Somogyi Károly szerk.: Religio és Nevelés, 1848. 1. félév

32. szám

osztálylyal. Ha pedig a' föndicsért egyesület vagy abban maradna, mit hinni nem szeretünk, vagy pe­dig e' tisztet magára nem vállalhatná , azon esetre a' fővárosban lakó egy- vagy másik buzgó fő­pap lenne az ügy' megindítására és ideigle­nes vezetésére fölkérendő. — Megalakulván a' köz­ponti bizottmány, ez a' jelenlegi püspökmegyei kormányzókat sedtjék', ezek pedig alesperesei­ket filiák' alakítására szólitnák föl. Az alespe­resek, megkérve a'kerületbeli lelkészeket, gyű­lést tartanának, mellyre az illető lelkészek min­den helységből, néhány kath. híveik­, és külö­nösen a' honoratiorokkal együtt megjelennének, 's filiát alapitanának. A' filiák megalakulván, a' püs­pöki székvárosba azonnal biztosokat küldenének, hol ez egyszer a' megyei főkormányzó' elnöklete alatt összegyűlvén, megalapítsák a' sectiot. Ha a' fölkérettek közül valaki a' központi bizottmány'ké­relmének engedni, különféle okoknál fogva vona­kodnék, ott a­ bizottmány magánúton fogja a' sec­tiok, vagy filiák' megalakítását eszközölni. A­ filiát megalapított legelső gyűlésből hazatérő tagok, a­ hívek közt, a' dolog' megmagyarázása után, alá­írást nyitnak ; a'plébános napot rendel, mellyben az egyesület' virágzásáért ünnepélyes misét mond­ván, az evangelium után a' tagok a' kath. hitvallást fönszóval 's fölemelt kezekkel, a' plébános' előszava­lása után, leteszik. Ezt azért, nehogy a' társaságba idegen elemek vegyülvén, arra később káros befo­lyást gyakoroljanak. Az egyesületnek nagy egyházi ünnepe is lesz, az egész országban megtartandó. A' tagok bizo­nyos napokon imádkoznak egymásért. Ezen egyesület és a' zsinatok, külön munkál­kodva, fogják a'kath. egyházban kezelni s vezérelni mind- és csak azon ügyeket, mellyek' kezelése­ és vezérlésének egyesitett jogával a' protestánsok mindennemű gyülekezeteikben, századok óta élnek. Hogy tehát a' minden embertől elidegenithetlen tár­sulati szabadságot ne is említsem, úgy hiszem, csak a' viszonosság' elvénél fogva sem akadhat fön senki azon, ha a' magyarhoni katholicusok közt, egy illy egyesület csakugyan keletkezendik. Különben vilá­gosan kijelenteni óhajtanám, miszerint gyülekeze­teink nyilvánosak lesznek , hogy a' társulatnak semmi politikai iránya nincs; hogy a'kormány mel­letti, vagy elleni demonstratiók, egészen működése' körén kívül esnek ; hogy végre más vallási fele­kezetek' jogait csonkítani nem csak nem szándéka, de sőt, ha azok' csonkítása vagy megszorítása akár­honnan is megkísértetnék, annak egész erejéből el­lentállani, legszorosabb kötelességének ismerendi. 'S ime! itt a' rövid előrajz egy nagy, követ­kezményeiben kiszámithatlan fontosságú épülethez. Ne vegye azt senki se többnek, mint a' mi, tud­nillik egyszerű,legfőbb vonásaiban föltett javaslat­nak. A'részletek' bővebb kifejtése, a' leg is legelöl megalapítandó központi bizottmány' tiszte leendő fönmaradván a' többi osztályok' számára is a' jog, módosításokat ajánlhatni, 's azokat, ha többséget nyernek, a'nagy­gyűlés által életbe is léptetni. Ad­dig is azonban nyilatkozzunk, javasoljunk, legjobb belátásunk szerint. Több szem többet lát­­ ,et saepe est d­itor opportuna verba locutus." Egyetlen egy kérésem Isten- és emberekhez az, hogy ha javas­latom csakugyan jó, ne buktassuk azt meg­­ítél­jünk, de ne törjük ki a­ pálczát fölötte. Részletekben javitva, mentsük meg az ügyet. D. Iskolai imádságról. (Vége.) IV. Közép- és alsó-tanodáink' legtöbbjeiben a' közima gépszerű ajakműtétel. — Lássuk vázolatát tanodáink' közima-rendének. Naponkint, rendesen a' reggeli tanórák előtt vagy után, sz. misére megy az ifjúság együtt, ha nem is épen fölügyelés nélkül,­­jóllehet e' hon' messzeágazó tévém­, mint ki édes hazámnak majd minden vármegyéjében megfordul­tam tapasztalást gyűjtendő, sajátszerű gyászos ta­pasztalást szereztem magamnak e' nemben ; hogy tudnillik a' tanár vagy igazgató soha sem megy az ifjúsággal templomba , hanem azt egészen magára, legfölebb is egy censor-gyermekre bizza,­ de igen gyakran buzgóság- és áhítatra lelkesítő példa nél­kül; a'tanárok'egyike a' sz. misét nagysebesen el­mondja, nehogy az oltárrját unalom fogja körül... A' sátoros ünnepeken sok helyi fiaikat nem is gyűjtik szárnyaik alá, 's őket együtt nem is vezetik az Ur' házába,hanem szünet' ürügye alatt, keresztényi kötelességük' teljesítését egészen önmagukra h­agy-32.

Next