Danielik János szerk.: Religio, 1854. 2. félév
66. szám
537 szerző iparával versenyezni óhajtanak. Ezek közütt első helyen áll a: Történet, s itt méltán rója meg sz. ama megbocsáthatlan hanyagságot, melly ókori nemzeti tudományunkat homályitja. A felhasznált kútfők jeleslejei : Chron. Hung. Kéz a kiadta Horányi; Posoniense :Toldy;Budense:Podhraczky; Dubnicense: Endlicher; Bécsi stb. Vita S Gerardi, S. Mauri, S. Zoerardi, Andreae et Benedicti; S. Stephani; Legenda: S. Emerici, S- Ladislai stb. Bonfin, Szekel Istvan, Heltay, Lisznyai, Theophylaktos, stb. b) A néma élő emlékek. Érdi a pogány hun-magyar sírok felfedezései, Bene vitéz felfedezett tetemei és ékszerei, székely pogány áldozó pohár, jász-kürt stb. c.) Nyelv: régi magyar nyelvemlékek, az összes magyar irodalom , lexicographia , tájszavak, stb. d ) Néphagyomány, minők a rege, monda, mese, népdal, népszokások, erkölcsük, babonás hiedelmek, előítéletek, példabeszéd , közmondások stb. e.) Külföldi mythologia: különösen szláv, oláh, román, német mint velünk közvetlen érintkező népeké , magyar mythologia stb. Ezeken túlesvén, tekintsük meg a mű béltartalmát. Ezt a sz. 18 czikkre és egy adalékra osztja fel. 1. cz. e szavat Isten, eredete, jelentése, hite, tulajdonságai és személyesítésével egyetemben tárgyalja, mint őskori eszmét; 2. cz. az isteneket és szellemeket minden néven előforduló nevezetek és értelmezésükkel együtt ; 3. cz. az ürdüg nevet nyomozza, és vallási képzetek", szólásformák-, tulajdonságok- és személyesítésével együtt ; 4 cz. tárgyalja a tündéreket jó rész jelentésével, s minden néven nevezhető értelmével, alkalmazásával; 6. cz. az óriás szavat nyomozza, erejét, alakját, tulajdonságait, és íinnep neveit adja elő; 6. cz. a hősöket s az azokróli hitregét s a nemzeti hős atyákat: Nemere, Hunor, Magor, akonalapitókat stb. tárgyalja ; 7. cz. a természetelem tiszteletét adja elő, és a m. ősvallás tiszteletéreli adatokat ; u. m. tűz, viz, föld, légtiszteletet; 8. cz. az állatok és növények mythosát képviseli, nevezetesebbek itt az: iglicz, tátos, turul, diszkó, ráró, szándokfa, vasfű, boldogvirág, varázsvirág, csabak, gólyaköröm, te mondádfa, holdfa , tűzvirág stb. 9. cz. az égi testeket s természeti tüneményeket foglalja magában, minek: a nap neve, tisztelete, nap úrfi, ég, menny, eskü a nap felé, hold, holdanya, holdas, hadak utja, ökörhajtó, Lehel s Mátyás kiirte, László-szekér, tatárdulás, télkihordás, kísze, bőgőtemetés , pünkösdi király, téllova, télszakála, stb. — Szeretném tudni, kiben nem keletkezik vagy illy nemzetkincseket illy mesterileg egybeállítva olvasni? 10. cz. tárgyalja a világot, egy előttünk eddig valóban ismeretlen világot; ki hitte volna, hogy őskorunkban is vannak bibliai emlékek ? valóban illy mythologia nyomán alig hihető, hogy őseink a szó értelmében pogányok lettek volna. Itt különösen kiemelendők a világteremtés, haos, arany, világtojás, sárkány,ördögtojás, rossz világ, kokonya, kókos, a világelemek, makrokosmos, mikrokosmos, az ember, teremtése, testalakítása, hétvilág, másvilág, alvilág, világfa, éden, aranykor, aranykert, nemzeti aranykor, önlét, elfajulás, vízözön stb. 11. czikkben van: a Lélek, Végzet, Átok, Üdv. — És e czikket külünös figyelembe ajánlom, mert ez ragyogó vezérfénye az őskornak ; itt megemlítendők : a test telkesítése, a lélek eleme, lég, szellem, szellő, bűntudat, sors, nyíl, szer, átok, hód, szerencse, üdv, megváltás, végzet, nemzék, a csillagzatok befolyása, burokban születés, elsülyedés, állatfa, kövéválás, vezeklés, nemzeti rendeltetés, eltűnő, elsülyedő hősök,a nemzeti szabadító s megváltó hősök, a világcsata és megváltás. Valóban jó más pogány nemzetek mythologiáját ismerni, mert csak így szállhatunk magunkba. 12. cz. előadja a halál utáni állapotot, illyen: a lélek testbeli kimenete, halálon túli bére, vándorlásai, fokozata, növény, virág, állat, madár, galamb, hattyú, rovar stb. alakban; tüzes emberek, menet a másvilágra, a halál útja, lova, szekere, saru, kettyű, kalap az útra, másvilági élet, hősök mennyországa, égi háború, csillagok t) anilak, pokol, patvar, pitvar, tornácz, koponyavár, pokoli fajzatok, kínok, stb. Annyi nemes eszme, mint itt rejlik, mindig figyelmet érdemel, bár a nép is olvashatná s győződhetnék meg a babona haszontalanságáról. 13. cz. a varázsról szól. Ebben kifejti a lélekszabadság mozzanatát, a varázs történeti jelentőségét, minők bi, báj, kuruzs, igézés, ráolvasás, iratás,dauzsolás, kantorolás, vajakodás, vahor, megrontás, tétemény, varázseszközök, bűvüs fegyverek, boszorkányi eszközök, előítélet, babona, ballcsolás, stb. Úgy hiszem már a szavak eléggé kezeskednek felebbi állításom szükségességéről. Hány van, kit bűvölés, kuruzsolás , varázs , megvesztés , elbájolás , s több efféle veszélyesebb útra vezetett, mint tán a vallásügyekbeni járatlansága ; hát az előítélet, babona és egyebek ? — 14. cz. a boszorkányi képzeteket tárgyalja; itt ismét olly mythosi eszmék fordulnak elő, mellyek minden esetre figyelmes olvasást, tanulságos taglalást igényelnek. Előadja a mythosi boszorkányi képzetek alapját, tényezőit, elemeit, a boszorkány nevét, és emlékeinkbeni nyomait, regéjét, megjelenését, csábítását, a boszorkány tanítását, fogadását, a vérreli aláírást; dróma, hop, hopicher, bakkecske, boszorkányi tiszszejövetelek,áldozatok, áldomások, főzés, lakoma, táncz, zene stb. ismertetnek meg; ide járul: ördög-dróma-had, vezérek, hadnagyok, atyamesterek, a boszorkány alakja, légbeni járása, föld- és termés -károsítás, minők :a harmatszedés, szárazság, jégeső, szélvész, zivatarterjesztés, emberkárosítás, szívvájás, gyermektagadás, gyógyítás, kuruzsolás, jövendölés, bűvölés, stb. E több lapokra terjedő és fáradalmas kutatással gyűjtött adatok valóban hivatásos és apadhatlan szorgalmat tanúsítanak, s az egyéni erőt mintegy felül látszanak múlni. Vajha a lehető, vagy mint bizton remélni lehet, leendő versenytársak annyi méltányló figyelmet nyerhetnének, hogy izzadságos böngészetük eredménye olly jótékony kezek közé juthatna, hogy ez ügy képes népolvasmánynyá válhatnék ; megtanulhatandván belőle, milly alaptalan fogás- és eszméken nyugszik a sok lelketlen és érzéketlen tárgyakba helyezett, és csalhatlannak hitt, sőt hírhedett reményes hite, bizalma. (Folyt. küv.) Sárváry Béla: Vegyesek. Magyarország. Pest. Romából vett tudósítás szerint, ott nov. 19-én sz. Erzsébet, mint egyszersmind az austriai uralkodó császárnő , cs. kir. felségének névnapja az austriai cs. kir. követség „del Anima" templomában rendkívüli fénynyel ünnepeltetett. Az austriai birodalom jelenleg Romában tartózkodó főpapjai ugyanis az összes követségi személyzettel jelen voltak az Ö cs. kir. Felségeért e napon a bécsi hgérsek által bemutatott sz. miseáldozaton, egyesítvén buzgó esedezéseiket azokéival, kik a nagy birodalom határain belül ugyane végből templomaikban összesereglettek, s alattvalói hűségüket buzgó imákban kitört szeretet által tanúsították. Bi-