Danielik János szerk.: Religio, 1854. 2. félév

66. szám

­537 szerző iparával versenyezni óhajtanak. Ezek közütt első helyen áll a: Történet, s itt méltán rója meg sz. ama megbocsáthat­lan hanyagságot, melly ókori nemzeti tudományunkat homá­lyitja. A felhasznált kútfők jeleslejei : Chron. Hung. Kéz a ki­adta H­or­ány­i; Posoniense :Toldy;Budense:Podhraczky; Dubnicense: Endlicher; Bécsi stb. Vita S Gerardi, S. Mauri, S. Zoerardi, Andreae et Benedicti; S. Stephani; Le­genda: S. Emerici, S- Ladislai stb. Bonfin, Szekel Istvan, Heltay, Lisznyai, Theophylaktos, stb. b) A néma élő em­lékek. Érdi a pogány hun-magyar sírok felfedezései, Bene vitéz felfedezett tetemei és ékszerei, székely pogány áldozó pohár, jász-kürt stb. c.) Nyelv: régi magyar nyelvemlékek, az összes magyar irodalom , lexicographia , tájszavak, stb. d ) Néphagyomány, minők a rege, monda, mese, népdal, népszokások, erkölcsük, babonás hiedelmek, előítéletek, pél­dabeszéd , közmondások stb. e.) Külföldi mythologia: különösen szláv, oláh, román, német mint velünk közvetlen érintkező népeké , magyar mythologia stb. Ezeken túl­esvén, tekintsük meg a mű béltartalmát. Ezt a sz. 18 czikkre és egy adalékra osztja fel. 1. cz. e szavat Isten, eredete, jelentése, hite, tulajdonságai és személyesítésével egyetemben tárgyalja, mint őskori eszmét; 2. cz. az isteneket és szellemeket minden né­ven előforduló nevezetek és értelmezésükkel együtt ; 3. cz. az ürdüg nevet nyomozza, és vallási kép­zetek", szólás­formák-, tulajdonságok- és sze­mélyesítésével együtt ; 4 cz. tárgyalja a tündéreket jó r­é­s­z j­e­l­e­n­t­é­s­é­vel, s minden néven nevezhető értelmével, alkalma­zásával; 6. cz. az óriás szavat nyomozza, erejét, alakját, tulajdonságait, és íinnep­ n­eveit adja elő; 6. cz. a h­ő­s­ö­k­e­t s az azokróli hitregét s a nem­zeti hős atyákat: Nemere, Hunor, Magor, ak­on­a­l­a­p­i­t­ó­k­a­t stb. tárgyalja ; 7. cz. a természetelem tiszteletét adja elő, és a m. ősvallás tiszteleté­reli a­d­a­t­o­k­a­t ; u. m. t­ű­z, v­i­z, föld, légtiszteletet; 8. cz. az á­ll­a­t­o­k és növények m­y­t­h­o­s­á­t kép­viseli, nevezetesebbek itt az: iglicz, tát­os, turul, diszkó, ráró, szándokfa, vasfű, boldogvirág, varázsvirág, csabak­­, gólyaköröm, te mondá­d­f­a, h­o­l­d­f­a , tűzvirág stb. 9. cz. az égi testeket s természeti tüne­ményeket foglalja magában, minek: a nap neve, tisz­telete, nap úrfi, ég, menny, eskü a n­a­p f­e­l­é, hold, holdanya, holdas, hadak utja, ökörhajtó, Le­hel s Mátyás kiirte, László-szekér, tatárdulás, télkihordás, kísze, bőgőtemetés , pünkösdi ki­rály, téllova, télszakál­a, stb. — Szeretném tudni, kiben nem keletkezik vagy illy nemzet­kincseket illy mesterileg egybeállítva olvasni? 10. cz. tárgyalja a világot, egy előttünk eddig való­ban ismeretlen világot; ki hitte volna, hogy őskorunkban is vannak bibliai emlékek ? valóban illy mythologia nyomán alig hihető, hogy őseink a szó értelmében pogányok lettek­ volna. Itt különösen kiemelendők a világteremtés, h­aos, ar­any, világtojás, sárkány­,ördögtojás, rossz vi­lág, kokonya, kókos, a világelemek, makro­kosmos, mikrokosmos, az ember, teremtése, testalakítása, hétvilág, másvilág, alvilág, vi­lágfa, éden, aranykor, aranykert, nemzeti aranykor, önlét, elfajulás, vízözön stb. 11. czikkben van: a Lélek, Végzet, Átok, Üdv. — És e czikket külünös figyelembe ajánlom, mert ez ragyogó vezérfénye az őskornak ; itt megemlítendők : a test telke­sítés­e, a lélek eleme, lég, szellem, szellő, bűn­tudat, sors, nyíl, szer, átok, hód, szerencse, üdv, megváltás, végzet, nemzék, a csillagza­tok befolyása, burokban születés, elsülyedés, állatfa, kövéválás, vezeklés, nemzeti ren­deltetés, eltűnő, elsülyedő hősök,a nemzeti szabadító s megváltó hősök, a világcsata és meg­váltás. Valóban jó más pogány nemzetek mythologiáját is­merni, mert csak így szállhatunk magunkba. 12. cz. előadja a halál utáni állapotot, illyen: a lélek testbeli kimenete, halálon túli bére, vándorlásai, fokozata, növény, virág, állat, m­a­d­á­r, g­a­l­a­m­b, hattyú, rovar stb. alakban; tüzes emberek, menet a más­világra, a halál útja, lova, szekere, saru, kettyű, kalap az útra, más­világi élet, hősök mennyországa, égi háború, csillagok t) a­ni­lak, pokol, patvar, pitvar, tor­nácz, koponyavár, pokoli fajzatok, kínok, stb. Annyi nemes eszme, mint itt rejlik, mindig figyelmet érdemel, bár a nép is olvashatná s győződhetnék meg a babona haszon­talanságáról. 13. cz. a varázsról szól. Ebben kifejti a lélekszabad­ság mozzanatát, a varázs történeti jelentőségét, minők bi, báj, kuruzs, igézés, ráolvasás, iratás,dauzsolás, kantor­olás, va­jakod­ás, vahor, megrontás, t­é­temény, varáz­s­e­szközök, bű­vüs fegyverek, boszorkányi eszközök, előítélet, babona, ba­ll­­­c­s­o­l­á­s, stb. Úgy hiszem már a szavak eléggé kezeskednek felebbi állításom szükségességéről. Hány van, kit bűvölés, ku­ruzsolás , varázs , megvesztés , elbájolás , s több efféle veszé­lyesebb útra vezetett, mint tán a vallásügyekbeni járatlansága ; hát az előítélet, babona és egyebek ? — 14. cz. a boszorkányi képzeteket tárgyalja; itt is­mét olly mythosi eszmék fordulnak elő, mellyek minden esetre figyelmes olvasást, tanulságos taglalást igényelnek.­ Előadja a mythosi boszorkányi képzetek alapját, tényezőit, ele­meit, a boszorkány nevét, és emlékeinkbeni nyomait, regéjét, megjelenését, csábítását, a boszorkány tanítását, fogadását, a vérreli aláírást; dró­ma, hop, hopicher, bakkecske, boszorkányi tisz­s­z­ej­övetelek,áldozatok, áldomások, főzés, la­koma, táncz, zene stb. ismertetnek meg; ide járul: ör­dög-dróma-h­ad, vezérek, hadnagyok, atya­mesterek, a boszorkány alakja, légbeni járá­sa, föld- és termés -károsítás, minők :a harmat­szedés, szárazság, jégeső, szélvész, zivatar­terjesztés, ember­károsítás, szív­váj­ás, gyer­mektagadás, gyógyítás, kuruzsolás, jöven­dölés, bűvölés, stb. E több lapokra terjedő és fáradalmas kutatással gyűjtött adatok valóban hivatásos és apadhatlan szor­galmat tanúsítanak, s az egyéni erőt mintegy felül látszanak múlni. Vajha a lehető, vagy mint bizton remélni lehet, leendő versenytársak annyi méltányló figyelmet nyerhetnének, hogy izzadságos böngészetük eredménye olly jótékony kezek közé juthatna, hogy ez ügy képes népolvasmánynyá válhatnék ; m­eg­tanulhatandván belőle, milly alaptalan fogás- és eszméken nyug­szik a sok lelketlen és érzéketlen tárgyakba helyezett, és csal­hatlannak hitt, sőt hírhedett reményes hite, bizalma. (Folyt. küv.) S­á­r­v­á­r­y Béla: Vegyesek. Magyarország. Pest. Romából vett tudósítás szerint, ott nov. 19-én sz. Erzsébet, mint egyszersmind az austriai uralkodó császárnő , cs. kir. felségének névnapja az austriai cs. kir. követség „del Anima" templomában rendkívüli fénynyel ünnepeltetett. Az austriai birodalom jelenleg Romá­ban tartózkodó főpapjai ugyanis az összes követségi személy­zettel jelen voltak az Ö cs. kir. Felségeért e napon a bécsi hg­érsek által bemutatott sz. miseáldozaton, egyesítvén buzgó ese­dezéseiket azokéival, kik a nagy birodalom határain belül ugyane végből templomaikban összesereglettek, s alattvalói hűségüket buzgó imákban kitört szeretet által tanúsították. Bi-

Next