Zalka János szerk.: Religio, 1858. 2. félév

43. szám

<• 341 h és kitartó legyen; azon jámbor óhajtással zárom be sorai­mat, hogy a Mindenhatónak ezen háza legyen valóban az imádság háza , honnét soha senki lelki vigasztalás nélkül ne távozzék , hanem ott vigasztalást nyerve, oda örömmel siessen , hogy így ne legyen hiába a népnek e fáradsága, hanem inkább testi, lelki javára. V e t z le ó Antal, bedeghi plébános. Vácz, sz.-András hó 16-án. Csak az anyaszentegy­ház fölött folyton csodásan őrködő isteni gondviselés min­den hitbuzgó keblet legmélyebb hálára indító áldásos mü­vének tulajdoníthatjuk, hogy a titkos szőllőnek gondos müvelésére, a hivek lelki üdvének szorgalmas előmozdí­tására alkalmas munkásokat, szent hivatásukat kellően fölfogó , buzgó papokat, lelkiatyákat küldeni nem szűnik. Az utóbbi években ugyan, a magokat magasabb tudomá­nyokra szánó ifjak mindinkább gyérülő száma, kiváltkép ránk nézve a fölsőbb , vagy nagy gymnasium hiánya, elég terjedékeny egyházmegyénkben , méltó aggálylyal s féle­lemmel töltött el bennünket az iránt : lia vájjon , ily mos­toha körülmények közt kaphatunk-e elég s alkalmas ifja­kat, kikre az egyház , mint jövendő buzgó s fáradhatlan munkásaira, példás s tanult papjaira édes reménytől dobogó kebellel s lelki megnyugvással tekinthessen. De még is a legkegyesebb mennyei atya meghallgatá szorongó lelkünk közös s buzgó imáját, áhítatos fohászait : mert az éven­kint rendesen tartatni szokott papi pályázaton mindig fölös számmal jelentkeznek a magokban elegendő hivatást érező ifjak ; kik közöl aztán a szebb reményekre jogosítok kellő számmal kiválasztatván s az egyházi növendékek sorába fölvétetvén , eszközöltetik , hogy a papi egyénekben me­gyénkben eddig igen is mutatkozó fogyatkozás , az ekként előálló új nemzedék által lassankint szűnni kezd, pótolta­tik. Ez évben is hat, szent tudományt végzett növendék avattatott mélt. megyés püspökünk által az új-szövetség áldozárává, s küldetett az Ur nagy s szent szőllőjébe, hogy ott az isteni munkában ernyedetlen buzgalommal fá­radozó , vagy az évek terhei alatt már roskadozó lelkipász­toroknak segélyére lennének, a rend szentségében nyert lelki hatalmukat hiven fölhasználva s lelkiismeretesen gya­korolva. A fölszenteltek közöl többen levén születésökre nézve is vácziak, többször leheténk épülő szemtanúi a lé­lekemelő , magasztos ünnepély- s jelenetnek , midőn az új­misés hálaáldozatával, mintegy átszellemülve , legelőször lép az Ur sz. oltárához, s isteni tisztének megkezdése előtt, a Szentlélek segítő kegyelmet érző szivéből eredő, s a je­lenlevőket öröm- s hálakönyekre indító egyházi énekével híjjá ; azonban lelki megindulásunk s áhítatos érzelmeink régóta annyira nem emelkedtek : mint f. hó 8-ik napján, midőn székes egyházunkban t. K o r b e r Károly, helybeli alapítványi ügyvéd vallásos s köztiszteletü uri családjának két szép , s romlatlan keblű reménysarját láthattuk szent érzelmektől áthatva, a szülői-, rokon- s idegen szívbeli könyektől kisérve, s azok omló árja között a Magasság­belinek oltáránál állani : egyiket azért, hogy mint az Ur új fölkent szolgája s áldozára, zsenge áldozatát hálatelt kebellel s melkisedeki buzgósággal bemutassa Annak, kinek határtalan kegyelme őt ily magasztos, szent állásra emelte , másikat pedig azért : hogy e szent helyen szive választott­jának örök hűséget s szeretetet esküdjék, s kölcsönös szeretetök frigyét új paptestvére által megáldassa. Való­ban szokatlan , s annál meghatóbb ; fontos , s annál nagy­szerűbb s figyelmet érdemlőbb volt az ünnepély ; mint azt nt. s tudós C z e 111 e r Antal, helybeli papnöveldei lelki igazgató avatott, jeles tollával valóban szépen leirta; s szent beszédében, — mely az üdvirat eléneklése után vette kezdetét — épületesen kifejtette. A t szónok ur kiindulási irányeszméül választá : az emberiség két, t. i. természeti s természetfölötti forrásának : a papság- s házasságnak ezen alkalommali szép találkozását az Ur szent oltáránál azért, hogy ez amaz által megszentelést s áldást nyerjen. Innét aztán a házas élet s kath. papság fontos kötelmeit gyönyörű eszmelánczolattal s gazdag ismereteivel taglalgatta. Sza­badjon fölhoznom az utolsó szavakat, melyeket az ünnep jeles szónoka, mint kellően átérzetteket s az emberiség lelki javáért buzgó szive mélyéből származottakat némi figyelmeztetésül új paptársához intézett ; s melyekben ezt testvéri szeretettel kéri : miszerint az Urnák zsenge áldo­zatát kiváltkép azért ajánlja föl : hogy szíve szerinti buz­gó papokat adjon egyházának, kik életök s hivatásuk szent­ségével megszenteljék a világot, a társadalmat pedig áldja meg szent, tiszta s istenes házasokkal, kik egy jobb , val­lásos s erkölcsös nemzedéket teremhessenek. — A karze­nével kisért, ünnepélyes szent misében ft. S o ó s József váczi kanonok s papnöveldei kormányzó ur végzé a kézve­zetői tisztet; az egyházi segédszolgálatot pedig jobbára új misésünk nt. volt tanárai s intézeti elüljárói teljesíték. A szent áldozat véget érvén , a fiatal áldozár papi áldásaiban részesítette az egyházi s világi jelenvoltakat. Részvétkö­nyeket csalt szemeinkbe a megható jelenet, midőn a tisztes szülők, benső áhítat s lelki megindulás közt kedves gyer­mekök elé térdeltek s arczaikon sugárzott örömmel föl­szentelt kezeiből a papi s fiúi áldást elfogadák. Az áldás­adás után következett az uri párnak egyházi összeköttetése min, a ritka ünnepélyre, messze vidékről érkezett tisztes rokonokon kivül. számosan részvétteljes szívvel valának jelen. E ritka s lélekemelő kettős ünnepélyt gyenge tol­lammal rajzolva s középülés tárgyául kitéve, hármas szív­beli óhajjal zárom be értesítő soraimat : adjon az ég Ura az új papnak, szent hivatásához megkívántató lelki s testi erőt; a fiatal uri párnak állandó boldogságot; az örömszü­lőknek pedig vidor egészséget s nesztori éveket, hogy so­káig örülhessenek kedves gyermekeik jólétének y. S c h w e 1 z. A kath. egyháznak nem épen örvendetes állapota Schweizban igen világosan kitűnik azon egyezményből, mely egy áldozár-seminarium létrehozása érdekében a ba­seli püspökséget illetőleg f. é. sept. 17-én megköttetett s most a hivatalos aláírásokkal közzététetett. Az egyház oly engedményeket tőn itt, melyeket kedvezőbb körülmények között tenni nem szok. Adja Isten, hogy megbánásra külö-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék