Zalka János szerk.: Religio, 1858. 2. félév

23. szám

184 ra, s ugyan ő szentségének kivonatára a Birmingham mel­letti sz. Mary-collegium elnökévé választatott. Az újan ki­nevezett egyháznagy csakhamar dicséretesen kitűnt, s széltében lehetett a kérdést hallani : „ki e buzgó s kitűnő istenész ?" Senki más, mint Wiseman Miklós Angolhon gyermeke , ki mint püspök jött át Olaszhonból. Wiseman megjelenésével megszületett a rég óhajtott reactio, mely időfolytán Angolhonban oly átalakulást idézett elő, miszerint most már óriási léptekkel közelg az ős­kath. anyaszentegyházhozi visszatéréshez. — Már évtized folyt le azóta, hogy Európa zajos hábo­rúskodások által fölzaklattatott. Hatalmas mozgalmak vet­tek erőt a népeken, s nem egy kormányszerkezet alakult át, hogy új sorozatát a dolgoknak hozza létre. Roma véres harczoknak volt akkor színtere, s az egyház szolgái védte­lenül valának az istentelenek megtámadásainak kitéve. Ugyanez évben vette át Wiseman a londoni kerület kor­mányzását s a szentatya, jelenlegi IX. Pius pápánk, azon tervet érlelé meg , miszerint Angelhonban a kath. hierar­chia visszaállítandó. Következő évben Msgr. Wiseman Rómába hivatott, s érett megfontolás után határozatba ment, hogy Isten nevében az első bátor lépést megtegyék, Angethonnak a kath. hierarchiát visszaadják, melynek élé­re Wiseman bíbornok állítandó. Már nem kelle többé kér­deni: váljon ki ő? immár az egész világ szólt ő róla, ezen nagy emberről, ki ötven év előtt mint élénk gyermekese Plymouthban partra szállott. John Bull nagy szemeket meresztett, midőn e férfiú másodszor is megjelent, már nem ismeretlenül többé, hanem magas méltóságokkal földí­szítve. John Bull Olaszhon gyilkosait s Európa söp­redékét tárt karokkal, ujjongva fogadá , azonban, ki­tűnő , püspöki méltósággal földíszített egyéneket elfo­gadni átallott. Sőt nemcsak hogy ilyeneket el nem fo­gadott , de a fölötti dühe határt nem ismert, miszerint hogyan merészel valaki minden tudta nélkül az ő or­szága fölött intézkedni. Azonban Wiseman Miklós, most már westminsteri bibornok-érsek nagyon jól ismeré Buli­nak minden erényeit és hibáit, azért legkevésbbé sem vo­nakodott vele szembe szállni s gyönge oldalait nagyon is ki tudá puhatolni. Az ő„Hivatkozásának a nép jó­zan értelmére" óhajtott sükere volt, s a vihar csak­hamar lecsendesült. Tán soha erőteljesebben nem fejté ki nézeteit a bibornok, mint épen ezen iratában. E művét egy ihlett perczében a lelkesedésnek irá, melynek befolyása alatt szerző önmagát fölülmulta s valamennyi ellenzékét messze maga mögött hagyá. Ez által John Bull elnémíttat­va, mindinkább át kezdé látni, hogy az érsek mennyit ké­pes tenni a vallás, tudomány és művészet érdekében ! Ő annyira megváltoztatá e tárgyban nézeteit, miszerint da­czára kedélytelen szeszélyeinek, büszkén mutat a bíbor­nokra, mint a britt dicsőség fénycsillagára, noha ez a le­hető legnagyobb katholikusok egyike. Megesik néha, hogy Bull kedvetlenül kikel, s kedélye láthatárán ködfel­legek vonulnak keresztül, azonban ezen szeszélyek csakha­mar eltűnnek, s a bíbornok nyugodtan, veszélyt nem ret­tegve lép elő az új nap hajnalán, mely oly hosszú éjre virradott. Wiseman bibornok, mint az általánosan tudva van, több kitűnő jelességű munka szerzője. (Ezek közöl a viha­ros tetszéssel fogadott jeles „Fabiolá"-ja nálunk is közkézen forog, legújabb művét pedig épen most fordítják.) Ő a munkában fáradhatlan , s szelleme előtt semmi tárgy sem látszik elérhetlen távolban létezni. A tudomány minden szakában otthonos , s bármily csekélyszerünek látszassék is valamely tárgy magában véve, ő képes annak érdekét köl­csönözni , s gyakorlati oldalait föltüntetni s pedig oly mo­dorban , melyben kevesen érik őt utól. Az ő tollának kö­szönhetni, hogy a „Dublin Rewiew" létezik, s kételkedünk további fönnmaradásán, mihelyt közremunkálását tőle meg­vonná. Nem lenne helyén itt e kitűnő férfiú magán jellemét vázolni akarni. Azonban nem tartóztathatjuk magunkat an­nak elmondásától, miszerint szívtulajdonai által mindazok­nál, kiknek szerencséjük volt őt közelebbről ismerhetni, a legkedvezőbb benyomást hagyta hátra. Adja Isten, hogy Wiseman Miklós westminster­i bíbornok-érsek még hosz­szú éveken át folytathassa áldásdús működéseit. A „Wiener Zeitung" nyomán. Holdházy János: Személyzetiek. Pécsmegye. Girk Alajos sz. széki ülnök s paksi pleb. a duna-földvári kerület ; Siegvart Ignácz tamási plébános a simon-tornyai kerület esperesének s tan­felügyelőjének ; T­a­g­­­i­e­b­e­r Ferencz petrievezei plébános valpói; Dr. Hajnovics Jó­zsef mariancei plébános s helyettes esperes- s tan­felügyelő petriev­ezei; Regen Antal veliskovczei plébános mariancei; Anker Hugo valpói plébános helyettes veliskovczei ; Kunszt János n.-keéri plébános helyettes német-keéri ; C­z­i­n­g­l Antal hirdi plébános helyettes ugyanott ; R­a­u­s­z Romuald bonyhádi plébános helyettes ugyanott ; A­j­a­k­y Jenő hőgyészi káplán varasdi plébá­nosoknak neveztettek ki. Hepp János pécs belvárosi segédlelkész székesegyházi kar­káplánnak neveztetett ; tiermüller Antal Pécs belvárosba ; Márton Márton Pécs-buda-külvárosba ; Mavracsics István Berementről Valpóra ; Villányból Stark Pál Szebénybe ; Baánból Rubint Imre Báttaszékre ; Mohácsról Schreier Nándor Baán­ba ; Tévéb­ől Varga Ferencz Mohácsra ; Somberekről Balogh Konstantin Tevelre ; Fügedi Mátyás új áldozár Kéméndre ; B­o­r­o­s­s Mihály F. Mindszentről Somberekre ; Gödréből D­i­tt­rich József Báttaszékre; Vi­dák József új áldozár F. Mind­szentre ; Kovács János új áldozár Aba­ligethre ; S­z­u­l­y József új áldozár Gödrébe ; T­e­s­t­é­r Sándor új áldozár Kurdra ; Kurdról Szemenyei Mihály Gyula­ jovánczára küldettek segédekül. Meghaltak: Lichtenstein Pál nyug. dráva-szent­mártoni plébános élte 80-ik évében ; — Vaszén­y­e­i Mihály hirdi plébános életének 67-ik évében ; — Kiszely Ádám bony­hádi plébános élte 73-ik évében ; — Németh János czímz. kano­nok s varasdi plébános élte 81-ik évében. Nyugodjanak békében. Tartalom: A classicus tanulmányok. — A némethoni kath. egyletek nagygyűlése Kölnben. — Angolország: "Wiseman bibornok. — Személyzetiek. Tulajdonos és felelős szerkesztő: Zalka Ev. János. Nyomatott Beimel J. és Kozma Vazulnál. Pest 1858.

Next