Somogyi Károly szerk.: Religio és Nevelés, 1845. 1. félév
32. szám
KATH. EGYHÁZI FOLYOIRAT. BUDAPESTEN, APRIL 24 1815. 32. UJ FOLYAM NEVE Megjelenik e' lap hetenkint egy-egy iven kétszer , csütörtök és vasárnapon. Az előfizetési dijérttés a' hetenkint egyszer megjelenni szokott .Egyházi literatúrai lap'-ért együtt, postán 5 frt, helyben 4 frt. Előfizethetni a' cs. kir. postahivataloknál, ugy a'szerkesztőségnél is, Budán, krisztinavárosi Kalmárfy-házban, 's Pesten Hartleben és Altenburger könyvárusoknál , a' váczi utszában. TARTALOM: Egyházi énekről. II. Majer István.— Hálaének. Kincsszegy Vidor.— Nyilt levelezés. XV. XVI. —Egyházi tudósítások.—Kegyes adományok' jegyzéke. Egyházi énekről. (Korszerű szózat.) II. Nevelésünk' fogyatkozásainak egyike az, hogy ifjuságunk átalán rendszeres éneklésre nem oktattatik. Átalán mondom; mert hiszen Pesten a'nemzeti ének iskola több év óta jelesen működik e' pályán , ugy szinte egyes kivételeknek falukon is van helyök. Pedig első rendű neveléstudósok egyhangúlag elismerik, és hathatósan sürgetik az éneklés' rendszeres tanításának szükségét még a' népiskolákban is, és mi osztozunk e' véleményben. Hosszú védvek helyett mi csak azt emlitjük, hogy rendszeresb tanítással ellátott országokban az éneklés rendes tanczikk, 's emellett mi egy német katholicus népiskolai énekeskönyvnek (Hun dert zwei-, drei- und vierstimmige Gesänge . . . von J. P. Strobel. Darmstadt, 1844.) előszavából jelölünk ki egy kis kivonatot: „Kedves gyermekeim! Im' által nyujtok egy kis énekgyüjteményt, melly Istennel kezdődik, mert ő a' mi végczélunk, és minden jónak kútfeje. Énekeljetek gyakran, mint a' jámbor pásztorfiu Dávid, énekeljetek Isten' dicsőségére,tiszta szivből szent énekeket ; mert az emberi torok és fül nem ok nélkül alkottattak olly bölcsen éneklésre. Emellett az éneklés igen üdvös és hasznos nektek ; egészségetekre válik, a' tüdőt erősiti, a' hangot simítja, tiszta beszédet képez, derült gondolatokat ébreszt, és vidám lelkületet szül." *) Minthogy tehát az éneklés az isteni szolgálatnak nevezetes ágát teszi, a' beszédhangot és ennek tisztaságát elősegíti, az izlést nemesbiti, úgy a' társas élet'ártatlan örömeit, és a'nemzeti lelkület'emelkedését is neveli,a'magyarnak pedig szinte nemzeti jelleméhez tartozik;azért benne rendszeresen óhajtjuk oktattatni a'fiatalságot, és ez által a' népet.Nem szabad többé a' pajzán, 's épen azért királyilag tiltott fonóházakra bizni e' hiány' pótlását ! A' fölkarolt népboldogító, keresztény szellemű, nevelési rendszerben ez a' népnevelőknek tisztéhez tartozik... De ,igen ám !' — igy panaszkodik talán majd egyik is, másik is, — ,könnyű összehalmozni a' népnevelők' vállaira a' sok terhet, de a' csekély erő tekintetbe sem vétetik, holott egy embernek csak két válla van." Összevetett vállak óriási erővel bírnak, kivált hol az összehalmozottaknak látszó terhek inkább eszközül, támszerül szolgálnak egyéb dolgaink elősegítésére. Az éneklés iskolákban nem fárasztó teher , sőt ez a' száraz tanulásban elfáradtak' elméjét földeríti, szivöket fölviditja, lankadt kedveket fölfrisiti, és igy az iskolai oktatást könnyíti, elősegíti. A' fanyaró-rendszer' barátit szeretettel fölkérjük az uj tan-rendszernek megkísérlésére ; és leikedettség, mély érzelem és kedélyesség'eme' hit kinyomata, a' lélek' legbensőbb indulatainak beszéde,—a' gyermeki egyszerű ének-hangoktól, az ártatlanság' eme' poesisétől kezdve föl, egész az egyházi ének' elragadó magasságáig, épen olly organuma az érzetekkel csordultig tölt szivnek, mint a' millyen a' száraz beszéd az értelemre nézve: 's hogy ez amannak nyelvét nem mindig érti, csudálnunk nem lehet. Hol éneklésbe soha sem tör ki a' kebel, hol az érzelmek' ezen őszinte és szabadon ömlengésének szükségét sohasem érzik, ott kiholtnak kell és elhidegültnek a' kedélynek lennie ; 's vajha ez elhidegültség ne mindig, vagy legalább sokszor, a' lélekgyilkos bűn' halálleheletéül nézessék! Mert sok igaz vagyon a költő'szavaiban: „Wo man singt, da lass' dich fröhlich nieder . Böse Menschen haben keine Lieder." Ámbátor ki a' nép közt elterjedt 's olly igen divatosakká vált erkölcstelen dalokat honunkban hallani elég szó- *) Az éneknek az aestheticai, erkölcsi és vallásos miveltségre gyakorlott hatalmas befolyása felől értelmes nevelők közt ma már ki sem kételkedik, s egyedül az ezen mivelődési eszköznek minél czélirányosb használása felől lehet és van szó. Az ének, az emberi legfönségesb tehetségek'kifejlődésének e'jele és eszköze,a'költői emel-ELSŐ FÉLÉV