Danielik János szerk.: Religio, 1849. 1. félév

35. szám

KATH. E&ÏHAZI SOLTOIRÄT. BUDAPESTEN, 35. ÁPRILIS' S. 1849. Megjelenik e­ lap hetenkint háromszor , kedden, csütörtök­ és vasárnapon. Az előfizetési dij értte, postán járatra 6, helyben 5 frt. . Előfizethetni minden postahivatalnál, Pesten a' szerkesztőségnél, (Üllői ut. 822. sz.) és Hartleben K. A. könyvkereskedésében, a' pong­ráczi utszában. TARTALOM: Pillanat a'szent földre. Major István. (Vége.) — Zängerle Roman-Sebestény. (Folyt.) — Valmy a' pápaságról. — Válasz és fölszólitás sz. M­aurus' származását illetőleg. Zalka. — Jézus' feltámadása. Sujánszky Antal. — Egyházi tudósítások. — Hirfüzér. — Irodalom. Pillanat a' szent földre. (Vége.) Ezen biztosság a' honunkban szerénységben szépen munkálkodó Capistran Jánosról nevezett sfc. ferenczrendiek' vezérlete alatt áll, 's eddigi működéseinek vázolatos ismertetésében örvende­tes olvasmányt hiszünk nyújtani, ezzel is a­ sz. vallás iránti buzgalmat nevelendők. Hajdan Európa­ minden nemzetéből küldet­tek keletre szerzetesek; ezt azonban az idővi­szontagságok ujabb időkben csupán olasz, spanyol és egy krakói német atyára szorították. Orszá­gunknak trónról lelépett királyja népei' üdvét szivén hordván, magyar, német 's tót atyákat rendelt Jeruzsálembe szállíttatni. A' bizottság ér­tekezésbe bocsátkozott a' jeruzsálemi őrség­gel 's az ausztriai 15 rendprovincialisokkal ; mi sok akadálylyal járt, kivált a' keletrei levelezés rendes posták' hiányában szerfelett huzamos lé­vén; 's a' 2600 tengeri mértföldtől sem retteg­vén egy szerzetes 12 évre,'s négy 6 évre azonnal ajánlkozott. De biztos eljárhatás kimerítő 's hi­teles ügyismeretet feltételezvén, e' végből Moset­iczh János atya a' görzi gymnasium' aligazgatója, 's keleti nyelvekben jártas jeles férfiú, legfelsőbb jóváhagyással 1845-ben kiküldetett, ki bejárván az egész sz. földet, 1846-diki januarban igen je­les tudósítását beküldé, 's az ügykezelést neve­zetesen könnyité. 1846-ban azonfölül két atya utazott a' sz. földre, egyikök a' könyvnyomtatás és kötés' mesterségét is megtanulván, miszerint iskolai és egyéb jámbor könyveket nyomtathasson a'benszülöttek' számára. Mindazok, kik Jézus' szentséges személye és tana iránt tisztelettel viseltetnek, 's elismerik, hogy ő a' világ' világossága és Üdvözitöje, ke-ELSŐ FÉLÉV.­gyelettel tisztelik hazáját, ama' földet, mellyet tapodott, az istállót, mellyben szűztől született, a' hegyet, mellyen imádkozott, prédikált és fel­ feszíttetett, 's a' sirt, mellyben nyugodott, 's m­ellyböl harmadnapon halottaiból dicsőn feltáma­dott; 's ezen magasztos érzésnél fogva mindenkor sokan vonzódtak e' sz. föld felé, már az ős idők­ben. Sz. Jeromos Bethlehemben remetéskedett a' sz. istálló melletti barlangban; sz. Illona császárné buzgón vándorolta be e'helyeket, és Constantin császártól segittetve a' 4-dik században a' neve­zetes pontokat jeles templomokkal ékesité. 'S ki számlálná el a' zarándokok' ezreit, kik a' messze it' terheivel daczolva siettek hódolatukkal Palae­stinába? 'S miután jelenleg a' gőzösök' segedel­mével, és a'nagyobb biztosság által is e'zarándo­koskodás jóval könnyű­tetett, a' sz. föld' látogatói is nevezetesen szaporodnak. Az 1846-diki jeru­zsálemi jegyzőkönyv' nyomán épületes tudni az azon évi európai (más földrészbeli-, úgymint : ame­rikai-, 's kivált ázsiaiak' sokaságát ide nem ért­vén,­ zarándokok' jegyzékét. Magyar földiek vol­tak nyolc­an (Bablik Tamás, Képes János, Müller János, Math József, Neuger Ferencz, Kralovics János, Bélik Ignácz, és egy horvát Homár Ferencz) , cseh egy, illíriai egy, lombard-velenczei nyolc­, badeni­ stb. Ezek közt 20 protestáns,kik közül ketten, ugy mint Bournet Ágoston hannoverai, és Mayer Fridrik bajor, 1846-diki jun. 13-kán Jézus­ sz. sírjánál azon kath. anyaszentegyház' kebelébe tértek , mellyet az isteni mester Jeruzsálemben alapított, és Szentlelke által az egész világon ki­terjesztett, 's maiglan csalhatlanul kormányoz; 's csudálhatjuk-e, hogy a' sz sir olly vonzó erővel bir, mellynél a' legelfásultabb látogatónak szive is csudaszerün feldobog? Tudós, elfogulatlan utazók' tanúságaként a' sz. sir- és jászolnál az ember sajátszerű hevülést, felmagasztaltságot 32

Next