehető legnagyobb mértékbeni magamegalázása. Mivel tehát illy alázatosságot gyakorol az ész az ő gyengesége, magyarábban, Istenihez képesti semmisége megismerésében mindannyiszor, valahányszor Jézus' valóságos szent testét, és vérét a' sz. miseáldozatban imádja : önkényt következik, hogy a' miseáldozat a' religionak legész , és czélszerűbb, legnemesebb elmebeli gyakorlása. Azért mondja sz. Ágoston : „Urunk üdvösségünket sz. testében és vérében kívánta adni ? És miért adta sz. testét, és vérét ? Hogy alázatosságra tanítana. Tekintsd magasságát : kezdetben vala az ige, és Isten volt az ige. Az ige testté jen, és bennünk lakozék. Nézd alázatosságát ! Mert az angyalok' eledelét eszi az ember !" Álljon már most ezek' ellenébe akár a' zsidó, akar a' pogány, akar a reformationak bárki büszke philosophusa, és mutasson, ha képes, a' religionak elmebeli gyakorlására fölségesb intézetet ! Egyedül csak az ész' határain mohón tulföllengző , 's korlátolt körét ismerni makacskodó kevély az, ki e' legfölségesb áldozatban legészszerübb szertartást , legczélszerűbb vallási intézetet nem lát. 18